Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-22 / 146. szám
3 Szerda, 1960. június 22. MAGASHÁZ ÉPÜL Beszélgetés a darussal\ fi JlSZd Pdítjáíl A% 99üresjáratokellen — Szeretek olyan gyűlésekre, megbe- árugyárban, hogy az akkori párttitkár egy 11szélesekre járni, amelyeken okosabb lesz gyuiesen fél, sőt egy evvel korábbi olyan i r < , 1 _ . i ri „.1 unnnáu r, rvl iralrűf wlóf itl í it él ati — Rómában 1586-ban egy 327 tonna súlyú obeliszk néhány méterre való arrébszállításához 907 einber, 75 ló, rengeteg emelő, kötél és csigasor volt szükséges. Ma egy 30 méter magas, 50 tonna súlyú vasbetonpillér beemeléséhez egy daru és három-négy ember kell. Ezt tudja hát a daru. Rengeteg ember helyett dolgozni. Nevét valószínű inkább a darumadár alakjáról, nem annyira a tulajdonságáról kaphatta. Ha ugyanis a darunak darumadár tulajdonságai lennének, akkor nemigen várhatnánk tőle, hogy naponta több száz mázsa terhet 'beemeljen. Mert ez a mi darunk ezt teszi. Csak pár centi tévedés ... Mindezt a Tisza-parti magas ház építkezésén dolgozó daru vezérlő fülkéjében gondolom végig, miközben szembenézek a padján lankadatlan figyelemmel villogó darusommal. Míg kezel és bemutatkozik —.Horváth Ferenc vagyok —, áll a gép. Azután apró kis játékszerű moccantásckra engedelmesen indul dolgára ez az őskori állatszörnyre emlékeztető, 300 mázsa körüli szerszám. Három finoman tremulálva muzsikáló viilamosmotor működteti, összesen 86 lóerőt kifejtve. Vezérlése Horváth szaki kezében van. Nagy felelősség ez. A kötél végén lengő akasztócsiga egymaga 90 kiló. — Ha én itt a tengely középpontjában csak pár centimétert tévedek, az a 22 méter hosszú kinyúló karon több méterre rúg. Ha nem vigyáz az ember nagy károkat ejthet vele. Embert is könnyen agyonverhet egy könnyelmű ejtés, de az épületet, zsaluzást és elemeket is egyből pozdorjává zúzza. Nem is nagyon pillant rám, miközben beszél. Szeme, mint a radar követi a terhet. Néha dudál egy rekedtes Bosch-kürttel. Időnként a fülke ajtajából magyaráz a daru körül dolgozó munkásoknak. Mikor emel, külön is leszól: »Menj a teher alól!* Mikor ereszti a terhet: "Kézre, lábra vigyázz!* Ez nem tegezés. Ez az a 1 felszólítás, amit megmásítani nem lehet. Éberen őrködő lelkiismeret a darus. Mindenkire és mindenre vigyázni kell. ötven-hatvan ember testi épségére. Fortélyai vannak Tudja, kicsit nehéz még itt nekem a munka. Az itteni dolgozók ilyen nagy gép körül nem dolgoztak még. Ennek pedig külön fortélyai vannak. Egyébként Zalaegerszegről kerültem ide. De megszerettem ezt a várost is. Nézze, innen fentről milyen szép a Tisza. Kedves, tiszta hely ez. Jó koszton tartanak, fehér ágyban hálatnak, megbecsülnek. Az a kár, hogy a feleségem nem lehet itt. Fiatal házas vagyok, sokat otthon jár az eszem. Bár oka ezek szerint volna, de úgy látom, ideje az nincs darvadozásra a darusnak. Alulról füttyjel vágódik fel hozzánk, azután: — Hé, darus, ide! Horváth szaki leszól. — Nem kell kiabálni! — Tudja, ez is nehéz. Lassan tanulják meg a jelzéseket. Bár már akad egy néhány közöttük, akikkel akár éjszaka is gépre mernék állni. Pedig éjjel nehéz a darusnak. Mindent csak másokon keresztül lát. Jelzések után vezérel. Hogy kezdte? Kovács Szakmát tanult. Katonáéknál gépkocsizó lett. Ott ismerte, szerette meg a motort. Ott látott először ilyen darut. Akkor megkívánta. Mikor leszerelt, azután vitte fel az isten a dolgát ilyen magasra. 12 méterre. Ott ugyanis a vezetőfülke. De ha a dolog úgy kívánja, feljebb is kell járjon, a to- a saját súlyukkal hozták rony hegyében, 32 méter mozgásba és úgy emeltek, magasságban. Olyan is elő- Szóval pár ezer éve ismerős fordul karbantartáskor, szerszám már ez. Am azért hogy végigmássza a kinyúló mégis új szakma az enyém, kart is. Persze ezt már csak mert Magyarországon 1947védőövvel teheti. ben kezdték a szovjet toronydaruk behozásával építkezéseknél először használni. — 'Mit kell tudni a darus- Azelőtt leginkább kézzel A darus tudományáról nak? húzkodták fel az épületekre - Először is gépe minden az apyagot; Nagy emberkíncsinját-binját ismerni, meg ** az elektromosságot. Azután úgy nagy vonalakban a modern építkezések menetét, annak anyagait, méreteit, súlyát, tulajdonságait. — Volt-e már balesete? Tekintve, hogy nem szegedi, jogos kérdés: —: Mennyi ideig marad a városban? — Amíg ez a magas ház elkészül, három hónapig. — Hány lakás lesz a házA kapcsolótáblára kopogva ban? mondja: , - A hét emeletein 80 la— Jó oraban legyen mondva, még nem* _ Elkészül az három hó— Milyen balesetekről hal- nap a-|att? tott? — Minden gépesítve van. — Előfordul a felbukás. Sz jyjeg kejj fogyen. akkor történik, ha a megengedettnél nagyobb terhet Gyakorlott könnyedséggel emelnek a gépre. Gondolja Közben szakadatlanul, el, ha én felborulnek a ma- haiJg „élkül pereg alattunk •illámmal, legalább tiz em- kátrányosan fénylő acélköteber oda lenne velem együtt. let forgatva a kábeldob. A Azután a gépben és az epu- kötél, mint hosszú injekciós letben mi kár keletkezne?!... td az orvos kezében, nyuAzután az áramütés sem godt mozdulattal ereszkedik ritka a darukon. Bar ki van- a teher fölé. Szorgos kezek nak ezek a gépek minden akasztják rá a szállításra vászempontból becsülete- r<j anyagot. A darus pici sen biztosítva. De mozdulattal eme! beie a teegy vigyázatlan mozdulat!... herbe, míg kötelei megfeVan még a megcsúszás, ami- szülnek. Mint gyakorlott zsákor a fék nem fog rendé- koló, érzékeli, kóstolgatja a sen. Ennek következtében a súlyt. Aztán méltósággal, felemelt teher szabadon és mégsem meglustuiva, kecsekormányzás nélkül lezuhan-sen szökken magasba a rahat. Szörnyű lenne. komány. • , • i. Valamikor a nagyfülű viAz ogorogoktol napjaink,g lágban morcképű föliri lon_ — Mióta ismerj az ember dinerek ereszthették kékvérű a darut? uraik elé ilyen tapintattal — A daru ősét egy régi és finom gesztussal az ezüst görög dombormű őrizte meg tálcára állított kristálypohaaz utókornak. Primitív jó- rakat, ahogy Horváth szaki szág volt még az. Egy csiga- feladja a malteroskontínert ból. egy szál kötélből és egy a falakon ügyködő, meszescsavaróhengerrel egybekötött nadrágú kőműveseknek, taposókerékből állt. A rab- Magasház épül a Tisza szolgák ezt a taposókereket partján ... . Tótli Béla dolgokról beszélt, amelyeket már minden ki tudott és ismert. Megjegyezzük még, t előfordulhat, sőt esetenként szükséges,4 hogy bizonyos kérdés megértéséhez fél, sőt egy évvel ezelőtti dolgokra is hivatkozzunk. Itt azonban egyáltalán nem erről volt szó, hanem "-üresjáratról*, amely nevetségesen hatott, sőt bosszantotta a résztvevőket is. Nem volt mit csodálkozni azon, hogy ez a kéziszerszámárugyári gyűlés rossz hatást váltott ki, s a mun- 4 kasok így vélekedtek: -Kár volt az idő- 4 ért*.' Deszken, a Táncsics Termelőszövetkezetben is tartottak közgyűlést. A vezetőség erre a fontos eseményre nem készült fel eléggé és így érdemben nem is tudták megtárgyalni az aratás és a cséplés \ dolgait. Lényegében tehát órákon át "tár2 gyaltak«, azonban ennél többre nemigen | jutottak. Előfordul még olyan röpgyülés, vagy tanácskozás is az üzemben, vállalatnál, hogy egyszerűen kijelentik: javítani kell a munkát! —, de hogy ennek érdekében mi a helyi teendő, erről nem esik szó. A "javítani kell a munkát* csak így önmagában véve nem viszi előre az ügyet, mert bár igaz Szegeden és Diósgyőrben, mégis általánosság. Az emberek joggal és y érthetően unják az általánosságokat, ir- y tóznak azoktóL V égighallgattunk Szeged kerületeiben J és a szegedi járás falvaiban sok (• meghitt hangulatú békegyűlést, be- f szélgetéát. Ezeken az értelem és az érzelem egyformán megnyilvánult. Sajnálatos azonban, előfordul még, hogy a rossz, szürke, a tények erejét nélkülöző, -színtelen és szagtalan* előadásmód a békével'kapcsolatos .nagy és igaz kérdéseket is frázissá silányít. Ez más természetű dolgokban is előbukkan, bár szórványo(laz ember. De bosszant, ha csak ott vagyünk és "üresen jár« az értekezlet kere$ke, s így hiába töltöttük az időt. E zeket a szavakat a Szegedi Kéziszerszámárugyár lakatosa mondotta el. Nyugodtan általánosíthatjuk is, mert az embereknek lényegében és helyesen, ez a véleménye. Félreértés ne történjék, értekezletekre, gyűlésekre természetesen szükség van, mert olyan fó4 rumok ezek, amelyek egy-egy feladat i végrehajtásához adnak érdemoeni segítséget Létjogosultságukat éppen ez adja — ezért is szükségesek. Oldalakon át sorolhatnánk a példákat, amelyek bizonyítanák, hogy egy-egy értekezlet, vagy gyűlés milyen hasznos volt, mennyivel növelte a résztvevők felké, szültségét; mennyire a mozgató rugó szej repet töltötte be például az üzem ter4 melésének növelésében. Ragadjunk ki 4 ezekből csupán néhányat. A Szegedi Ju4 taárugyár kommunistáinak párttaggyűlé4 se a termelés minőségének kérdéseit nem szólamokban, és nem általánosságokban vizsgálta. Már a vezetőség beszámolója meghatározta a minőség további javításának helyi teendőit, kereste a választ a hogyanra. Ezek után volt alap ahhoz, hogy a felszólalók szintén elmondják véleményüket, megvitassák a munka minőségj javításának dolgait. A kübekházi Sarló Kalapács Termelőszövetkezet közgyűlésére a tsz vezetősége alapos beszámolót készített, minden fontos munkára ' kiterjedő tájékoztatást adott. S mivel 4 ilyen -helyi* volt a beszámoló, a tagság j hozzá is tette ehhez javaslatait, sőt kritif kai véleményét is. Azután együttesen öszJ szegezték a rnunkát, annak végrehajtási *. módját és így a tanácskozás elérte cél' ját. Az emberek elégedettek voltak, mert uuigmuau u> cuuu»»»h, .„ • volt értelme összejövetelüknek, nem hiá- san. Ezekből nem kérünk és elsősorban J ba töltötték a drága időt. maga a párt lép fel e fogyatékosságokkal J A megbeszélésekről, gyűlésekről általában már hiányzik a sablon, a pufogó, de üresen csengő frázis. Azt szeretnénk azcn4 ban — ami egyébként fontos követeli mény —, hogy mindenütt, a város és a 4 falu valamennyi értekezletén, gyűlésén 4 így történjék ez. Ezért is írunk arról, ami jilyen vonatkozásban bosszantó, időt rabló, i sőt káros. Vannak még olyan értekezle4 tek, gyűlések, amelyekre az "álomba4 ringató un alom« settenkedik be, mert 4 éppen azok, akik összeh'vták, nem jutának túl az általánosságokon, illetve mondanivaló nélkül -tanácskoznak*. Koráb4 ban, sajnos, megtörtént a KéziszerszámÉrtekezletet, gyűlést akkor tartsunk, ha van értelme, mondanivalója. Több helyen azonban már megint túlteng a végnélküli értekezlet és így a tényleges munkára kevés idő jut. Baj és helytelen ez, éppúgy, mint az. hogyha akkor sem tartunk megbeszélést, amikor szükséges lenne. A tényleges munka és annak eredménye a , legfontosabb, ez az értékmérő. Ha az értekezlet, a gyűlés ennek szolgálatában áll, akkor tartsuk meg. Ám kerüljük az "üresjáratot*, mert ez senkinek nerji válik hasznára. Morvay Sándor Bobolitstelep felszólal... Tallózás két tanácstag-beszámoló jegyzőkönyvében Bobolitstelepnek Újszegednek a Kender- Lenszövő Vállalat, a Szöregi út és a Lövölde út közötti települését nevezik, amely korban egyike a legfiatalabb szegedi perem településeknek, jelenlegi helyzetét tekintve pedig valamennyi között a legkedvezőtlenebbek a viszonyai. A telep lakói kisebb részükben kendergyári és ládagyári munkások, zömükben pedig újszegedi és alsóvárosi földművelők. A lexikonok előírt rövidségével így lehetne két mondatban összefoglalni azt a tudnivalót, amely erre, a várostól igen elszigetelt telepre vonatkozik. S az elszigeteltség oka nemcsak az, hogy a folyó túlsó partján fekszik, hanem az is, hogy utcái, gyalogjárdái kövezetlenek. s csak jókora kerülőkkel tudnak a telepen lakók bejutni a városba. Most, amikor sor került Újszeged belső területének -városiasítására*. amikor többemeletes lakóépületek falai emelkednek a magasba, most talán sor kerül majd Bobolitstelep régi gondjainak a megoldására is. Mik ezek a régi gondok ? Május 17-én tartották beszámolójukat az Ifjú Gárda, ifjúsági város kultúrtermében Lovászi Imre és Juhász Imre tanácstagok. A beszámolók után emelkedtek aztán egymás után magasba a telepen lakók kezei, hogy szót kérjenek a még meghallgatást kereső problémáknak. S így mondta el Lovrik Mihály, aki a Szöregi út 55. számú házban lakik, hogy szükség volna a Zsil gtcai lejáró úthoz egy elágazást építem a többi utcák felé, mert esős idő esetén azokat a vámház felőli földes úton lovaskocsival leheletlen megközelíteni. S hozzátette, hogy szívesen vállal társadalmi munkát itt, és a telep utcáinak a tanács által megígért kikövezésénél. Vállalta a társadalmi munkát Fillári Jenő és Sastin Béla is. A telep lakói tehát nem pusztán a tanácsra támaszkodva, a tanács segítségén élősködve akarják megszüntetni ezeket a gondokat, hanem maguk is készek segíteni, amikor szükség lesz a kezük munkájára. Segítőkészség És ez (gy van rendjén. Hiszen hol van az a sok munkáskéz, amelyet erre a város egész területén folyó szépítési, fejlesztési munkára biztosítani lehetne, s hol van az anyagi fedezet., melyből ezeket a munkásokat megfizethetné a város. A város, amely most minden erőtartalékát a nyári szabadtéri játékok lebonyolítása érdekében vetette be. Ez a három felszólalás is bizonyítja: Szeged dolgozói nem akarnak teliesíthetetlent kívánni a város vezetésétől, nem zsarolni akamak, hanem segíteni. Ez sugárzik Pintér Árpád felszólalásából, amikor arra hívja föl a figyelmet, hogy a vasúti töltésen keresztül átjárót kellene létesíteni a telep és a Kendergyári út irányában. A vasúti átjáró elkészítése nem kerülne túlságos anyagi megterhelésbe és ugyanakkor hathatósan járulna hozzá a telep elsziceteltséee megszüntetéséhez. Ha nem lehet átjáróival — mondja —. akkor létesítsenek vasúti aluliárót. Aluljárót kér Hernádi Ferenc Zsil utca 5 szám alatti lakos is. Ujat. sem kellene csinálni — teszik hozzá mindketten. — Ott van a volt tiszai vasúti híd kihasználatlan aluljárója. Az ott, ahol most van, ugyanis fölösleges. Hátha át lehetne helyezni.. ® S nem az a fontos ezekben a hozzászólásokban, hogy valóban áthelyezhető-e ez a vasúti aluljáró. Inkább az, hogy ezek az emberek tele vannak sokszor igen életrevaló javaslatokkal, hogy mernek javasolni és hogy valamennyien a telep javát akarják. Életrevaló javaslatok És ha közben kicsit elvetik a súlykot? Czene Mihály a Homoródi utcából vitatja az aluljáró szükséges voltát. Azért — mondja —, mert akkor, amikor annyi minden ennél fontosabb épül a városban, fölösleges anyagi megterhelés volna a város számára egy ilyen, esetleg kihasználatlan aluljárót építtetni. A telep lakói nem akarnak olyat kérni, amire nincs föltétlen szükség. De kérnek az Ifjú Gárda környékére egy csemegeboltot, mert arra viszont föltétlenül szükségük van. És mit kérnek még? Lakatos Dezső arra kéri a Del magyarországi Áramszolgáltató Vállalatot, hogy az országúti kanyarban, a Zsil utca irányában lévő villanyoszlopra szereljenek föl égőt, mivel itt két irányban is van leiáró az útról. S ugyanígy beszélt felszólalásában Bódi László és Szigeti János május 12-én az újszőregi általános iskolában tartott beszámolóián Pataki József és Nagy Pál. Dunai Tamás azt tette szóvá. hocv az úi szöregi útról a közsévbe kell vízért bejárni, mert nincs biztosítva az itt lakók vízellátása. Erről beszélt Laska Sándor szöregi tanácstag is. Bobolitstelep felszólalt. S reméljük, a felszólalásban elhangzott indokolt kérések meghallgatásra lelnek és teljesülnek is majd. P. L. Megjelent a Tiszatáj Kiskönyvtár legújabb kötete a szegedi könyvkiadási program szerint most hagyta el a nyomdát a Tiszatáj Kiskönyvtár legújabb kötete, Horváth Sándor szegedi szerző Ártyeki emlék című kjsregénye. Ez a könyv a magyar hadifoglyok szovjetunióbeli életéről szól, közelebbről a foglyok és a szovjet pionírok bartákozásáról. A szerző maga is részese volt a cselekménynek, s így saját élményei alapján írta meg művét, melynek érdekességét és izgalmát csak fokozza, hogy őszintén, a nehézségeket is feltárva jeleníti meg az eseményeket. Fiataloknak különösen kedves olvasmányává válhat1 a most megjelent ízléses, tetszetős formában kiadott kisregény, melynek nemcsak cselekménye, de stílusa is kidolgozott és vonzó. Újszerű lucernaszárítás A Szenttamási Állami Gazdaságban a régi, hagyományos lucernaszárítás helyett új szárítási módszert mutattak be. A levágott lucernát fonnyadásig a renden hagyják, majd rendsodró után Mahlagderrel vontatóra rakják. A vontatóról szállító csőrendszeren keresztül a hibridüzem száritókamrájába keriiL Itt az 50—60 fokos hőmérsékleten 10—13 óra alatt megszárad a lucerna. A szárított lucernát megdarálják és liszt formájában vagy présekben raktározzák. Ezzel a módszerrel megóvják a lucerna leveleinek elhullását, több munkafolyamatot kikerülve olcsóbbá és takarékosabbá teszik a szénaszárít -st. Felvételünkön: a fonnyasztott lucernát berakiák a hibridüzem szállító csőrendszerébe, mely a száritókamrákba továbbítja.