Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-22 / 120. szám

13 Vásárnap. ÍMO. Májas EL ' Néhány sor egy kötőjelről Miért Dél'Magyarorsaág ? Dizonyára feltűnt olvasóinknak, hogy mai számunk *** élso oldala új fejlécSel jelent meg, s lapunk nevét rajta ta eddigiektől eltérően igy Írjuk: Dél-Magyarország. A mai jubileumunkat használtuk jel arra, hogy lapunk fenééiben is alkalmazkodjunk a Magyar Tudományom Akadémia helyesírást szabályzatához, amely kötelező ér­vényű minden írásmúnél. A ma érvényben lévő helyesírás bevezetése ellen szólt ugyan az a tény, hogy a lap félszázados hagyománya az egy beírást tenné szükségessé. Az ellenérvek azonban sok­kal döntőbbek. Ez utóbbiakról megkérdeztük á magyar helyesírás egyik legkiválóbb szakértőjét, Lőríncze Lajos kandidátust, a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudo­mányi intézetének igazgatóhelyettesét, a Magyar Nyelvőr szerkesztőjét Egyé bek között a következőket irta erről kérdésünkre: Erősebbeknek találom azokát az érveket, amelyek a helyesírási szabályoknak megfelelő változtatást tartják jobbnak. Gondoljunk például arra, hogy ma — tudomá­som szerint — egyetlen napilap, vagy folyóirat címében sem látunk cz-t, pedig nyilvánvaló, hogy — mondjuk — A Váci, vagy debreceni lapok hagyománya a VáCz és a Deb­teteen írás. A települések neveinek még Ősibb írás hagyo­mányaik vonnak, mégsem ragasikodik hozzájuk egy falu, vágy Város sem. Hódmezővásárhely-t Írunk, nem Hódmező­Visárhely-t, vágy Hold-Mező-Vásárhety-t. A helyesírási normához való alkalmazkodás természe­tesen igen ritkán megy végbe egyik napról a másikra, de A fejlődésnek ez a Sora és rendjé. S még egyet. Ez az -új- írásmód, a Dél-Magyaror­szág nem ÍJ olyan ú), hiszen szabályzataink tanúsága sze­rint már á tap megindításakor így kellett volna írni! Nem keli tehát áttól sem tartani, hogy egy-két év múlva újból megváltozik a lap címének hivatalos írása. Ami változás történt ebben a sok évtizedes szabályban, az. hogy a Dél­Afriká, DéhMágyarOrszág mellett szereplő délafrikai, dél­magyarországi egybeírt melléknévi formákat 195i óta (az egységesség kedvéért) ugyancsak kötőjeles formában Irjá szabályzatunk: dél-afrikai, dél-magyarországi. REGI ÜZEMBŐL Új gyár Rttviflestit elkészül a cipf gyár második ötéves ténrlmtiala Már nem hat újdonságnak régi üzem raktározási célt ság lesz, hogy egy-egy szá­a szegediek elótt, hogy a szolgál majd, és itt kap hé- mon bélül 2—3 bőségben Római körúti cipőgyár a lyét néhány iroda is. Az új gyártják majd a cipőket, második ötéves terv Során épületet, valamint a régit Egyre nagyobb tért hódít a az egyik legnagyobb hazai Szárny köti össze, ahol a műanyagok felhasználása: a Cipőgyárrá lép elő. Ugyan szociális helyiségek: öltözők, termelt cipők 40 szálaiékát még nem készült el teljesen fürdők lesznek. például műanyagból készült a tervjavaslat, még hiányoz- Az építkezésgel egyidőben ^lppal lát^ák ek, Műanyag nak a pontos önköltség! és felüjítják az üzem ~éppark_ " """" " ­egy eb adatok, lathato már ját Ennek gorán gépesítik a szabászatot, automata futó­szalagokat szerelnek fél, a fűződében adogatós továb­bító pályát építenek. Álta­lában minden nehéz fizikai munkát megszüntetnek a tisztán mégis, ebből a régi új gyár. hogyan válik az üzemből lesz a sarok, a talpbélés és a kéreg is a gyártmányok egy részénél. Nem sok olyan gyér van az országban, amely divat­cipőkét kés2ít, de a szegedi ezekhez tartozik. Nagy szó tehát, hogy a második öt­Fél évszázada olvassa o Dél-Magyarországot Teriik a beruházásról A Szegedi Cipőgyár üzem­épülete egészen a közel- termelésben, így a kézikala- éves terv során ilyen hagy múltig nem saját tulajdon- pálást és a kézi anyagrnoz- fejlődést ér el, mint ami­baft volt, hanem csak bérel- gatást is. A munkatermeket lyent a javaslat alapján fél­ték a Cipőipari ktsz-től. Mi- porelszívókkal látják el, és vázoltunk. Nem lehet kl­ütán azonban a házat meg- bevezetik a központi fűtést, hagyni végezetül azt az igen vásárolták, megnyílt a lehe- A mühkólfttok 1963. január lényeges adatot sem, hogy A tőség, hogy új, modern gyá- elsejére kés2ülnek el, s költ- gépesítés és üzemszervezés rat építsenek. Idén mér a ségük mintegy 50 millió fő- következtében mintegy 30 könnyűipari terve2ő intézet rintot tesz ki. Ennek az ősz- százalékkal emelkedik a tér­elvégzi a programozást és a széghek a felét az építkezé- melékenység és öt százalék­tervezést, a következő esz- sek emésztik fel, másik fe- kai csökken az önköltség a tendőben pedig meg is kez- léből hazai, valamint kül- mostanihóz képest, dik az építkezést. Az új földi gépeket vásárolnak. Az Az ötéves terv javaslatát üzem háromszintes épület ötéves terv harmadik évé- ismerik a cipőgyár lesz, nagyobbik frontja a ben tehát megkezdheti ter- doigo2Ói és miután minden S2illéri feugáfútra, a kiseb- melését az ország legkorsze- részletét kidolgozzák, íelteí­bik a Dankó Pista utcára rűbben felszerelt cipőgyára, j^tik azt a minisztérium­Tervtk a termelésről h.02 Mivel. pf.ig a, Javaslat . . ... józan megfontolással, alapos A gyar rekonstrukciója körültekintéssel ^ ponU)S mellett mar jo előre gondol- szániítások ala ján kégztm m kell a szakmunkás-utón- nem kétségeg) hog meg is pótlás biztosítására. 1962­1904­Napenerglávalmüködö vízmeegüök A Szovjetunióban húsz évem beiül 60 millió négy­zetméterré emelkedik a Nap energiáját felhasználó Víz­melegítő készülékek Sugár ­felfogó ernyőinek felülete. Ezzel teljesen fedezni tudják a déli vidékek lakosságának melegvíz-szükségletét. A nap­energia kihasználása évi 14 millió torma fűtőanyag meg­takarítását tefizi lehetővé. A napenergia-berendezé­séket több mint 80 millió ember használhatja Közép­Ázsiában, a Kaukázuson túl és más déli Vidékeken, ahol az ilyen berendezések évente 200 napon át üzemeltethetők. A távlati terv előírja, hogy a vállalatokban, kolhozok­ban, kórházakban, stadionok­ban napenergiával működő Vízmelegítőket kell felsze­relni. A berendezések típus­terveit javarészt már kidol­gozták. Természetesen Sók ilyen vízmelegítő berende­zést szerelnek fel a háztar­tásokban is. Kiszámították, hogy a napenergiával mű­ködő berendezések költségé egj--négy év alatt megtérül. néz. Ezen áz oldalon lyezik el a kazánházat. he­A Beszélgetés Jubiláló lapunk öt évtizedes előfizetőjével Kedves levelet hozott * poéta szerkesztőségünkbe. Néhány sorát idézzük: <•örülök, hogy megérhet­tem lapunk 50 éves fenn­állását .,. Amikor a Dél­Magyarország megindult, már ae első számától előfi­zetője lettem .., Erőt és egészséget kívánok a lap munkatársainak, hogy a be­kéért, a közügyekért foly­tathassák munkájukat. Ka­jerna Vilmos, Móra utca 18.­— Még akkor is előfizet­tem, amikor betiltották, vagy elkobozták. Az első világhá­borúban 52 hónapig voltam a fronton, s a feleségem a Dél-Magyarországba csoma­golta be a hazait és így küld­te utánam. Észre is vették. A kapitány magához kére­tett és felelősségre vont, hogy miért kapok ilyen friss újságot. Persze így is na­pokba telt, míg odaért, de azt móndtam: mit tudja ázt az én feleségem. így Volt, régen történt. Kis szünet következett, majd a felszabadulás utáni Dél-Magyarorezágról beszélt. — Megismer? «— kérdez­tem Vili bácsit, amikor a mi­nap váratlanul betoppantam lakáséra Éppen kezet mo­sott, görnyedt hátát kiegye- Szocialista az Ország n esi tette, ráncos, piros arcát __ - • < _ felém fordította, nagy, fe- — SZOCiallSta CIZ UjSag hér bajusza alatt mosolyra _ Most már tárgyilago­SSJSfníi A SÍ? - - ^ r tam a választ: lítette magáénak is vallva - Hogyne - felelte, és megírja a mindenkit ér­nevemen szólított. — ősszel deklő eseményeket és bőveb­lesz öt éve, hogy itt jártná- ben foglalkozik a közügyek­lam. Emlékszik, azelőtt egy­szer együtt utaztunk haza, az akkori Haladás vidéki mérkőzéséről. De ugye meg­ígérte, hogy eljön a mi 50 éves házassági évfordulónk­ra? Ez tavaly volt Persze, nemcsak maga felejtette el, mi is.,1 Emlékezés az el só számra — Hanem emlékszem én még gyermekkoromra is — mondta később asztalhoz ül­ve és kezébe vette a Dél-Ma­gyarországot — ötven esz­tendővel ezelőtt a Hattyú utcában laktunk, egyéves há­zasok voltunk feleségemmel, s amikor a Dél-Magyarország megjelent, már az első szá­mot megvettem és előfizetője lettem, örzsi néni hordta a lapot. Azóta is mindennap itt van az asztalomon. Ci­pészsegéd voltam egészen 60 éves koromig, 6 amíg dolgoz­tam. csak este olvastam el, de amióta letettem a szer­számot, reggel az első dol­gom. hogy kezembe vegyem az újságot. Sokszor még a reggelit is abbahagyom, ha valami érdekes dolgot írtak benne. Délután aztán szinte minden sorát kiolvasom. A Dél-Magyarország a fronton — Tudja, azelőtt igencsak a gyilkosságokról, meg az urak személyes dolgairól ír­tak a lapok, de a Dél-Ma­gyarország emellett mindig haladó szellemű volt. Azért lettem olvasója. kel. Szocialista az ország, szocialista az újság. Én na­gyon jól fel tudtam hasz­nálni, mert jártam békegyű­lésekre, körzetbizalmi vol­tam éveken ét és tájékozó­dásomat a Délmagyarország­ból merítettem, ennek alap­ján beszéltem az emberek­hez. Most is alig várom, hogy hozza a postás, szinte le sem tudom tenni, olyan édekesek Hruscsov beszédei. Jól megmondta a háborús provokátoroknak, igaza „Van. Az embereket most már nem lehet megtéveszteni és az igazságot le kell szögezni. Békességes öregkor Sok mindenre terelődött a beszélgetés, többek között arra is, hogy a Dél-Magyar­ország egyik első olvasója miként él? — Nyugdíjam van, havi 500 forint — mondta. —Ma­gam éldegélek, főzök, sütök, havonta összeszedem a lak­bért a házban, ez a társadal­mi munkám, meg itt a la­kásom előtt a kis kertet gondozom. Szeretem a Magyarországot, a virágot, a kis éneklő madaraimat, ép­pen 50 éve mindig van stig­lincem, csizikém, kanárim. Ez a szórakozásom, no meg a meccs. Oda még most is eljárok minden vasárnap. A SZEAC mérkőzéseire nekem mindig félretesznek jegyet, már évek óta a B-lelátó 6. sor 1. székét. Ott a helyem. A látogatás véget ért. Art kívántam Kaferna Vilmos bácsinak, hogy még sokáig erőben, egészségben olvassa a jubiláló Dél-Magyarországot és szurkoljon a SZEAC-nak. Markovits Tibor ben 200, 1963-ban 700, ben ismét 200 dolgozót al­kalmaznak újonnan, és eze­ket folyamatosan tanítják be. Már az idén szakmásító tanfolyamokat indítanák, melyeknek az á célja, hogy egy év alatt a betanított munkás 3—4 munkahelyen is megtanuljon dolgozni. A szakmunkás-képzést szolgál­ja, hogy a jelenlegi száz fős ipari tanuló létszámot foko­zatosan a kétszeresére eme­lik. E meggondolások Valóra­váltásával elérhető, hogy az ötéves terv végére a jelen­legi 45 százalékos szakmun­kás arány 52 százalékra nö­vekedjék. A korszerű üzemben kor­szerű gépekkel és jó szak­munkásokkal már nem jé­lenthet különösebb akadályt a termelés felfejlesztése. A tervjavaslat adatai szerint a mostani napi 2 ezer 400 pár Dél- cipőt kitevő termelés 1965-re két és félszeresére emelke­dik. Ezen belül 1904-ig 63 százalékkal növelhető az ex­portáruk részaránya, az öt­éves terv végére pedig szin­tén két és félszer több cipőt exportálnak Szegedről, mint jelenleg. fl legkiválóbb minőségért A gyár profilja megmarad, tehát a továbbiakban is női félcipőket és szandálokat ké­szítenek. Még nagyobb gon­dot fordítanak azonban a minőségre, ami annyit je­lent, hogy az elkövetkezen­dő években utói akarják ér­ni a legkitűnőbb olasz, né­met, avagy francia cipők mi­nőségét. A nagyközönség számára örvendetes újdon­Valósul. « Ujabb hiánycikk gyártásit kezdte fneg a Szegedi Szappan­főző ég Vegyi Kisipart Szövet­kezet. A drágább bakelit kerék­pár-fogantyúk helyeit műanyag­ból kísérleteztek ki újabb, szép kivitelű, többszínű fogantyút. Gyártmányaik ifánt nagy az érdeklődés, 6 ebben a hónap­ban megkezdték a szállítást az omzág különböző részeibe. Szegedi jogászok tiltakozása az USA provokációs cselekményei ellen A Szegedi Ügyvédi Kamara tagjai pénteken este ér­tekezletre jöttek össze. Erről általános egyetértéssel a kö­vetkező táviratot küldték a Magyaf Jogász Szövetséghez: A Szegedi Ügyvédi Kamara a mai napon összehívott értekezletén megtárgyalta a csúcstalálkozó előtt és alatt megtörtént eseményeket és egyhangúlag elitélté az Ame­rikai Egyesült Államok kémtevékenységét és a nemzet­közi jog semmibevevését. Megdöbbenéssel vette tudomá­sul Eisenhower magatartását, kijelentéséit és ténykedé­seit és a csúcsértekezlet megakadályozására irányuló ma­gatartását, ugyanakkor őszinte szeretettel és nagyrabe­csüléssel köszönti Hruscsov elvtársat határozott, erélyes, meg nem alkuvó magatartásáért és további sikereket kí­ván a béke érdekében küzdő tevékenységéhez. Amerikába is eljutnak a szegedi kenyerestálcák telepükön, tíz katasztrális holdon a vessző vágása, mely biztosítja az őszi és a jövő évi termelést. Fellendült a Szegedi Há- népszerűbbé váltak a szege- napokon belül befejeződik á ziipari Szövetkezet export- diek fonott fűzből készült s2őregi saját nevelésű füzes­szállítása az utóbbi hetek- kenyerestálcái, bollerkosarai, ben. Nagy érdeklődés mu- Ezek eljutnak még — pél­tatkozik például Nyugat- dául a legutóbbi megrende­Németországban a tüll-ráté- lő levél szerint — az Egye­tes terítők iránt. A 10—20 sült Államokba is, A fehérí­centi átmérőjű térítőtől tett fűzből készült tálcák kezdve egészen a nagymé- iránt viszont Svédországban retű abroszokig, a legkülön- nagy az érdeklődés. Vég­félébb kivitelben készítik a eredményben a Szegedi Há­ziipari Szövetkezet az egész idei termelésének 25 száza­lékát külföldre exportálja. Ez sok tízezer forinttal több értéket jelent, mint az egész múlt évi szállítmány, A szö­gon­ké­szegedi és kiskundorozsmai háziasszonyok — a Háziipari Szövetkezet tagjai — ezt a közkedvelt árucikket. Jel­lemző a szegedi szövetkezet e készítményeinek munka­igényessegére, hogy például a Németországban népszerű, több méteres tüll-rátétes te- vetkezetben mór most rítőre kb. 250 munkaórát doskodnak arról, hogy kell fordítani. . sőbb se legyen probléma az A térítőkön kívül még exportcikkek készítésénél, FIGYELEM! Kérjük t. megrendelőin­ket. hoRy a szövetkeze­tünknél 1 évnél hosz­szabb idő óta javításra beadott fényképezőgé­peket szíveskedjenek 8 napon belül átvenni vagy átvetetnl. A határ­idő letelte ütáh a fény­képezőgépeket a Bizo­mányi Áruháznak ad­juk át. SZEGEDI VEGYESIPARI KTSZ NAPIRENDEN: Alakuljon Szegeden is idegenforgalmi intéző bizottság "HIRÖS VAROS az Al- természeti szépségekben gaz­földön ..nemcsak Kecske- dag táj. Hogy a Sok közül rnét, de szerénytelenség nél- csak néhányat émlítsüftk, kül mondhatjuk, Szeged is. ilyen például a holt Tisza­Ezt mutatja az az egyre nö- ág festői vidéke, a Maroe­vekvő érdeklődés is, amely- parti pompás tájak. Ezek a lyel az ország minden tájé- helyek persze még nincse­ról — sőt ha így haladunk áek kiépítve, de á terveit — hamarosan a világ min- Szerint a vadregényesség den tájáról is felkeresik az megmaradása mellett hama­emberek. EZt a nagy érdek- foSftn idegenforgalomra mél­lődést még csak fokozta a hosszú idő után a múlt év­tóan is kiépítik. Az eddig felsoroltak is ben ismét megrendezett s2e- hello érvek lehetnek az oly gedi ünnepi játékok. Ez al- Sokat vitatott, elhangzott Ja­kalommal a megtartott 10 előadást közel 90 ezren néz­ték végig. A város a játé­kok alatt olyan idegenfor­galmat bonyolított le, amire a felszabadulás óta nem volt példa. Az ország különböző vaslathak. Alakuljon Szege­den is — de legalábbis Csongrád megyében — úgy­nevezett tájegységi biZotf ság. AZ EDDIGI tapasztalatok álapján ugyanis ezek az in­részeiről 43 autóbusa-külön- téző bizottságok nagyszerűen járat, öt különvonat, a kör- beváltak, és az ország tájái­nyékbeli városokból pedig nak fejlesztése érdekében mentesítő Vonatok és meg- SZoros együttműködésben a erősített szerelvények szállí- megye és Városi tanácsok tották Szegedre az utasok idegenforgalmi hivatalaival ezreit. Budapestről 19 külön- nagyszerűen elősegítik az repülőgép és két alkalommal egyes vidékek idegenforgal­a Magyar Automobil Klub mi tevékenységét. Idegen­által szervezett autókara- forgalmi hivatal nálunk is ván érkezett. És ebben az van, még hozzá a lehetősé­évben — az előzetes jelzések gekhez mérten látja el fel­szerint — még több kül- és adatát. De mennyivel na­belföldi vendég jelentette be gyobbak lennének a lehető­érkezését. ségei, illetve városunk le­TÜI, A JÁTÉKOK Vonzó hetóségei, ha munkájukat se­erején azt is meg kell mftn- gítehé a társadalmi aktivák­dani, hogy nemcsak július ból alakuló intéző bizottság: végén és augusztus elején Nem kell ehhez nagy költ­érkeznek vendégek Szeged- ség, hiszen Szegeden sok re, hanem szinte az évben hozzáértő ember szívesen nincs olyan nap. amikör ne vállalná ezt az igen fontos tartózkodna valamilyen kül- társadalmi megbízatást. Hat földi turistacsoport vagy intéző bizottság működik je­ktildöttség Szeged, de leg- lehleg aZ országban. Szeret­alábbis Csongrád megye te- nénk. ha hamarosan arról rületén. Ez az érdeklődés számolhatnánk be, hogy itt érthető is, hiszen nemcsak nálunk, Szegeden IS meg­szeged bővelkedik természe- alakulna a hetedik intéző .. , . , , u - bizottság. Azt hisszük, az ti szépségekben, hagyoma- eml(tett* tények aIapján' jo_ nyokban, hanem az egész gos ez a kérés. megye területén igen sok, a Horuczi Lászlóné •ói

Next

/
Oldalképek
Tartalom