Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-22 / 120. szám

Vasárnap, 1960. május 88. 2 Milyen ember a jó tsz-elnök, hogyan gazdálkodik a jó agronómus? A termelőszövetkezeti vezetők kübekházi tanácskozásán — amelyről szerdai lapunkban írtunk — ezek a kérdések is szóba kerültek: milyen ember legyen a jó termelőszövetkezeti elnök, hogyan gazdálkodjék az agronómus? Bízvást mondhatjuk, a vita résztvevői éppen a helybeli Sarló Kalapács Tsz elnökének, agronómusának, Köpösdi Ferenc elvtársnak, és Csöke Mihálynak: a munkamódszereiből igen sokat tanulhattak. Tizenegy év tapasztalatai Köpösdi elvtárs ismertette a Sarló Kalapács Tsz fennállásának sikerekkel, kudarcokkal vegyes történetét. 1949 februárjában 22 család pár holdnyi saját földjével együtt összesen 216 hold állami tartalékterületen kezdte el az új életet. Forradalmi elhatározásuk kezdetben csaknem az egész falu roszszallását váltotta ki. Hallani sem akartak az emberek a belépésről. Alig négy évvel később azonban Kübekháza már termelőszövetkezeti község volt. Az 1953. évi Nagy Imre-féle kormányprogram azonban súlyos csapást mért erre a falura is. De az ellenforradalom már ismét mint termelőszövetkezeti ' községet találta Kübekházát. Az ellenforradalom kényszerítő hatására a tagság egy része ismét kilépett. A több ezer holdas szövetkezeti gazdaság 550 holdra zsugorodott össze az ellenforradalom bűne miatt. Tizenegy év óta most már harmadszorra lett termelőszövetkezeti község a falu; Ma a dolgozó parasztcsaládoknak mintegy 90 százaléka dolgozik a szövetkezetben. A múlt évben különösen, a két szemükkel győződhettek meg az emberek: sokkal könnyebb így az élet, mint egyénileg. Nagy a különbség Bejártuk az ankét alkalmával a falu határát is. Beszéltünk termelőszövetkezeti tagokkal, akik már kissé szégyenkezve mutatták meg azokat a táblákat, melyek csak a múlt évben kerültek a szövetkezetbe. Míg a régi közös földeken gyönyörű egyforma, nagy termést ígérő vetéseket találtunk, az új táblákon még tarkállanak a vetések. Bár nincsenek meg a mezsgyék, mégis felkiáltó jelként ütköznek ki a "nadrágszíjak^ mint a régi kisparaszti termelési módszer múló hírmondói. Ezeknek a földeknek a gazdái — tisztelet a kivételnek — silány, gyomos termést takarítottak be a múlt évben is, ugyanakkor, amikor a szomszédos szövetkezeti táblák 13 mázsa búzát, 18 mázsa 60 kilogramm árpát, 39 mázsa száraz kenderkör ót. 12 mázsa zabot, 18 mázsa 60 kilogramm májusi morzsolt kukoricát, 152 mázsa cukorrépát adtak holdanként. A szövetkezeti gazdák minden 100 forint bevételből 52 forintot fordítottak új beruházásokra, a régi, megavasodott tartozások kiegyenlítésére, mégis 32 forint 70 fillér jutott terményben és pénzben egy-egy munkaegységre. Az emberek átlagos havi jövedelme a háztáji gazdaság nélkül 1750 forint felett volt. Jóllehet, még a múlt év kezdetén is éppen a korábban elkövetett sokféle hiba, nehézség miatt úgy látszott: csupán 9 forint körül lesz majd az egy munkaegységre jutó osztalék. Helyes munkaszervezéssel E nagy forradalmi változás azzal is magyarázható, hogy a gazdaság élére új elnök került Köpösdi Ferenc elvtárs személyében. A szakmai irányítást pedig ugyancsak jól felkészült szakember vetget — ha ipari növényről van szó, akkor az árát — szabadon szétoszthatja a vezetőség beleszólása nélkül. A jó tervezés A mezőgazdász, Csöke Mihály, három egyformán fontos feladatban foglalta öszsze a jó agronómus kötelességeit: először is a szövetkezet határidőre, maradéktalanul teljesítse a közösségnek az állammal szemben vállalt és fennálló kötelezettségeit. Másodszor biztosítani a közös vagyon szakadatlan gyarapodását, harmadszor pedig a közös gazdaság biztosítsa minden tagjának a tisztességes jövedelmet, a felfelé ívelő jobb életmódot. Ehhez az kell mindenekelőtt, hogy az agronómus jól tudjon tervezni. Az az agronómus nem gazdája a szövetkezetnek, aki nem ért kellően a tervkészítéshez. Sok Ne csak szakmai tanácsokat osztogasson, hanem azt a munkát, amit szükségesnek lát, a jobb eredmény érdekében végeztesse is el. Még akkor is, ha akadnak, akik ezt nem helyeslik. Tavaly történt nálunk, hogy utasítást adtam a kender kigyomlálására. Zúgolódtak egyesek: kár ezzel foglalkozni, a kender úgyis elnyomja a gazt, de mégis megcsinálták. Egy kisebb parcellán aztán, ahol elmaradt a gyomlálás — megláthatták, hogy kinek volt igaza. A jó mezőgazdász tulajdonsága az is, hogy megbecsüli, szereti, tanítja az embereket. Ez kellő erkölcsi, szakmai tekintélyt kölcsönöz neki, s az emberek megbe csülik. Cs. J. Paprikaszárító telep létesül Üllésen A napokban a Kiskunhalasi Gépállomás traktorai földkotrógépekkel jelentek meg Üllés községben és négyholdnyi területen megkezdték a homokbuckák egyengetését. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat paprikaszárító, utánérlelő telepet létesít. Napszárító ágasokat helyeznek el a 30 vagon paprika befogadására alkalmas telepen és a környékbeli községekből, termelőszövetkezetekből ide szállítják majd ősszel "a termést. Itt felfűzik a paprikát, utánérlelik és a természetes szárítás után — amikor a paprika már feldolgozásra alkalmas — beszállítják a telepre. A négy gép már elvégezte feladatát, most még kézzel elsimítják a földet, fűmaggal vetik be, bekerítik a telepet és majd előregyártott csővázas pajtákat is létesítenek a paprikaszárító központban; te át, aki így beszél munkájáról, feladatairól: — Az elnöktől nem várják, nem is várhatjók seholsem azt a tsz gazdái, hogy kaszáljon, kapáljon. Az elnöknek mindenekelőtt irányítani, vezetnie kell. A nap minden órájában számolni kell azzal: milyen hibáknak nézhetünk elé holnap. Meg kell találni a módját, hogy a bajt elkerülhesse a közösség, mielőtt az kárt okoz. Az elnök hozzáértésén is múlik; torlódás nélkül, óramű pontossággal haladnak-e a munkák, vagy egy-egy nagy feladat közepette zűrzavar keletkezik? Az elnök ismerje jól a szövetkezet minden tagját, részrehajlás nélkül szeressen, becsüljön meg minden embert, s legyen következetes a mulasztásokkal is kivételezés nélkül. Nálunk mindennap ebéd után fél 2-kor megbeszélést tartunk a brigádok & a csapatok vezetőivel. Ekkor beszéljük meg, mivel kezdjük másnap reggel a napot. Itt az emberek is beszámolnak: meddig haladtak, s van idejük estig szót érteni a csapatokkal. Reggel 6-kor pontosan indulnak a szövetkezet gépkocsijai, vontatói ki a határba, viszik az embereket munkahelyeikre. Ha valaki lemaradna, első büntetése már az, hogy gyalog kell kimennie. Ugyanakkor munkatársai, de a vezetőség sem hagyja ezt szó nélkül. A brigádok, munkacsapatok nálunk a terven felüli termés 50 százalékát osztják ki maguk között jutalomként. Az a munkacsapat, amelyik száz, vagy kétszáz mázsával többet termelt valamiből, a neki járó felesledolog közrejátszhat abban, hogy az egyik vagy másik tervet a legjózanabb emberi számítások ellenére sem tudjuk teljesíteni. De ez nem szolgálhat sohasem a tagság előtt magyarázatul arra, hogy ezért kisebb a jövedelem. Az agronómus dolga elsősorban, hogy a mutatkozó kiesést, még mielőtt az veszteség lenne, pótolják. Ezután a saját szövetkezetének életéből mondott el példákat Csöke elvtárs. Biztos kézzel Tavasszal pl. a gépállomás közölte, hogy csak egy kombájnt és egy aratógépet adhat, a gabonabetakarításhoz. Azonnal vásároltunk három lóvontatású aratógépet. Ezek a gépek aratáskor visszafizetik a pénzt, de ha elperegne a szem, vagy gyomosan maradnának a kézi aratás miatt a kapások, azt a veszteséget nem fizetné meg nekünk senki. Az agronómus legyen állandóan biztos a dolgában. Új istállók, ólak, pajták, górék. ön tösőtelepek a Csongrád megyei fsz-ek idei beruházási programjában Nagy feladatokat hárít Csongrád megyében az építőiparra, a szövetkezetek építő brigádjaira a tsz-ek 1960. évi beruházási programja. Az elmúlt évben jóval kevesebb volt az előirányzat, mint az idén. Ezért szükséges, hogy jó munkaszervezéssel, anyagellátással biztosítsák az építők zavartalan munkáját. Tavaly szövetkezeteink részére 76 millió forint hitelt biztosítottak. Ebből csak 55 milliót használtak fel, amelynek közel háromnegyed részét építésre költötték. A többi között felépítettek 32 szarvasmarha-istállót, 20 sertésólat, 12 juhhodályt, 34 baromfiólat. Továbbá készítettek 6 öntözőtelepet 630 katasztrális hold területtel és _19 ezer négyzetméter alapterületű öt üvegházat. Szövetkezeteink 1959-ben azért nem tudták tervüket teljesíteni, mert egyes ipari vállalatok későn szállították a szükséges anyagot. Ezért tolódott ki 1960-ra a deszki Kossuth 102, a szöregi Petőfi 50 férőhelyes tehénistállójának építése, a kiszombori Előre Tsz 500 férőhelyes baromfióljának, az ambrózfalvi Dimitrov, s a hódmezővásárhelyi Sallai Tsz 15—15 vagonos kukoricagóréjának építése. Szövetkezeteink idei beruházási programja jóval több. mint százmillió forint. Ebből mintegy 90 milliót állami hitel, a többit saját erőből valósítják meg. Az öszszes beruházás háromnegyed részét építésre költik. Ez az összeg mintegy 30 millió foEiérkezett a vegyszeres gyomirtás ideje Esőágyú az ipari vásáron A május 20-án megnyílt budapesti ipari vásáron 350 külföldi cég mutatja be áruit. A kiállítás egyik mezőgazdasági gépérdekfsségc a képen látható bolgár gyártmányú esőágyú. A MEZŐGAZDASÁG legszívósabb és legveszedelmesebb ellenségei a gyomnövények, mert közel annyi kárt okoznak szántóföldi termesztésünkben, mint a rovarkártevők és gombabetegségek együttvéve. A gyomok elleni védekezés korábban használt módszerei ma már munkaerő hiánya miatt nem alkalmas arra, hogy teljes sikert érjünk el velük. Ezért terjedtek el olyan gyomirtó vegyszerek, amelyek kipermetezve nemcsak a gyomok megkötését akadályozzák meg, hanem azokat teljesen elpusztítja és így terméseredményeinket megnövelhetjük. Csapadékos időjárás kedvezően hatott a gyomnövények fejlődésére és így kultúrnövényeinket elnyómják. Ezért szántóföldi termesztésünkben a gabonák vegyszeres gyomirtásának befejezésével hozzá kell fognunk a kukorica, silókukorica, csalamádé, a rost- és olajlen, valamint a borsó vegyszeres gyomirtásához. Fontos, hogy a kukorica gyommentes kelését biztosítsuk. Ezért ha még lehetséges, kelés előtt 2—3 nappal végezzünk dikonirtos permetezést, katasztrális holdanként 150—200 liter víz »/2 kilogramm Dikonirt-tal. Ha ilyenformán már késő, akkor még mindig eredményesen permetezhető, ha a kukorica 3—4 levélben van. Semmiesetre sem szabad elhalasztani a silókukorica és a csalamádé vetések gyomtalanítását. Gyomnövények visszafogják az úgyis sűrűn vetett, takarmánynak szánt csalamádét és így igen számottevő jó minőségű takarmánytól esik el a termelőszövetkezet vagy gazdaság. HA A ROST- és olajlenvetések elérték a 8—12 centiméteres magasságot, Krezonit E-vel megkezdhető a vegyszeres gyomirtás. A gyomirtás megválasztása igen fontos, mert ezen időben leglassúbb a fejlődési szakasz. Permetezést lehetőleg úgy végezzük el, hogy 48 óráig eső ne érje. A gyomirtást katasztrális holdanként 2 kilogramm Krezonit E 400 liter víz kipermetezésével végezzük cirkulációs géppel. Semmiesetre sem légporlasztásos géppel. Borsóban a vegyszeres gyomirtást akkor végezzük el, mikor a borsó fejlettsége elérte a 10—15 centiméter magasságot. Katasztrális holdanként 2—2,3 kiló Krezonit E, 400 liter víz kipermetezése szükséges. Karasz Jakab növényvédő állomás főagronómus Gondoskodás az öregekről A szegedi járás 50 termelőszövetkezetében az elmúlt hetekben felmérték az idős tsz-tagok helyzetét. Megállapították, hogy közel 1500 szövetkezeti tag jogosult öregségi, s ] 72-en rokkantsági nyugdíjra. Az Országos Nyugdíj Intézethez már minden tsz-ben felterjesztették a jogosultakat, csak az olyan új szövetkezetekben nem, ahol még csak a napokban állt munkába megfelelő könyvelő. A nagyfokú állami támogatás mellett sok gondot fordítanak az idős tsz-tagok ellátására a szóvetkezetek is. Szinte kivétel nélkül mindenütt osztottak számukra egy hold háztáji földet. Ahol már teljesen munkaképtelenek az idŐ6 tsz-tagok, a szövetkezet nemcsak elvetette a háztáji földjükben a növényféleségeket, hanem megszervezte a növényápolási munkát is. A tervek készítésénél is gondoltak az öregekre, igen nagy mennyiségű terményt tartalékolnak és készpénzt is juttatnak majd a rászoruló öregeknek. rinttal több, mint amennyit tavaly fordítottak építésre. Ez évben építéssel, átalakítással. bővítéssel 121-gyel szaporítják a szarvasmarha-istállót és 6932-vel a férőhelyek számát. Építenek ezenkívül 39 új sertésszállást közel 10 ezer férőhellyel. A meglévők átalakításával, bővítésével újabb 1500 sertés részére biztosítanak szállást. Létesítenek ezenkívül 48 hizlaldát, 131 új sertésfiaztatót és 13 juhhodályt stb. A termények tárolására 11 góré épül 85 vagonos befogadóképességgel. Ezenkívül egy légszárító pajta, melyben 60—80 hold fűszerpaprikatermés tárolható. Építenek még két dohánypajtát, amelyben 10 hold termése helyezhető el. Négy új öntözőtelepet is létesítenek, s ezzel további 170 hold terület válik öntözhetővé. Az építési program több mint 11 százalékát a termelőszövetkezetek saját építőbrigádjaikkal valósítják meg. Az év első negyedében már 139 ilyen brigád működött a megyében, közel ezer fővel. Az első negyedévben részben házilag, részben állanú kivitelező vállalat által elkészült egy sertésfiaztaíó, két süldőszállás, három seriéshizlaló, egy csibenevelő. Átalakítás során létesítettek tíz szarvasmarha-istállót, öt sertésfiaztatót, 14 sertéshizlalót, négy juhhodEŰyt, nyolc baromfiólat. három górét, 15 vagonos befogadóképességgel. Egész évre 15 millió forint értékű gépbeszerzést terveztek szövetkezeteink. Ennek mintegy negyed részét saját erőforrásból vásárolják meg. Az áü'f >i hitelből beszerzendő gépek értéke közel kétszerese lesz a múlt évinek. Ezzel a beruházási programmal lényegében csak a legszükségesebb építkezéseket valósíthatják meg szövetkezeteink. Ezért ki kell használni minden lehetőséget, hogy minél többet építhessenek saját erőből. Előreláthatóan jövőre még nagyobb feladatok hárulnak az építőkre és építtetőkre, mert a megyében még mindig igen alacsony az állatsűrüség. Tehát az állatállomány nagyobb mérvű szaporításával újabb istállókra, ólakra, s a régiek korszerűsítésére lesz szükség.