Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-04 / 104. szám

3 « Szerda, 1968. májas L Jó ütemben folynak az előkészületek a szegedi ünnepi hetekre Az ipari vásár, a mezőgazdasági kiállítás és a szabadtéri játékok megrendezését vitatta meg tegnap a városi tanács végrehajtó bizottsága A városi tanács végrehajtó minden szegedi üzembe, in- reláthatólag mintegy 200 bizottsága tegnap a szegedi tézményhez igénylési lapo- szobát tudnak biztosítani. A ünnepi hetek, azaz a július kat küldenek ki, tiszai hajószálloda is műkö23-án megnyüó XVIII. Ipari s azok beérkezése után oszt- dik az idén. Vásár és Kiállítás, a július ják kl a szegedieknek jutó Tari János, a végrehajtó 30-án kezdődő Dél-Alföldi jegyeket. Lehetőséget nyúj- bizottság elnökhelyettese isMezőgazdasági Kiállítás és a tanak a vidékieknek is jegy- mertette a darabok előkéjúliusban, augusztusban sor- igénylésre. Az ország vala- születeit. Valószínűleg ra kerülő szabadtéri játékok mennyi IBUSZ-irodájában . ... ™rpno„ti<ihan _.„_ előkészületeivel foglalkozott, lehet majd jegyet váltani a ®zer®p"szta®ban Az ipari osztály jelentésé- szabadtéri játékokra. gé<ífá~- t. ben beszámolt arról, hogy Különvonatokon, külön 8 J - vviu Tmi-i autóbusz- és repülőjáratokon Ádám Básti Lajos, illetve szegem ipari érkeznek a vidékiek Eicskei Tibor, Éva Lukács A Szovjetunióból, a Né- Margit és Máthé Erzsi, Lumet Demokratikus Köztár- cifer Major Tamás, illetve saságból, Lengyelországból, Básti Lajos lesz. A többi Csehszlovákiából mintegy szerepeket is neves buda500 személy jelentkezett pesti, illetve szegedi színéeddig. szek játsszák. A budapestiek Minden játéknapon érkezik közül az eddigiek szerint a lékek Gyára, a rádió-televi- ma;jd egy-két külföldi autó- többi között Bessenyei Fezió iparból a Szekesfehervan busz Szegedre. renc, Ungvári László, Kállai Rádió- es Televiziokeszulé- Megtették az előkészüle- Ferenc, Mányai Lajos lép fel. kek Gyara, más iparágakból a teket a vendégek elszálláso- „Az ember tragédiájá—nak neves Herendi Porcelángyár, fefára. A szállodai férőhe- próbái már a jövő héten a Hódmezővásárhelyi Majo- iyek szama a Volt Sárkány megkezdődnek Budapesten, likagyár, a Kötöttárugyár, a Szálló 10 szobájával gyara- A szovjet balett szegedi előtaakói Mezőgazdasági Gép- podik. A kollégiumi férőhe- adásainak végleges időpontgyár, a Bútorgyár, a Bács- jyeket kétezerről kétezer- ját a napokban rögzítik. ElőKiskun megyei Faipari Vál- háromszázra emelték. A fi- reláthatóan augusztusban kelalat, Szegedről pedig a Tex- ze tő vendég-szolgálat kereté- rül sor a szovjet balett szetilművek, a Kéziszerszám- ben a tavalyi 100 helyett elő- gedi fellépésére. Vásárra eddig 94 kiállító jelentkezett. Több állami vállalat ez évben először vesz részt a kiállításon. Az elektromos iparból például a Budapesti Ganz Kapcsolók és KészüA szakmaközi összefogás segítségével S

zakszervezeti mozgal- fordulat éve után tértek rá munkra háruló fel- szakszervezeteink az iparági adatok megkövetelik, szervezkedésre. Ebben az hogy szervezeteink növeljék időben a hagyományos szakszervező, nevelő és felvilá- mai szervezeti formák már gosító tevékenységüket. E cél a fejlődés gátjaivá váltak, elérésére keresnünk kell azo- Akadályozták azt, hogy a kat a szervezeti formákat, szakszervezetek az érdekvéamelyek legalkalmasabbak e delem mellett intenzívebben feladatok megoldására. Az foglalkozzanak a termelési elmúlt hónapok tapasztalatai feladatokkal. Nehezítették a azt bizonyítják, hogy a szak- szocialista bérezési formák maközi összefogás nagy se- kialakítását. Egy üzemben gítségre lehet ebben a mun- különböző szakmájú műnkékában. sok különböző szakszervezeA szakmaközi összefogás tekbe tömörülve nem tudták szervei hagyományokkal ren- megoldani a termelés mundelkeznek a magyar szak- kás irányítását. Az iparági szervezeti mozgalomban. Me- szervezkedésre való áttérés gyénk városaiban és falvai- tehát helyes volt. ban is. Felszabadulás előtt, , _ ... az elnyomatás éveiben, ezek A JJ^JW összefogták a szakmai szer- /V tetütet* maüzem. vezetek él egvmás bérkövete- .Nem bizonyult azonléseinek Sris, forradal- ^^sírveiLk "e^ mi időkben pedig a munkásosztály politikai követe- ^'^Sf^ lésének támogatására, erejé- 3 w nek szemléltetésére. 1945. ^tt ^SL^K utan a , . . ,. dekében sok tennivalójuk harcban hasonlo szerepet szakszervezeteinknek az töltöttek be. Komoly részük ya" 1szal^^ez®telntalek' 32 volt a vidéki szakszervezeti UZ™ k'Vul » a . . élet fejlesztésében, a tagiét- ^JUdTS szám növelésében s a szak- lenforradalmi nyomás el szervezeti létesítmények há- akarta szakítani szervezetegyár szerepel új kiállítóként a vásáron, melyen természetesen a szegedi textil- és élelmiszeripari, faipari üzemeken kívül szövetkezetek és magánkisiparosok is kiállítanak. Külön rendezőbizottság készíti elő a szegedi Délalföldi Mezőgazdasági Kiállítást. A Délalföldi Mezőgazdasági Kiállítás megfelelően kiegészíti az ipari vásárt és bemutatja majd e vidék jellegzetes mezőgazdasági kultúráját, a szocialista mezőgazdaság helyi és környékbeli eredményeit, kitűnő tapasztalatcserére nyújt alkalmat Dél-Magyarország dolr gozóparaszljainak. A kiállítást a Marx térnek a Vasútforgalmi Technikum felöli részéri, valamint e technikum udvarán rendezik. Felvonul a vendéglátóipar és a kereskedelem is a kiállításra. A megnyitás előtt háromnapos lovasversenyeket tartanak Szegeden. A mezőgazdasági kiállítással kapcsolatban a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a kiállításig be kell fejezni az út- és járdaépítést a Marx tér környékén, azonkívül a kiállítás tartamára át kell helyezni az Autóközlekedési Vállalat parkírozó helyét a város másik, megfelelő pontjára. Felsőbb szinten is jóváhagyták a szabadtéri játékok ez évj műsortervét — közölte a művelődésügyi osztály. A műszaki munka, a tribün bővítése megkezdődött és július 15-ig befejeződik. A propaganda, a közönség szervezése is elkezdődött, az egyes darabok főszereplőinek szerződtetése most folyik. Igyekeznek megfelelően elosztani a jegyeket. A színház bérlői kapják elsősorban a belépőket, ugyanakkor lózatának bővítésében. A AHOL AZ AGADÍRI ÉS LARI földrengéseket is észlelték Látogatás a szegedi földrengésjelző állomáson A szeizmológia tudománya ráf működése, akkor sem fedezni. Vakrémületet keltő, foglalkozik az egyik legret- több a megtörténő kataszt- bizonytalan jóslatokra semtenetesebb természeti csa- rófa szomorú regisztrálásé- mi szükség nincsen, jóslatokpás, a földrengés titkainak nál. Vajon a szeizmológia, nál többre pedig a szeizmofölderítésével. Szerencsére mint tudomány, tett-e már lógia mai fejlettségi foka igazán nagy katasztrófákat valamit a földrengések okoz- mellett nem volna képes, előidéző földrengések elég ta katasztrófák elleni preritkán fordulnak elő, de ez ventív védekezés érdeké- Hazai keregmozgas nem jelenti azt, hogy ásziéz- ben? .. ..,„„ mograf ugornak ne volna dol- - Sajnos, itt nem olyan ~ Magyarorszagon mikor guk. Hiszen évente átíago- egyszerű a helyzet, mint a san mértek utoljára jelentősebb X11SZCX1 CVCIIIC AUAGU- A UCJFCT., „1,111. „ , - , 10—100 ezer rengésről villámcsapás és a villám- hely' kére,^°zgas4? adnak hírt a világ rengés- hárító esetében — felelt el— Az 1956-os budapest— megfigyelő állomásai. A tűnődve Szendrei József. - dunaharaszti földrengés alszeizmográfok, ezek a na- Az előrejelzés problémáját ka^fval- , amely ^^ gyon egyszerű, mégis rend- nem sikerült még megolda- próbára tette, TZZZ* kívül érzékeny rengésmérő ni, bár az egész világon fog- funkat. s „ar"elyet. műszerek a földkéreg legki- lalkoznak tudósok ezzel a aelkal * ^f"1 J.T sebb rezdüléséről is tudo- kérdéssel. A földön néhány he4e" Rt, izegeaen is. nemást szereznek, s közlik azt apróbb pont kivételével nin- céljuk, ujabb szaz esziena kormozott papírhengerre csenek földrengéstől állán- ^^fs ^W traXs SÍ"? *££!£ if^' dÓan Veszélyeztetett helyek WMhriJSW* * megflgy€l° ^^ A földrengések időbeli sor- a szege5i földrengésjelző álrendjében szintén nem le- lomás szeizmográfja. Elkészítik Európa üi talajtani térképét A Nemzetközi Talajtani Társaság Európa-térképet szerkesztő bizottsága Budapesten ülésezett. A bizottság tagjai — a most készülő térkép adatainak és jelmagyarázatainak egyeztetése mellett — határozatot hoztak, hogy meg kell kezdeni Európa új, minden eddiginél részletesebb talajtérképének elkészítését. A térkép anyagát valamenynyi európai országban egységes elvek és szempontok szerirt gyűjtik össze és dolgozzák Jel. ján a rel is. Magyarországon a budapesti Geofizikai Intézet megfigyelő állomásán kívül még Kalocsán, Kecskeméten és Szegeden működik ilyen rengésmegfigyelő állomás. Egy kis műsxer — A ml munkánk — válaszolt kérdésünkre Szendrei József docens, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetének munkatársa, aki a szegedi megfigyelő állomást vezeti — nagyon egyszerű. Lényegében ez az ingamozgáson alapuló kis műszer mindent elvégez helyettünk. Mi csak ellenőrizzük a telerótt papírszalagokat, hogy aztán továbbítsuk Budapestre. ahol a megfigyelőállomásokról érkező jelzéseket összesítik és elemzik. — Vajon a legutóbbi két nagy földrengés: az agadiri és a lari rezgéseit fölfogták-e }tt, Szegeden is? — Természetesen, nálunk is kilendült a műszer írótűje március elsején hajnali háromnegyed egykor, amikor a földrengés csaknem teljesen elpusztította Agadirt. S az elmúlt héten a lari földrengés alkalmával is 0,8 milliméteres kilengést mutatott a szeizmográfunk. Van a földrengésmérésnek azonban egy ma még megoldatlan problémája. A rezgésekalapján ugyanis kiszámítható a rengés központjának távolsága, de az irányra vonatkozóan a készülékek mérései semmiféle támpontot nem nyújtanak. Meqe'őző Jelzései? — De még ha az irányt is megállapítaná a szeizmoghet valamiféle rendszert fölP. L Ideiglenes konyhák Agadirban A földrengés által porba döntött Agadirban sok ezer család maradt otthon és fedél nélkül és sok száz gyermek vesztette el szüleit. Számukra ideiglenes konyhákon főznek. Képünkön agadiri gyermekek ebédjükért állnak sorban. inket a munkásosztály pártjától. E törekvéssel szemben gyorsan és határozottan lépett fel a Szaktanács, mégis másfél—két év kellett ahhoz, hogy vidéken és így a mi megyénkben is visszautasítsuk a párt irányítását tagadó, egyre burkoltabb formában jelentkező nézeteket. Ebben az időben kellett kialakítani a szakszervezetek pártirányításának helyes módszerét és kijavítani az e téren meglévő hibákat Ebben a munkában komoly segítséget nyújtottak az újjászervezett városi Szakmaközi Bizottságok. Ma még Csongrád megyében is igen sok dolgozó utazik naponta a munkahelyére. Sajátos helyzetükből adódóan az üzemben nem tudnak részt venni a szakszervezeti életben. Nem egy munkásról mondhatjuk el, hogy amint kilép az üzemből, gyakorlatilag kilép a szakszervezetből is. Magától értetődő dolog, hogy ezekkel a dolgozókkal lakóhelyükön kell foglalkozni. A Szakszervezetek XIX. kongresszusa a szakszervezeti mozgalom alapszabályában is kimondotta, hogy nagyobb városokban a szakszervezeti inunka hatékonyabbá tételére szakmaközi bizottságot kell alakítani. Csongrád megye városaiban már megalakultak ezek a bizottságok. Az elmúlt hetekben pedig tovább léptünk, megalakítottuk a falusi szakmaközi bizottságokat is. I

gen sok szakszervezeti tag dolgozik falun, ezek összefogására, szervének a járási hálózat kiépítését és működését tekintettük. Ez időlegesen fel is lendítette a falusi szakszervezeti munkát, de a problémát nem oldotta meg. Szinte valamennyi szakma részéről a falusi szakszervezeti élet szervezési, irányítási és ellenőrzési munkája nehézkes. Pl. a postásszakszervezetnek 4 járási csoportja van. A szegődi járásban 30 község 369 dolgozóval tartozik a járási szervhez, amely önálló pénzgazdálkodással rendelkezik — és alapszervezeti jellegű. Ebből ered, hogy a szakszervezeti élet alapfórumát, a taggyűlést összevontan, járási szinten kellene tartani. Ez azonban nem lehetséges. A Járási Bizottság legfeljebb a szakszervezeti bizalmi, vagy a helvettes útján üzenetet tud küldeni a tagság részére, de ennek sorsát már nem kénes ellenőrizni. Hasonló a helyzet a kereskedelmi dolgozóknál, a pedagógusoknál is. Az utóbbiak elvben minden iskolában alapszervvel rendelkeznek. Ezeknek 3—5, vagy 7 tagú vezetősége van. T. én vegében azonban szervezeteik csak bizalmi csoportonként tekinthetők. Anyagi önállóságuk nincs. A központi instrukciók leginkább a pedagógus szakszervezet út» ján jutnak le a faluba, mégis hiányzik ezeknek a szerveknek az önállósága. A Közalkalmazottak Szakszervezete megszüntette a járási szerveket, s nagyobb községekben szakszervezeti bizottságokat hozott létre. A problémát ezzel sem tudta megoldani, mert a megye 63 községéből 49-ben továbbra sincs alapszerv, mert a tagok létszáma nem éri el a 25 főt. Az itt dolgozó közalkalmazottak ezért valamely járási tanács szakszervezeti bizottságához tartoznak. így sorolhatnánk a vasutasokat, orvosokat, akik mind hasonló problémákkal küzdenek. Egyedül a MEDOSZ van abban a helyzetben, hogy tagjait közvetlenül a gazdaságokban üzemi szakszervezeti bizottságok fogják öszsze. A

Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége foglalkozott ezzel a problémával, s megállapította, hogy a falusi szervezeti élet az iparági szervezkedés mellett megköveteli, hogy szakmaközi bizottságokat hozzunk létre. Igen gyenge ugyanis a falusi szakszervezeti életben a helyi politikai tájékoztatás, pártkapcsolat, igaz, hogy a falusi szervezett dolgozók egyrésze a falu társadalmi életének legaktívabb irányítója, közvetlenül a falusi pártszerveken keresztül megkapja ezt a segítséget. A falun élő szervezett dolgozók többsége számára azonban a szakszervezetek eddig képtelenek voltak biztosítani a helyi politikai tájékoztatást. A járási szervekből a faluba áramló instruktori és poli-. tikai szervező munka — bár sok helyen a szándék — és erőfeszítés nagyon becsülendő — alapjában véve. gyenge. .„ - A falusi szakszervezeti élet megjavítása érdekében tehát szükség volt a szakmaközi összefogás szerveinek létrehozására. Ezek választása már megtörtént. A választó taggyűléseken mintegy 4 ezer dolgozó vett részt. Minden egyes választó gyűlés komoly tanácskozás volt a dolgozó népünk előtt álló gazdasági, szervező-, építőmunka, a nevelőmunka feladatairól, a falusi szakszervezeti élet helyzetéről. Falusi szervezett dolgozók nagy felelősséggel, aktivitással vettek részt az itt kialakult vitában. Elmondották,. hogy szükségesnek és időszerűnek tartják a szakmaközi összefogás szerveinek létrehozását. Azt várják a szakmaközi bizottságoktól, hogy jobb szakmai és politikai tájékoztatást nyújtsanak, segítsenek kialakítani a rendszeres szakszervezeti életet a falvakban. Várják továbbá munka- és életproblémáik behatóbb tanulmányozását, s ezek megoldásához szükséges segítséget. N

agy feladatok hárulnak a szocialista községek kialakításában szakmaközi bizottságainkra. E cél érdekében kell összefogniok a szervezett falusi dolgozókat. Közösen kell támogatniok a párt- és állami szerveket, együttműködniök a Hazafias Népfront-mozgalommal, az ifjúsági szervezettel, a tömegszervezetekkel. Sokat segíthetnek a községek szocialista átalakításában, a szövetkezetek megszilárdításában, a további felvilágosító munkában. A szakmaközi összefogás szerveinek tevékenysége, munkamódszere még csak most van kialakulóban, feladataikat a vezetők már többnyire jól ismerik. Aktivitásukon, lelkesedésükön múlik, milyen eredményeket érnek el az elkövetkezendő hónapokban, években. Ha kihasználják a szakmaközi összefogásban meglévő lehetőségeket, hasznos segítői lehetnek a szocialista építőmunkának egész megyénk területén. Juhász József SZMT-elnök