Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-17 / 115. szám

/ Kedd, 1960. májua 1T. Repülőgép és gyorsteher szállítja a friss zöld árut Szegedről Mivel Szeged az ország legdélibb csücske, természe­tes, hogy ilyenkor nyár ele­jén itt terem először ko­rai zöldféle. Innen szállítják a legtöbb friss árut az or­szág minden tája felé. Sőt külföldre is igen nagy mennyiségű zöldfélét expor­tálunk, szinte naponta. A gyorsabb áruszállítás érde­kében a szegedi igazgatóság úgy­nevezett gyorstehervonato­kat állított be április kö­zepe óta. Azóta gyakran közlekedik ez á gyorstehervonat Szeged— Budapest között. Sót, most néhány napja minden este indul és hajnali 3 órakor ér­kezik a budapesti nagyvá­sártelepre. A gyorstehervo­natok az árutól függően hol 10—15, hol 40—50 kocsiból is állnak. A Szegedről in­duló vonathoz útközben még több kocsit csatolnak, s így mire Pestre ér, már minden esetben 40—50 kocsiból áll­nak. A szegedi igazgatóságon már készülnek a na­gyobb, május végi, június eleji áruszállítási forga­lomra. Az előzetes jelzések szerint például Csanádpalotáról 700 kocsi, Makóról mintegy 900 kocsi újburgonya szállítását jelezték. Magyarcsanádról és Kiszomborról is több kocsi újburgonyát, friss zöldárut szállítanak majd. A gyorstehervonatokon kí­vül a MALÉV repttlőgépel is szállítanak. Már a múlt évben is 6ok friss zöldségféleséget vittek külföldre, s ezeknek az áruknak igen nagy volt a keletje, hiszen az éjszakai órákban sze­dett gyümölcs és zöldség már délelőtt az európai nagyvárosok piacaira ke­rülhetett. Az idén is már megkezdő­dött a MALÉV zöldségszál­lítása. Május 5-től kezdve Szegedről Berlinbe visznek a magyar repülőgépek karalá­bét és salátát. Hetente je­lenleg 16 gép jár ezen az útvonalon, friss áruval meg­rakva és egy-egy gép álta­lában 2600 kilogramm zöld­árut szállít. A zöldárukkal együtt nemsokára repülőgé­pen szállítják majd Szeged­ről és környékéről a földi­epret is. Repülőn érkezett magyar salátát rakodnak a prágai nagy­vásárcsarnoknál A zenei naptár eseményei A Tömörkény Leánygimnázium énekkari hangversenye Középiskolás' énekkaraink bátlan olasz szöveggel éne­Szoviet művészek séb51 szűrhettük le. A hang­színek ezernyi árnyalatával, átütő sikerrel hangversenyeztek Szegeden markáns technikával és su­gárzó zeneiségével tündöklő A hazánkban vendégsze- soron szerepelt három szo- zongorajáték élményt je­replő Igor Politkovszkij náta — Tartini, César leintett, akár a szonáták ka­szombati hangversenyén a Franck, Brahms — elmé- marazenei partnerét, akár a Dávid Ojsztrach hegedűisko- lyiilt, a stílust irányító, ma- kísérőt hallgattuk. A siker la legmagasabb virtuóz elő- gas kultúrájú kamarazenélé- egyenrangúan őt Í6 illeti adóstílusába nyertünk bepil­lantást. Káprázatos bravú­rok, tömör, melegzengésű hegedűhang, szárnyaló tol­mácsolásmód és a zenében való teljes feloldás jellemzi sorjában szerepelnek a KISZ kelte a női kar" Giardini egyik a fiatal muvesz játokat. A felszabadulási kulturális népszerű madrigálját, amelv­lobogo szenvedelyvihar tette S2emle keretében. A Tömör- nek zenei kidolgozását is di­oly ellenállhatatlanná César kény leánygimnázium az csérettel emeljük ki. A kar­Franck hegedű-zongora szo- évek folyamán sokat fejlő- produkciók között a zenei nótájának II. tételét és a dött nŐi karával jogosan gimnázium növendékei ad­Brahms d-moll szonáta finá- büszkélkedik. Mihálka tak pompás hangszeres mu­léját. Kifinomodott hangzá- György tanár jól fegyelme- zsikát A zongorázók közül sok és játékos elemek keve- }^ komoly felkészültségű Vidovszky László, Královsz­redősében szikrázott a ket együttese olyan kényes fel- ky Ágnes, Burián Miklós és Prokofjev-szám. amit Ravel adatokat is teljes hatással Meskó Enikő, a hegedűsök híres Tzigane-ja követett, oldott meg, mint Kodály sorából Csapó György, az szinte a cigányegyüttest elo- Vejnemöjnen muzsikál, Har- énekesek között Maday Lilla, varázsoló zengéssel negy szal mat Artúr Mátyás anyja és igazolta rátermettségét Vé­húron. A raadasok egy-egy Bárdos Magos a rutafa kez- reu me2említiük hocv Pálfv stílus sajátos világát vetítet- detű népdalszvitje. Ezekben megemlítjük ho&PUfj ték ki, s egyformán tökéle- a szoprén szólam intonációja Zsuzsarma őszinte álélésse1' tesek voltak (Debussy, ;s jobban sikerűit, mint a jól szavalt, Schrammel Teréz Brahms. Ries). A forró han- klasszikus számokban. Hi- pedig elevenen konferált. gulatú koncert hallgatósága Évadzáró filharmonikus matiné A Bartók Béla Filharmo- műsorán Liszt Esz-dúr son­nikus Zenekar nagyzenekari goraversenyével és Beetho­bérletének utolsó hangverse- ven IX. szimfóniájával. Gross Bettelheim művészete (fvafikai kiáiíitád * OhÁKA JeAtKc Onütmm. kufiólaedatnátiáiéui Ahogy nézzük ezeket a ember, a homo sapiens. Min grafikai alkotásokat itt, a den képéből azt érezzük, Móra Ferenc Múzeumban, hogy elvágyódik innen az első pillanatra az az érzé- értelmes munkás egy olyan sünk, hogy ezeket egy mar- környezetbe, ahol a hatalmas xista—leninista ideológiában hidak, házhasábok, olajtar­kitűnően képzett férfi raj- tályok gazdái nem az urak, zolta. S ha a nevét is ol- hanem a munkásosztály, vassuk, feltétlenül németor- Ahol nem a börtönrácsok és száginak gondoljuk. Pedig rabbilincsek a mindennapi egyik sem igaz, mert ez az é, t útjelz5i Kegyetlen rea. ízig-verig muvesz nő, es meg .. , ^^ hozzá magyar. lizmussal mutatja be az Gross Bettelheim asz- amerikai életforma egyhan­szony felvidéki, polgári csa- gú sivárságait és igazi, em­ládból származott. Amikor a beri hangon ábrázolja a LTt^Sfta ellenére munkásmozgalom hőseit, elhagyta Magyarországot. , AmerlkérOl Gorkijtol Megcsömörlött mindentől, 6s Majakovszkijtól olvastunk ami az ellenforradalmat és könyveket. Ugy érezzük, annak hatalomra jutását je- hogy Gross Bettelheim raj­lentette Itthagyta a buda- zai ^ az - könyveikhez pesti Képzőművészeti Fóis­kólán mestereit: Edvi Illés lennének a legkitűnőbb íl­Aladárt, majd Berény Ró- lusztrációk. bertet és elindult Európába. Gro6s Bettelheim művésze­Berény Róbert hatását, erős tét mind Európáhan, mind es férfias alkotomuveszetet % ; soha nem feledte, bár Bécs- Amenkaban jol isménk, ben Emil Őrlik, Berlinben Termékeny alkotó művésze­Kari Hofer, Párizsban Grand tének virágait egyaránt meg­Chaumier növendéke volt. szerették az USA-ban, Eu­Megismerte az európai mu- , .,„... , vészetet és múzeumokat, s rópaban. A kiállítások egesz ezután tovább vándorolt sorát rendezte meg Stock­Amerikába. Ott harminc esz- hóimtól Velencéig. Minde­tendeig élt. Akarva-akarat- nütt váséroltak műveiből és lanul megismerte az újvilág- . , , , ban a kapitalista, imperialis- lgen «°k kePe maradt a ta elnyomás minden mun- moszkvai Puskin Múzeum­kásnyomorát. Ennek ellenére han. szoros .kapcsolatot.tartott a Gross Bettelheim ass7.0ny kulonbozo munkásegyletek­kel, újságokkal. Rengeteg haladó muvesz, aki minde­röpcédulát és címlapot raj- nütt és mindenféle életfor­zolt, szerkesztett. mában a szocializmus ideoló­Kelségtelen, hogy nagy giájában él és bírálja alko­hatással volt alkotó tövé- tósaiban mindazt, ami nem kenysegere az amerikai élet­forma és bizonyos mértékig azonos ezzel az etetfelfogas­az ottani művészi szemlélet, sal. Előre mutató képei pe­Az olt általános absztrakt dig éppen a szocialista művész egy pillanatra sem éietforma gyönyörűségeit su­kivánt lenni, hanem olyan , érzésekkel telítve rajzolta, garozzak. festette meg képeit, krétáit, ceruzarajzait és rézkarcait, linóit, amelyek közérthetőek voltak és amelyeket minden munkás megértett. Tehát ép­pen azok, akiknek szánta. A sok átéléssel, igazi hu­manizmussal szemlélt alko­tásai a mindennapi életet sugározzák azokon a képe­ken, amelyeket még Euró­pában készített Az ameri­kaiak pedig mindenkor azt példázzák, hogy nem a gép van az emberért, hanem ép­pen megfordítva. A félelme­tes házóriásokban elvész az Dr. Bálint Alajos ek helyére. A rekonstrukció következtében a termelés józan tervnek látszik a ken­szintén egyharmaddal, a lét- dergyáriak tervjavaslata. Kü­szám mintegy 200 fővel meg- lönösen, ha figyelembe vesz­növekedhet. A termelési ér- szük, hogy a legöregebb sze­ték 30 százalékkal lesz na- gedi gyárról van szó — ahol gyobb a mostaninál, és je- a kapitalista örökség még lentősen javulnak a termeié- most is kísért — érthető a kenységi indexek is. A gép- géppark felújításán túl a dol­park felújítása által a vál- gozók szociális helyzetének lalati eredmény több mint megjavítására irányuló tö­50 százalékkal múlja felül a rekvés. jelenlegit. A társadalmi bírálat alkal­mával a dolgozók teljes mértékben egyetértettek a A tervjavaslat másik lé- kidolgozott javaslattal és a nyeges tétele egy nyers- vita során tett észrevételeik anyagraktár felépítését szol- csak alátámasztották azt gálja a Bakay Nándor és a összefoglalva az elhang­zott véleményeket: helytelen I a beruházások olyan üteme­Sikeres szövetkezeti szavalóverseny ^ amely szerint Wvitete­lelkesen ünnepelte a kitűnő művészt. Még ilyen rendkívüli he­gedűs mellett is külön kell méltatnunk Taiszja Marku­lova zongoraművészetét, . . . . _,,., , amelv jóval több a kísérő- vasárnap délelőtt zajlott Amennyire méltó ez a két nél. Ezt mindenekelőtt a mű- le a Nemzeti Színházban, remekmű a zenekari evad befejezesekent, annyira vár­tuk volna, hogy szellemi tar­talmukat hangsúlyozó, len­dületes előadásban szólal­tassák meg. Sajnos, a szim­fóniák szimfóniája óvatos, sokszor vontatott tempók folytán nem tudott gyújtani és szívünk mélyén megfog­ni. Fejér György karmester ugyan gyakorlott kezű, de alig tudta a tételek monda­nivalóját összefogni, s a mű hatalmas formáját felépíte­ni. Egyedül a Scherzóban éreztük a formáló akaratot, a szélső tételekből hiányzott a drámai erő és feszültség. A zenekar magára volt utal­va, de így is szívvel-lélekkel igvekezett Beethoven szelle­mében muzsikálni. Berdá1 Valéria. Turján Vilma, Me­gyesi Pál és Sinkó György éneknégyese átszellemülten tolmácsolta a IV. tétel ma­gasrendű humánumát. A Szegedi Zenebarátok Kórusa ezúttal is jól összehangolt énekteljesítménnyel igazolta, hogy Szegednek immár van minden művészi feladat megoldására hivatott vegyes­kara. A szimfónia előtt Zemplé­ni Kornél vállalta beugrás­szerűen a Liszt versenymű főszólamát. A kitűnő zongo­rista virtuóz képességeit, ze­nei ízlését és kulturált elő­adását minden ütemből éreztük, de ezúttal kissé ké­születlenül állt ki a dobo­góra. Szatmári Géza Csaknem 44 mülió forint beruházás A kenderfonó ötéves tervjavaslata Elkészült a Szegedi Ken- Boross József utca sarkán, mivel a Hungarotex Textil­n^^'fL-i, jaJasIata. aZ Jelenleg a város több, egy- kiviteli Vállalat a mostani­üzem második ötéves terve- ...... , . ... , , , , . ... ről, amely jelentős beruhá- "^tol távol eso pontján — nal sokkal nagyobb mérték­zásokat és ezekből eredően a repülőtértől Újszegedig — ben tudná értékesíteni kül­nagyméretű termelékenység- raktároz a kenderfonó. Az földön a kenderárukat. Meg­emelkedést ír elő a követ- raktár megold egy sor fontolandó lenne, hogy a kezo evekre. A tervosztály '.,„.. , ,. ,. , , . , ,, , .. szállítási problémát, ugyan- gerebenezo es a gyar műszaki kollektí- ,. . ,, , , ? -i „,, , , , .. . ,, , akkor mas célokra szabadit- lyeznek a vája heteken át tartó alapos munkával állította össze a tervet, és miután a dolgozók társadalmi bírálata kiegészí­tette azt, érdemes megismer­kedni célkitűzéseivel. Kicserélik a géppark egy részét A kenderfonó gépparkjá­nak 80 százaléka még az el­ső világháború előtti időből származik. Érthető tehát, hogy nagy hangsúlyt nyer felújí­tása a második ötéves terv­ben. Az orsók egyharmad­részét kicserélik, mégpedig úgy, hogy részben szovjet, részben magyar gyártmányú fonógépeket állítanak a régi­üzemrészt kihe­vállalattól, mert ja fel az eddigi raktárhely!- ez nem illeszkedik szorosan ségeket. a vertikumba, és így helyet Nagyobb összegű beruhá- nyernének újabb gépek szá­zast kíván az új konyha és mára- Végül pedig felvetet­étkezde építése is a Rigó ték annak gondolatát is, utca 8 szám alatt. A terv- hogy a műszaki fejlesztés javaslat 44 millió forintot ki- keretében a következő évek tevő előirányzatából 32 mii- alatt kisebb korszerűsítések lió jutna gépek vásárlására, u megvalósíthatók az üzem­9 millió építkezésre, míg ben­3 milliót a gáztávvezeték A kendergyár által kidol­beszerelésére fordítanának, gozott terv még csak javas­Az erőműből érkező gőz fel- lat ugyan, de minden bizony­használására a technológia- nyal reális alapjává lesz az ban, a szárításnál, valamint üzem második ötéves tervé­fűtésnél kerülhet sor. fl javaslatot a dolgozók is helyeslik Első pillantásra is reális, nek. A körültekintéssel el­végzett műszaki és gazdasá­gossági tanulmányok, a sok­oldalúan elvégzett munka a második ötéves tervben két­ségkívül meghozza majd az eredményt. Új raktár A felszabadulási résüket csak 1962-ben kez­kulturá- szerint a következők érték el j denék meg. Ne a meglévő, lis szemle keretében Csöng- a legjobb eredményt: első rád megyében a kisipari sző- Farkas László, a vásárhelyi vetkezetekből több százan Fodrász Ksz tagja, második tanultak verseket, s vettek Tóke Eszter, a Szegedi Fod­rószt a házi szaval óverse- rász Ksz tagja, harmadik és nyeken. A múlt hét végén negyedik lett holtverseny­a legjobb szavalók — hód- ben Gaál Márta Pitvarosról mezővásárhelylek, szentesi- és dr. Bárány Pálné Szeged­ek, makóiak, szegediek, pit- rőE Helyezést ért még el varosiak és pusztamérgesiek Rotra Ibo, ^ ^ — a Csongrád megyei KI­SZÖV klubjában léptek fel. reg Katalin pusztamérgesi A bíráló bizottság döntése szövetkezeti tag. 1938-ból származó Gill-fonó legyen a gyártás alapja, ha­nem egy legújabb típusú külföldi gép. A műhely je­lenlegi állapota nem kielé­gítő, korszerűbb körülmé­nyek közé kellene juttatni. A minisztérium — a cseh­szlovák és a bolgár példa alapján — jobban támogat­hatná a len- és kenderipart. Nemzetközi auíóút Dél-Ázsiában Az ECAFE (az ENSZ ázsiai építenek. Az út megépítése és távolkeleti gazdasági bi- elsősorban kereskedelmi zottsága) bangkoki értekez- szempontból igen jelentós létén foglalkoztak azzal a volna. Indonézia azt tervezi, tervvel, hogy Irántól Pa- hogy kompszolgálatot létesít kisztánon. Indián, Burmán Szingapúrba és ílymódon és Thaiföldön keresztül Ma- meghosszabbítja az utat a lájföldig „ázsiai autóutat- szigetországig. Idén 35 ezer vagon cukrot gyártanak 130 millió a gyárak korszerűsítésére Az ország 11 cukorgyára- nek az idényre, ban az idén évbea Ebben az 35 ezer vagon cukor gyár­tását 130 millió forintot költe­nek a 11 cukorgyár felújí­tására, tervezik a tavalyi 28 900 va­gonnal szemben. Az idén a termelőkkel a tervezett 218 korszerűsítésére. Ebből csu­ezer hold helyett 224 865 pán külföldi gépek besacr­hold cukorrépa termelésére zésére 40 millió forintot for­kötöttek szerződést. így a dítanak. Az idén valameny­mezőgazdaság szocialista nyi gyárban felszerelik az szektorának részesedése a újfajta krisztaoszlopot, en­tavalyi 56 százalékról 91,1 nek segítségével mintavétel százalékra emelkedett. nélkül ellenőrizhetik a cu­A gyárakban már készül- kor kristályosodását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom