Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-07 / 107. szám

5 Szombat, 1988. május ímtékc %ís CsaifkmsxUiifCa Ma 120 éve, hogy a XIX. század egyik legnagyobb, hatásá­ban pedig még ma is átütő erejű zeneköl­tője; Pjotr Iljics Csajkovszkij szüle­tett. A nagy orosz zeneszerzőt a szimfo­nikusok halhatatlan mestereként tartja számon a zeneiroda­lom. Csajkovszkij nemcsak a nagy ér­zések költője, hanem az alkotó, a küzdő embert is elénk tud­ja állítani alkotásai­ban. A bánatról szól, az nem a saját bá­nata, hanem azé az orosz népé, amely a cárizmus igája alatt nyögött. Korában, a már hanyatló burzsoá-ka­pitalista társadalom­ban a feloldhatatlan társadalmi ellent­mondások hatására megtorpanások és újabb nekilendülések jelzik útját. S ez a kettősség teszi lírá­ját bensőségessé. Szinhatásai, ritmiká­ja, dallambősége, va­lóságábrázolása és művészet^ adománya! Maga írja: kodásmódot, a szép orosz arcokat.. Ez a szeretet azon­ban nem érthető fél­re, mert Csajkovsz­kij nem zárkózott el az európai muzsika halhatatlan hagyo­mányai elöl. Jól is­merte a német, az olasz, a francia mes­tereket és az alkotó, lángelme erejével építette tovább a klasszikus tradíció­kat. Művészete mégis] mélységesen orosz, népi gyökerű. Smert tökéletesen tudta ki­fejezni a körülötte erjedő kort, az orosz nép millióinak esz­méit, vágyait, lelke-! sedését és a jövőbe vetett szilárd biza­kodását, ezért lett életműve a földke­rekség valamennyi haladószellemű, ze­neszerető emberének közkincsévé. A re­mekművek egész so­rával bizonyítja Csajkovszkij: csak az a művészet válhat minden nemzet érté­kévé, közkincsévé, . sze- amely gyökereivel .... . , is. Legtöbb témája retek mindent, ami egy nép kultúrájú­jellemző ereje olyan népdalokból {akad) orosz; az orosz em_ hoz> művészetéhez. vonások, amelyek hiszen szenvedélye- bert, az orosz beszé- múltjához és jelené­egyben az orosz nép- sen szereti népét, c^et, az orosz gondol- hez tapad. 105 °/o-OS ALIBI Csehszlovák bűnügyi film Egy Jeti városban bányász- rendezés fő hangsúlya, s napot ünnepelnek, s az ez ezért is kellett bonyolítani alkalomból kibocsátott sors- " viszonylag egysíkú, szók­or , ... ványos témát. A két fiú sze­jegy főnyeremenye egy sze- rep£tetése nélkül u 'megtör. mélygépkocsi. Két fiatal ftu, ténhetett volna a bűnügyi Karel és Jirka egy szám hí- sorozat, éppen mert nem ján majdnem nyertek. Az szokásos bűnözőkről lévén éjszakában véletlenül elébük szó, csak megtévedt fiata­sodródik azonban az igazi lókról. nyertes, Zelinka, egy köny- Vladimír Cech rendező vé­velési ellenőr, akitől a fiúk gig következetes tud marad­ivás közben megszerzik a ni a jellemek ábrázolásában, nyertes sorsjegyet. Az öreg kevés szín is elég neki ah­ellenórt azonban másnap hoz, hogy teljes képet kap­reggel Holtan találják: vala- junk akár a presszófőző Maj­fci meggyilkolta. A két fiúra káról, Karel szeretőjéről terelődik a gyanú, a bünügy vagy Éváról, a gyilkos Kici azonban tovább bonyolódik, kedveséről. Josef Strecha ké­töt újabb gyilkosággal bővül, pei hangulatukkal, }ellemfes­A film érdeme, hogy a tő tónusukkal jól vágnak a Szokványos bűnügyi történe- témához. Jirka (Josef Vink­tektöl eltérően mélyen elem- lát) és Karel (Ottó Lackovic) ti a szereplók jellemét, ar- alakítása meggyőző, a Zelin­evlatát, miközben bemutat- ka alakjában a csak rövid ja a bűnüldözői szervek bra; w szereplő Eduárd Ko­vuros, apró reszletekbe menő " p munkáját is. Kicsit mintha hout alakja emelkedik ki a az utóbbira is terelődnék a történetből. Importsör-behozatallal javítják az ellátást Szegeden Bár az évszakhoz képest A héten megérkezett az első még igen hűvös az idő, még- ragyobb szállítmány Cseh­ia napról napra emelkedik szlovákjából éa júniusban városunkban a sörfogy asz­Miért rossz időközönként a kenyér minősége Szegeden? Szerkesztőségünket a közel- ját, Magyar Mátyást, hogy A Sütőipari Vállalat aztan múltban több alkalommal őt kérdezzük meg, mi az oka hivatkozott a fölhasznált keresték föl azzal a panasz- annak, hogy egyszer-egyszer lisztkeverékek különböző mi­szal, hogy nem megfelelő az — mostanában nem is rit- nöségére is. Az egyik liszt­üzletekben árusított kenyér kán — rosszul sütött, fo- fajtának alacsonyabb a si­mlnősége. Legutóbb Tóth gyasztásra alkalmatlan ke- kértartalma, mint a másik­Ferenc —, aki Alsóvároson nyeret szállítanak a sütő- nak, s alacsony sikértartal­a Közép utca 11 számú ház- dék az üzleteknek. mű lisztből nehéz igazán jó ban lakik — el is hozta ma- — Nehéz a helyzetünk — kenyeret sütni. De a kenyér­gával a kifogásolt minősé- kezdte válaszát Magyar Má- tészta jobb kidolgozásával, gü kenyeret, hogy bizonyítsa tyás. Üzemeink — az egyet- több gonddal még az ilyen panasza helytálló voltát. A len 1. számú kenyérgyár ki- lisztből sütött kenyér minő­kenyér valóban alkalmatlan vételével — elavult, korsze- ségén is sokat javíthatnák, volt fogyasztásra: sületlen, rűtlen berendezésúek. Mo6t Ez a véleménye Kádár Já­bélzete ragacsos és sűrű volt. van fölújítás alatt a Moszk- nosnak, az Élelmiszerkiske­— A kenyeret a 8-as szá- va körúti üzem, s a jövő- reskedelmi Vállalat áruíor­mű árudában vásároltam — ben talán sor kerül a Gogol galmi előadójának is, akitől felelt kérdésünkre. Amikor és a Maros utcai üzemek arról érdeklődünk, mennyi­reklamációval éltem, az áru- korszerűsítésére is. Addig ben befolyásolhatja a kenyér Ida vezetője elmondta, hogy azonban ezzel a korszerűt- minőségét, illetve annak a Gogol utcai sütődéből kap- Jen berendezéssel kell kielé- romlását az üzletekben gy ak­ták a kenyeret, s ő is elás- gítenünk a város kenyérigé- ran tapasztalható helytelen merte, hogy a kenyér való- nyét. S ezt az igényt kielé- raktározás. Különösen a ki­bán ehetetlen. A felelősség gíteni még a megfelelő kor- sebb boltokban látni, hogy az áruda vezetője szerint a szerű berendezés mellett a kenyeret a pult fiókjaiba, Gogol utcai sütődét, ponto- sem volna könnyű. A szege- egymás tetejére és élére ál­sabban a Szegedi Sütőipari di közönség csak akkor fo- l'tva helyezik el, ami külö­Vállalatot terheli a sületlen gadja el -friss—nek a ke- nősén a friss kenyérnél an­Ikenyér miatt. nyeret, ha az égeti a kezét nak összenyomódásához, el­. . . és gőzölög a melegségtől, formátlanodásához és bélze­A vallalat Ilyen meleg kenyeret pedig tének megsűrűsödéséhez ve­igasgatójának nekünk az előírások szerint zet. véleménye nem is szabadna szállíta­nunk az üzletek számára. A Ugyanezt hallottuk a tób- szabvány ugyanis előírja, bi panaszostól is. Igy keres- hogy a kenyeret a kemen­tük föl a vállalat igazgató- eéböl való kikerülés pilla- _ valóban számos üzlet­natát követően négy óra el- ^ rendelkezünk most telte utan szabad csak szál- még a kenyér tárolásához lltaní- alkalmas állványokkal, s az At kell szervezni a munkát Rosszak a szállítóeszközök tás. Mi lesz akkor, ha be­újabb szállítmányokat rá­köszönt az igaz) nyár, s a runk. A harmadik negyed­kánikulában nem lesz olyan évre, a szabadtéri játékok szegedi ember, akinek nem idejére is számoltunk az igé­esnék jól egy pohár sor? Ki , tudja-e a kereskedelem elé- a nagy idegenfor­gíteni az egyre fokozódó igé- gálámmal, és erre az idő­nyeket? Erre a kérdésre 6zakr» az eddigi mennyisé­kaptunk választ Szeged me- geket j<5vaJ felülmúló jómi­SedS tSlyS' ^ — Évek óta minden nyá- A* í"1^ sör jelenleg hor­ror probléma, nemcsak Sze- dós állapotban kerül íorga­geden, de országosan is a lomba, de a következő szál­sörellátás. Ezen a problémán lányokban már valószi­az idén ugy próbálunk segi- , , ' „ , , teni, hogy a nagymennyisé- nuleg palackozott sór is ér­gü hazai sór biztosítása mel- kezik — hangzott a tájékoa­lett import sört is árusítunk. tatás. Rádióműsor 8«om»at kossvtr-saoio Anyák napjára eghasznosabb ajándék a ÚJDONSÁGOK ÁLLANDÓ RAKTARA A MŰANYAGBÓL! (Kárász u. 17.) A HUNGÁRIA ÉTTEREM Szeged, felveez szakképzett Gyakorlattal rendelkező lakatost, vasesztergályost felvesz a Szegedi Kenderfonógyár VÉTEL! csonrrádvidékt Állami rincegazdaság több éves gyakorlattal rendelkező ycpészmernOKöi keres. Jelentkezés a válla­lat munkaügyi osztályán. Közkívánatra raógegyszer KUJIhLFJENC zenés vígjáték 3 felvonásban. A Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Művelődési Otthonában, ma. május 7-én. szombaton este 7 órakor. Jegyek a helyszínen válthatók. regény. IX. rést. U,»: Sibeliue: V. (Esz-dúr) szimfónia. 12.00: Déli harangszó, hirek, IdőjárSs­<26: Rákóczi induló. 4,30: Hl- Jelentés. 12.10: Lakatos Ferenc re.a i^árásielentós 4 35—7,53: népi zenekara Játszik. U.45: Mit nárn n £ Közberó 5 00: olvassunk? U.00: Rémietek Csaj­, vidéki' K7Ín- kovszktj operáiból, születésének Hirekí^időlá- évfordulóján. 11.40: Válaszo­ífrí.wXfÁ mörJSdtanácsok. lu"k hallgatóinknak. 13,50: Szív rásjelentés. LM^Orrosi tanaesox küldL u t0. KUlpe.Utlkal kalel­MSleite" 7 w íSíScidőjárás- doazkóp. 14.40: Kajllnger György íi-nfáT" 7 in- 'iri ^vvek T »: zongorázik. 14.55: Műsorismerte­i , ^' ó™e^roínv ra rriórí- Hírek, közérdekű köz­Srtnház-. hfngvere^y-. ta rttotí lemék 1S0e. Idc1ári6]eientés. JW^árásieíem^ 15.10: Élet a h«Ul küszöbén, eorismertetés, ldöjárásjeientes. lS30. ElaszóvaI _ mu2SUcáVal. 0,00: Technikai szünet. 0,10: LA- Közben: 17,00—17,15: Hírek. 10.00: nvok asszonyok... 0,25: Ka- Gondolat. 10.30: Kedves prímá­„' ' , es,.,.. Kb o«. saínk. I. 10,05: Munka után a marazene. 9.00. Fizika. Kb. 9.tó. leánynálláson Riportműsor. Zene. Kb. 9,45: Történelem. 10,00: tIM: Beethoven: VIII. (F-dúr) Hírek, lapszemle; Időjáráajelen- szimfónia. 19,50: Jóéjszakát, gye­tés. 10.10: Ovodtek műsor. Jfkg^"; % 10,30: Operettkettősok. 11,00: A pénzt, vidám családi előkészüle­hazáért harooltak. Folytatásos tek anyák napjára. 31.40: Sport­híradó. 21,56: Ugetőverseny­eredmér- ek. 22.00: Hfrek. idő­tárásielentés. 32,13: Szerelemdal a CKikóbőrös kulacshoz. vers. 22.30: Táncoljunk! Közben: 24.00 -0,16: Hírek. 0,30: Himnusz. PETOFI-KADIO 3.1*: Reggeli zene. 0.30: Szín­ház-, tárlat- és hangverseny­műsor. 6.50: Torna. 6.00: Hí­rek. időjárásielentés. 14.00: Idő­Járás- és vízállásjelentés. 14,15: Operakalauz 15.15: Autósok és motor ' ötperce. 15.20: Fúvós­zene. 13,40: A kövekező tanú. Rádiódráma. 16.33: NéndaJesokor. 16.30: Zenekari hangverseny. 17.50: Gondolatok filmekről. !8.00:Részletek DunaJevszkiJ Grant kapitány gyermekei és Vidám gyermekek e. filmzenéjé­ből. 18.19: Csehszlovák zenej hét. 18,45: A kibernetika. 19,00: Hírek. Jdőláráslelentés. 19.05: Pine Crosbv énekel. 19.40: Falu­rádió. 20.00: Puccini: Pillangó­kisasszony. Három'elvonásos dal­mű. Az T. felvonáz Után: 20.55— 31.00: Hfrek. 33.30: A világiro­dalom humora. 33.00—33,15: Hi­rek. Időjárásjelentés. TELEVÍZIÓ 18.00: TV-hiradó. 18,15: Ne fe­ledjétek! ... Megemlékezés a hitleri fasizmus leverésének 15­évfordulóján. 11,35: Rejtvény. 19.60: Közvetítés a Madách Szín­ház Kamaraszínházából: Száz nap házasság. Vígjáték. A szín­házi közvetítés szünetében: A csúcstalálkozó előtt. Hogyan ju-; tott el a világ a csúcsértékéi- ' léthez'.' Külpolitika: Jegyzet. ' említett észrevételek helyt­állóak. A vállalat még eb­bem az esztendőben az áru­dák tünyomó részében gon­Miért saUlítja akkor a doskodik megfelelő kenye­szabvány ellenére mégis köz- res-polook és süteményes ko­veUenül a kisülés után a ke- tarák használatáról. Erre ki nyeret a vállalat az Élelmi- js dolgoztuk a tervünket, szerkiskereskedelmi Vállalat arnjt év végéig meg aka­üzleteinek? Ennek a már rUnk valósítani. Még hozzá­említétt, valóban egyedülálló tenném az eddigiekhez azt -szegedi igény—hez való a!- js _ folytatja — hogy a kalmazkodás mellett van sütőipari Vállalatnak a meg­egy sokkal komolyabb oka fefei3 szállítási kapacitás is. Megtudtuk azt, hogy a hiánya is nehezíti munkáját, vallalat üzemeiben csak reg- A szállítóeszközeik egy rés/.e gel öt orakor kezdik meg a nem alkalmas a kenyér kor­munkat a pékek — a kol- 6Z<ni ^ egészséges azállítá­lektív szerződés előírása gén. s «enkivül talán nem szerint. Pontosabban már fe rendelkeznek elegendő előbb megkezdik, dc még szállítóeszközzel. Ez okoz­így is csak 8—7 órára sul hatja azt a gyakran elófor­ki az első tetei kenyér a duló kellemetlen jelenséget kemeneekbem, s ilyenkor is> hogy egyes üzleteink még már rögtön muszáj is szál- 10 órakor sem kapnak friss litani, hogy az üzletek mi- péksüteményt hamarább megkezdhessék a A keriyér minőségére való kenyér árusítását Nem akar- panaszoknak tehát — amint juk mi a régi időket föltá- láttuk — számos oka van. masztani, amikor a pékek Ezek közül legtöbb olyan. S^SiVS lehet küszöbölni, fontolandó lenne mégis, hogy m*S leftet szüntetni, legalább az egy modern be- Ugy gondoljuk, ezeknek a rendezésű üzemükben vezes- megszüntetése után mihama­fék * három műszakos ább megszűnnének a lakos­termelést, s ha ez szüksé- ' , T-, .... .... gessé teszi, ha az Így tá- ^ rész«rol folmerulo pa­madó kenyértöbbletet nem naszok is a kenyér minősé­tudja fölélni a lakosság, ak- gére, a már csak ezért is kor szüntessék meg a kor- érdemes az említett vállala­szerutlen berendezésű üze- . . _if mek közül valamelyiknek a toknak mpSíonto!mok, mit termelését Beszéltünk a pé- tehetnek a maguk eszközei­kekkel, s azok valamennyien vei azért, hogy a fogyasztó­azt a választ adták: ők haj- közönség — amelynek érde­tstssriifiaríkében ^ ™unkájukat ­dolgozni, természetesen, ha elégedett legyen ezzel a ezért anyagi kárpótlást is munkával. kapnak. P, L Del i mm m_ m felszolgálókat azonnali belépéssel. Jelent­kezés Dózsa Gy. u. 5., az Irodában. ELADÁS! It é*xpénaért i a vásárolunk bútort, porcelánt, ruhaneműket, háztartási felszerelést. Hívásra házhoz megyünk. Mielőtt elad, keresse fel a BIZOMÁNYI ÁRUHÁZAT. Cim: Szeged, Bajcsy-Zs. u. 15. Tel.: 30-23. Régi, odaadó harcosat vesztette el május 5-én a szegedi munkásmozgalom. Meghalt Deli Károly, aki kora ifjúságától részt vett a munkások harcaiban. 1877-ben született Hódme­zővásárhelyen Tizéves ko­ráig mosónő édesanyja ne­velte. Ekkor árvaságra ju­tott és cipészinasnak ment. A munkásmozgalomba a századforduló után kapcso­lódott be, s az első világ­háborúig több bérmozga­lom és sztrájk résztvevője, vezetője volt. Emiatt a munkaadók feketelistán tartották, a hatóságok pe­dig többször kitoloncolták Szegedről, Hódmezővásár­helyről és Makóról. Aa or­szág több városában dol­gozott, így például Aradon a cipészmunkások szak­szervezetének volt aktív harcosa. Végigharcolta az elsö világháborút, s a írómról hazajőve tagja lett Szegeden a Forradalmi Munkás-Katona Tanács­nak. Részt vett a Kommu­nisták Magyarországi Párt­ja megszervezésében, s an­nak Szegeden egyik alapító tagja volt. A Tanácsköz­társaság bukása után több­ször meghurcolták, hosz­szú évekig rendőri felügye­let alatt állott. Az elnyo­matás éveiben is részt vett a baloldali munkásmozga­lomban, s nagy harcban állott a jobboldali szociál­demokrata vezetőkkel. A felszabadulás Szegváron érte, itt 1945-ben megala­kította a Magyar Kommu­nista Párt helyi szerveze­tét. Régi harcostársai néhány éve hívták haza Szegedre az elaggott veteránt, ahol szeretettel vették körül. Deli Károlyt ma dél­után fél 4-kor helyezik örök nyugalomra a rókusi temetőben és a szegedi munkásmozgalom képvise­letében Pusztai József elv­iárs fart búcsúbeszédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom