Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26 / 150. szám

3 Vasárnap, 1960. június MHasznos tudományos együttműködés alakul és meleg barátság szövődik a grúz és a magyar matematikusok kűzütt A Szegeden tartózkodó neves grúz tudós nyilatkozata Pénteken délután 5 órakor a Szegedi Tudományegyetem Bolyai-intézetében na® érdeklődéssel kísért előadást — Valamennyire ismerem magyar nyomdász, Tótfalusi tartott a ma®ar—szovjet Szeged történetét és őszinte Kis Miklós készítette el a kulturális egyezmény kere- csodálatra késztetett az, ho® grúz ábécé metszett betűit, tében és a Kultúrkapcsola- a váro6 a na® árvíz óta Külön esztétikai élvezet e® tok Intézete vendégeként eltelt nyolcvan esztendő ilyen szépen kiállított folyóhazánkban tartózkodó V. D. alatt milyen szép és rende- iratot kézbe venni, s magam Kuprjadz/t, a Grúz Tudomá- zett várossá fejlődött. Sok nyos Akadémia tagja, mate- felé megfordultam már a városról, a város életé- népünk mér régebben is meggyőződhetett, hiszen háromszáz évvel ezelőtt e® ról? is örömmel tekintem meg azt a nyomdát, ahol ezek a matikus. professzor és a Grúz világon, de ilyen impozáns kiadványok készülnek. SZSZK. Legfelső Tanácsá- méretű szabadtéri színpadot, nak ejnöke. Az előadás után, mint a szegedi szabadtéri amely a »Többdimenziós sin- játékoké, még sehol nem kulofis integrál-egyenletek láttam. Valóban sikert érelméletének néhány kérdésé- demlő az az erőfeszítés, veL és alkalmazásával« fog- amellyel a város valamennyi lakkozott, fölkerestük a ne- lakosa i®ekszik kivenni a vkz grúz tudóst, aki munka- részét a játékok sikerének társunk kérdéseire a követ- biztosításából. Meg®őződékezőket válaszolta: sem, ho® ez a na®szerű Miért látogatott Magyar- kezdeményezés egyre na' ®obb tömegekben vonzza A grúz matematikai iskola, amelynek magasrendű tevékenységéről az ön előadása ls tanúskodott, milyen irányban fejti ki tudományos munkásságát? országra? majd Szegedre a — Fő területe kutatásainka "ruSalmasság-elmélet* Alfl'.YT kérdéseinek kidolgozása, anaKU litikus függvények peremérték-problémái és a singu— Látogatásom célja e®- vendégeket is. részt az volt, ho® ismertes- — Az is kellemes megle- iaris integrál-e®enletek 'el sem a matematika magyar petés volt számomra, ho® a rnélete. Különös fi®elmet művelői előtt a grúz mate- Bolyai-intézet munkatársai szentelünk ezen elméleti kumatikusok kutatásainak né- nemcsak elméleti irányban tatások ®akorlati alkalmahány újabb eredményét, más- fejtenek ki üdvös tevékeny- zására a mechanika terülerészt, ho®: itt-tartózkodásom séget, hanem például részt tén. Boldog va®ok, ho® alatt magam is megismer- vettek a szabadtéri színpad alkalmam volt ma®ar koljem a ;Ma®ar Népköztársa- akusztikai problémáinak ®a- légálmat tájékoztatni a tbitág eiért eredményeit, s korlati megoldásában is, és liszi matematikusok kutatáho® megismerkedjek az or- ezáltal ilyen módon is hasz- sainak néhány eredményészaa tudományos és kulturá- nossá tudják magukat ten- ről. és ho® hallhattam ellis Z letével. ni városuk kulturális életé- ismerő szavaikat a mi munben • Mi a gruz matematiku- * T .... , , — Na® örömmel forgatsok és az ön véleménye tam mindig a szegedi matea matematika magyar matikai kiadványokat, könytudósalnak eredményei- veket & folyóiratokat, amekánkról. Lehetségesnek tartja-e a szegedi és a tbiliszi nialyek nemcsak tartalmuk gazdagságával és tudomátematikusok tudományos ról, valamint a szegedi Bolyai-intézetben folyó nyos értékükkel keltik föl az kutatások- érdeklődő fi®elmét. hanem kiállításukkal, külső formákapcsolatainak erősödétudományos röí? sét? — Lehetségesnek ®on kívánatosnak natartom. P. L juk szép és ízléses voltával, Bevallom, ez a kapcsolat elAz egész világ ismert 6 ez a kitűnő szegedi nyom- sősorban a mi számunkra a ina® ar matematikai isko- daipart dicséri. A magyar bizonyulna hasznosnak, lát, melynek számos terüle- nyomdászok nagy tudásáról ten korszaknyitó jelentősége volt és van ma is. A nagy Bolyain kívül itt elsősorban Riesz Frigyes és Fejér Lipót munkásságára gondolok, ők már nem élnek, de életművükkel öröki-e beírták nevüket a matematika halhatatlanjainak aranykönyvébe. — Szegeden alkalmam volt meggyőződni arról, ho® a nemes hagyományok ápolása a legjobb kezekben van. A •'árosnak és a szegedi e®eternnek egyébként is gazdag ha®ományai vannak a matematika vonatkozásában, hiszen Riesz Fri®es hosszabb ideig dolgozott ezen az e®'elemen. A Bolyai János nevét viselő intézetben jelenJog tevékenykedő SzökefalviNagy Béla. Kalmár László és Rédei László professzorok neve o világ minden matematikusa előtt ékesszólóan jellemzi Szeged, a szegedi matematikai iskola magas színvonalú, tudományos munkáiát. Műveikből már eddig is ismertem őket, s a mostani személyes találkozásunk és hasznos eszmecserénk még jobban elmélyíti majd tudományos e®üttműködésünket és barátságunkat. Milyen benyomások érték Szegeden, s mi a véleménye a Tisza-parti A községi tanácsok a szövetkezetek gyorsabb fejlesztéséért A járási tanács v. b. üléséről A szegedi járási tanács zett a tavasz idején a balásvegrehajtó bizottsága e®ik tyai községi tanács végrehaikorábbi határozatában uta- tó bizottsága is. Az általa sítást adott a községi taná- hozott, a tsz erkölcsi gazdacsoknak, ho® rendkívüli sági megerősítésével' foglalvégrehajtó bizottsági ülése- kozó határozatokat teljességken vizsgálják meg a hely- gel végre is hajtotta, beli termelőszövetkezetek ,. , munkáját és határozatokban kJJ'1*"*"* ^Z Tk l* ^ rögzítsék saját feladataikat fci « a ®orsabb ütemű fejlesztés ™"ní?:j<író*' elősegítése érdekében. Most, ^ utóbbi ülésén azt vitatta "k>^csak me®izsgá meg a járási tanács végre- * 3 ^ hajtó bizottsága, miként hajtották végre a községek vesag a Felszabadulás Tsz munkáját. A hibák kijavítá sára azonban amolyan se zető testületei ezeket az ál- hirfoa wT wz. . 1 táluk hozott határozatokat, u'^fj t kT^. ^ u 1 A tartalmas vita után szá- , ,zotl Tobb®k kozo" e&yal" . .. V YJt, . ' fr talan nem foglalkoztak a famos kozseg végrehajtó bi- ,„ Y ,. , 77 zottságát részesítették dicsé- -S?°Vetk!?!tuk. á * (xuu fQ lattenyesztesi problémainak retben, u®anakkor tobb fa- m„„.Míriml \ ... iusi tanács munkáját kemény bírálattal illették. A megoldásával. holott erre különösen Kisteleken igen SS. ÍS,S hSSSS. h2Í?*.«« ••<"•<• kübekházi munkájáEredményes munkát végHétezer pár cipővel többet ad úl elsó télévben a Szegedi Cipőgyár Június 24-re teljesítette pőt. A szép kivitelű exportféléves exporttervét a Sze- cipőket az első ue®edévben gedi Cipó®ár. Ez azért vá- nagyrészt a Szovjetunió, kilik igazán dicsérendővé, sebb részben a Német Demert az elsó évnegvedbeli mokratikus Köztársaság, a elmaradását is pótolta az második évnegyedben feleüzem. fele arányban a Szovjetunió Több mint 18 ezer párral és a Lengyel Népköztársaság kevesebb kivitelre kerülő vásárolta meg. cipő készült az üzemben az Igen jól áll a cipőgyár a év elsó három hónapjában, tervteljesítés egészét temint amennyit a terv előírt, kintve is. Annak ellenére, Az elmaradás oka a lépten- hogy májusban csak a nyomon fellépő anyaghiány mennyiségi követelményekvolt. Szerencsére a második nek tettek eleget és az érnegyedév folyamán az ex- tékleírástól elmaradtak, júporttermékekkel kapcsolat- nius jól sikerült és — , az ban már nem fordult elő előzetes számítások szerint anyagellátási zavar, így tel- _ a féléves tervet minte® ^:r^tlangf0elfdamrr; *** túlteljeterven felül elkeszítették a sitik, e®úttal pedig elérik a hiányzó 18 ezer pár nő ci- szükséges értékhatárt is. ról is. • Az értekezlet behatóan foglalkozott áz aratási, a gabona betakarítási munkák sikeres, veszteségmentes lebonyolításának feltételeivel is. Számos felszólalásból kiderült, ho.® egyes községekben, ahol a néphatalom helyi képviselői, a tanácsok, nem állnak hivatásuk magaslatán — például Baksor. Tápén és Al®ón — káros nézetek ütötték fel fejüket az aratással kapcsolatban. Dócon például rossz hangulatot keltenek olyan elemek, akik m06t nem akarnak részt venni a közös aratásban, mondván, ho® ők egv éri gazda korukban sem fogták meg a kasza nyelét, akkor is másokkal arattatták le saját gabonájukat Dr. Csikós Ferenc elvtárs hangsúlyozta: éppen a legjobbak sikerein okulva, véget kell vetni ezeknek a hellyel-közzel mutatkozó rendellenességeknek A propagandamunka időszerű kérdései A

z 1959—60-as pártoktatási év lényegében befejeződött. Pártszervezeteink jelenleg már a következő oktatási év előkészítésén dolgoznak. Az elmúlt oktatási évad' legfőbb tapasztalatairól szólva megállapíthatjuk, ho® a propagandamunka színvonalának emelésében jelentős sikereket értünk el. Tovább erősödtek a propagandamunkanak. az ellenforradalom után kialakult jó vonásai. Ilyenek: szorosabb kapcsolat az élettel, a harcos, polémikus szellem, harc a revizionizmus és dogmatizmus ellen stb. A propagandamunka hatékonyságát, színesebbé, elevenenebbé tételét nagyban elősegítette a helyi anyagok felhasználása. A propagandisták az e®es témák feldolgozásánál felhasználták a szegedi pártértekezlet anyagát, s azokat az előadásokat, amelyeket számukra tartottunk Szeged ipari, mezőgazdasági és kulturális helyzetéről, feladatairól. Az oktató, nevelő munkában a helyi anyagok felhasználása na®ban elősegítette, hogy a hallgatók fi®elmüket összpontosítani tudták olyan feladatok megoldására, mint pl. a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése, az ipari üzemek terveinek teljesítése stb. Ennek eredményességét az is mutatja, ho® az egyes oktatási formák hallgatói, propagandistájukkal az élen közösen vettek részt a tsz-agitációban, hirdetői és a megvalósításban részesei voltak azoknak a célkitűzéseknek, amelyeket a párt politikájának megvalósításával értünk el. F

ejlődött a pártoktatás rendszere is. Jelentősen kiszélesedett az előadásos propaganda. Az elmúlt évadban minte® duplájára emelkedett a politikai akadémia hallgatóinak száma, s jelentősen növekedett az időszerű kérdések tanfolyamai hallgatóinak száma is. Az elmúlt évben közel tízezer párttag és pártonkívüli dolgozó vett részt a különböző oktatási formákban. A hallgatók zöme munkás és értelmiségi származású. Hiba, ho® na®on kevés tiz-tag — általában paraszt — vett részt az elmúlt évi pártoktatásban. A számszerű növekedés ellenére is vannak egyes, területek, ahol nem szerveztük meg alaposan a pártoktatási évet s ezáltal kimaradtak a továbbképzésből. Például a Szegedi Nemzeti Színházban — bár a lehetőségei meglettek volna — nem ösztönöztük a színház párt- és állami vezetését, ho® biztosítsa á művészek marxista-leninista továbbképzését. Nem sikerült teljes egészében megoldanunk az orvosok marxista továbbképzésének problémáit sem, bár részükről igen na® igény tapasztalható. U®aní® elmaradás van a kisiparosok és a ktsz-ek dolgozói körében végzett propagandamunkában is. A következő oktatási évben feltétlenül biztosítani kell ennek az elmaradásnak a felszámolását, A propagandamunka színvonalának emelésében jelentós tényezőként hat az a körülmény, ho® a propagandisták túlnyomó többségének felkészültsége mind általános, mind marxista műveltség szempontjából megfelelőnek mondható. Ma már több mlnt 200 propagandistánknak középiskolai, e®etemi, főiskolai végzettsége van. Ugyanakkor e®re növekszik azoknak a propagandistáknak a száma, akik partiskolai végzettséggel is rendelkeznek. A propagandistáknak komoly részük van abban, hogy a feldolgozásra került témákat nagymértékben sikerült elsajátíttatni a hallgatókkal és fi®elmüket, tevékenységüket ráirányítani a napi feladatok megoldására. Vannak azonban még olyan propagandisták, akik lélektelenül, s gyenge felkészültséggel nem tudták vonzóvá tenni a foglalkozásokat. Az eredmények és hibák ellenére végeredményben bátran mondhatjuk, hogy az elmúlt évben végzett propagandamunka na® vonalaiban megfelelt azoknak a követelményeknek, amelyeket egyrészt a párt Politikai Bizottságának határozata, másrészt a dolgozó tömegek egyre nagyobb érdeklődése és igénye támaszt. A

z elmúlt év tapasztalatait felhasználva, most figyelmünket a következő pártoktatási év előkészítésére összpontosítjuk. Lehetőségünk van arra, ho® a jó tapasztalatokra támaszkodva elkerüljük az elmúlt évi hibák megismétlődését. Számolnunk kell azzal, ho® a következő oktatási évben még na®obb tömegek számara kell biztosítanunk a pártoktatásban való részvételt. Éppen ezért helyes az., ha már most megkezdjük a hallgatók kiválasztását. Jól végzik azok a pártszervezetek ilyen Irányú munkájukat, amelyek nem abból indulnak ki elsősorban, hogy milyen oktatási formák lesznek a következő évben, hanem ho® milyen témákat dolgoznak fel. Az egyes témák által támasztott követelmények fi ®elembevételével lehet meghatározni, ho® kit milyen oktatási formába osszanak be a következő évben. Fi®elembe -kell venni azt is. hogy meglegyen a témák elsajátításához szükséges előképzettség. Az embereket is elsősorban az érdekli, ho® milyen anyagokat dolgoznak fe! a következő oktatási formákban. Éppen ezért a pártoktatási év előkészítésénél a leglényegesebb kérdés ennek ismertetése. Ebben a cikkben nem lehet felsorolni az összes feldolgozásra kerülő témákat, nem is szükséges, mert pártszervezeteinknek ez rendelkezésére áll. Néhány témját azonban mégis kiragadunk. A következő oktatási évben még szelesebb lehetósegek lesznek elméleti kérdésekkel való alapos foglalkozásra azáltal, hogy a marxizmus—leninizmus klasszikusai mellett feldolgozásra kerülnek korunk ideológiai kérdései is. A hallgatóknak lehetőségük lesz arra, ho® még alaposabban megismerjék a XXI. kongresszus anyagát, behatóbban tanulmányozhassak a kommunista testvérpartok kongresszusainak határozatait. Ismét feldolgozásra kerüi pártunk VII. kongresszusának anyaga, bár az elmúlt oktatási évben foglalkoztunk ezzel a témával. Eredményekent sikerült is a kongresszus anyagának főbb kérdéseit megismertetni, méglí a különböző dolgozó rétegek körében felvetődő kérdések — amelyek a kongresszuson meghatározott politikai irányvonal megvalósítása során vetődnek fel — arra késztetnek, ho® újra napirendre tűzzük es alaposabban feldolgozzuk a kongresszus határozatait. I

gen sok helyen lehet találkozni olyan kérdésekkel, hogy mit jelentés szocializmus alapjai lerakásának befejezése, a szocializmus építésének meg®orsítása, kik a munkásosztály szövetségesei. Számos kérdés vetődik fel az osztályharc s az időszerű nemzetközi kérdésekkel kapcsolatosan. Lehet találkoznunk sok helyen olyan nézetekkel, amelyek a szocializmus jUapjai lerakásának befejezését leszűkítik gazdasági, vagy tsz-szervezési feladatokra. Nlfics eléggé tisztázva, hogy a szocializmus alapjai lerakásának befejezése magában fogjalja a szocializmus építésének összes előttünk, álló feladatát. Nem lehet kiraRadni e®jk, va® másik tényezőt, mert ezek a íelaoav tok e®mással szorosan összefüggnek, kölcsönhatásban vannak. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nemcsak számszerű fejlesztést jelent, hanem azt is, ho® szövetkezeteinkben magasabb földművelési kultúrát valósítanak meg. továbbá hogy kialakul az e®séges paraszti osztály stb. Ennek megvalósítása na®obb beruházásokat igényel, amelyet ma még na®részt az ipari munkásoknak kell megteremteni. Szüksége van szövetkezeteinknek jól képzett agronómusokra. gazdasági vezetőkre. Mindez tehát sokirányú feladatot igényel, az egész társadalom öszszefogása, e®séges támogatása szükséges hozzá. A szocializmus gyorsabb ütemű építésének — amely nemcsak több gépet jelent, hanem magasabb életszinvonalat is — megvannak a feltételei. Hogy ez a gyorsabb ütemű fejlődés valósággá váljék — és ez érdeke minden tarsadalmi rétegnek —, élni kell a lehetőségekkel. A

munkásosztály szövetségeseivel kapcsolatosan ®akran lehet olyan véleményeket hallani, hogy csak a parasztságot tekintik a munkásosztály szövetségesének, a városi kispolgárságot; a kisiparosokat, a ktsz-ek dolgozóit nem. Ebből a hibás szemléletből fakad az a hibás ®akorlat is, ho® elhanyagolják az e rétegekkel való foglalkozást, nem mutatják meg helyüket, szerepüket a szocialista építőmunkában és társadalmi rendszerben. Tudatossá kell tenni e rétegekben, ho® mlnt a munkásosztály szövetségesei, a lakosságnak végzett javító, szolgáltató munkájukk^, a népgazdasági feladatok megoldását segítő, mellék- és hulladékanyagok feldolgozásával előállított kissorozatú és egyedi gepekkel segítik a szocializmus építését. E rétegek tagjaival való foglalkozás elhanyagolása azért is káros, mert szemléletükben még megtalálható a visszahúzó, idealista felfogás. A következő oktatási évben újra napirendre tűzzük az osztályharc elvi és ®akorlati kérdéseinek feldolgozását. Ma, amikor az osztályharc döntő területe a gazdasági és ideológiai munka, nem lehet azt állítani, ho® ez nem osztályharc. A gazdasági építőmunkában és az ideológiai fronton vívott osztályharc elősegíti a kapitalista termelési mód teljes száműzését, a ma még sok helyen ható burzsoá és kispolgári szemlélet megsemmisítését. Nem lehet és e®enesen káros az osztályharc leszűkítése személyü®i harcokra és rendőri intézkedésekre. F

eldolgozásra kerülnek a nemzetközi helyzettel kapcsolatos időszerű ideológiai kérdések is, mint például a békés e®'más mellett élés elméleti és ®-akorlati kérdései. Az eddig felsorolt témák csak bepillantást engednek abba a programba, amelyet a következő pártoktatási év nyújt a hallgatóknak a marxizmus—leninizmus tanulmányozására. De az eddig elmondottak is aláhúzzák annak a jelentőségét, ho® a következő oktatási év előkészítése csak akkor lesz eredményes, ha a pártszervezetek vezetősége, az egész párttagság, a párt- és gazdasági vezetés magáénak érzi ezt a feladatot, s mindent megtesz a hallgatók és a propagandistái? időbeni, jó kiválogatása é-dekében. Simon Béla. a szegedi városi pártbizottság osztályvezetője