Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

5 Szerda, 1960. Utalna L Javul a gyermekruházaticikk-ellátás Néhány cikkből még nem tudja kielégíteni a kereskedelem a megnövekedett keresletet Az utóbbi időben több cikkben foglalkoztunk a gyermekruházati-cikk ellá­tással. Ezekben kifogásoltuK, hogy a szegedi üzletekben nincs megfelelő gyermekru­ha választék és egy sor hiánycikk miatt bosszankod­tak a szülők. A Dél-Magyar­országi Textil- és Felsőru­házati Nagykeresekdelmi házati Nagykereskedelmi Vállalatnál e cikkekkel kap­csolatban a következőket mondták el: Növekvő igények — 1960-ban nagymérték­ben megnőtt az igény a gyermekruházati cikkek iránt. Ezt az igényt mór 1959 második félévében ész­revettük, és ennek figyelem­Pezsgő élet a röszhe-nngyszéhsósl KISZ-ben ösz óta lelkes, sokoldalú kulturális és sportmunka fo­lyik a röszke - nagyszéksósi KISZ-szervezetben. A szín­játszó csoport legutóbb há­' rom egyfelvonásos vígjáté­kot tanult be és nagy siker­rel szerepeltek két ízben Röszkén. Tervezik, hogy most Mihálytelekre és Mó­rahalomra mennek vendég­szerepelni. A csoportot a Szegedi Nemzeti Színház KISZ-szervezete patronálja, és Roxin Demeter, a színház művésze társadalmi munká­ban rendszeresen tanítja a fiatalokat. Fellendült a sportélet is. A környékben lévő Petőfi és Aranykalász KlSZ-szer­vezetei két labdarúgó-csapa­tot alakítottak, azonkívül kézilabdáznak és röplabdáz­nak is a parasztfiatalok. A rendezvények bevételeiből a nyár folyamán balatoni tú­rára mennek. bevételével készítettük el megrendeléseinket. Termé­szetesen figyelembe vettük a tervezésnél az előző időszak forgalmi számait is. A kon­fekcióiparon kívül a kis­ipari termelőszövetkezetekre is támaszkodtunk, s jóné­hánynak megbízást adtunk modern, divatos, tetszetős modellek készítésére. — Sajnos, az igényeket azonban még egy sor cikk­ből nem tudjuk kielégíteni. Csupán néhány adatot sze­retnénk közölni, mellyel ér­zékeltetni akarjuk a hatal­mas keresletet. 1959 első ne­gyedében 6369 darab gyer­mekkabátot, 32 eíer 638 da­rab fiúruhát és 19 ezer 322 darab lánykaruhát hoztunk forgalomba. Ez év első ne­gyedében pedig a következő­ket: 13 ezer 564 darab gyer­mekkabátot, közel 50 ezer fiúruhát, és 29 ezer lányka­ruhát. Még több áru — A gyermekruházati cikk megfelelő ellátása érdekében ez év második, harmadik és negyedik negyedévében még több árut kértünk az ipar­tói. S most ismét lássunk néhány számot: 1959 máso­dik és harmadik negyedévé­ben igen keresett cikk volt az úttörőnadrág és az út­törőszoknya. Ebből akkor 7, illetve 5 ezer darabot hoz­tunk forgalomba. Az idei évben úttörőnadrágból 20, -szoknyából pedig 14 ezer da­rab áll majd a vásárlók ren­delkezésére. Bébi nyáriruhá­ból csaknem megduplázódik az idén a tavaly forgalomba hozott mennyiség. — A Dél-Magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat mindent megtesz annak ér­dekében, hogy a gyermek­konfekció cikkek ellátását javítsa. A tervek szerint az idén már nem lesz olyan gond, mind tavaly volt, de önkritikusan el kell monda­nunk, hogy egy-két cikkben még mindig nem lesz töké­letes az ellátás. Itt gondo­lunk elsősorban a sötétkék kis- és nagykamasz öltö­nyökre. A konfekcióipar is igyekszik a lehetőségekhez mérten a legtöbbet adni. Je­lentős javulást várunk ezen a téren a kisipari termelő­szövetkezetektől és a helyi­ipari vállalatoktól. Jelenleg tárgyalások folynak, hogy a gyermekkonfekció cikkek termelése érdekében ösztön­zőbb bérrendszert alakítsa­nak ki ezeknél a vállalatok­nál. Betartják a rendeletet Általában harminc napon belül intézik a panaszügyeket az I. kerületi tanácsnál Déli 12 óra felé jár az idő. Az I. kerületi tanács­nál éppen fogadási „csúcs­forgalom* van. A panasz­ügyi előadó szobájában is többen várakoznak. Ketten egy másik szobában, Mison Gusztávval, az I. kerületi ta­nács végrehajtó bizottsága elnökével beszélgetnek. Amint kiderül, a beszélgetők tanácstagok és választóik ügyének intézéséről érdek­lödnek. Míg a bejelentés ki­vizsgálásáról tárgyalnak, mi beletekintünk a panaszügyi aktákba. Első pillanatra megállapíthatjuk, hogy nincs túl sok akta. A panaszok nagy része — s ezt már a panaszügyi előadótól tudjuk meg — itt is az Ingatlanke­zelő Vállalattal kapcsolatos. De találni itt úgynevezett »kutya-macska«-ügyeket is, sőt még az is előfordul, hogy valaki arra panaszkodik, hogy a macskái megették a szomszédék galambjait, s ezért a szomszédék megmér­gezték a macskákat. Ezek persze csak kivételes esetek. Vannak komoly, valóban közérdekű bejelentések, de akadnak egyéni sérelmek is. Sz Ingatlankezelő Vállalat mint érdekeit fél A példás rendben sorako­zó lapok tetején az első akta ** ,, Filharmóniai matiné a Csehszlovák Köztársaság felszabadulásának 15 éves fordulóján A Tudományegyetem aulá­jában ünnepi műsort adott a Bartók Béla Filharmo­nikus Zenekar a testvér Csehszlovák Köztársaság fel­szabadulásának évforduló­ján, Vaszy Viktor vezénylé­sével. A műsor érdekessége A zenei naptár eseményei len Jiri Jaroch Karnaraszim­fóniájának magyar ősbemu­tatója. A tehetséges, a szá­zadelej i zenei nyelven is újat mondó zeneszerző kitűnő mesterségbeli tudással építi fel négytételes művét. A kis­sé túlhangszerelt I. tétel után frissen hatott egy Scherzo szellemes mondani- énekkara Kodály-, valója és a lassú tétel nép- Bárdos-, Smetana­zenei gyökerű dallamvilága. A legsikerültebb a Finálé öt­NAPIRENDEN: Sok a baleset a vasöntödében Munkavédelmi hónap folyik a szegedi üzemekben. Senki sem vádolhat bennünket azzal, hogy csak ilyen­kor törődünk a dolgozók munkakörülményeinek megjaví­tásával, hiszen a háziasszony is takarít nap mint nap, s ennek ellenére hasznos néha a nagytakarítás. A mun­kavédelmi hónap arra való, hogy a szokásosnál is erő­sebb hangsúlyt kapjon egyszer egy évben a munkavéde­lem, a balesetelhárítás. Egészen furcsának tűnik ezek után, ami a vasöntödé­ben történt az elmúlt hetek alatt, pedig ebben az üzem­ben is kellő módon előkészítették a munkavédelmi hó­napot. Időben ellenőrizték a védőfelszerelések állapotát, a művezetők oktatást tartottak, kifüggesztették a szemlél­tető plakátokat, az üzemorvos is végignézte a szociális helyiségeket, meglátogatta a műhelyeket, s megtette ész­revételeit. A vizsgálatok alapján több intézkedést hoztak, például beöntik bitumennel a mintakészítő asztalosmü­hely tönkrement padozatát, valamint ezentúl jégszek­rényben tárolják a védőételeket. Ez eddig mind nem furcsa. Az a meghökkentő, hogy ennek ellenére egymás után fordulnak elő a balesetek az öntödében. Áprilisban öt dolgozót ért baleset, s emiatt mintegy 36 nap esett ki a termelésből. Májusban — a munkavédelmi hónap idején — már négy ízben ke­rült sor a jegyzőkönyv kiállítására. Somodi Ferenc segédmunkás lábát másodikán meg­égette a kifröccsenő vas; 11-én Zsemberi Ferenc lakatos ujjait leütötte egy vasdarab, miközben gépöntvények kö­zött turkált; 17-én Kispál Ferenc segédmunkás keze sé­rült meg nyersvas rakodásakor; 18-án pedig Gyulai La­jos segédmunkás lábafejét égette össze a nagytégelyből kifröccsenő folyékony vas. A jegyzőkönyv szerint mind­egyik baleset vigyázatlanságból következett be, és érte maga a dolgozó felelős. Nem kételkedik senki a megállapítás helyességében, mégis érdekes dolog ez. Az öntödei balesetek számának 80 százaléka ugyanis égésekből származik. Mondhatni, hogy az égés veszélye együtt jár a mesterséggel. Lehet­séges tehát, hogy a dolgozó a hibás, és az ő figyelmet­lensége, vagy felelőtlensége miatt éri utol a baleset, azon­ban az izzó vasfolyam létezéséért, azért, hogy az szikrát vet és fröcsköl, mégsem elsősorban a munkás hibáztat­ható. Nem bizony! Kitűnő alkalom lenne ez a munkavédelmi hónap, hogy a vasöntödében egyszer megvizsgálják közelebbről, miért is fröcsög olyan sűrűn az a vas. Vagy ha ezt már tudiák, akkor arra gondoljanak, miként, lehetne elkerülni a balesetekei miként lehetne elérni, hogy a szikra ne essen rá a ruhára, cipőre. Hiába van a munkás arcán védőszemüveg, ha a fejét csak sapka fedi, amely kőny­nyen átég: hiába a kötény, mikor a nadrágon és a cipőn pillanatok alatt lyuk támad a fröccsenő vas nyomán. A jelenlegi helyzetbe nem szabad egyszerűen bele­nyugodni Fabatkát sem ér a munkavédelmi hónap, ha nem hoz' eredményt. Mert az eredmény nem statisztika kérdése, nem is csupán kieső munkanapokkal járó prob­léma. A munkakörülménj-ek megjavítása az üzem érde­ke és kötelessége munkásaival szemben. Fehér Kalman volt a nálunk még ismeret-" letes ritmusfiguráival. A cseh zene klasszikusai mellett főként Csajkovszkij lebegett a szerző előtt esz­finoman, biztosan, jó szö­vegejtésscl énekelte Bárdos Kicsinyek kórusa c. művéből az egyes számokat és szinte tökéletesen, bravúros tech­nikai megoldással, sok muzi­kalitással a nehéz Kodály­művet, a „Jó gazdasszony*-t A IV—V—VI. osztályosk Bartók-, Rossa­műveket adott elő, majd Du­najevszkijtől, Tulikovtól és Muradellitől mozgalmi kóru­sokat énekelt. Az előbbieket csipkefinomságú árnyalással, dinamikóval lopták a kis ményként. A kitűnő előadás énekművészek a hallgatóság motorja, Vaszy Viktor nagy lendülete átragadt a teljes odaadással muzsikáló zene­karra s így az újdonság őszinte tetszést váltott ki. A Qvorak h-moll gordonka­verseny előadását Josef Chuchro avatta felejthetet­len élménnyé. A fiatal cseh művész, a Pablo Casals gor­donkaverseny aranyérmes győztese. Egy csapásra meg­találta a zenekarral való bensőséges kapcsolatot s így a versenymű valósággal szimfóniává nőtt. Dvorak Új­világ szimfóniája ezután már szívébe, az utóbbiakat pe­dig határozott, életerőtől duzzadó, lelkes hanghordo­zással. Kalmár Ferencné, mint karvezető, biztos kéz­zel, nagy igénnyel és szug­gesztív egyéniségével vezet­te a kórust a megérdemelt, komoly siker elérésére. A második részben az alig egy éve újjászervezett Álta­lános Munkás Dalegylet szá­mai következtek. Egymás után csendültek fel: Gas­toldi, Szeghy, Loebl, Bárdos, Karai és Leopoldi művei. Át­ütő sikert ért el az igen kevés meglepetést hozhatott eaépen és hatásosan előadott s elsősorban a II. tétel szív­bemarkoló indián dallamá­nak s a vonóskar színeinek kidolgozásáért érdemel di­cséretet. Az előadást magya­rázó Dömötör János jól fog­lalta össze a cseh zenei ro­mantika és a jelenkor sa­játságait. Szatmári Géza * A Rókusi Enek-Zenei Általános Iskola és a Szakszervezetek Altalános Munkás Dalegylete közös hangversenye A Zeneművészeti Szakis­kola előadó pódiumán közös hangversenyt adtak a rókusi iskola tanulói és a munkás dalegylet felnőtt dalosai. A kis. I—II—III. osztályo­sokból álló énekkar dr. Ke­rényi Mihályné tanárnő gon­dos vezénylésével rendkívül Bárdos—Juhász Gyula Ének a dalról című mű. E nehéz mű ilyen igényes előadása műkedvelő énekkar számá­ra nehéz feladat. A méltán megérdemelt vastaps egy­aránt szólt a karvezetőnek és énekkarnak. Meg kellett ismételni az est legsikerül tebb számát, Szeghy—And­rássy Dal a szabadságról című művét. Mihálka György a szegedi fiatal kar­nagy* nemzedék egyik legte­hetségesebb és leglelkesebb tagja. E mostani hangver senv avatottságát, muzikali tását dicséri. Vezetése alatt az Általános Muskás Dalegy­let máris beváltotta a hozzá­fűzött reményeket, s a Ze­nebarátok Kórusa mellett immáron van Szegeden egy másik énekkar is, mely ko­moly zenei feladatok megol­dására hivatott. Waldraann József Két kiváló földművesszövetkezeti dolgozó A napokban tartott ME- sadalmi munkák kitűnt SZÖV igazgatósági ülésen megszervezéséért, Halász Mi­két dolgozónak adták át a hály, a szentesi földműves­SZÖVOSZ kitüntető jelvé- szövetkezet igazgatósági el­nyét: Fugel Károly MESZOV nöke a földművesszövetke­felügyelő bizottsági tag, a zeti mozgalomban végzett 10 mórahalmi földművesszövet- éves eredményes munkájá­kezet alapító tagja, a kiske- ért a „Földművesszövetkezet i-eskcdelmi és vendéglátó- Kiváló Dolgozója* című jel­ipari üzemágnak nyújtott vényt kapta meg. segítségéért, valamint a tár- (— i —) Eenkóczi Rózsa nyugdíjas tanárnő panaszát tartalmaz­za. A bejelentés április 6-án érkezett a tanácshoz, az il­letékes tanácstag útján és május 2-án már helyszíni szemle, több kivizsgálás alapján megszületett az ügy­ben a döntés. Benkóczi Ró­kaphatott nagyobb összegű nyugdíjat. Egy másik aktán rengeteg névaláírást látunk. E beadványban egy nagy ház lakói összeférhetetlen­séggel vádolják szomszédju­kat. A lefolytatott vizsgála­tok alapján, többszörös fi­gyelmeztetés után az ügy a zsa ügye túllépi a tanács bírósághoz került. hatáskörét, s ezért a bíró­sághoz utasították. A követ­kező bejelentést az Ingatlan­kezelő Vállalathoz további­Minden ügy, akta átnézé­sénél megnéztük a panaszok beérkezésének és elintézésé­nek határidejét is. Nyugodt tották. Gyulai Pál, Guten- lelkiismerettel mondhatjuk, berg utca 22. szám alatti la­kos közölte, hogy házukat teljesen renoválták, s ez al­kalomból kitették lakásukból a fürdőkályhát azzal az in­dokolással, hogy már úgyis rossz, majd jót kapnak he­lyette. A tatarozás és az ígé­ret óta több hónap eltelt, s azóta a kitett fürdőkályha is teljesen használhatatlanná vált, újnak pedig hírét sem hallották. A tanács panasz­ügyi előadójának levelére hamarosan megjött a válasz az Ingatlankezelő Vállalat­tól: még e hónapban meg­kapja Gyulai Pál az ígért fürdőkályhát. Varga Jánc«né szóbeli panasza szintén az Ingatlankezelő Vállalatot ér­dekelte. A lakásának pado­zata járhatatlan — pana­szolta az idős asszony —, a tanácstag ezt az állítást igazolta, az Ingatlankezelő Vállalat pedig intézkedett, a harmadik negyedévre prog­ramba iktatta Varga János­né lakáspadozatának megja­vítását. flz egyéni panaszok Egy másik dossziéban már több egyéni sérelmet is ta­lálunk. Jósa Jánosné, Kölcsey ut­ca 10. szám alatti lakos kérte a tanácsot, vizsgálják felül a részére megállapított rok­kantsági nyugdíjat, mert méltánytalannak tartja. A tanács a társadalmi bizott­sággal együtt felülvizsgálta az ügyet, s megállapították, a kiutalt nyugdíj szabály­szerű volt, mivel Jósáné ese­tében nem volt meg a kellő várcwnányi idő, így nem nem érheti szó az I. kerü­leti tanács házatáját, mert a panaszokat lelkiismerete­sen, s a rendelkezéseknek megfelelően 30 napon belül elintézték. A legtöbb panaszból ki­tűnt, hogy az emberek bíz­nak a tanácsban, választott tanácstagjaikban és őszintén feltárják problémáikat, ké­rik segítségüket és biztosak abban, hogy ügyeiket lelki­ismeretesen intézik el. Horucri Lászlóné Jelen'kezés a közgazdasági technikum esti tagozatára Továbbtanuló dolgozók je­lentkezhetnek a Közgazda­sági Technikum esti tagoza­tára is. Az iskola az általá­nos műveltségen kívül köz­gazdasági ismeretek elsajá­títását adja, s a végzett ta­nulók képesített könyvelői* vállalati tervezői és statisz­tikusi oklevelet kapnak, amely főiskolai, egyetemi továbbtanulásra is lehetősé­get nyújt. Az iskolába azok vehetők fel, akik 15. élet­évüket betöltötték s leg­alább fél év óta munkavi­szonyban vannak és az ál­talános Iskola nyolcadik osztályát elvégezték, vagy azzal egyenértékű Iskolai végzettséggel rendelkeznek. Bővebb tájékoztatást a Köz­gazdasági Technikum igaz­gatósága (Mérey u. 3. I. e.( nyújt Visszaállították a borárak tavalyi szintjét Ismeretes, hogy a múlt év nyarán — a rendelkezésre álló nagy készletekre és a becslések szerint várható nagy szőlőtermésre tekintettel — a borfajták árát leszállítot­ták. A gazdasági bizottság akkor hozott, a sajtóban ismer­tetett határozata úgy rendelkezett, hogy a bor fogyasztói árát — a mindenkori termés, készlet és fogyasztás alaku­lásától függően — évenként kell megállapítani. Mivel a későbbi hónapokban kedvezőtlenné vált idő­járás miatt a múlt év őszén a szőlőtermés nem az előze­tes becslésnek megfelelen alakult, szükségessé vált a bor­fajták árának új megállapítása. A gazdasági bizottság — a tavalyi határozatnak megfelelően — úgy határozott, hogy a bor árát 1960. június hó 1-től a tavalyi szintre emeli. Mészöly Gedeon 1880-1960 Néhány nap múlva ün­nepeltük volna 80. szüle­tésnapját, de ehelyett ne­ve alá a második, életét berekesztő évszámot kell odaírnunk remegő kézzel és nagyon szomorú szívvel. Mert meghalt. De életművében és egész élete munkájával a Sze­gedi Tudományegyetemnek és a magyar, meg a finn­ugor nyelvtudománynak örök büszkesége, tanítvá­nyainak pedig melegszívű, örökifjú professzora ma­rad. Mészöly Gedeon, a nyelv­tudós: hatalmas anyagis­meretre építve, magasról nézve, az egészet áttekint­ve, évszázadok és évezre­dek mélyébe merülve a végtelen idő folyamatában mindig a változás leglé­nyegesebb mozzanatában ragadta meg, mutatta fel és magyarázta meg nyel­vünk jelenségeit. Es mikor nyelvünk va­lamely részletét fejtegette, az egészet is látta és lát­tatta. És mikor nyelvünk jelenét magyarázta, évszá­zadoknak, meg évezredek­nek megíratlan életét ele­venítette meg előttünk úgy. hogy nyelvünk törté­netében elénk tárta né­pünk forrástalan koranak vagy egy-egy életmozzana­tának történetét is, eleink gondolkodásmódjának fej­lődését is. Egyetemi tanári munká­ját tanítványainak szere­tete fonta körül, mert nemcsak a nagy nyelvtu­dóst látták meg benne, ha­nem megérezték szeme csillogásában, meleg mo­solyában az ifjúsághoz mindig vonzódó, meleg­szívű embert is. Örái után körülvették, kérdést kér­désre tettek, és Mészöly professzor egyetlen kér­dést sem hagyott válasao latlanul... Az egyetem és az ifjú­ság életét, tanítványainak pályáját, a tudomány fej­lődését a nyugalom csön­des éveiben is Ifjú szívé­nek meleg érdeklődésével kísérte és még élete 80. évében is nyelvészeti cik­keinek szép cézikéivel gya­rapította a magyar nyelv­tudományt. Nyolcvanadik születés­napját néhány nap múlva ünnepeltük volna ... Most már a virágot nem az író­asztalára tesszük, hanem koszorúba fonjuk, és ko­porsója lezárt fedelére he­lyezzük. Nyíri Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom