Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-29 / 152. szám

5 ' Szerda, 1960. június 29. FONTOS FELADATUNK az Üzemegészségügy további javítása Fiatal művészek aja'ndékhangversenye Köztudomású, hogy a legtöbb szegedi üzemet a tőkés rendtől örököltük, melynek egyáltalán nem volt szívügye a munkásokról való gondoskodás. A régi gyárakban sokszor a szociális vagy egészségügyi intézmények legelemibb nyomai sem voltak megtalálhatók. Azokat a lehetőségeket, melyek jelenleg az üzemi munkások szolgálatában állnak, mind a mi rendszerünk teremtette meg. Senki sem állítja, hogy most már minden a legnagyobb rendben van. Kevés még ma is a gyári öltözők fürdők száma, s egy részük nem is felel meg az előírt követelményeknek. Ezek a bajok azonban nemcsak a közelmúlt években keletkeztek, hanem az államosítás előtti állapotok maradványai. Az is igaz, hogy nagyot fejlődtek a szegedi üzemek a felszabadulás óta — némelyik négyszer annyit termel, mint 1938-ban — és úgy jártunk, mint a kamaszgyerek, akinek szülei hiába veszik az újabb meg újabb ruhát, mert mindig kissé kicsi lesz az. Az elavult berendezések Erősen befolyásolják az üzemek egészségügyi viszonyait a múltból ittmaradt öreg gépek, melyek szerkesztésekor még nem tartották 6zem előtt a dolgozók egészségének védelmét. Az elavult gépek olyan mértékben öntik magukból a port, hogy az elszívóberendezések azt csupán mérsékelni képesek. Ha a textilművek vagy a kenderfonó szovjet és NDKbeli gépeit összehasonlítjuk ezekkel, akkor látjuk csak igazán, hogy milyen eredmények érrhetők el, ha már a gép tervezésekor gondolnak — a teljesítmény mellett — a dolgozók egészségére is. Csak megnehezíti a problémák megoldását, hogy egy sor szegedi üzem benn a városban, a lakóházak között települt. A kenderfonó, a seprű gyár, a bútorgyár és a Patyolat fejlesztése emiatt ütközik minduntalan akadályokba. Az egészségügyi ellátás hiányainak megszüntetése, a szociális létesítmények korszerűsítése nem csupán beruházási hitelt, hanem területet is igényelne. Ezért kell ezeket az üzemeket áttelepíteni majd a nyugati ipari -övezetbe. Néhány üzem életéből Igen nehéz a helyzet a Szegedi Vasöntödében, ahol az öntőcsarnok levegőjének egyetlen köbcentimétere kétezer porszemcsét is tartalmaz. Ennek a pornak a kvarctartalma pedig 26.6, s ez azt jelenti, hogy egy köbcentiméterben kétszáz szemcsénél több nem lehetne. A Szegedi Textilmüvekben olykor túlságosan magas a foróterem hőmérséklete, és a levegő poros. Meleg időjárás esetén a gyár modern klímaberendezése sem biztosítja a kellő alacsonyabb hőmérsékletet. Ezért a dolgozók hamar fáradnak a hőségben. A kenderfonógyárban súlyos hiba, hogy a mosdó- és fűre dövi'z-szükségletet az ipari vízhálózat adja. A Szegedi Bútorgyárban szűkek a szociális helyiségek és a jelenlegi helyen nincs is mód a bővítésre. Az ecsetgyárban hiányzik a megfelelő csatornahálózat, így vízöblítéses üzemi WC-csoport egyelőre nem létesíthető. A DÁV szegedi erőműjének pincéjében a levegő égési termékekkel, főképp szénmanoxiddal szenynyezett és sok kellemetlenséget okoz a környéken a kéményből kiáradó korom és pernye. A Közegészségügyi és Járványügyi Állomás állandóan figyelemmel kíséri az üzemeknél felvetődő panaszokat és hiányosságokat, és számtalan kérdés megoldásában nyújt segítséget a vállalatok vezetőinek. Hasznos kezdeményezések, eredmények Sokkal jobb a helyzet Szegeden a foglalkozási betegségek előfordulását illetően. Tavaly átlagosan tíz volt a — az idén sem több — havonta bejelentett foglalkozási betegségek száma, melyek zömmel bőrbetegségek. Ezek megelőzésével és gyógyításával a bőr- és nemibeteggondozó intézet foglalkozik. Nagyon hasznos lépésnek bizonyult a tanács egészségügyi osztályának az a kezdeményezése melynek alapján legtöbb szegedi üzemben külön bőrgyógyászati szakrendelést állítottak fel. Tizenöt gyárban folyik állandó üzemorvosi rendelés, ezenfelül pedig hat helyen fogászati szakellátást, négy helyen nőgyógyászati szaktanácsadást vezettek be. Egyre kevesebb panasz hangzik el az üzemi étkeztetéssel kapcsolatban, bár az kétségtelen, hogy ahol saját konyha működik, ott nagyobb az étkezők száma. A központi konyhán főzött ételek élvezeti értékét csökken-' ti a szállítás és ismételt adagolás, de az ételek kalóriamennyisége változatlan marad. Megoldható problémák Van tehát elegendő tennivaló a szegedi üzemek egészségügyi és szociális helyzetének megjavítása érdekében. A még előforduló hiányosságok, bajok lehetnek ugyan nagyok, ám egy sem megoldhatatlan. A most nap mint nap előtérbe kerülő problémák egyaránt foglalkoztatják a munkásokat, a vezetőket. A múltban sohasem számíthattak volna elintézésükre. Nekünk azonban kötelességünk eredményesen küzdeni a dolgotok még jobb és egészségesebb munkakörülményeiért. Fehér Kálmán ötletes és emlékezetes kezdeményezése volt a Szegedi Nemzeti Színház párt- és KISZ-szervezetének az az ajándékműsor, amelyet a Textilművek dolgozóinak tiszteletére rendeztek hétfőn a szegedi újságíró klubban. Ezúttal nem az ismert művészek léptek. fel, hanem a színház fiatal mű vészjel öl tjei, akik most még az énekkarban vagy a zenekarbaii bontogatják tehetségüket. A szépszámú hallgató közönség előtt . Dilmann József klarinétszáma aratott sikert, majd Kökéndi József zengő baritonja. Nagy Imre oboaszólója — Szönye Katalin zeneszakiskolai hallgató kíséretével — komoly zenei képességről tanúskodott.' Első nap a gyárban (Liebmann Béla felvj Aria hangzott fel a Borisz Godunovból Huszár Ferenc énekkari tag szép tolmácsolásában. Torma Károly csellista — akit Gazdag István zongoratanár kísért — két számmal is szerepelt nagy sikerrel. Bálint Ilona kulturáltan adta elő Tosca imáját. Iléti Józsefet szinte alig akarták leengedni a hangversenydobogóról. Az énekesek kíséretét Marcs György látta el. Kulturált, ízléses volt a fiatal tehetségek ajándékhangversenye, amely után a Textilművek dolgozói egy-egy fényképpel ellátott, celofánba csomagolt orsót nyújtottak át emlékül a fellépő fiatal művészeknek. Képünkön: Réti József énekel. Rádióműsor Ságvárisiák a Szegedi Ruhagyár dolgozói kczöli c • i k t a Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy június 30-án, CSÜTÖRTÖKÖN DE. 11 ÓRAKOR nyitjuk meg korszerűen átalakított CIKTA C • I k t a ; önkiszolgáló p cipöboitunkat wr o Figyelmes kiszolgálással állunk kedves vevőink rendelkezésére c • I p wr O A szegedi Ságvári Endre Egyetemi Gyakorló Gimnázium 170 második osztályos tanulója kezdte meg kéthetes termelési gyakorlatát a napokban öt szegedi üzemben: a Ruhagyárban, az Újszegedi Kender- Lenszövőben, a 42-es AKÖV-nél, a MEGYEVILL-nél és a Bútorgyárban. ök 170-en az első fecskék, az iskola első politechnikás évfolyama. A 170 közül 30-an a Szegedi Ruhagyárban kezdték meg a munkát ílj élmények Ott van a 30 között Láng Katalin is, aki életében most jár először gyárba, aki számára a gépek zaja épp úgy szenzáció, mint a munkateremben felszerelt hangszóróból áradó zene és a terein neonvilágítása. Abban a teremben, ahol Láng Katalin dolgozik, hajtogatja a műbőrkabátokat Seregi Rózsa, Szolnoki Anna és Lajos Edit ök négyen ősszel ugyanabban az osztályban folytatják majd a munkát s remélhetően olyan eredménnyel, mint eddig, kitűnő vagy jeles bizonyítvánnyal. Gyöngyösi Anikó az elsö talán a 30 közül, aki már leült a gép mellé dolgozni. Fülöp Józsefné, a gép gazdája, amikor megkérdeztük, nem győzte dicsérni a kislány ügyes kezét. — Ha tanácsot adok neki — mondta — mindig figyelmesen meghallgat, szót is fogad. Nem tört még el eddig egyetlen tűt sem, pedig A RABSÁG —- Szervusz, édesem! Ezer éve nem láttalak! Mi van veled? Hogy vagytok? — Ne is kérdezd, szívecském. Az idegösszeroppanás szélén állok. Egyszerűen nem bírom tovább ezt a rabságot. — Micsoda rabságot? — Rabságot. Valami szörnyű helyzet van nálunk, szivecském. Pista megőrült. — Pista? Mindig a legjobb férj volt. És most ilyen hirtelen ... De azért ne vedd annyira a szívedre. Majd visszatér hozzád. — Félreértesz, szivecském. Nem nőről van szó. A televízió az oka mindennek. — Ne viccelj, édesem. A televízió? — El se hiszed. Ja. neked még nem is mondtam, hogy a születésnapomra televíziót kaptam Pistától? Hogy azóta mi van nálunk? Valósággal pokol az életem. — Meg tudlak érteni, édesem. Annyian járnak hozzátok televíziót nézni, hogy vem győzöl utánuk takarítani? v — Mondom, hoqv nem ez g baj. Pista őrült meg. — Hogyhogy? Másoknál a televízió a boldogság forrása. — Pistának az agyára ment! Mióta megvette, minden este ott ülünk a televízió előtt, a sötét szobában, egy hang és tulajdonkénpen mozdulatlanul, és az adást nézzük. Tudod te, milyen gyötrelem ez? Minden de minden este ott ülni a székben, és nézni az adást, akár tetszik, akAr nem? — Nagyon egyszerű a dolog, édesem. Menj át ilyenkor a másik szobába. — Még mindig nem érted, szivecském. Mondom, hogy Pista megőrült. Átmentem én már a második este. Pista azonban ötpercenként visszahívott. — Dehát miért nem magyarázod meg... — Magyarázni? Neki? — Rosszul ismered Pistát, szivecském. Még ő van megsértődve! Képzelheted! Hogy 6 nekem vette a televíziót, homi én gyönyörködjek benne, és én, a szívtelen és hálátlan feleség, semmire se becsülöm az ö ajándékát, pedig a televízió miatt mondott le a cigarettáról is. Hát hallottál már ilyet? Ezért kellett nekem kétszer megnézni a "Kölyök* című filmet. és háromszor a *Nyomorultak"-at, mert azt már a moziban is kétszer láttuk — Ez tényleg szörnyű, édesem. Nem szeretnék a helyedben lenni. De ha nem haragszol, megyek is már, mert megsülünk itt a napon. — Apropó, napsütés! Estére a "Nyári örömök" megy a. telvízióban. Nem lenne kedvetek feljönni vacsora után? ö. L. a tütörés gyakorlott munkásoknál is sűrűn előfordul. Szakma az érettségi mellé Ez az első nap. És a jövő? Ugyancsak termelési gyakorlatát végzi az üzemben az újszegedi Rózsa Ferenc gimnázium öt növendéke. Csakhogy ők már másodévesek. Tavaly ugyanúgy kezdték, ahogy most a Ságvári Gimnázium tanulói, ma pedig maguk szabnak ki és; varrnak meg egész öltönyöket. Mire elvégzik a gimnáziumot, jó szakmának is birtokosai lesznek az érettségi bizonyítvány mellett. S ha nem veszik fel őket az egyetemre, nem kell mindent elölről kezdeniök. Mint ahogy szakmát szerez majd az a 38 sógvárista is, aki mo6t az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál tanulja a szövőgép kezelését, a szövőmesterséget. Itt már az első nap gép mellé I állították az iskola növendé' keit, s nem is egy gépet bíz tak rájuk, hanem kettőt min degy ikükre. Díjazással és anélkül Ezért a munkáért, amit a kéthetes termelési gyakorlaton végeznek a fiatalok, nem várnak rendszeres bérezést. Hiszen inkább csak a munka kóstolgatása ez s nem mérhető azzal az igénynyel. amellyel az üzem dolgozóinak teljesítményét szokás elbírálni. Viszont érdemes elgondolkodniok az említett üzemek vezetőinek — talán még nagyobb kedvvel dolgoznának ezek a fiatal lányok és fiúk, ha mégis valamiféle, inkább csak jelképes díjazásban részesítenék őket. Erre rendelet is lehetőséget ad, amely előírja a fiatalkorúak kisegítő munkaerőként való foglalkoztatása esetén azoknak a körülményektől függő bérezését A bútorgyárban és a 42-es AKÖV-nél éppen erre a rendeletre hallgatva határozták el, hogy fizetést adnak az ott dolgozó középiskolásoknak. Helyes lenne, ha e két üzem példáját a többi három üzem vezetői is követnék. P. L. Szerda KOSSUTH-KADIO 4.* Rí kóczi-induló. 4.30 Hirek, idojaiasjeleutes. 4.35—7,39 Vidáman, frissen! Közben 5.00 Falurádió. Utána: Vidéki ezinházi mUsor. 5,30 Hirek. időiárásjelentés. 6,20 Orvosi tanácsok. Kb 6,40 Kirdetőoszlop. 6 óra 59 időjelzés. 7.00 Hirek. idojárasjelentes. 7,10 UJ könyvek. 7,25 Színház-, hangverseny- es moziműsor. 7,59 Időjelzés. 6,00 Műsorismertető*, időiárásjelentés. 8.09 Technikai szünet 8.10 Népszerű melódiák. 9.C0 Rádió szabadegyetem. 9,30 Verbunkosok, magyar nóták. 10.00 Hirek, lapszemle, ldőjárásjelentés. 10 óra 10 Úttörő híradó. 10,30 A Csehszlovák Hadsereg központi fúvó6zenekara Játszik. 11,00 Pillantás a nagyvilágba 11,15 Zsoldos Imre trombitál. 11,25 A Szabó-család. Folytatásos rádiójáték. 13,00 Déli harangszót hírek, időjárásjelentés. 12.10 Operarészletek. 12.50 A mai dráma és a közönség. 13.10 Színes népi muzsika. 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.00 Könnyű zene nagymamáknak. 14,35 Kórusok.' 15,00 Hirek, közérdekű közlemények. 15.08 Idójérásjelentós. 15,10 Az álomlátó fiú. Mesejáték. 15.42 Gyermekzene 15,35 Műsorismertetés. 18 óra Előszóval — muzsikával. Köztien: 17,00—17,15 Hírek. 17,55 Szót kérünk! 18.13 „Szív küldi szívnek szívesen". Hangverseny Szirmai Albert műveiből. 19,00 Munkásklub. 19.20 Mendelssohn: Szentivánéji álom — szvit. 19 ára 54 Jó éjszakát, gyerekek! 20,00 Esti krónika, időjárásjelentés. 20.30 A nevetes öt arca. Zenes összeállítás. 21.00 Gőzön Gyula előadóestté. 21.50 Vonós-tánczane. 23,00 Hírek, ldőjárásjelentés. 22,20 Cgetőver. senyeredmények. 22.25 Kőz-etítés Bukarestből. Az A: la mi Enescu Filharmónia zenekara látszik 23,25 Baudelaire két verse. 23,30 Könnyű zene. 24.00 Hfrek. ldőjárásjelentés. 0.10 Régi kórusok. 0.30 Himnusz. petófi-badio 5,00 Reggeli zene. «,30 Szin' ház. tárlat- és hangversenyműsor. 6.50 Torna. 9.00—8,10 Hírek, Időiárásielentés. 143)0 Időjárásés vízállásjelentés. 14.15 Orosz nyelvlecke az általanos iskolásoknak. 14,35 Balázs Árpad ée Dankó Pista dalaiból. 15.00 Zenekari hangverseny. 16.15 Nyár. Verses, zenés összeállítás- 16.30 Operettrészletek. 17,15 Zenei portrék. Zenés összeállítás. 18.15 A lakbér Tragikomédia. 18.45 Szovjet indulók. 19.00 Hír-k. mőjárásjelentés. 19.05 A Magyar Rádió, esztrádzenekara Játszik. 19.40 Egy kontinens üíabb jePése. 19,55 Sólymos Péter és Marrzta Demeter hangversenye a stúdióban. 20.40 Falurádió tt óra Hírek, ldőlárásielenté*. 21.05 -Üalok- 2''45 Sporthíradó. 22.00 Tánczene. 23 00—23,15 Hírek. időiárásielentés. A telev'zió műsora Szerda 18.35 Sárga sárkány. Kínai ki«film. 19.00 Mozart A varázsfuvola. Dalmű két felvonásban. Közvetítés az Állami Operaházból. * Június 30-án, csütörtökön. 10 őra 20 perctől 11 öráig televízióközvetítés N. Sz. Hruscsov érkezéséről és fogadásáról Becsből, a wien-schwehati repülőtérről.