Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

MTOW0Í\»» /.ovas Vasárnap, 1960. május 1. Pártonkívlillek beszélnek a pártról, a kommunisták munkájáról Az MSZMP, a munkásosztály kommunista pártja húen kifejezi a dolgozó emberek vágyait és politikájával áldozatosan az előrehaladás szolgálatában áll. Immár negyven éve. hogy a magyar kommunisták önzetlen tevékenységet végeznek — a dolgozó népért és velük együtt. Az 1956-os pusztító ellenforradalom óta mind az építőmunkában, mind az életkörülmények javításában további nagy eredményeket értünk el. Minden eredmény a Kommunisták és a pártonkívüliek alkotó összefogásából, együttműködéséből született. De adjuk át a szót a pártonkívüiieknek, beszéljenek ők... A pedagógus: A munkás: Teljesülnek a vágyak Erős, munkában megkeményedett keze most ölében pihen. Ritka alkalom ez Nyitrai Zsigmond ládagyári munkás életében — műszak idején. De most néhány percig a munkások sorsáról, gondolatairól beszélgetünk vele. — Bányában, nehéz körülmények között kezdtem fiatal koromban a kenyeret keresni — meséli a negyvennégy éves, komoly férfi. — Akkoriban minden vágyam csupán a megélhetésre szorítkozott. Később katona lettem, s mire a céltalan háború után hazakeveredtem, új világban találtam magam. Egyenlő embernek tekintettek, mertem már terveket is szőni. Csakhamar megragadtam itt, az újszegedi ládagyárban, ahol már több mint tíz éve dolgozom. Megnősültem, majd négy gyermek apja lettem. Becsületesen tudom nevelni őket. Feleségem nem dolgozik, mégis szépen élünk. A családi pótlékkal együtt kétezer forint megy a havi keresetem. Re-; mélhette ezt valaha is a múltban egy munkásember? — Megelégedett vagyok a Borsommal. Ahogyan a fölszabadulás után a párt hirdette, nálunk valóban a dolgozó nép országa épül. Minden miértünk, dolgozókért történik, ezt itt is napról napra látom. A szociális juttatások, a jó munkakörülmények, . a biztos kereset mind ezt hirdetik. Becsülnek, tisztelnek minket, munkásokat a vezetők. Aki időközben magasabb beosztásba került, annak is "Zsiga*, azaz barátja maradtam. Értékelik a munkánkat. Én magam is többször kaptam jutalmat Most Kovács P. Pali bácsival, az egyik munkatársammal együtt jutalomüdülésre megyünk Galyatetőre. ahova valaha csak az urak jártak. — A helyi pártszervezet és a gazdasági vezetők komolyan vesznek bennünket, meghallgatják szavunkat. Nekem is Megbecsülik munkánkat Szegeden, a Gogol utca 30 szám alatt csinos, szépen berendezett lakásban beszélgettünk Mihály Gyulánéval, a Juhász Gyula általános fiúiskola magyarszakos tanárával — a pártról. — Nem is tudom, hol kezdjem és mit mondjak. Nekem, a pártonkívülinek, szívből mondom: drága a párt. Ha valaki tudja, én igen, mit jelent vezető szerepe, útmutatása. A jobb megérthet őség kedvéért el kell mondanom, hogy a felszabadulás előtt hét évig tanyai tanító voltam. Tizennyolc éves fejjel indultam a nagyvilágba, teljesen magamra hagyva, senkitől sem kaptam segítséget, útmutatást. Annál több sértést kellett lenyelnem, vagy talán több javaslatom elfogadták már, pedig pártonkívüli vagyok. De látom, hogy nem • az a döntő, hogy párttag-e valaki, helyesebb," m'ekaláztatást el fogadnom. avagy sem. Ezért is vállaltam örömmel az ellenforradalom után a szakszervezeti bizalmi munkát, s most a társadalmi bírói megbízatást. Gondolhatná valaki, hogy most már minden vágyam teljesült. Nem így van ez, mert én is mindig többet és jobbat akarok, akárcsak a többi munkástársam. Például, hogy gyermekeim műveltebbek legyenek. Nagyobb lakást szeretnék a mostani, egyébként szép egyszobás lakásom helyett. Ezek a legfőbb kívánságaim, de nem vagyok fölé n.vu£felan, hiszen kommunisták és pártonkívüliek együtt alakítjuk a jövőnket. Tudom, hogy céljaim előbb-utóbb valóra válnak. A mérnök: — Mint olyan sokan mások, úgy én is megváltozott életem dátumát 1945. április 4-től számolom. Az addig nehezen viselt pedagóguspálya hivatásommá vált. Mert van-e szebb feladat a jövő nemzedék nevelésénél?! Megbecsült embernek érzem magam. És azt hiszem, hogy nem túlzás, ha azt mondom, úgy érzem, mintha én is tagja lennék az élcsapatnak. Iskolám alapszervezete bevon munkájába. S komoly megbízatásokat ad. A termelőszövetkezeti agitációban együtt vettem részt a párttagokkal. S különösen jólesett, hogy a párt VII. kongresszusának feldolgozásán is ott voltam a párttagok között, s közösen beszéltük meg a tanulságokat, a kongresszus útmutatása alapján feladatainkat. A $áikáhty uUa f-ben Késő délután — Bizony igyekeznem kell fajta ember, ha munkát kamunkahelyén, a vacsorafőzéssel, mert nem- poU Most meg..., de hát an ke- sokara jon a ferjem, meg . , . . . .. , restem. Azt mondották: "A aztán a fiam, Lajos. ezt mindannyian tudjuk, héten délelőtt dolgozik, — Két gyermekük van? Változott a világ! nemrégen ment haza*. Négy — Igen, Lajos és Ilonka. Később pohár bor ís keoxa A fes Uajos másodikos gim- ^ az asztalra. Koccintottunk. Ilonka, a kislány megóra tájban értünk a házhoz, nazista. a Sárkány utca 1-be, ahol családjával lakik Ábrahám Lajosné ruhagyári munkásnö. Amikor az újságíró és a fotoriporter, a két váratlan vendég betoppant, a konyhában foglalatoskodott a De nyílt az ajtó és megér- ... , . , . kezett a férj, a rendőrség mutatta szep Papírszalvétadolgozója. Tréfálkozott, jót gyűjteményét. A kis Lajos nevettünk azon is, amikor bélyegeket gyújt és bizony azt mondta: ebben is, mint a papirszal— Hát akkor én hallgatok, véta-gyűjtésben az édesmert úgy látom, most csak apának is közre kell működa feleségemé a szó. munkásasszony. Előtte kö- - ~ nie tény, fején baboskendő, s — A fölszabadulás után haja "házilag* felcsavarva, szövőnőként is dolgoztam — Különben a férj és feleséhiszen nem jutott idö most felett a kérdésre Ábrahám ge is szereti a labdarúgást, a fodrászhoz elmenni. Burgonyát hámozott. Mert füstölt oldalassal paprikáskrumpli lesz a vacsora. Az anya mellett ott ült a szőkésbarna hajú kislány, Ilonka, aki most az általános iskola ötödik osztályába jár. A mama érdeklődött, hogy felelt-e az iskolában Ilonka, a kislány meg válaszolt, aztán elsimogatta az ölében nyújtózkodó kedves macskát, a Micit. Qyorsan indult asz^ getés életről, munkáról. Ábrahám Lajosné kóra ifjúságától kezdve dolgozik. Gyermekkorában tán még nem is ábrándozott, hiszen megölte azt is az a régi rend. — Nagyon fiatalon kifutó Lajosné. — A Szegedi Ru- Jő volt emlékezni arra, hogy lány voltam egy virágüzlet- hagyárba pedig 1951-ben milyen ragyogóan játszott a ben. Szép és drága virágo- kerültem. A ruhaipari varkat vittem a "nagyságos, rast meg kellett tanulnom, méltóságos* asszonyoknak... Elé é könnyen ment, mert S a kiíutólánynak, amikor vitte a virágot, ki tudja akartam és hasznos volt az hányszor megfordult a fejé- is, hogy cipőipari gépen jol ben: egy hétre való kenye- tudtam varrni, ret vehetnénk az egész csa- Néztem a szépen letakart Iádnak abból a pénzből, amit . , ... . „ a virágért fizettek a finom konyhaasztalon a vazabatett urak és úrasszonyok. Az úri orgonákat és tulipánokat. Az 'előszobákból végigpillantott asszony és a kislánya hozta, a szép lakásokban és nem g^retik a virágot. Mi minden eszébe jut az Az Látom a gazdaságpolitika sikerét Abban a szerencsés helyzetben vagyok — mondotta Bodó Zoltán, a Szegedi Textilmüvek mérnöke —, hogy részt veszek üzemünk második ötéves tervének kidolgozásában. Közvetlenül látom a párt gazdasági politikájának sikerét, biztos gazdasági helyzetünket, mely módot ad olyan növekedésre, mint a korszerű szövödéink építése. Teljes mértékben egyetértek például azzal a népgazdasági tervvel, mely az automatizálás érthető fo- I hozása mellett a munkaigényes iparágak fejlesztését célozza, hiszen nyersanyag-' ban szegényebb ország vagyunk. — Mi, műszakiak, nagy segítséget kapunk helyben is a kísérletekhez. Maga az üzemi párttitkár is részt vesz ebben a munkában, s a pártszervezetek állandóan azon vannak, hogy a dolgozók akár a termelékenység emelését, akár a munkafolyamatok könnyítését eredményező javaslatokkal segítsenek bennünket. (Llebmann Béla xclv.) tudta, nem értette, hogy miért olyan földhözragadt szegények és miért olyan szú- embernek a virágról kös a kenyér náluk. egykori, uraknak virágot viAz idö rokkáján peregtek vg kifutólánynak hányszor az évek. 1936-ban cipőtűzőnöadtak szeretettel virágot SZEAC a Pécsi Dózsa ellen a második félidőben. A feleség. ha ideje engedi, többször elkíséri férjét a labdarúgó-mérkőzésre. — Könnyűit az itthoni munkám — mondta az aszszony — több a szabad idom, amióta mosógépet vettünk, így többször kijuthatok a labdarúgó-mérkőzésekre is. — Vásároltak-e mostanában még valamit? — Beosztással, szépen élünk. Takarékossággal ju-1 erre is, arra is. Vettünk szép kombináltszekrényt, lemezjátszót ... és vannak további tanulóként kezdte élete könyvének újabb lapját, munkástársai a legutóbbi 1939-ben segédlevelet kapott, években. S a férje is vett és majd 1943-ban férjhez ment. hozott virágot feleségének. A Férjével a motorszerelővel munkastórsak akkor adtak vásárlási terveink is. Szin. es géplakatossal most mar . . —— ketten küzdöttek az élettel, virágot Abraham Lajosneamely oly sokszor befelé fo- nak, amikor kitüntették. Kilyó könnyeket hozott. vaió termelési eredményeiért, a szocializmus építését — Ilyen volt akkor. De már ne háborgassuk a múl- , „ .... tat, jó hogy elmúlt... seglto munkájáért. Készült a vacsora Kérésemre aztán előhozza a takaros tűzhelyen, ínycsik- a szobabol a munka megbelandozó illatok a levegőben, csülésének szép elismeréseit. Mosoly suhant át az asz- a Kiváló dolgozó oklevelet, A gyárban szony arcán, amikor csendesen szőtte a mondatot: házba, moziba járunk. Persze nem gondtalan aa életünk. A gondok azonban nem a kenyér gondjai, hanem a természetes és érthető növekvő igényekből következik. Ez nem baj, így van jól. mások mondták, hogy (BányaLzifmri tanulók A Kereskedelmi dolgozó: Nagy a forgalom Nagy sürgés-forgás közt vezetésekor az volt a cél, lehet megtalálni Farkas Pált, hogy jobb életet teremtsea méteráru osztály helyettes nek a dolgozóknak. S azóta vezetőjét. Nem csoda, hiszen évről évre duplázódott, sőt a Tisza Állami Áruházban időnként háromszorozódott a dolgozik, ahol csupán az ő osztályán négy és fél millió forint értékű áru fogy el negyedévenként. — Ebben is a párt politikáját látom — mondta az osztályvezetőhelyettes. — Jól emlékszem, már a forint beA háziasszony: méter- és darabáru forgalom is ... Helyeselném azonban, ha a párt jobban ellenőrizné az áruellátást, a közszükségleti cikkek gyártásót. Mert még mindig akadnak hiánycikkek. Biztosan tervezhetünk Rémes Jenőné háziasszony azzal kezdte, sokat tudna arról mesélni, hogy mit köszönhetnek az asszonyok a pártnak. — Ez azonban nagyon hivatalosan hangzana — mondotta, majd arról beszélt, hogy gyermekei felsőbb iskolában tanulnak, s ez bizony nem lehetett volna így a múltban. — A háziasszonyok be tudják osztani a család jövedelmét, biztoséul tervezhetünk. örülök annak is, hogv egyre több háztartási kisgép kerül forgalomba ... Megmondom azt is, hogy még több bölcsődét és napközit kérnek az édesanyák. Bízom abban, hogy erre ezután is j gondol a párt és a lehető- j ségeknek megfelelően meg- 1 hallgatásra talál a kérés. I Várpalotán, a korszerűen berendezett tanintézetben több mint 500 ipari tanuló kap elméleti és gyakorlati kiképzést. Képünk a gyakorlati oktatás egy mozzanatát örökíti meg a Könnyűipar Kiváló Dol- Ábrahám Lajpsné, amikor gozója jelvényt. Az Országos abbahagyja a munkát a néBéketanács elismerő okieve- gyes teremben, a varrógép lét, a népek békéjéért és ba- mellett, gyakran még órákig rátságáért végzett önzetlen bentmarad. Erről is kérdezmunka jutalmát. Aztán az tem és szerényen válaszolt, idén, április 4-e alkalmából _ Politikai és társadalmi kapott kormánykitüntetést, munkát végzek. Párttag vaa Szocialista munkáért ér- gyok. demérmet. gs aztán ellátja a családGratulállam. Szűkszavúan ját, vezeti a háztartást. Taés mégis sokat mondóan ezt nul> szemináriumra készüL felelte rá: Bizony mindez nem lehet — Nem tagadom, örülök könnyü_ Mégis mindentszoraz okleveleknek, a kormány- gaimasan| példásán végez, kitüntetésnek. De ez azt hi- ...Lassan azonban szürszem, hogy nemcsak nekem, külni kezdetti nemsokára az hanem az egész munkásosz- estébe sjmuinak a házak, tálynak is szól... Elbúcsúztunk hát a kedves Kis csend Után ^JT családtól> amelynek életébe fölváltva folytatták: bepillantottunk. — Régen örült a magunk- Morvay Sándor Pezsgő KISZ-élet az újszegedi szövőgyárban Az újszegedi szövőgyár ifjúkommunistái hónapról hónapra érdekes programot dolgoznak ki. A múltkoriban például többen ellátogattak a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyárba. A vásárhelyi fiatalok most adták vissza ezt a látogatást. Nagyon megtetszett a vásárhelyieknek például a nyári túraprogram. Az újszegedi ifjúkommunisták ugyanis hét nagyobb túrát rendeznek az ország legszebb részeibe. í