Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-24 / 148. szám

5 Péntek, 1966. június 14. Szabályozták az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgarendet Idén először lesznek előfelvételek — Karonként felvételi és vizsgabizottságok alakulnak — Június 30-tól kezdődnek a vizsgák A művelődésügyi miniszter az egészségű®! és földmüvelésü®i miniszterrel, valamint a Magyar Testnevelési es Sporthivatal elnökével rendelkezést adott ki az e®etemi, főiskolai, akadémiai, tanító- és óvónőképző intézeti felvételekről. A nappali tagozati felvételeknél előnyben részesítik azokat a jelentkezőket, akik az érettségi után egykét évig már dolgoztak. \ nappali tagozatra 17— 30, a testnevelési főiskolára 17—24, a levelező és esti tagozatra 22—40, a testnevelési főiskolára 22—32 éves korúak pályázhatnak. A felswktatási intézmény vezetője (rektor, igazgató) indokolt esetben levelező és esti tagozatra negyven éven felüli személyek felvételi vizsgára bocsátását is engedélyezheti. A középiskolai iskoláztatási bizottságok, illetve az üzemek, intézmények által továbbtanulásra javasolt jelentkezőket az egyetem köteles felvételi vizsgára behívni. Felvételi vizsgát valamennyi szakon a -Felsőoktatási intézményeink* cimű ismertető füzetben felsorolt tárgyakból kell tenni. A felvételek lebonyolítására káronként, illetőleg intézményenként felvételi bizottságot és vizsgabizottságokat szerveznek. A bizottságoknak kötelességük, hogy a vizsgázókkal igen gondosan, emberségesen foglalkozzanak. Idén kerül sor először ú®nevezett előfelvételekre a felsőoktatási intézményekben. Ezzel kapcsolatban a rendelkezés kitér arra, ho® az Eötvös Lóránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi, valamint bölcsészettudományi karán, a Marx Károly Közgazdaságtudományi E®eteman, a budapesti Műszaki E®etem ve®észmérnöki, illetve villamosmérnöki karán, a veszprémi Ve®ipari Egyetemen, a Testnevelési Főiskolán, továbbá az AUatorvostudománvi Főiskolán —• az előírt keretszámon felül — húszötven százalékkal több pályázót lehet felvenni feltételesen a nappali tagozatra. Ezek a hallgatók az 1961— 62-es tanévben újabb felvételi vizsga nélkül iratkozhatnak be az e®etemre, ha egy éven át lehetőleg fizikai termelőmunkát végeztek, s jó munkájuk, magatartásuk alapján munkaadójuk felvételüket javasolja. A felvételi bizottság döntéséről a jelentkezőket — az 1961—62-re felvetteket is — írásban értesítik. A felvételi vizsgára behívottak közül nem kell vizsgát tenniók azoknak, akik a középiskolai tanulmányi verseny országos döntőjében I., II-, va® III. díjat nyertek, ha arra a szakra jelentkeznek, amelynek valamelyik siaptár®ából nyertek díjat és abban az évben kérik felvételüket, amelyikben érettségiztek. Az ellenforradalom elleni harcban elesett hősi halottak árváit, a Szocialista Munka Hőse címmel, Kossuth-díjjal, a Ma®ar Népköztársaság Érdemrendjével, va® a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett dolgozókat, továbbá azokat, akik olimpiai va® világbajnokságot nyertek, fel kell venni, ha a felvételi vizsga követelményeinek megfelelnek. A felvételi bizottság sérelmesnek tartott döntése ellen az érdekeltek az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül fellebbezhetnek az e®etem rektorához (az intézmény igazgatójához). A felvételi vizsgák a nappali, esti és levelező tagozatokon június 30-tól kezdődnek. Augusztusra befejeződik az emeletráépítés a rókusi iskolán Egységes, új homlokzatot kap az épület Nyolc tanteremmel és a politechnikai oktatást szolgáló helyiségekkel bővül a rókusi iskola az emelet-ráépítés során. A kétmilliókötszázezer forintba kerülő építkezést előreláthatóan augusztusra fejezi be a Cspns—'"1 T""»vei Építőipari Vállalat ú®', hogy az új iskolai évben már megkezdődhet a tanítás az új tantermekben is. A városi tanács tervosztályán, valamint a művelődésügyi osztályon az építkezés tervezőivel közösen a napokban döntötték el, ho® Rendbehozzák a rendőrfőkapitányság székházának homlokzatát A Csongrád me®ei rendőrfőkapi'án.vság Kossuth La-, jop sugárúti székházának homlokzatát rendbehozzák. 1944-ben fejezték be az építkezést. de akkor a háborús események miatt a külső homlokzat nem készült el véglegesen. Most, 1960-ban kerül sor az elmulasztott munkák pótlására A Csongrád me®ei Építőipari Vállalat borítja be mészkőlappa) az épület bepucolatlan részét. Már két héttel ezelőtt felvonult az építőipari vállalat, de állványhiányra hivatkozva nem kezdte meg a munkát. Pedig jó lenne, ha a Szabadtéri játékok megkezdése előtt elkészülne ez a munka, hiszen a me®ei rendőrfőkapitán"ság székháza főútvonalon van. VARSÓBAN ÖSSZEÜT, A NEMZETKÖZI AUSCHWITZ-BIZOTTSÁG A NemietkOr! AusehwtU-Blcottalg Június IS—Z1. kónótt tartja tegkSielebbt ülését Varséban, IS eurSpai orsríg küldötteinek részvételével. A napirenden a majna-frankfurtl SS-ek elleni per előkészítése szerepel. A bizottság máris rengeteg okmányt gyűjtött össze és tanúkat Kutatott fel. Ezenkívül foglalkozik a gyttjtőtáborok meg szabadlábon lévd személyzetének ügyével, totahbá megvitatja az auschwitzi emlékmű felépítésének tervét. milyen le®em az átalakított iskolaépület homlokzata. U®anis az épület földszintjét és első emeletét annak idején olyan anyaggal vakolták be, amit most már riem ®ártanak. A most használatos kőporos vakolat alkalmazása az új, második emeleten teljesen megbontaná a város főútvonalán fekvő, bizonyos mértékben reprezentatív iskolai épület külső képét. Ezért az illetékesek ú® döntöttek, ho® új vakolattal látják el- a rókusi iskola egész homlokzatát. Az ezzel járó többletköltségeket az épület szép. e®séges összhatása érdekében, esztétikai szempontok miatt vállalta az építtető. üfra ffrMpezik a menye területének egy részét A vásárhelyi Földmérési és Térképészeti Hivataltól nyert értesülésünk szerint a nyári és az őszi hónapokban na® szabású munkálatokra kerül Sor. Ennek előzményeként már elkészültek a közületek és termelőszövetkezetek számára azok az alaptérképek, melyek a földrendezéssel kapcsolatban pontosan rögzítik a megváltozott területviszonyokat. Az alaptérképek elkészítése a közeljövőben folytatódik és ezzel kapcsolatban Vásárhely—Szentes és Csongrád környékét mérik fel. Ez a munka igen na® erőfeszítéseket követel, mert közel száz éve nem készültek új térképek a megye egyes területeiről. Állják szavukat a szegedi vasasok A vasipari szövetkezet segítsége az algyői Rákóczi Tss-nek A Szegedi Vasipari Szövetkezetből a kora tavasszal többen részt vettek Al®őn a termelőszövetkezeti mozgalom agi tálóinak sorában: e®engették az utat, ho® a község dolgos parasztsága a közös gazdálkodást válassza. Eljutottak Rákóczitelepre is, ahol több családnál ezt mondták a szegedi vasasoknak: — Most csak ígérik, ho® segítenek! Mi aláírjuk a be— Barátságból csináltuk. Az üzenet eljutott a tanyai otthonokba és egyszeriben me®áltozott a szövetkezeti gazdák véleménye. Megelégedéssel jelentették ki e® másnak: -Lám, nem ha®tak cserben bennünket*. Erről a későbbiekben is meg®öződhettek. Kellett a tszrtek 35 névtábla a kocsikra — persze, ho® segítettek. Sőt adtak a szövetkezeti életet kezdő barátaiknak két tünk — mondta szerényen. — Készen van — felelték a patronálók —, még a gázlámpát is vihetik. Egyébként mi újság a telepen? — érdeklődtek. — Haladunk előre — válaszolta a könyvelő. — A Küllő-tanyát rendbehoztuk, akárki megnézheti. Üj jász* lakat építettünk, hozzá felhasználtuk a maguktól kapott karikákat, vasakat, az istállót kiköveztük, lefolyóElhelyezlk a kocsin a permetezőgépet. A képen balról jobbra: Papdi Pál, Kiss Sándor és Németh Imre ( lépési nyilatkozatot, mert a szövetkezetet választottuk, aztán maguk elmennek és ránk se hederítenek. Ilyen esetben újabb bizonygatás nem sokat ér és az ipari dolgozók csak enynyit említettek: — Majd meglátják... Barátságból A telepen u® anesak Rákóczi néven megalakult a szövetkezet, és amikor munkához akartak látni, kidei-ült: ki kellene javíttatni a vetógépjüket. Behozták Szegedre és a városban azt ajánlották, vi®ék el a vasipari szövetkezetbe. í® találkoztak Ismét a most már szövetkezeti gazdák és az agitátorok. Rögtön elvállalták a gépjavítást — amit munkaidő után végeztek —' és a gép két nap múiva már készen volt. Amikor eljöttek érte, s megkérdezték, mibe kerül, í® válaszoltak: Ha$y> csatádaU FKANCIA HLM Szörnyű hatalom a pénz... a vagyon. S szörnyetegekké válhatnak a vagyon, a rang, a pénz hatalmának birtokosai. Maurice D r uo n, a haladó francia író hasonló cimű regényének — amelyből a film készült — tartalmát, mondanivalóját körülbelül igy foglalhatnánk össze két mondatban. Noel Schoudler, aki a regényben és Denys de la Patelliere rendező filmjében a vagyont is a vele járó hatalmat személyesíti meg a rang és a pénz elvakult imádatában képes a fidt is föláldozni Pedig Francois Schoudler tele van új tervekkel, új gondolatokkal és meg ts valósítaná azokat. Vágyai azonban öszszetörnek az évszázados gőg és rangkórság korlátolt vasfalán. A -nagy családfeje, Noel nem tudja a saját fiának sem megbocsátani, hogy mást, jobbat akar mint ő. Előre kitervelt aljas csatiéi óba löki. hogy megtörje. "megleckéztesse*, « maga képére formálja. Francois azonban éppen mert még fiatal és tiszta lelkű, nem bírja el a leckét. De nem hajlik meg — inkább meghal. — Maga szörnyeteg! — vágja Noel Schoudler szemébe a menye az igazságot. S hiába látjuk összetörni, megroskadni a fiáért való bánkódásban. lelkiismeretfurdal ásábon. szánni, sajnálni nem tudjuk, mert Noel Schoudler nagyon messze van mindattól, ami emberi. Szörnyű hatalom a pénz... a vagyon. S szörnyeteckké válnak a rang, a pénz h-t almának birtokosai, Denis de la Patelliere rendező nevét már említettük. Talán az a legnagyobb érdeme, hogy sikerül filmjében tökéletesen visszaadnia a hatalmasok életének kietlcn*égét, embertelen öszintétlenségét, ezt a mérgezett atmoszférát, amelyben elpusztul minden jó és szép emberi tulajdonság. Neki és Louis P ag e operatőrnek köszönhető. hogy a modern kapitalista tőzsdéről végre olyan képet kaptunk. amely a maga leleplező realitásával külön vádirat a tőke embertelensége ellen. S hadd ejtsünk néhány szót a szereplőkről is. Jean G abinről elsősorban, aki ismét emlékezetes. nagy alakítást nyújtott Noel szerepében. Mellette nagy szuggesztivi'á*átyil a Lucent látszó világhírű színész, Pierre Brasseur t»l*e»<* ménue emeli a fVm értékét A más fümekhől már iől ismert Pemutrá n 11 e. r Simon Lauch-me szerepében « tőle megszokott jó teljesítményt nyújtotta. Maurice Thiriet filmzenéje elveszettt a fflm nagy drámai sodrásá-ban. vasszekrényt, irodapapírt, Írógépszalagot, csináltak nékik csavarokat, jászolkarikákat, ácskapcsokat társadalmi munkában. A vasipari szövetkezetben nyolctagú patronáló brigádot alakítottak — kommunistákból és pártonkívüliekből — és elhatározták: készítenek e® gépi meghajtású szecskavágót számukba, juttatnak nékik egy kalapácsos darálót, 's augusztus 20-án munkás-paraszt találkozó keretében Személyesen adják át ajándékaikat a termelőszövetkezetnek. Természetesen politikai segítséget is nyújtanak. Már részt vettek közgyűlésükön, felszólaltak a vitában, tanácsokat adtak az újonnan alakult pártszervezetnek, ho®an dolgozzanak. Ősszel a pártoktatást is megszervezik a szövetkezetben, szaklapokat rendeltek nekik. E lelkes törődés nyomán a Rákóczi Tsz kihívta versenyre a többi algyői termelőszövetkezetet az aratás ét? a cséplés időszakára. Eredményes munka Amikor erről a nagyszerű segítőkészségről beszámoltak a vasipari szövetkezet vezetői, éppen vendég érkezett: Kiss Sándor, a tsz könyvelője. — A permetezőgépért jötkat készítettünk, s már bent van 60—70 állat: fejőstehén, ló. Szerfából csináltunk az üszőknek, marháknak karámot és az említett istállót tovább bővítjük, őszre az is készen lesz. Van már 40 süldőnk, számukra most biztosítjuk a helyet szerfás ólban. Vettünk 20 szarvasmarhát, a növényápolásban jól állunk, • most a gyümölcsöst akarjuk permetezni, ezért kellene a gép. A szórakozásban is segítenek Mindjárt fel is rakták a kocsira az új, magasnyomabú targoncás permetezőgépet, amelynek értéke közel öti ezer forint: a szövetkezet dolgozói készítették. — Majd adunk még két gázlámpát az istállóba — mondta Németh Imre, a patronáló brigád vezetője mielőtt a vendégek elindultak volna. — Aztán rövidesen behozzuk a fiatalokat gépkocsival a színházba, ho® szórakozzanak. Papdi Pál, a fogatos megemelte kalapját. — En eddig e®éni gazda voltam — búcsúzott —, de most már látom, milyen jó dolog közösen, testvéri segítséggel dolgozni. Markovits Tibor NAPIRENDEN: A MENTŐK Nem e® cikkünkben foglalkoztunk már azzal, hogy a mentőket időnkónt félrevezetik felelőtlen emberek. Bemondanak e®-e® súlyos esetet és sürgősen kérik a mentőket, vonuljanak ki. Ezek a felelőtlen embereit nem számolnál?- azzal, ho® míg a mentők a nemlétező címet keresik, egv másik beteget kellene elszéUftaniok. va® éppen szülő asszony várja reménvkedve a fehér autót. Fzelc a félrevezetések tették óva*nssá a mentőszolgálat dolgozóit. E®-e® kihívás »!k*lmával alaposan érdei^Mnek a beteg ho®léte felől. Az. aki éppen hfvia a mentőket. ilyenkor ideges, türelmetlen, sokszor nem megfelelő hangon besaél. S ezt a hangot átveszik a mentőszolgálatnál dolgozók is és f® igen erős hangú párbeszédek zajlanak le. Ezt a hangot joggal kifogasolják a dolgozók. Az elmúlt tanácstagi beszámolókon elmondták a választó':, ho® igen ®akran ingerült, nem megfelelő hangon beszélnek velük a mentők Nem szabad, ho® a d/\ic*-\Tói elfásuljanak. Megértően kell kezel" lök a bei»lentéro.ket, htszen a hozzá tort szól Vért. szerelőikért aw—Sdó emberek tőtök vá-iák az első segft-éoot ha nem tudnak irm-sl ktv**u'-i közöltök az is, horv miért nem Ha pedig roertoi-i v akker e^nek feltétlenül tetroonek eléret. ha minőén votői ar/tkvl, s egfríteHn nem tudnak eleget tenni a kérésnek, ú® i«ri udvarias és megértő hangon közöljék az őket felhívókkal, ho® milyen módon tudják minél előbb orvo6i ellátásban részesíteni a beteget. h zv