Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-31 / 127. szám

Kedd, 1960. május 31. Minden órát és percet ki kell használni a növényápolásra A megyei tanács főagronómusának nyilatkozata a vetések állapotáról és az időszerű mezőgazdasági munkákról Lapunk munkatársa felke­reste Sas Béla elvtársat, a megyei tanács főagronómu­sát, s felkérte: nyilatkozzék a vetések állapotáról és a növényápolás helyzetéről. A megyei fóagronómus ezzel kapcsolatban a következő tá­jékoztatást adta: — Megyénkben az őszi vetések fejlettsége közepes­nek mondható. Az időjárás ugyanis nem volt túlságosan kedvező ezidáig a számukra. A kevés téli hótakaró miatt egyik-másik kalá­szos növénynél — főleg az őszi árpánál például — ritkulás történt. De ahol az ősz folyamán nem megfelelő magágyba vetették a búzát, ott is elő­fordult a ritkulás. Sajnos a május is az átlagosnál hűvö­sebb és csapadékszegényebb volt, pedig ez a hónap az úgynevezett nevelő hónap. Ez is közrejátszott, hogy az őszi vetések fejlettségi álla­pota nem a legjobb. — Meg kell mondani to­vábbá azt is, hogy az ősz fo­lyamán a vártnál kevesebb lett a kenyérgabonavetés — ráadásul a gabonák egy ré­sze későn, kedvezőtlen kö­rülmények között került a földbe Ennek ellensúlyozá­séra a tavasz folyamán fejtrá­gyázással és vegyszeres gyomirtással igyekeztek a megye termelőszövetkezetei kedvezően befolyásolni a termésátlagokat. A termelőszövetkezetek meg­közelítően gabonavetésük fe­lét meg is műtrágyázták, ami igen örvendetes. Ezen­kívül hozzávetőlegesen mint­egy 6000 hold gabonavetésen hajtották végre a vegyszeres gyomirtást a növényvédő ál­lomás segítségével. Termé­szetesen a" termelőszövetke­zet saját gépeit is bevonták ebbe a munkába. Ezek a termésnövelö munkák máris éreztetik kedvező hátasukat. A továbbiakban így foly­tatta nyilatkozatát a megyei fóagronómus: — Egyébként a rozs már teljesen kikalászolt, úgyszin­tén az Ő6zi árpa is. A búza fejlődési állapota viszont teljesen eltérő. Egy hét, vagy tíz nap múlva tudunk éppen ezért átfogó képet adni az őszi búzák fej­lettségi állapotáról. — A tavasziak vetése a kedvezőtlen időjárás ellené­re is általában idejekorán befejeződött. Mintegy 135 ezer hold kukoricát vetet­tünk a megyében ez év ta­vaszán, ebből négyzetesen 16 400 holdat, több mint 5000 holdat pedig silónak. A bur­gonya vetésterülete is meg­közelíti a 10 ezer holdat. A cukorrépa sarabolása befe­jeződött, az egyelés 92 szá­zalékra áll, a napraforgó gé­pi kapálása 100, kézi kapá­lása 50, a kukorica gépi ka­pálása 38, kézi kapálása 7 százalékos. A burgonya ka­pálása befejezés előtt áll, a töltögetése viszont mintegy 20 százalékos. A növényápo­lásnál tehát ez idő szerint lemaradásról még nem be­szélhetünk, de ezen a héten már minden arra alkalmas órát és per­cet ki kell használni a nö­vényápolásra, mert különben terméskiesést okozna a növényápolás halo­gatása — fejezte be nyilat­kozatát Sas Béla elvtárs, me­gyei főagronómus. 1961 januárjától évente háromezer Trabantot kap Magyarország Szegedre látogatott a zwickaui autógyár eladásvezetője Az elmúlt év őszén hely­színi riportban tájékoztattuk olvasóinkat a népszerű Tra­bant készítéséről. Akkor a zwickaui autógyárban na­ponta 80 „hűséges kísérőt* — ezt jelenti a Trabant — állítottak elő, azonkívül még futott a szalagon a P 70-es kocsi utolsó szériája, és ki­sebb teherautókat is gyár­tottak az üzemben. Beszá­moltunk arról i&, hogy rendkívül nagy a kereslet a Német Demokratikus Köz­társaságban és Európa-szerte a kis fogyasztású, tetszetős kocsik iránt, az igényeket nem tudják kielégíteni és to­vább fokozzák a Trabant gyártását. Mcxst a Budapesti Ipari Vásár alkalmából hazánk­ban tartózkodik Schneider Güntér; a zwickaui Trabant gyár eladás-vezetője, aki egyébként tagja volt az NDK válogatott labdarúgó-csapa­tának. Schneider vasárnap Szegedre látogatott, hogy megtekintse a SZEAC—Fe­rencváros találkozót, s a mérkőzés után beszélgetést folytattunk vele. Kérdése­inkre elmondotta, hogy egy év alatt jelentős változások történtek a gyárban. Zwi­ckauban mér csak kizárólag Trabantot gyártanak, jelen­leg naponta 120-at. A mo­toron kívül — ezt Karl­Marx-Stadt-ban állítják ösz­sze — a kisautó minden al­katrészét ott készítik, kü­lönböző apróbb változások alkalmazásával. (A korábbi 18 lóerőt 20-ra emelték.) Az elmúlt napokban tárgyaláso­kat folytattak a magyar kül­kereskedelmi szervekkel, és olyan megállapodások szü­lettek. amelyek bizonyára megelégedést váltanak ki azok körében, akik szeretné­nek majd Trabantot vásá­rolni. Ebben az esztendőben az NDK-ból mindössze 200 kiskocsi került hazánkba, azonban 1961 januárjától évente 3 ezer Trabantot kap Magyarország. örömmel közöljük első­ként e jó hírt. Schneider Günter tegnap a Szegedi Autójavító Vállalatot kereste fel, hogy a Trabant garan­ciális javításait beszélje meg az üzem vezetőivel. M. T. Elénk érdeklődés kísérte o Mikszáth-jubileum ünnepség sorozatát Hangulatos ünnepségek a vasárnapi gyermeknapon Huszonöt fiatalt »Kiváló úttörő«-oklevélle! és jelvénnyel tüntettek ki A gyermeknap rendezve- A Széchenyi téri ünnepsé- ís visszatértek, mikor elállt nyei a borongós időjárás el- get az úttörőzenekarok han- a szemerkélés. lenére is sok érdeklődőt gulatos térzenéje zárta be a Az ünnepségek a csapatok Több ezer főnyi déli órákban. ügyességi versenyével zárul* Nagy érdeklődés mutatko- tak. Az újszegedi játszóté­vonzottak. tömeg gyönyörködött a Szé­Az úttörőcsapatok vezetői jelentést adnak Maxi Mihály városi úttörőtitkárnak a dísz­szemle előtt A Mikszáth Kálmán halá­la 50. évfordulója alkalmá­ból rendezett s nagy érdek­lődéstől kísért szegedi ün­nepségsorozat kiemelkedő pontja volt a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában rendezett és vasárnap délben megnyílt emlékkiállítás, ame­lyein többek között megje­lent: Pusztai Józsefné, a vá­rosi pártbizottság titkára, Tari János, a városi tanács vb. elnökhelyettese, Laka­tos László, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi osz­tálya helyettes vezetője, Sí­pos Géza, a városi KlSZ-bi­zottság titkára, valamint kulturális életünk számos képviselője. Dr. Bálint Alajos múzeum­igazgató üdvözlő szavai után dr. Madácsy László egyete­mi docens, a szegedi irodal­mi múzeum vezetője nyitot­ta meg a kiállítást. Tegnap délelőtt tovább folytatódott a Mikszáth ju­bileumi ünnepségsorozat a városi tanács dísztermében rendezett irodalomtörténeti vándorgyűléssel. Erre az al­kalomra Budapestről, Deb­recenből, Nyíregyházáról, s az ország más városából ér­keztek vendégek, irodalom­történészek és egyetemi ta­nárok, többek között Komlós Aladár, Pándi Pál, Király István, Kardos Pál, Bán Imre és Waldapfel József. Az irodalomtörténeti ván­dorgyűlés a Szegedi Pedagó­giai Főiskola énekkara tol­mácsolásában a Himnusz hangjaival nyílt meg, majd Biczó György, a városi ta­nács vb.-elnöke megnyitó beszéde hangzott el. Ezt követően Miklós Klára és Mentes József, a Szegedi Nemzeti Színház tagjai sze­repeltek, majd a szegedi Pedagógiai Főiskola ének­kara Bartók és Kodály da­lokat adott elő. Mikszáth a magyar iro­dalomban címmel Király Ist­ván Kossuth-díjas egyetemi tanár, az irodalomtudomá­nyok kandidátusa tartott elő­adást, majd Nacsády József egyetemi adjunktus Mik­száth és Szeged címmel. Az irodalomtörténeti vándor­gyűlés délelőtti ülésszaka Tari János, a városi tanács vb. elnökhelyettesének zár­szavával ért végett. Délután 4 órai kezdettel a tudo­mányegyetem aulájában Technikai fejlődés és művé­szet címmel Szigeti József egyetemi tanár, a filozófiai tudományok doktora vitain­dító előadása hangzott el, s este 9 órakor találkozó volt az újságíró klubban. A vándorgyűlés mai utolsó napirendi pontjaként dél­előtt 10 órai kezdettel a Tu­dományegyetem aulájában Szabolcsi Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Iro­dalomtörténeti Intézete osz­tályvezetője vitaindító elő­adása hangzik el Juhász Gyula címmel. chenyi téri úttörő-díszszem­lében. Közel ötezer kisdo­bos és úttörő vonult fel egyenruhában, a kisteleki és a szegedi úttörőzenekar pat­togó ritmusai mellett. A fe­gyelmezett csapatok élén dobosok, kürtösök menetel­tek. A díszemelvényen he­lyet foglaltak a szegedi párt-, állami és társadalmi szervek képviselői és sok meghívott szülő. Katonás je­lentéstételek és parancski­adás után vette kezdetét az ünnepség, melyen Kovács Alajos, a városi úttörőel­nökség elnöke mondott ün­nepi beszédet. Ez alkalom­mal adta át huszonöt pajtás­nak az országos úttörőelnök­ség szép kitüntetését, a „Ki­váló úttörő*-oklevelet és jel­vényt is. A megkapó ünnepség, a jól sikerült díszszemle után 104 úttörő részvételével ér­dekes aszfaltrajzversenyt rendeztek, melyben sok szá­zan gyönyörködtek. Az új­szerű, hangulatos verseny csaknem egy óra hosszat tar­tott, s valamennyi pajtás jól szerepelt, különösen az Ár­pád téri és a Juhász Gyula iskola növendékei., Az úttö­rőelnökség csokoládéval ju­talmazta a kis „művészeket*. zott a felszabadulási kultu- ren valamennyi csapat ösz­rális szemlén legjobban sze- szemérte tudását sátorverés­repelt együttesek bemutat- ben, a tábori élet tennivalói­kozója iránt is az újszegedi ban. Holtversenyben a mó­szabadtéri színpadon. Sza- ravárosi (Tolbuhin sugárúti) (Liebmann Béla felvételei) A Földműves utcai óvodában a nótanács vendégelte meg a kicsinyeket. valók, mesemondók, színját­szók, táncosok, énekesek és zenészek adtak elő színvona­las, érdekes műsorszámokat, a közönség hálás tapsától kísérve. Jellemző a nagy ér­deklődésre, hogy az eső mi­att időközben eltávozottak és a Mérey utcai általános iskola lett az első. A serle­get valamivel jobb ponto­zással a móravárosiak nyer­ték. A tábortűz megrende­zésére a rossz idő miatt már nem került sor. Jól sikerült térzenét adtak rőzenekarok a a szegedi és kisteleki úttö­Széchenyi téren. Készül a színes, (Dr. Somogyi Károlyné felvételei) érdekes rajz a Széchenyi téri asz­falton. ) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom