Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-19 / 117. szám

Csütörtök, 1§60. májas 19. Mi történt Párizsban? Továbbra is sikeresen harcolhatunk a békéért Komócsin Zoltán elvtárs felszólalása a Hazafias Népfront Csongrád megyei küldöttértekezletén (Folytatás az 1. oldalról.) Elnöksége és személy szerint USA éppen az ellenkezőjét _ . ,, . , , , Kádár János elvtárs üdvöz- teszi annak, amit mond. Felszólalt a tanácskozáson letét Szólott azután a nép. A iegutóbbi nemzetközi Komócsin Zoltán elvtárs is. frontról, majd részletesen események nyomán azonban Tolmácsolta a tanácskozás taglalta a párizsi csúcsérte- bebizonyosodott az is, hogy résztvevőinek az MSZMP kezlettel kapcsolatos problé- a Szovjetunió olyan hatal­Központi Bizottsága, a Ha- mákat. Ezekről a következő- rnas, katonailag olyan erős zafias Népfront Országos ket mondotta: ország, amelyet még az USA sem provokálhat. Az USA tábornokai eddig lehet, hogy nem hitték el a Szovjetunió »A csúcsértekezlet meg- 2. Eisenhower és az VSA katonai fölényéről szóló állí­halt, mielőtt még megszüle- kormánya Ítélje el ezt az tast> most azonban maguk tett volna", mert az USA eseményt és a nemzetközi 18 meggyőződhettek róla. vezetői hidegháborús politi- szokásoknak megfelelően fe- tzert lm"d 82 l!SA ^"Pá­kájukkal halálra Ítélték, jezze ki sajnálatát a Szov- nya' ,m . a ,vele szove^t Erthető - mondotta etunió kormányánál. f™ Z^Zt^ hogy hazánk és a világ köz- 3. Ünnepélyesen jelentse g^jSóa szSstf tá ittocx tt.wsztl * többé uyesmíre ^s°aiell^lamnden­sel fogadta a csúcsértekezlet nem kerül sor. képpen nyugodtak lehetünk meghiúsulásáról szóló híre- Hruscsov elvtárs nyilatko- tehát a jövőt illetően hi­ket. Hétfőn ugyan a négy zatában kifejezésre jut a szen nemcsak az igazság, ha­nagyhatalom képviselői elő- szovjet nép ragaszkodása az nem az erő is a mi oldalun­zetes megbeszélésre ültek igazsághoz és a becsülethez, kon van, ezért kényszerít­össze, itt azonban csak ar- Hruscsov elvtárs vádlóként hetjük az imperialista erő­ről tárgyaltak, hogy milyen lépett fel Párizsban, de ket arra, hogy lemondjanak feltételek között jöhet létre olyan vádlóként, akit előze- agressziós politikájukról és a csúcsértekezlet. tesen megtámadtak. Világos, továbbra is sikeresen har­A csúcsértekezlet megnyi- hogy ezért nyilvános elégté- colhatunk a békéért, tására azonban nem került telt kellett követelnie. Ert- Természetesen az imperia­sor, mert Eisenhower nem hető, hogy az előbb említett listák a saját érdekeiknek fogadta el a Szovjetunió mi- feltételek nélkül a szovjet megfelelően akarják magya­niszterelnökének, Hruscsov miniszterelnök nem vehet razni az eseményeket. Azt elvtársnak jogos kívánsá- részt a csúcsértekezleten, állítják, hogy nem kellett gait. A következőkről van mert ezzel félrevezetné a vi- Xolna, Hruscsov elvtársnak szó: 1. Az USA ismerje el, lag népeit, segédkezet nyúj- ^^ vTtaTz eTf hogy agressziót követett el a tana az VSA kormányának f, t„A l^tlf ?rJ! az> Szovjetunió ellen azáltal, a háborús provokációk- Z'. J hogy a kémrepülőgép meg- hoz és lényegében hozzá já- Ltf^LJnlí* Sértette . Szovjetunió légUe- rulna az ül A banditatáma- ff^fiS*Ut^S ret. dúsainak törvenyesíteséhez. megújuló provokációs kísér­Mílyen választ adiak leteinek c?ak határozott in­az amerikaiak? lehet véget­tézkedésekkel vetni. Komócsin elvtárs végül azt elemezte, hogy a párizsi ese­mények milyen hatással le A Szovjetunió a titkos csúcsértekezletet*, hasonlít diplomácia helyett a nyílt annak a síró gyereknek az diplomáciát alkalmazza, ép- esetéhez, aki anyja kérdésé- a nemzetközi élet pen azért, mert minden re ezt válaszolta: *Pista aiakuítisára Kijelentette olyan lépésről tudomást kell kezdte a verekedést úgy, hogy a háborútól nem keli szerezmok a világ nepeinek, hogy visszaadta azt a po- tartanunk. A háború lehető­amely döntő befolyással van font, amit adtam neki". A ségét még a legvadabb nyu­sorsukra, a háború és béke csúcsértekezletet éppen az ga ti kommentátorok sem ve­sorsára. amerikai agressziós politika tik fel. Azt azonban világo­A Szovjetunió erélyes fel- torpeduzta meg — amit le- san kell látnunk, hogy Ame­lépése következtében az tagadni nem lehet. Még Wal- rikában vannak olyan erők, USA kormánya bizonyos fo- ter Lippmann kommunistáéi- amelyek háborúra spekulál­kig visszavonulót fújt, de lenes amerikai kommentátor nak. A nemzetközi helyzet lényegében tovább folytatja is elismerte, hogy Eisenho- alakulása azonban nemcsak régi politikáját. Sőt, Eisen- wer a Hruscsov által kinyi- ezektől, hanem a Szovjet­hower azt a képtelen óllí- tott ajtót sem fogadta el és uniótól és a szocialista ta­tást kockáztatta meg, hogy azt a történelemben példát- bortól is függ. A jelenlegi "Hruscsov megtorpedózta a lanul álló dolgot tette, hogy körülmények között pedig csúcsértekezletet*. Az ame- beismerte: az ő parancsára mindenki tudatában van an­rikai kormány kijelentette történt a kémrepülés! nak- hogy a Szovjetunió el­ugvan, hogy ideiglenesen Hruscsov elvtárs határo- \en .ma mar nem lehet ha­felfüggesztik a kémrepülőgé- zott nyilatkozatával óriási borúzni. A Szovjetunió ka­pek küldését, de nem jelen- sikert ért el, mert bebizo- !°nailag . tette ki határozottan, hogy nyitotta: az amerikai mili- „ ....... , .. . ., , . . , .. .., , . szemben, hogy ma mar a ezeket orokre beszüntettek, tansta korok es az USA legszélsőségesebb imperialis­Igy még a nyugati újságírók kormánya semmibevéve a ^ félnek háborút ki­is felvetik, hogy az amerikai nemzetközi jog szabályait, robbantani a Szovjetunió, a kormány egyáltalán nem kö- továbbra provokálja a Szov- szocialista tábor ellen. vetkezetes és nem is ítéli jetuniót és továbbra is hi- . el az eddigi kémrepüléseket degháborús politikát folytat. és nem tesz semmit a bűnö- Ezzel leleplezte az amerikai Komócsin Zoltán elvtárs sökfelelősségrevonása érde- politikát és a világ közvéle- ^f^Tt töíbffe" Eisenhower azon nevetsé- ménye világosan lathatja' szólalás után megválasztot­vádja pedig, hogy hogy ki a felelős a csúcsér- ták a népfront 89 tagú Csongrád megyei bizottsá­gát, valamint azt a 35 kül­döttet, akik a népfront kö­zelgő kongresszusán a me­gye lakosságát képviselik. ges "Hruscsov torpedózta meg a tekezlet meghiúsításáért. Mit jelentenek számunkra a párizsi események? A csúcsértei zlettel kap- tanulság az, hogy a világ csolatos események megmu- közvéleménye az események tatták, hogy a Szovjetunió után méginkább felismeri, és a szocialista tábor pozí- melyik hatalom folytat hi­ciói még sohasem voltak degháborús politikát. A vi­olyan szilárdak, mint most. lég népei mérlegelhetik a A párizsi incidens és a be- tényékét: a Szovjetunio az állott nehézségek oka a hit- ? hitalom, amely nemregen szegő és aljas amerikai kém- tett még ma is ervenyben 6 B,, . J,. • „-„..„wíHék- levo Jivaslatot az általanos repülés. A legi Provokációk- ieszerelésre. A Szov­kal az amerikaiak olyasmit £ ^ ^ Qmeíy követtek el, amire a törte- követeli az európai háborús nelemben meg nem volt tűzjészkek felszámolását, a példa. Békeidőben, sot, ak- hadseregek és vezérkarok kor, amikor a két állam ko- megszüntetését. A Szovjet­zött tárgyai folytak, unióban vezetik be a rövidí­Jcémrevülöt küldött a Szov- tett munkaidőt és csökkentik jetunió területe fölé az ame- a munkások és alkalmazot­rikai kormány és bevallotta, tak adóját. Tehát a Szovjet­hogy ez »nemzeti politikáid- unió az az ország, amely nak" fontos része. A kémre- szüntelenül a nemzetközi fe­pülő lelövése után az ame- szültség enyhítésére törek­rikai vezetők hibát hibára szik, belpolitikája pedig a halmoztak. Először tagadták békés építésre irányul, a kémrepülés tényét, majd Ezzel szemben mit tesz az a Szovjetunió bizonyítékai Amerikai Egyesült Államok? nyomán kénytelenek voltak Az USA kormánya ugyan meghazudtolni önmagukat és meghívta Hruscsovot Ameri­elismerni az agressziót, majd kába, aki el is látogatott példátlan módon kijelentet- oda. Az USA kormánya szin­ték, hogy a légi provokáció leg hozzájárult a csúcsérte­elkövetése politikájuk szer- kezlet megtartásához, de ez­ves részét alkotja. Ezzel az Zel csak kétszínű játékot USA magát és szövetségeseit folytatott, mert a kulisszák is zsákutcába vitte, mert le- mögött kémrepülőt küldött leplezte saját politikájának a Szovjetunió területe fölé. agresszív jellegét. A világ népei tehát megbizo­Számunkra legfontosabb nyosodhattak arról, hogy az Hruscsov sajtóértekezlete Párizsban (Folytatás a 2. oldalról.) társasági elnök békéltető ak- zetről, továbbá, hogy véle* hogy jó, hanem baráti kap- ciói miért nem segítettek a ménye szerint van-e szere* csolatokat is teremthetünk, megegyezéshez, a konferen- pe Ijitin-Amarikanak azJU Leghőbb óhajunk, hogy ba- cia létrejöttéhez. Ha pedlg sőrfndű f™*0™^^™? ráti kapcsolataink legyenek máx így történt, hogyan ér- MUw kerdesek megoldású* az Egyesült Államokkal. ^ Hruscsov: ^Gaulle ban. Nincsenek ellentmondo ér- közvetítő szerepe a oeue er- „ . vála-7„lta hosv dekeink. Egyetlen valami vá- dekeit szolgálta-e? sí^máL még nemihívtak laszt el bennünket- volitikal "Párizsba természetesen Braziliaba meg nem nivtaK r?IzLrinTZTnbözőég^ ügy jöttünk, hogy tudtunk ezért nem mehet oda, "Tűnnek S jobb Idők az Egyesült Államoknak a "^Tn-Amlrikáb^ ' év­- Mi jó viszonyt akarunk repülőgép incidens: ügyben ^^^és ró az Egyesült Államokkal es elfoglalt álláspontjáról, - ak örömmel tesz annak szeretnénk, ha olyan elnököt valoszolta Hruscsov. — Azért . et választanának, aki jó vi- jöttem, mert azt hittem, A kérdés második részére szonyban akar lenni hazánk- hogy az amerikaiak szeme g következőket válaszolta: kai is. Nem akarok beavat- az utolso percben felnyílik* _ £rezzük a lüktetését kőzni az amerikai választási — az amerikaiak bocsanatot anriak a harcnak, amely La­hadjáratba. Az amerikai nép kértek Kubától, amikor ott tin-Amerikában egyrészt a maga választja meg, kit akar lelőttek egy betolakodo ame- függetlenségért, másrészt az elnökéül. De azt szeretnők, rikai repülőgépet A Szov- amerikai imperialisták ellen hogy ez az elnök legyen jetuniótól, a szocializmus folyik. Nixon alelnök ellen bölcs és méltó az elnöki országától azonban nem 1958-ban, latinamerikai látó* tisztségre, értse meg, hogy a akarnak bocsánatot kérni. gatása alatt kirobbant tün­világnak békében kell élnie. Mindegy, ez az ő dolguk, ez tetések jellemző ómenek vol­Ha nem ilyen elnököt vá-. 1Tlás kérdés: becsület és ne- tak. Üdvözöljük a kubai né* lasztanak, akkor lesz türel- relcs dolga. * pet, amely gazdája lett ha­münk várni. Ha a következő Aml de Gaulle közvetítő zájának. Meggyőződésünk, sem lesz ilyen, to- szerepét illeti, Hruscsov ki- hogy a többi latin-amerikai vább várunk. Van időnk. A fejtette azt a véleményét, nép is ezt az utat követi mi ügyünk igaz ügy, jó úton h°gy 1 francia köztársasági örülni és tapsolni fogunk fejlődik és mi haladunk to- elnök megtett minden tőle sikereiknek, vább a kommnizmus felé. telhetőt; hogy közvetítése Hruscsov kifejezte azt a Ha ebben a versenyben a miért nem volt eredményes, meggyőződését, hogy a la­kapitalista országok majd el- ^ 3 — Hruscsov — nem tinamerikai országok világ­maradnak mögöttünk, akkor tudja megmondani, ezt a politikai szerepe olyan mér­segíteni fogunk nekik'és szí- kérdezőnek magától de tékben növekedik, amilyen vesen megosztjuk velük a Gaulle elnöktől kell megtu- mértékben sikerül megsza­jó dakolnia. Bizonyos, hogy a badulniok az amerikai im­Szovjetunió nem volt oka a perializmus szolgálatában ál­közvetítés eredménytelensé- ló kormányaik nyomásától, gének. Eisenhower elnökkel Ekkor a sajtóértekezlet de Gaulle elnök beszélt, ne- már csaknem két és fél óra ki kell tudnia, mi okozta a hosszat tartott, mindenki ki­Hruscsov ezután lelkese- kudarcot. merült a hallatlan feszült­déssel beszélt azokról a nagy . De Gaulle az elvek em- ségtől. Hruscsov mosolyog­bere, becsületes ember. Ha Va a következőket mondta: Dedja»-SZÓT"TJAS±„1; - Még szívesen folytat­szocializmus építésének tapasztalatait. De Gaulle közvetítő szerepéről eredményekről, amelyeket a Szovjetunió népe kivívott. Jöjjenek, látogassanak ja. van szó Tőt 8ZÖV?TégeSr51 nám a válaszokat kérdéseik­el hozzánk - mondotta ,Va? aZ?' 8Őt Bgy olyan szo­„ríiröi vetsegesről, akit vezérnek lc' 3ók a szovjet—francia kapcso'a'ok Jubileumi ünnepségek a Délmagvarország megjelenésének 50. évfordulóién Idén, május 22-én lesz ötven éve, hogy először meg­jelent a Délmagyarország. A fél évszázados jubilum alkal­mából a Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi napilap­jának, a DéLmagyarország szerkesztősége és kiadóhivatala vasárnap egésznapos ünnepséget rendez. Délelőtt 10 óra­kor díszünnepség a Szegedi Nemzeti Színházban. Ünnepi beszédet Szirmai István elvtárs, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára mond. Az ünnepség második részében emlékműsor. Közreműkö­dik a Szegedi Nemzeti Színház több művésze, a színház ének- és zenekara, valamint a Zenebarátok Kórusa. A színházi díszünnepség után, déli 1 órakor, gazdag­anyagú sajtótörténeti kiállítás nyílik a Móra Ferenc Mú­zeum földszinti kiállító termeiben. A kiállítást — a meg­hívótól eltérően — nem a Horváth Mihály utcai képtár­ban, hanem a múzeumban rendezzük, mert annak ter­mei alkalmasabbak e célra. A sajtótörténeti kiállítás ün­nepélyes megnyitóján Siklósi Norbert, a Magyar Üjság­írók Országos Szövetségének főtitkára mond beszédet. A kiállítás május 30-ig lesz nyitva. A kiállítás idején a helyszínen alkalmi postahivatal működik majd, s itt a posta alkalmi, a Délmagyarország jubileumát kifejező bélyegzőt használ. Délután 3 órától rendezik meg a Délmagyarország Jubileumi Kupa-döntő mérkőzéseit az újszegedi SZAK­pályán. A vasárnapi ünnepséget este 8 órakor kezdődő kerti mulatság fejezi be. de tolmácsolóim azt sa-Ff^a g-llM fü rrr KSt:^ ÜLSZ eZg£Z%i?eZ SUnrpeaS^rS: nézzék mea 7oa7a7 éUini V(UakÍ szöy^gesét. Ez már henéshez való jogot. Mi tisz­mi szoZet embTek Hátha ?. 8Zovetségesek viszonyának teietben tartjuk ezt a tör­mt, szovjet embereit. Hatha kérdésé. Ha őszintén beszél- vénvt. ezért eneediék mee meg ok is tanulnak tolunk hetek meemondom- ha a vényt, ezert engedje* meg, emberséaet ' neie*. megmondom na a hogy befejezzem. emoersege t. mi szovetsegesunkkel tör- .. . ... A Combat. szerkesztője ker- tennék ilyesmi, azt mondtuk Ezután meg egyszer kife­désében ezt hangoztatta: El- volna neki. hogy nem he- jezte háláját a vendéglátó ismeri, hogy Hruscsovot jó iyeB, amit tett. És ha mégis Franciaország elnökének, de szándék vezette, amikor az megtette. bocsánatot kell Gaulle tábornoknak, üdvö­"U—2.* repülőgép incidense kérnie érte. Dehát ez a szo- zölte Franciaország népét és ellenére eljött Franciaor- ciaTlsta erkölcs, kommunis- külön Párizs népét, valamint szagba. Szeretné azonban ták erkölcse egész másfajta, annak a vidéknek lakossá­tudni, vajon a francia köz- mint a kapitalistáké. gát, ahol Malinovszkij mar­sall kíséretében megfordult és annyi kellemes órát töl­tött. A Szovjetunió és Francia- Egyesült Alamok haderejét. Hruscsov a következő sza­ország viszonyáról szólva Hruscsov kijelentette, hogy vakkal zárta a sajtókonfe­Hruscsov hozzátette: a két nem olvasta ezt a hírt. De renciát: ország kapcsolatai jók. Ki- ha ez igaz, ez kétségtelenül — Mi a békés együttélés jelentette, hogy nagyon elé- provokáció, ami csak bonyo- hívei vagyunk — kitartunk gedett a de Gaulle elnökkel litja a helyzetet és arra szol- a béke politikája mellett, de folytatott szerdai beszélgető- gal, hogy az amerikai népet a provokátorokra a jövőben sével és az a véleménye, megfélemlítsék, még jobban is lesújtunk. Bízunk benne, hogy a francia—szovjet vi- megkopasszák az amerikai hogy a békés együttélés po­szony nem romlik, sőt ja- adófizetőt. Lehet, hogy pro- litikája a népeket szolgálja vulni fog. Kifejezte azt a vokáció — mondotta Hrus- s a népek megértik és gyö­meggyozodesét, hogy a fran- csov - de az is lehet, hogy zelemre viszik ezt a politi­cia koztarsasagi elnök foly- egyszerűen gyávaság. De a kát tatni akarja a két ország gyávaság ugyanolyan vészé- Legvégül az újságírókhoz +7n^n tőraPkvróPÍrV ara ^f ^ flT a P1"0^" intézte szavait: irányuló torekveseit Cio. Gyávaságból még hábo­Nagyrabecsüljük de Gaulle rút is ki lehet robbantani. tábornokot és a francia né- — Én nem ismerem Ga­pet — mondotta. Ezután megkérdezték N. ér, de ismerem barátomat, Sz. Hruscsovtól, hogyan ér- Malinovszkij marsallt, a .... tékeli azt a tényt, hogy nagyszerű katonát, aki hö- lalasra! Gates amerikai hadügymi- siesen harcolt az első világ- 0t 6ri niszter Párizsból elrendelte, háborúban Franciaországban gördült ki N. Sz. Hruscsov helyezzék készültségbe az a német imperialisták ellen gépkocsija a sajtóházból. A és a második világháborúban Szajna-hídnál sok száz főnyi a német fasiszták ellen. Ö csoport virta a szovjet kör­szocialista hazank hu fia. O nem rendelt el riadót és manVfot- Eljenzes es taps nem is fog elrendelni. De kísérte a távozó Hruscsovot, azt megmondhatom; ha fe- volt, aki sarló-kalapácsos nyegetni akarnak, más or- , szagokat válasszalak célpon- VOrOS ZaS2lot lengeteU í^­tul, mert bennünket nem le- te­het megijeszteni, A Neues Deutschland tu­dósítója ezután megkérdezte Hruscsovtól, véleménye sze­rint miért változott meg Eisenhower álláspontja Camp Dávid óta, mert most nyil­vánvalóan egészen másként viselkedik, mint akkor. Hruscsov utalt rá, hogy a legreakciósabb amerikai kö­rök, a Pentagon, a hadügy­minisztérium gyakorolnak nyomást Eisonhowerra, ők küldték a kémrepülőgépet a Szovjetunió fölé, az ő nyo­másuk a magyarázata Eisen­hower megváltozott maga­tartásának. — Köszönöm figyelmüket — mondotta. — Arra kérem . „, __ . . .. önöket, írjanak igazat, szol­test, nem tudom, mennyit eálják' tollúkkal az ieazsá­ér Hp kmprom Kar-bfrorooi gaiJa* toiiukKai az ígazsa­got és a békét. A viszont­ításra! öt óra harminc perckor Az utolsó kérdés arra vo­natkozott, hogy szándéko­zik-e Hruscsov Latin-Ameri­kába, pontosabban Braziliá­ba utazni, 5 hogy mi a véle­ménye g, latin-amerikai hely­Kádár János elvtárs fogadta a távozó szovjet nagykövetet Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak első titkára fogadta Ty. F. Stikov elvtársat, a Szov­jet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetét, Magyarországról való végleges eltávozása alkal­mából. Ty. F. Stikov, a Szovjet­unió rendkívüli és megha­talmazott nagykövete Ma­gyarországról való végleges eltávozása alkalmából bú­csúlátogatást tett dr. Sík Endrénél, «• Magyar Nép­köztársaság külügyminiszt®. rénéL

Next

/
Oldalképek
Tartalom