Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-29 / 126. szám

\ Vasárnap, 1960. május 29­az orvos ina: Az élelmiszerek tisztaságáról Minden ember azt szeret­né, ho® az az étel, melyet megeszik, a legtisztább le­®en. Joggal kívánjuk tehát az élelmisza ipartól és a ke­reskedelemben dolgozóktól, hogy a gondjaikra bízott élelmiszereket olyan gondo­san és higiénikusán kezeljék, mintha azt sajat maguk, vagy családjuk táplálékául szánnák. A szegedi ü®i Állomás élelmiszer­bakteriológiai laboratóriu­mában eddig elvégzett több mint 20 ezer élelmiszermin­ta vizsgálata azt mutatja, ho® mind az előállító, mind pedig az elárusító helyeken sokszor gondatlanul kezelik az élelmiszereket. Ha egy élelmiszermintának magas a baktériumszáma, akkor ez azt jelenti, hogy va® a ké­szítésnél, va® a szállításnál, a tárolásnál, va® éppen az árusítás során szennyező­dött. Számos baktériumféleség az élelmiszer ízét és külse­jét e®általán nem befolyá­solja és éppen ezért veszé­lyes, mert azokat az étele­ket, melyeknek külső színe, va® szaga elárulja, ho® romlott, senki sem fogyaszt­ja el. Ha ételeink rán minimális mennyiségű baktériummal szennyeződnek is, abból igen komoly baj származhat. A baktériumok ugyanis jó táptalajban, meg­felelő hőmérsékleten rövid időn belül erőteljes szaporo­dásnak indulnak. Ezzel ma­gyarázható az, ho® még az élelmiszer a fogyasztóhoz kerül, az már annyi csírát tartalmaz, hogy enyhén, va® súlyosabb mértékben kifogás alá esik. Lássuk kö­zelebb ezt egy példán. Az a vanília-fa®lalt massza, amelynek az előállító helyen csíratartalma 4—5 ezer kö­rül mozog, és kéli bakté­riumot nem tartalmaz, el­szállítva a fo®asztóhelyre, ott már 48 millió baktériu­mot és ezek között 60 ezer kóli baktériumot tartalmaz grammonként. A helytelen kezelés különösen kimutat­ható tejtermékeinknél. Pél­dául e® tavaszi túróminta grammonként 80—100 ezer kóli bacilust is tartalmaz, ha az előállítóhelyen, va® ép­pen a tej fejésénél nem jár­tak el kellő gondossággal. Találkoztunk olyan esettel is, hogy mire a fo®asztóhoz jutott a forralt — tehát ste­| /////(KÖNYVESPOLC DÁNOS MIKLÓS: ÜZENET A TETŐRŐL Rendkívül érdekes és időszerű Dános Miklós riport­regényének témája és mondanivalója. E® új kőolajfúró­berendezés kipróbálása körül bonyolódik a cselekmény és e® olyan szakember életének mozzanatait örökíti meg, aki megtalálta a helyét a ®akorlati munkában. A riport­regény hitelesen és érdekesen mutatja be a kőolajkutató munkások és mérnökök munkájának bonyolult folyamatát, a kommunisták önfeláldozó harcát, a nehézségek leküzdé­séért és a termelés növeléséért. Ez a könyv bizonyíték ar­ra, ho® igenis lehet a termeléssel kapcsolatos témáról is olvasmányosan, érdekesen írni, csak arra van természe­tesen szükség, ho® közben a szerző gazdagon ábrázolja a munkások e®éniségét. A Szépirodalmi Könyvkiadónál napvilágot látott kö­tet méltóan számíthat na® érdeklődésre. V. G. JAN: DZSINGISZ KHÁN Ez a kitűnő történelmi regény a XII. század elejét idézi az olvasó elé: a tatár hódítások korának kezdetét. A szegény családból származó Temudzsim (ez volt Dzsingisz Khán eredeti neve) sikeres politikai tettei után hatalmas hadsereg, majd a keleti világ ura lesz. Ez a vérszomias ás visszataszító figura a regényben mindvégig megőrzi ko­mor fenségét és fekete ragyogását. Alakjának na® mű­gonddal történő kidolgozása irói remeklés. V. G. Jan el­sőrangú regényíró, aki a történelmi adatokat izgalmas me­sével, regényes elemekkel teszi teljesebbé és hitelessé. A Szépirodalmi Könyvkiadó két kötetben adta közre a művet. Ipari tanulókat szerződtetünk * kéményseprő, kőműves, vízvezetékszeirelő, villanysze­relő, épületbádogos, tetőfedő, asztalos és festő szak­mákban. Szegedi Ingatlankezelő Vállalat, Jsika u. 21. szám. ril — tejből készült kávé, a helytelen kezelés miatt már 30 millió különféle bakté­riumot tartalmazott Élelmiszerbakteorológiai szempontból igen kényes élelmiszerünk a tej. A Sze­geden 1955-ben forgalomba hozott tejnek még csak 19 százaléka volt bakteriológiai szempontból megfelelő. Ez fokozatosan javult és az el­múlt évben már az egész évi vizsgálatok alapján 88 százaléka volt jó a vizsgált tejmintának. Az idei első ne®edévben a Szegeden forgalomba hozott tejmeny­nyiség 97 százaléka voltbak­teorológiailag elfogadható. i _ termékei­Az edesipar nekvizs. gálata azt mutatja, hogy van ugyan fejlődés, de még itt is akad tennivaló. 1955-ben az édesipari termékek 61 százaléka volt megfelelő, ez 1959-ben már 79 százalékra javult. Itt legtöbb problé­mát a fa®lalt okozza, mert a fa®laltmassza a fa®asz­tás előtt igen jó táptalaja a baktériumoknak és abban gyorsan elszaporodnak. A szegedi Közegészség­és Járványügyi Állo­más élelmiszerbakteorológiai laboratóriuma naponta igen sok vizsgálatot végez, s vizs­gálatai alapján bírálja az érdekelt szervek tevékenysé­gét. Az élelmiszerek bakte­orológiai vizsgálatának célja természetesen nem csupán hibakeresést jelent, hanem segítésnyújtást is ahhoz, hogy minél jobb és minél tisztább élelmiszerek kerül­jenek a dolgozók asztalaira. .feixsow & Hol közlekedjünk? —Miért nem rendezik a központi megállónál a virágos ágyakat? —Ne szüntessék meg a Szeged—Békéscsaba —Gyula közötti autóbuszjáratot — Locsolják meg az utat szegélyező parkírozott részeket is Mi, a Nivó Ktsz kerékpár- Széchenyi téren, a központi Sok panasz van arra, hogy ral közlekedő dolgozói tudo- megálló környékén lévő vi- a járókelők gyakran letapos­másul vettük a rendőrség- rágoságyak még mindig fel- sák a gyepet. Es ehhez sze­nek azon intézkedését, hogy ásatlanul, teljesen letaposva retnék én hozzászólni. A a Kossuth Lajos sugárúton várják a beültetést. Azt hi- Sztálin sétányon lévő villa­a körúton kívül csak a ke- szem, ideje lenne, hogy Sze- mosmegállót igen szépen rékpárúton lehet közieked- ged legszebb terén is hoz- rendbehozták, csak arról fe­ni. Ez nem is lenne baj, és zákezdjenek már a virágok ledkeztek meg, hogy akik a kocsiról leszállnak, azok leg­nagyobb részt az új emlék­mű irányába indulnak el és ha nem akarnak a veszélyes K. Gy-né Az „Uj Barázda" legújabb száma Me®énk termelőszövetke-­zeteinek életével, fejlődésé­vel foglalkozó kiadvány leg­újabb száma került a napok­ban kigdásra. A termelőszövetkezeti hír­adóban több szakcikk jelent meg a tsz-ek gazdálkodásá­nak menetéről, a jövedelém emelése módjának módsze­reiről. Ezenkívül Ballabás Sán­dor me®ei főállatte­nyésztő a termelőszövetkeze­tek sertéstenyésztési helyze­téről, Csöke Mihály a kübek­házi Sarló Kalapács Tsz ag­ronómusa a szövetkezet munkájáról számol be. Meg­írta, ho® miként lett a kü­bekháza Sarló Kalapács Tsz a járás legjobb szövetkezete. A kiadványban még helyet kapott Tóth Ferenc megyei baromfitenyésztési előadó cik­ke a baromfi törzsállomány kialakításának jelentőségé­ről. veleményünk szerint cél- kiültetéséhez. szerű is, hagyjuk meg a ko­csiutat nagyobb járművek­nek, a baleset elkerülése vé­gett. De ugyanakkor szeret- , ..... , , . úttestre letérni, akkor bi­nénk felhívni a figyelmet Magam és tobb dolgozo eony „muszáj„ letaposniok egy jelenleg fennálló baleseti tarsani neveben írom a. ko- M a gyepeU véleményem forrásra, mégpedig arra, vetkez° Hlvatal be' szerint, itt helyes lenne, hogy a szóban forgó kerék- «sztasom ío ytar\ hetenkent hogy az aszfaltozott feme. párút olyan elhanyagolt ál- többször utazunk videkre. tet hosszabbitsák meg „ lapotban van, hogy különö- Legmegfelelőbb az u®ek el- emlékmú irányába esö lám­sen esős időben ott közle- mtezesere a Szeged-Bekes- paoszlopíg, !gy mindössze kedni igen veszélyes, mert «aba-Gyula kozott kozle- legfeljebb 6_8 négyzetmé­akkora gödrök, lyukak van- ked° autóbuszjárat. Most tert keUene aszfaltozni, de nak az úton, hogy igen köny- azonban szomorúan értesül- érdemes lenne, mert egyéb­nyen villatörést okozhatnak, £éjU8 29%öt°Z "a járatot ként « «*«»** « 0 Z°ékpZa: Tel í-j^? vsy tudjuk- intf-vmzán peldásan rendezetl hogy a menetközbeni villa- k«iesuk oka az, hogy a tel. Kóllay László törést nemigen lehet meg- hónapokban igen gyer volt:a úszni sérülés nélkül. Ezért forgalom. A jobb .dó beáll- * ta ota azonban állandóan várjuk tehát az illetékesek­től a választ, hogy az el­van elegendő utas. Amint A Pusztaszeri utcában a mortáottak^L'aíapján, mos't hírlik, ősztől kezdve újra Virágos Szegedért-mozgalom már hol közlekedjünk? Szegedi Nívó Ktsz dolgozói megindítják ezt a járatot keretében sokan parkíroztuk Mi most azt nem tudjuk a házak elejét. Ezért kérni megérteni, ho® miért éppen szeretnénk a Köztisztasági # a legna®obb forgalom ide- Vállalatot, ho®ha arra jár jén szüntetik be a járatot, a locsolóautó, lassan vonul­Mint minden szegedi, én és miért a várhatóan csük- jon el azon a részen és jó* is szeretem a halászlét. Sót, kentett utaslétszámra állít- széles sugaraival locsolja cizt is szeretem hs ggv Ki* csit csípős. De'ha ehetetle- í^k ismét vissza. Pedig a meg az útszegély! virágos­nül erős, azt már nem. Pe- szabadtéri játékok alatt is ágyakat. Nekünk ez na® dig pontosan ez történt ve- jő szolgálatot tenne az az könnyebbség lenne, mert bi* lem. Május 24-én 5 óra táj- autóbuszjárat. Kérjük az 11- zony a napi munkától fá­ban ferjemmel betertünk az . Április 4 úti Béke Étterem- kékeseket, vizsgálják meg radtan nem mindig bírjuk a be, halászlé fogyasztásra. A alaposabban a járat beszün- sok-sok kanna vizet klhor­kiszolgált halászlé azonban tetését dani. olyan erősen paprikás volt, im^. Ferencné Kopasz Márta hogy képtelenség volt akár egy kanálnyit is elfo®asz­tani abból. Azt hiszem, jó lenne, ha a vendéglátó ipar na®obb gondot fordítana arra, hogy milyen ételt szol­gáltatnak ki a vendégek­nek. Kiss Gynláné Liliom utca 14. örömmel látom nap-nap után, hogyan bővül a virá­gos Szeged-mozgalom. Az utak szegélye, parkok virá­gos része már majdnem nindenütt elkészült, és a beültetés után alapos locso­ással gondoskodnak arról is, hogy a kiültetett palán­ak el ne pusztuljanak. An­nál inkább feltűnő, hogy a mm>mw ÁRAMSZÜNET AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT közli, ho® az alábbi időpontokban és helyeken áramszünet lesz: 1960. június 1-én 6 órától 14 óráig a Gergely u.—Szatymaz u.—Puskás u.—Kossuth L. sgt.— Párizsi krt.—Brüsszeli krt.—Római krt.—Rom u.—Bihari u.—Tápéi sor—Gyevi sor—Dugonics­temető—Gyevi sor—Makkoserdő sor és a Kör­töltés sor által bezárt területen, 1960. június 4­én 6 órától 14 óráig a Szűcs u.—Szt. István tér —Kossuth u.—Kálmány L. utca—Zárda u — Felsőtiszapart—Római krt.—Brüsszeli krt. és Párizsi körút által bezárt területen. PMEBMVlSro A PAVILONBAN A budapesti Technika Háza érdekes kiállítását Szegedre is elvárjuk A magyar-szovjet műsza- műszaki-tudományos tájé­ki és tudományos e®üttmű- koztatás és propaganda szov­ködés keretében megállapo- jetunióbeli állami és társa­dás jött létre a moszkvai dalmi szerveivel. A tanul­Múszaki-Tudományos Pro- mányútra annál is inkább paganda Háza és a budapesti szükség volt, mert hazánk Technika Háza között az népgazdaságának fejlesztési 1958—1960. évekre szóló feladatai egyre na®obb kő­együttműködésről. A megkö- vetelményeket támasztanak tott szerződés munkatervé- a műszaki-tudományos tájé­nek alapján háromtagú ma- koztatás és propaganda mun­®ar csoport tanulmányozta kájával szemben, és ezeket a moszkvai és leningrádi a követelményeket a jelen­műszaki propagandaközpon- ÍT^nSm6tovő^módsze­tok szervezetét és munkáját, rekkel már nem lehet meg­valamint ezek kapcsolatát a felelően kielégíteni. A ta­nulmányút tapasztalatait igen érdekes kiállitáson tet­te közkinccsé a budapesti Technika Háza. A kiállítás elsősorban a moszkvai műszaki propa­gandaház munkáját ismerte­ti, sorra veszi főbb kapcso­latait és illusztrálja a mú­szaki-tudományofl tájékozta­tás és propaganda fontosabb állami és társadalmi szer­veit. Bemutatja a leningrádi propagandaház munkájának a moszkvaitól eltérő sajátta* ságait is, yégül pedig a mű­szaki-tudományos tájékozta­tás és propaganda szervezeti felépítéséről ad képet a szov­jet vállalatoknál, valamint a kutató- és tervezőintéze­tekben. -A moszkvai Múszaki-Tu­dományos Propaganda Háza. műszaki tudományos tájékoz­tatás és propaganda a Szov­ietunióban- című k'átlíté* máius 16-tói rnátos "\s-ig tart nvitva a Budanest V. kerü­leti szán, alatti Technika Háza klnb­'áHan. F.z alatt az idő alatt tehh mte* aevveo *** anvSgot. A e.snnnrtoktNon a ma®ar műszaki és tudomá­«"os élet szrk*—'•-„-ei vesz­nek részt. A kiáWtás zárá­sa után valószínűié? több vidéki városban, f® Miskol­con és Pécsett, de remélhe­tőleg Szegeden is bemutat­ják az igen érdekes és ta­nulságos anyagot. KÖLNT BEMviaxo a TRüHCIA. RiaLLim'W s=t -Ma ai omm mtw csa/, M lesz a Trwcúi jfivTlou.,, J

Next

/
Oldalképek
Tartalom