Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-18 / 116. szám

3 Szerda, 1966. május 18. a szege* járás jermeiöszwetkezeiei \ népeket nem lehet becsapni » 'Termelőszövetkezetek tájértekezlete Kübekházán A szegedi járás termelő- lentósen nem nagyobbodott egy dolgozóra. Ugyanakkor szövetkezeteinek vezetői, gazdaságokat sorolták. Ekét egy szántóegységre rádol­Bzakemberej Kübekházán ta- fő csoport mindegyikén be- gozták 64 munkaegységet. A nácskoztak. Az értekezleten lül három alcsoportot külön- dorozsmai József Attila Tsz­jelen voltak a megyei párt- böztettek meg: a jól, a kö- ben 72 munkaegység jutott végrehajtóbizottság, a Föld- zepesen és a gyengén gaz- átlagosan egy-egy szántó­művelésügyi Minisztérium, a dalkodó szövetkezeteket. egységre. A két szövetkezet A jó szövetkezetek C60- . ,, , ., , , portjából a tanácskozás termelesi sikerei éppen ezek­.. . . . .... kel a számokkal magyaráz­elismerésben részesítette a . „ kübekhári Sarló-Kalapács hatók- A ©Wgék csoportjá­ba tartozó forráskúti Petőfi Tsz-ben a múlt évben csu­megyej tanács és a szegedi járási tanács képviselői is. a tanácskozásnak hármas feladata volt: értékelte a járás szövetke- Tsz taSÍait­zeteinek a múlt évben elért akik 1959-ben egy szántó­sokoldalú eredményeit, bon- egységre (egy kh redukált Pán 36 munkaegység, az ül­colták a mutatkozó hiányos- szántó) számítva 4251 forint lési Vörös Csülag Tsz-ben 40 Ságokat és üzemszervezési gazdálkodási eredményt ér- munkaeevsée iutott eev-epv kérdésekről, a termelési költ- tok a «=mH«rf3lvi bó^ munkaeg>seg jutott esy-egy ségek csökkentésének ma még szinte beláthatatlan le­hetőségeiről tárgyaltak. Ezek renc Tsz-ben 2920, a deszki Táncsics Tsz-ben 2853 forint gazdálkodási eredményt biz-* tosítottak tavaly egy-egy szántóegységre. után a helybeli Sarló-Kalapács Tsz ter­melési módszereit tanul­mányozták. Mint Török István elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági 06Ztályanak vezetője beszá­molójában hangsúlyozta, a tájértekezlet színhelyéül azért választották Kübekhá­zát, hogy a résztvevő szak­emberek a Sarló-Kalapacs Tsz nagyszerű példáján ér­zékelhessék: hogyan bonta­kozhatnak ki a hatalmas le- mint a csengelei Március 15, hetőségek egy-egy kollektív vagy a kisteleki Felszabadu­gazdaságban, ahol a megfe- ]ás ^ bizonyít­lelo politikai vezetes jo gaz­dasági szakirányítással és a >ak. elsosorban a gyenge tagság szorgalmával párosul, munkafegyelem és a vezetés A kübekháziak alig másfél fogyatékosságaiból ered. évvel ezelőtt a járás tsz­einek sorrendjében még az utolsók között kullogtak, a múlt évben viszont minden különösebb állami segítség tek el. A 6ándorfalvi Rózsa ... . , ... , ,, Ferenc Tsz-ben 3732, a gyá- hold redukált szántora. laréti Komszomol Tsz-ben Az első csoportba tartozó 3280, a balástyai Móra Fe- szövetkezetek tagjainak át­lagos jövedelme 1959-ben 11250 forint volt, ugyanakkor azokban a szö­vetkezetekben, ahol gyenge volt a munkafegyelem, csu­tozftek^orijlb^ra; ^ 5130 fo<f átlagjöve­egy szántóegységre jutó deLmezose8et ertek el. átlagos gazdálkodási ered­mény 2696 és a közepes kategóriába tartozóké 1813 forint. A 883 forintnyi különbség, nélkül a legjobbak közé lép- Egy szántóegységre itt átla­tek élőre. Ugyanez tükröződik a kö­zös vagyon gyarapításában is. A kübekházi Sarló-Kala­pács Tsz-ben tavaly 52 fo­rintot fordítottak száz fo­rintnyi gazdálkodási ered­ményből a tiszta vagyon gya­rapítására. Az (illési Vörös Csillag Tsz-ben semmi sem jutott erre, a domaszéki Rá­kóczi Termelőszövetkezetben s& ~ak 2 *** gazdái vannak jelenleg az rint gazdálkodási eredmény után. Ugyanakkor, amikor a kübekháziak tavalyi bevéte­Irta: SIKLÓS JÁNOS első helyen. A tanácskozás kezdetén az dási eredményt értek el. Ez­elöadó a tudományos mód- után következik a röszkei szerekkel elkészített jarasa .... ... statisztika alapján összeha- L*1"" 3601 > a kiskundorozs­sonlításókat tett az önkölt- mai József Attila 3404, a 6ég alakulását ir.etóen a já- tápéi Ady Endre Tsz 2577 rás tsz-ei és az egyéni gaz- {orint egy katasztrálj6 hold gosan 3958 forint gazdálko- lük nagyobb részét beruhá­zásokra költötték, az egy tagra jutó átlagjövedelmük ennek ellenére is 21 049 fo­daságok eredményei között. Eszerint a búza termelési önkölt­sége a járás egyéni gazda­ságaiban 1959-ben 163 fo­rint volt mázsánkent, a tsz-ekben viszont 145,6 fo­rint. redukált szántóra számított tiszta jövedelmével. A jövedelmezőség — mint a tanácskozás megállapí­totta — ugrásszerűen emel­kedik. rintot ért eL A tanácskozás bebizonyí­totta. a homok- és a kötött tala­jok közötti különbség nem szolgálhat magyarazatul a gyenge tsz-ek részéről. A mórahalmi Uj Világ Tsz gazdái például minden száz Míg az első csoportban lévő katasztrális hold redukált Hasonló a helyzet a kukori- hat legjobb tBz egy szántó- szántóról 159 ezer forint ér­cánál is A járáp szövetke- egységre jutó á0agos tiszta tékü terményt adtak el az tórU értékű3'élő fe holt- Jövedelme 1988 forint volt államnak. Ugyanakkor a ha­munkát fordítottak egy má- 1958-ban, ugyanezek a tsz-ek sonló területen dolgozó tor­zsa májusi morzsolt kukorica az jdén januárban már 3294 ráskúti Petőfi Tsz csupán előállítására az egyéni gaz- szántóegységre ju- 58 ezer forintos eredményt mutatója tos^t m^S tó tiszta bevétellel zárták az ért el e téren. A különb­rint mázsánként. A sertéste- esztendőt. 1958-ban az egész ség tehát a kétféle munka­nyésztésben, hizlalásban rejlő j4ras átlagában még csupán fegyelemben, az irányításban lehetőségeknek csak egy kis {orirlt gazdálkodási tejlik. részét hasznaltak kj ed­dig a közös gazdaságok, eredmeny jutott egy szantó­mégis a tsz-ekben 9,96 fo- egységre, tavaly viszont 2245 rintért állítottak már elő a formtra emelkedett ez. Te­É rdéklődő emberek tíz­, ezrei tesznek fel kér­déseket, voltaképpen mi ls történt Párizsban? A reményekkel indult hétfői nap miért alakult úgy, ahogyan alakult? Erre a kérdésre megfelelt a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke és megfeleltek a szovjet lapok is. Ezzel mi magyar munká­sok és parasztok egyetér­tünk. Mert hogyan is kép­zelhető el, hogy egy ember jóhiszeműen beszélget a má­sikkal, aki közben a jóhisze­mű ember háta mögött tart­ja a tőrt. A Szovjetunió tiszta vizet öntött a pohárba. N. Sz. Hruscsov világosan beszélt: a szovjet delegáció nem tár­gyalhat addig, amíg az USA -nemzeti politikájának* te­kinti a szocialista országok elleni kémtevékenységet. A tárgyalás akkor válik idősze­rűvé, ha Amerika vezető kö­rei s személy szerint Eisen­hower elnök visszavonja ezt az ostoba koncepciót és saj­nálkozását fejezi ki a tör­téntekért, egyszersmind pe­dig lemond arról, hogy a kémkedést elnöki politiká­nak tekintse. Az Egyesült Államok eddigi gyakorlata ellentétben áll az ENSZ alapokmányával ellentétben áll a nemzetközi joggal és ellentétben áll az emberek becsületérzésével is. H ruscsov elvtárs e kér­dés kapcsán elfoglalt álláspontja teljesen indokolt és érthetó: „Amíg az Egyesült Államok kor­mánya ezt nem teszi meg, (tehát nem fejezi ki sajnál­kozását és nem szünteti meg a diverziót), addig a szovjet kormány nem lát lehetősé­get, hogy eredményes tár­gyalásokat folytasson a csúcsértekezleten az Egye­sült Államok kormányával. A szovjet kormány nem ve­het részt olyan tárgyaláso­kon, amelyeken a felek egyi­ke a hitszegést tette a Szov­jetunióval kapcsolatos poli­tikájának alapjává. Ha a szovjet kormány a jelen helyzetben részt venne az így eleve kudarcra kárhoz­tatott tárgyalásokban, bűn­részesévé válna a népek megtévesztésének. A szovjet kormánynak viszont ez nem szándéka.* Ez az álláspont világos és megfelel az emberiség be­csületes milliói érdekeinek. Ez a határozottság egyben a szocialista világrend maga­biztosságának, erejének is kifejezése. Hiszen mi, akik új világrend építésén dolgo­múlt évben egy kiló sertés­húst, az egyéni gazdaságok viszont 10 forint 80 fillért fordítottak átlagosan a hí­zott sertés egy-egy kilójára. A tájértekezlet résztvevői m e gbeszélésü kön csoportra osztották fel a járás tsz-eit: az új és a régiek csoportjára Az újak csoportjába kerül­tek azok a közös gazdasá­gok, melyek 1958-ban alakul­tak és azok is, amelyek ugyanakkor régi területük­nek legalább a 20 százaléká­val növekedtek. A második hát egyetlen év alatt nem­csak a gazdaságok száma kétszereződött meg, hanem az egy szántóegységre jutó termelékenység is. Az értekezlet résztvevői tudományos alapossággal bi­zonyították be: a gyors előrehaladás leg­alapvetőbb feltétele a kifo­gástalan munkafegyelem. A sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz-ben például a múlt év­ben négy katasztrális hold csoportba pedig a régi, je- redukált szántó jutott egy­Postás újítókiállítás nyílik Szegeden Postás újító kiállítást és sek bemutatása és híradás­híradástechnikai bemutatót történeti filmek vetítése te­rendez a Szegedi Postaigaz- szi változatossá. Alkalmi gatóság és a Postások Szak- postahivatalt is állítanak fel szervezetének szegedi terű- és a feladott küldeményeket leti bizottsága május 22— alkalmi keletbélyegző le­29-ig. A kiállítást szómba- nyomattal látják el. ton 12 órakor, a volt Tisza A kiállítás tartama alatt Szálló nagytermében ünne- május 24-én 17 órakor dr. pélyesen nyitja meg Fodor Lukász Alfonz postaigazga­István, a Szegedi Postaigaz- tó, a Posta Múzeum muzeo­gatóság vezetője. Bemutat- lógusa „A távbeszélő törté­ják a Szegedi Postaigazgató- nete* címmel előadást tart. ság területén dolgozók újí- majd bemutatják a Posta tásait. A kiállítást működő Múzeum „Halló, halló* című híradástechnikai berendezé- híradástörténeti filmjét A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata A Népköztársaság Elnöki totta honvédelmi miniszterré. Tanácsa a forradalmi mun- Az Elnöki Tanács B o 1 ­kas-paraszt kormánynak a d ó c z k i János rendkívüli Magyar Szocialista Munkás- és meghatalmazott nagykö­párt Központi Bizottságával vetet e tisztsége, valamint a és a Hazafias Népfront Or- Magyar Népköztársaság szagos Tanácsának elnöksé­gével egyetértésben előter­jesztett javaslata alapján Révész Géza honvédelmi minisztert — jó munkájának elismerése mellett — tiszt­sége alól felmentette, C z i ­n e g e Lajos tartalékos al­ezredest kinevezte honved altábornaggyá és megválasz­moszkvai nagykövetségének vezetésére kapott megbízatá­sa alól felmentette. Révész Gézát rendkívüli és megha­talmazott nagykövetté kine­vezte és megbízta a Magyar Népköztársaság moszkvai nagy követségének vezetésé­vel. Czinege I ajos életrajza Czinege Lajos Karcagon született Apja mezőgazda­sági munkás volt 36 éves. Már 12 éves korában dolgo­zott mint mezőgazdasági cse­léd, majd kovács mestersé­ban, közben katonai politi­kai akadémián tanult. 1954-tól mint a párt Köz­ponti Bizottsága adminiszt­ratív osztályának vezetője a fegyveres testületek elvi. get tanult. 20 éves korában szervezeti és személyi kér­kapcsolódott be a munkás- déseivel foglalkozott mozgalomba. 1945 óta tagja 1956 októberében részt a pártnak. vett az ellenforradalom fegy­A felszabadulás után ő veres leverésében. Helytállá­szervezte meg a karcagi if- sáért az Elnöki Tanács 1957­júságot. 1946-ban a karcagi ben a Munka Vörös Zászló rendezőgárda parancsnoka, érdemrendjével tüntette ki. 1947-tól 1951-ig különböző 195? óta a Szolnok megyei , .. . . ,......„ . partbizottság első titkára. partfunkciókat töltött be. BSzolnok megyé. 1951-től 1954-ig a hadsereg- ben országgyűlési képvise— ben szolgált alezredesi rang- lóvé választották, zunk. mindig őszintén, ken­dőzés nélkül mondtuk el szándékainkat, mert ezek a szándékok tiszták, mentesek mindenfajta hátsó gondolat­tól. Mi a világbéke megőr­zését tekintjük egyik legfon­tosabb nemzetközi kérdés­nek, mely összefügg a két világrendszer békés egymás mellett éléséveL Ebből az következik, hogy ml nem akarunk háborút kezdemé­nyezni, mi nem avatkozunk be más társadalmi rendszerű országok belügyeibe, nem szervezünk diverziót a kapi­talizmus ellen. E z az eset azt i6 mutat­ja egyébként, hogy a békéért folytatott harc nem megy mindig si­mán, természetesen zökke­nőkkel jár és előfordulnak olyan helyzetek, hogy ne­hezen lehet előbbre jutni az emberiség békés életének megmentéséért folytatott küz­delemben. Nem változott a nemzet­közi erőviszonyokban sem­mi. A csúcsértekezlet elna­polása, vagy elhalasztása nem jelent semmiféle erővi­szonybeli eltolódást, ellenke­zőleg: a szovjet kormánynak ez az álláspontja a legkife­jezőbb bizonyíték arra, hogy a szocialista világtábort nem lehet ijesztgetni, fenyegetni, kémkedési, diverziós politi­kával sakkban tartani. A szovjet kormány képvi­selői változatlanul fenntart­ják álláspontjukat, melyet N. Sz. Hruscsov terjesztett elő a hétfői előzetes össze­jövetelen a kormányfők előtt Ez érthető, hiszen a mi táborunk pozíciója soha nem volt ilyen kedvező, ilyen egységes és ilyen erős. Ne­künk nincs okunk nyugta­lanságra, idegességre, mert a ml helyzetünk szilárd, s nem nekünk kell szégyenkeznünk, hanem Amerikának. Ameri­ka nem minket sodort sú­lyos helyzetbe, hanem a szö­vetségeseit Nem jó szem­mel nézik a francia munká­sok és a francia értelmisé­giek, hogy vezetőik olyan szövetségest választottak, aki a nemzetközi jog elemi sza­bályait sem tartja be. Biz­tosan megkérdezik De Gaul­le elnököt, hogy mi a véle­ménye erről az amerikai cse­lekedetről. Hasonló a hely­zete Macmillan angol mi­niszterelnöknek is. A z amerikai kémtevé­kenység nem tetszik sem Angliában; sem Franciaországban, e két or­szág vezető körei sem nézik jó szemmel szövetségesük „hátborzongató* politikáját A szovjet kormány feje ha­tározottan utalt arra, hogy nemcsak a kémkedést végző repülőgépekre sújtanak le, hanem azokra a támaszpon­tokra ls, ahonnan a diver­zióra induló gépek felszáll­nak. S ebből a kijelentésből nemcsak Pakisztán és Nor­végia értett, hanem mind­azok az államok, amelyek támaszpontot engedtek terü­letükön az amerikai haderő­nek. Ezek az államok is el­gondolkoznak ezen a hely­zeten és valószínű, hogy a jövőben alaposan meggon­dolják. mennyiben és hogyan engedik felhasználni a terü­letükön lévő amerikai kato­nai támaszpontokat Ezekből a sorokból vilá­gosan kitűnik, hogy a jelen­lengi nemzetközi helyzetben a kapitalizmus pozíciói, kü­lönösen az Egyesült Államok helyzete ingott meg a nem­zetközi porondon és Eisen­hower tekintélye szenvedett nagyon nehezen helyrehoz­ható csorbát. N agy figyelemmel kísé­ri a mi népünk is a nemzetközi események alakulását, miközben mél­tóságteljesen, nyugodtan és szorgalmasan végzi munká­ját az üzemekben, a földe­ken és a hivatalokban. Ez a magabiztosság mindenek­előtt abból a meggyőződés­ből fakad, hogy a szocialista világtábor megfelelő erővel és pozícióval rendelkezik. Ez biztosíték arra, hogy nem sodorhatják kalandor­politikusok veszedelembe ve­rejtékes, nehéz munkánk eredményét. Azzal szolgál­juk legjobban és legcéltuda­tosabban az emberiség bol­dogulását, a béke biztosítá­sát, ha munkánkat jól elvé­gezzük azon a helyen, ahova az élet állított. A ml poli­tikánk megfontolt és józan politika. Tudatában vagyunk erőnknek és annak is, hogy a békét védelmeznünk, biz­tosítani munkánk mellett azzal tudjuk, hogy erősítjük a szocialista világtábort, meggyorsítjuk, erősítjük ha­zánkban a szocializmus épí­tését. A nemzetközi helyzet­ben beállott változás nem jelenti azt, hogy a Szovjet­unió lemondott volna a bé­kés egymás mellett élés elvének gyakorlati megvaló­sításáról. Erről szó sincs. N. Sz. Hruscsov nem úgy állította be a kérdést, hogy a tárgyalások új rafel vételére ne kínálkozna lehetőség. Az ismeretes nyilatkozatban vi­lágosan leszögezte, hogy: „a Szovjetunió a maga részéről továbbra is lankadatlan erő­feszítéssel törekszik a meg­egyezésre .. .* „Szilárdan hiszünk a bé­kés együttélés szükségessé­gében, mert ha elvesztenénk hitünket a békés együttélés­ben, ez annyi lenne, mint az emberiséget háborúra kár­hoztatni, mint beleegyezni a a háborúk elkerülhetetlensé­gébe. Márpedig a jelen kö­rülmények között világos, milyen szerencsétlenséget zúdítana a háború minden népre.* K itűnik ebből, hogy a szovjet kormány és vele együtt az egész szocialista világrend új tár­gyalásokat kíván az emberi­ség békés életkörülményei­nek biztosítása érdekében. S ha a jelenlegi amerikai kor­mány nem hajlandó, akkor a következő kormánnyal, vagy az azt követő kor­mánnyal tárgyal a Szovjet­unió kormánya. Mert a bé­ke fenntartása, a békés egy­más mellett élés megvalósí­tása több mint 2 milliárd ember érdeke. S gyakorlati­lag is a föld lakosságának e túlnyomó többsége harcol, küzd azért, hogy a Penta­gonban ülő fékevesztett kis csoport és az őt támogató militarista körök* ne vigyék kalandba, katasztrófába az emberek millióit. Mi, magyarok, szerencsés csillagzat alatt állunk, mert a mi népünk abszolút több­sége is ezen a nézeten van. Ez az egészséges élniakarás gyöz, diadalmaskodik: s eb­ben benne van a mi népünk szerepe, munkája, lelkesedé­se is. Tiltakozások az amerikai kalandorpolitika ellen HIROSIMA LAKÖI ELLENZIK EISENHOWER TERVEZETT LÁTOGATÁSÁT Az Akahata jelentése sze­rint Hirosima város huszon­ötezer lakosa határozatot fo­gadott el, s ebben szembe­helyezkedett Eisenhower el­nöknek a közeljövőre terve­zett japáni látogatásával A PAKISZTÁNI KORMÁNY TILTAKOZOTT AZ AMERIKAI KORMÁNYNÁL Mint a karacsi rádió je­lenti, Ajub Khán pakisztani elnök kedden sajtóértekezle­ten közölte, hogy a pakisz­táni kormány tiltakozott az amerikai kormánynál és kö­vetelte, hogy a jövőben sem­mi körülmények között 6cm ismétlődjenek meg az »U—2* amerikai repülőgéppel tör­téntekhez hasonló esetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom