Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-13 / 112. szám

3 Péntek, 1980. május IS. Hruscsov válasza ú] ságírók kérdéseire (Folytatás a 2. oldalról.) Kérdés: Nem kérte-e önBnök, amerikai újságíró tői az amerikai ügyvivő, urak. saját lapjaikat? Meg- hogy találkozhasson Powersdöbbentő dolog ez. szal? iV» ugat-Berlin m a német béketfserxSdéa N. Sz. Hruscsov: Az amerikaiak jegyzéket küldtek ebben az ügyben és kérik, hogy engedélyezzük a találkozást. De ők is tudják, hogy ez már több a soknál. A pilóta vizsgálati fogságban van, mert kém! Hogyan találkozhatnának vele? Szovjet bíróság előtt kell felelnie tetteiért. Kérdés: Azt jelenti-e ez, hogy sem a nagykövet, sem az ideiglenes ügyvivő nem találkozhat Powers-szal? N. Sz. Hruscsov: Ezt nem mondtam. Ezt mi döntjük el. Lehet, hogy találkozhat, lehet, hogy nem. Most nem válaszolhatok erre a kérdésre, mert a vizsgálat még folyik. Kérdés: Agressziós cselekménynek fogják önök tekinteni a nyugati hatalmak repülőgépeinek Berlinbe repülését, miután békeszerződést kötöttek Kelet-Németországgal? N. Sz. Hruscsov: Már nyilatkoztunk erről a kérdésről. Ismétlem: Ha aláírjuk a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, megváltozik az az állapot, amelyet e területre vonatkozólag a katonai fegyverletételből származó feltételek határoznak meg. Ettől s pillanattól kezdve Nyugat-Berlin megszállása véget ér és ettől a pillanattól kezdve ugyancsak végetér Berlin minden olyan megközelítése, amelynek alapja Németország fegyverletétele volt. A Német Demokratikus Köztársaság akkor teljes ellenőrzést gyakorol majd területén és ellenőrzi a területén lévő Nyugat-Berlin megközelítését is. Ha az NDK megállapodást köt az érdekelt országokkal és megengedi nekik, hogy használják a légiteret. a víziutakat, a vasutakat és az országutakat, ez már nem a mi dolgunk, hanem a Német Demokratikus Köztársaságé. Ez ez ő szuverén joga. Egyesek azt mondogatják, hogy a nyugati hatalmak erővel törnek utat NyugatBerlinbe. Világosan meg akarom mondani: ha valaki erővel próbál utat törni, akkor katonai egységeink, amelyek azért tartózkodnak az NDK-ban, hogy megőrizzék a békét, a maguk erejét állítják szembe a békebontókkal. Gondolkozzanak el Nyugaton a forrófejűek, ml származik ebbőL Kérdés: Tekintettel erre a repülőgép-ügyre, valamint önnek és Eisenhower elnöknek a viszonyára, nem tartja-e ön helyesebbnek, ha elhalasztanák Eisenhower látogatását? N. Sz. Hruscsov: Erről a kérdésről eszmecserét folytatunk az elnökkel, amikor találkozunk vele Párizsban. Mi továbbra is keresni akarjuk az Amerikához fűződő viszony javításának útjait, normális viszonyt akarunk az Egyesült Államokkal. Bízunk benne, hogy a szovjet—amerikai viszony idővel átnő országaink népeinek barátságába. Ez lenne a normális és minden normális ember erre törekszik. Nincs több kérdés? Hangok: Nincs, köszönjük. (Barátságos taps.) N. Sz. Hruscsov: Végezetül szeretném elmondani a következőket: Keményen bánunk azokkal, akik behatolnak területünkre, ^kik megsértik szuverénitásunkat. De békében és barátságban akarunk élni minden néppel. Értsék meg helyzetünket, uraim, amikor felháborodással elítéljük az ilyen agresszív cselekményeket. De józanul szemléljük a dolgokat, és jól tudjuk. hogy minden, még a legélesebb vita is jobb, mint a háború. Ezért mindent elkövetünk, hogy a jelenlegi kiélezett viszonyok -lehiggadjanak*, mindent megteszünk, hogy a nemzetközi helyzet rendes kerékvágásba zökkenjen és helyreálljon jóviszonyunk az Egyesült Államokkal. természetesen. ha ezt az Egyesült. Államok is elő fogia mozdítani. Kérném, hogy ezt vegyék figyelembe, és ne Írjanak semmi olyasmit, ami a helyzet nagyobb kiéleződéséhez és hevesebb vitához vezethetne. Miért volna erre szükségük? Hiszen önöknek sem lenne jó, ha kitörne a háború. (Taps.) A háború senkinek sem hoz boldogságot. A legutóbbi napokban amerikai szenátorok, kongresszusi tagok, üzletemberek sok beszédét olvastam és jó jelnek tartom, hogy közülük « sokan elítélik kormányuknak ezt az eljárását. Jó jelnek tartom, hogy az emberek nem vesztik el fejüket, hogy nem mindenki úgy magyarázza a dolgot, ahogyan Herter. Kérdés: Mit kíván a francia néonek párizsi útjával kapcsolatban? N. Sz. Hruscsov: A francia nép — nem akarom szembeállítani az egvik népet a másikkal — akárcsak az amerikai nép, vendégszeretően fogadott engem. De Franciaországban később voltam, ezért élményeim frissebbek. Rendkívül megelégedett vagvok nemcsak azzal a fogadtatással, ame'yben a francia nén részesített, hanem azokkal a megbeszélésekkel is. amelveket de Gaulle francia elnökkel folytattam. Mit is szóljak a népről? Minden nép békét akar. A háborúkat a kormányok indítják és a népeknek kell vérüket hullatniuk. Ezért valamennyien békét akarnak. Békét akar a francia nép is. Franciaországgal vállvetve harcoltunk a militarista Németország ellen. Ha háború tör ki — márpedig Nyugat-Németország kirobbanthat háborút — a franciák tudják, hogy a múltban volt egy jó szövetségesük: a Szovjetunió. Ennek a szövetségesnek ismét hasznát vehetik. De jobb lesz, ha együttesen megakadályozzuk a háborút és a békéért vívott harcra szövetkezünk. Ugy gondolom, hogy ideje lenne befejezni ezt a váratlanul jött sajtóértekezletet. Engedjék meg. hogy megköszönjem figyelmüket, kedves elvtársak és uraim, és sok sikert kívánjak önöknek. Álljanak az igazság mellett, küzdjenek a béke nemes ügyéért és kiérdemlik népük megbecsülését. (Hosszan tartó taps. -Köszönjük!* — kiáltások.) fcoznak vetni. Hiszen egyetlen takarmánynövény sem képes hasonló tömegű és hasonló tápértékű takarmánytömeget biztosítani. Tudományos adatok igazolják: egy hold hibrid kukorica 30 mázsa termése sertéshizlaláshoz felhasználva 600 kg élősúly gyarapodást biztosít. Ugyanakkor egy katasztrális hold árpa 20 mázsa termésének tápértéke 400 kg élősúly gyarapodáshoz elégséges csupán. A szembetűnő különbség messzemenően fedezi a kukorica termesztéséhez szükséges többletmunkát Ugyancsak hasonló tudományos adatokkal bizonyíthatjuk a silókukorica elsőbbrendűségét is. Egy katasztrális hold fővetésű négyzetes, fészkes, megfelelő tőszámú silókukorica össztermésének tápértéke 8400 liter tej termeléséhez elegendő. Ugyanakkor egy katasztrális hold répa 250 mázsányi termése, csupán 3000 liter tej biztosításához elégséges. ILYEN körülmények között tehát Szeged és a járás szövetkezeti gazdáira is teljességgel vonatkozik az az országos megállapítás, mi szerint átlagosan 5—10 forinttal lehet nagyobb az egy munkaegységre jutó évvégi részesedés, ha legfőbb takarmánynövényként elsősorban szemeskukoricát, silókukoricát és csalamádét termesztünk. A szegedi termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok — akik azóta már ugyancsak szövetkezeti gazdák — a múlt évben országosan is kitűntek kukoricatermesztési sikereikkel. Az öt megyei jogú város termelési versenyében 20 mázsa átlag májusi morzsolt szemterméssel az első helyre kerültek. Az idén katasztrális holdanként 45 kg májusi morzsolt kukoricával terveztek többet holdanként, mint az előirányzott országos átlag Mégis megállapítható azonban, hogy a szegedi termelők még túlságosan messze járnak az általuk elérhető maximális terméseredményektől. Ennek pedig elsősorban az alacsony holdanként! tőszóm az oka. Szegeden épp úgy, mint a járásban, átlagosan 10 000— 13 000 holdankénti tőszómmal dolgoznak, holott a talajviszonyoknak megfelelően a legideálisabb tőszámmennyiség 15 000— 22 000 között váltakozik. Ezt számos szegedi termelő is jól tudja, azonban még mindig idegenkednek az alkalmazásától. Fodor István elvtárs, az újszeged! Haladás Tsz elnöke mondotta el, aki a múlt évben hosszabb időt töltött a szomszédos jugoszláv kukoricatermő területeken, hogy a jugoszláv nagygazdaságokban sok helyen 18—25 ezres holdankénti tőszóm mellett 100 mázsánál is magasabb nyers csöves kukoricatermést takarítottak be a múlt esztendőben. Ugyanezt igazolják a hazai tudományos tapasztalatok is. NÉGYZETES, fészkes vetésű silókukoricából leghelyesebb, ha fészkenként 2—3 r.övényt hagyunk meg. Fontos körülmény az is, hogy különböző tenyészidejű magokat vessünk silókukoricának. Ezzel biztosíthatjuk a szakaszos beérést, a betakarítás hosszabb ideig elhúzódhat, s a növény lényegesen kevesebbet veszíthet tápértékéből a frissen történő silózás eredményeként, melyet a termés tejes, viaszérésű állapotában leghelyesebb elvégezni. Köztudomású, hogy a kukoricavetések gyomtalanításának legfőbb módszere a sekélyen végzett gépi és kézi kapálás. Szükséges, hogy az idén termelőszövetkezeteink nagyobb területen foglalkozzanak a vegyszeres gyomirtással is. Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy így lényegesen csökkenthetjük a munkaráfordítást, s a feleslegessé váló erőket máshol tudjuk hasznosítani. A kukoricakérdés ma korántsem csak a termelők ügye. Szerepet kell ebben vállalnia valamennyi falusi társadalmi szervezetnek is. Számos helyen, például Szőregen is tapasztalható, hogy a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalom komolyságát maguk a termelök sem fogják fel hozzá méltó módon. Államunk minden hold kukoricához, melyen vállalták a 30 mázsát, 3 mázsa műtrágyát biztosított. Máris tapasztalható, hogy a műtrágyát egészen más célokra használják fel. Helyes, ha a falusi, szövetkezeti KlSZ-szervezeteink, elsősorban a kommunisták védnökséget vállalnak a 30 mázsás táblák felett, s megkövetelik, hogy a teljes műtrágyamennyiséget a kukoricatermesztéshez használják fel. Valamennyi társadalmi szerv közös ügye, hogy a jövőben még bőségesebb legyen hús- és zsírellátásunk. Ezért nem lehet szemet hunyni a legkisebb lazaság felett sem. Csépi József A munkáslevelezök segítségével N

em múlik el nap, hogy a szerkesztőségünkhöz küldött levelek ne tolmácsolnák olvasóink sokszínű gondolatait, panaszait, javaslatait Többen személyesen mondják el egy-egy fogadónapon, mit várnak az újságtól, mit tanácsolnak az újságíróknak. így teljes az a beszélgetés, amelyet lapunkon keresztül napról napra folytat a párt több tízezer olvasónkkal. Gyakran ragadnak tollat párttagok és pártonkívüliek, hogy szóvá tegyék, hol látnak göröngyöt fejlődésünk útján s mit javasolnak azok elgörgetésére. írnak olyan munkások, műszakiak, akiket felháborít, ha idő előtt "temetőbe* kerülnek a még használható gépek, alkatrészek, ha sok a selejt, vagy baj van a munkaszervezéssel. Felemelik szavukat, ha a hasznos újítási javaslatok a bürokrácia útvesztőjében kallódnak. Szaporodnak az olyan levelek is, amelyeket a tegnap még egyénileg dolgozó parasztok, a mai szövetkezeti gazdák írnak, hogy számot adjanak a közös gazdaság első lépéseiről, eredményeikről, nehézségeikről. Olvasóink leveleikkel részt kérnek az üzem, a város, sőt országos gondok megoldásából. Soraikból kicsendül nagy ügyünk iránti szeretet, a gazda lelkesedése, tenniakarása, vagy aggodalma. A napi levélcsokrok tartalmának gyűjtőneve olvasható lapunk hasábjain is: Segítsünk egymáson. Rendszerint ebben a rovatban tesszük közzé levelezőink írásait, olvasóink panaszait, amelyekre orvoslást várnak. Segítsünk egymáson, kérik olvasóink, ha valamelyiküket baj, kellemetlenség éri. A pártsajtón keresztül a közvéleményhez fordulnak, a közösséget hívják segítségül problémáik megoldásához. A

z újságírónak, a toll emberének az a legnagyobb elismerés, ha írásaival, munkájával segíthet a közös probléma megSzibériába is megérkezett a tavasz A tajmiri tundrán és az evenk tajgában még hóviharok dühöngenek, recseg-ropog a jég. De a hakassziai sztyeppén, a minuszinszki völgykatlanban már meleg, verőfényes az idő. A hó eltakarodott a földekről, — megérkezett a régen várt tavasz. A végtelenbe nyúló szűzföldeken traktorok dübörögnek. A kolhozok és szovhozok gépkezelői már napok óta a földeken dolgoznak: visszatartják az elolvadt hólét, kihordják a műtrágyát. A falusi dolgozók a magasszinvonalú agrotechnika tavaszának nevezték el a hétéves terv második évének tavaszát. A Krasznoiarszk-határvidék kolhozai és szovhozai több mint 3 millió tonna szervestrágyát visznek ki a földekre. Először fognak használni ezen a vidéken — mintegy 100 ezer hektárnyi területen — mikro-műtrágyát, amit a szorszki molibdén kombinát ásványi melléktermékeiből állítanak elő. oldásában, ha ismételten igénylik, kérik, sőt, követelik segítségét. örömmel, büszkeséggel s olykor szomorúsággal olvassuk, vagy hallgatjuk olvasóink, levelezőink közleményeit, örömmel, mert a Délmagyarország, a párt lapja s következésként a párt iránti növekvő bizalmat látjuk a felbecsülhetetlen értékű kapcsolatokat kifejező levelekben. Bosszankodunk azonban, ha valamelyik írás arról értesít bennünket, hogy a dolgozók jogos kérése nem nyert elintézést, vagy írásaink, a munkáslevelek nem találnak megértésre, s szavaik léggömbként pukkadnak szét anélkül, hogy az illetékesekben felkeltené a felelősségérzetet. Bosszantó dolog az, ha az egyes kritikai írásokra, levelekre úgy válaszolnak, hogy tízszerte nagyobb a magyarázó szöveg, mint a bírálat, s aláírják hárman, négyen, aztán marad minden a régiben. Joggal kelt bosszúságot a nemtörődömség már azért is, mert a levelek szemléltetően mutatják: a munkások gondolataiban, szavaiban ott tükröződik az a sok eredmény, amit elértünk, megnyugtatja őket az a tény, hogy a párt mindennapi politikájában a szavak és a tettek egybeesnek. Az elmúlt évek során a munkások, dolgozó parasztok a tények alapján tanultak meg bízni a pártban, a párt politikájának helyességében. Ezért bűnös cselekedet a jogos bírálat körmönfont "kimagyarázása* bármilyen beosztású vezető részéről, ha ezzel valami rosszul értelmezett prezstizs-féltésből érvényt akar szerezni a helytelennek, ahelyett, hogy felismerve hibáját, megszüntetné azt. G

yakori, hogy a szóvá tett hibákat, jelenségeket egyes szervek azonnal megvizsgálják. Legutóbb az Élelmezésügyi Minisztériumtól kaptunk választ, amelyben arról értesítik szerkesztőségünket, hogy az egyik cikkben felvetett problémát megvizsgálták, s azonnal intézkedtek. A minisztériumok messzire vannak Szegedtől, gyakran mégis hamarabb ide érkezik válaszlevelük, mint az egyes helyi üzemek, intézmények reagálása a bíráló írásra. De annál gyorsabban jelentkeznek a címzettek, ha bírálatunkban a jószándék ellenére is valamelyik mondatba hiba csúszik. Ilyenkor aztán sorra kopogtatják az ajtókat, hogy helyreigazítást kérjenek. Nem tagadjuk, előfordult, hogy tévedtünk, nem jártunk el kellő körültekintéssel. Ha ilyen esetekre felhívták a figyelmet, rendszerint helyreigazítottuk a hibát. A levélírók helyzete azonban jóval nehezebb, mint az újságíróké. Mint a munkáslevelezők legutóbbi tanácskozásán is elmondották a résztvevők, egyesek még a jogos bíralatot is igyekeznek megtorolni. Ha pedig hibát vét a munkáslevelező, rásütik az intrikus bélyegét. Megtörténik az is, hogy a vezetők nem kelnek a leveMegyei lege'ogazdálkodási tapasztalatcserét tartottak Mártélyon Csongrád és Békés megye termelőszövetkezetei legeltetési bizottságai és a szakigazgatásban dolgozó szakemberek részére megyei legelőgazdálkodási tapasztalatcserét tartott Mátélyon a Csongrád megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztálya és a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. A tapasztalatcsere-értekezleten, melyen 250-en vettek részt, Prettenhoffer Imre, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet talajjavítási osztályának vezetője tartott előadást»A mésztelen, szikes gyepek javítási lehetőségei* címmel. Az előadás után bemutatták a mártélyi legelőn talajjavítással, műtrágyázással és skatulyázással beállított legelőjavítási kísérletet, s eredményeit. Az előadást és a bemutatót élénk vita követte. lezők védelmére, hanem ma* guk is lovat adnak az alaptalan támadók alá. Sajnos, nem minden vezető ismerte még fel, milyen segítőtársa munkájában a levelező. Jól tudjuk: levelezőink sem tévedhetetlenek. ök is, s mások is vétenek hibát, de nem engedhetjük, hogy bárhol elfojtsák az általuk szóvá tett jogos bírálatot, s bántalom érje azokat a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, akiket becsületes szándék vezérel munkájukban. A

szerkesztőséghez érkező levelek, a személyesen elmondott panaszok között igen sok olyan is akad, amelyeket néhány perc alatt elintézhettek volna odahaza a faluban, üzemben, vagy munkahelyen. Egy részüket többnyire azért írják a szerkesztőséghez, mert az illetékesek nem Intézkedtek ügyeikben, vagy úgy vélik a levelek írói, hogy nem igazságosan döntöttek. így lesz a kis dologból nagy vizsgálati tenger, s bonyolódik feleslegesen a panaszos ügye, míg végül több hetes, vagy hónapos körútról visszatérve, ismét az illetékeshez jut elintézés végett. Ilyenkor aztán percek alatt születik döntés attól való félelemben, hogy az újság hasábjaira kerülnek a lelketlen ügyintézők. Nem ritkán élnek szemrehányással: "Miért kellett mindjárt a Délmagyarországhoz fordulni*. — így tett egy alkalommal a háztartási gépkölcsönző vállalat vezetője is. Miért kellett? Mert a jogos panaszt nem orvosolták. Ha a helyi üzemvezető — ahonnan a felsőbb szervekhez vagy az újsághoz küldik a leveleket—előzékenyebben, lelkiismeretesebben foglal* kőznék a dolgozók mindennapos ügyeivel, panaszaival^ akkor elsősorban hozzá fordulnának. Azt mondjuk, öröm, büszkeség tölt el bennünket, ha a munkások, parasztok, értelmiségiek kéréssel, tanáccsal fordulnak hozzánk, mert ebben a bizalom jelét látjuk^ a pártsajtó és a dolgozók között erősödő kapcsolatot. Éppen így a dolgozók bizalmának megnyilvánulását jelenti az, ha az üzemi párt-j gazdasági és tömegszervezeti vezetőkhöz fordulnak ügyesbajos dolgaik elintézése közben a munkások. Jó érzés látni azt, hogy a dolgozók leveleikkel, javaslataikkal részt kérnek nagy munkánkból, segítséget nyújtanak üzemi, városi és országos ügyek megoldásában. Ez az akarat, lelkesedés többre kötelezi az 50 éves évfordulójára készülő Délmagyarországot. E

zért írt ki szerkesztőségünk jubileumi pályázatot a münkáslevelezők részére, ezért beszélget el ankétokon az újság önkéntes tollforgatóival, levelezőivel. A jubileumi ünnepre való készülődés közben is arra törekszünk: még több levelezője, külső munkatársa legyen lapunknak és segítségükkel eredményesebben szolgálhassuk nagy, közös feladatunk, a szocializmus építésének ügyét KomszomoM<ü!dő fség érkezeit hazánkba A KISZ Központi Bizottságának meghívására hazánkba érkezett a Lenini Komszomol Központi Bizottságának háromtagú építőipari küldöttsége Borisz Cserfanovnak, a Komszomol Permi megyei bizottsága első titkárának vezetésével. A küldöttség tanulmányozza az építőipari K ISZ-szerveze tek tevékenységét