Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-14 / 88. szám

5 Csütörtök, 1960. április 14. Pénzgazdálkodás és művelődés Mire fordítják a kulturális alap összegét a Jutaárugyárban? Egyetlen üzem kulturális leolvad a termelő üzemrész- remthetnek egy prímás, egy alapra fordított forintjait be), eddig nemigen lehetett másodhegedűs és egy bőgős tekintve, majdhogynem hű tűzveszély és egyéb okoknál személyében. S ebben a ze­képet kapunk az ott folyó fogva kihasználni kulturális nészek szakszervezete is se­kulturálls életről is. A lát- rendezvényekre. Most kellő gitkezhet, mégpedig otyktp­szat azonban csalhat, mint intézkedések megtételével pen, hogy megfelelő embere­például a Szegedi Jutaáru- ezen is lehet segíteni. Meg- ket keres és ajánl, akik egy­gyár esetében, ahol jobb az felelő rendezőgárdával s az ben az üzem dolgozói is len­üzemi műkedvelő művészeti egyébként is akkor szolga- nének, s akik a munkaterü­csoportmunkája, mintameny- latban lévő vagyonőrökkel letet tényleg kenyérkereset­nyi ősszeg jelenleg rendelke- meg lehet oldani az eddigi nek tekintenék, s nem ho­zésükre áll a kulturális alap- lehetetlent. Nagyobb felügye- zakodnánek elő folyton mű­ből. Igaz, különösebb anya- letet kell biztosítani, hogy vészi mivoltukkal, s ami ez­gi probléma így sem szorít- még italmérés esetén se zei »jár«, a munkahely, a ja őket. Ruhatáruk, felszere- csellenghessen el senki a beosztás finnyás válogatásá­Iésük kielégítő, sem a színját- művelődési terem területéről. Val. Az üzemben volt már szók, sem a táncosok nem Csupán szervezés dolga ez, zenész dolgozó, akire úgy panaszkodnak. Az utóbbiak de ha megtörténik — éspe- vigvóztak, akit ügy óvtak, azért nem, mert csak lá- dig minél előbb —, akkor a hogy a raktárban kapott nyok alkotják az üzemi tánc- színjátszócsoport már saját könnyű fizikai munka beosz­csoportot, s fellépéseik al- termében mutathaja be Ge- tágt, nehogy a keze elnehe­kalmával a honvédség tán- rencsér Miklós Kerekeskút züljön. Ennek a művésznek cosait kérik fel közös sze- című drámáját, amelyre nagy ez a beosztás is nehéz volt, replésre. Az üzemi fiúk, buzgalommal készül. de az üzemi zenekarban sem úgy látszik, nem szeretnek Ez a járhatóbb út min- akart játszani. hát in­táncolni — esetleg azért denképpen, különösen, ha kább megszökött. Ezért kell nem, mert nincs csizma, azt nézzük, hogy az üzem tehát most megfelelő zenész­amiben táncoljanak. Gyula- és Béketelepen, va- em,ber (több is) — az üzemi B „. « .... lamint Dorozsmán lakó dol- tánckar mellé. Sztikos gazdálkodás gozói és azok hozzátartozói s ha ez a problémáia is i e i„t a szívesen eljönnek — mint megoldódik a Szegedi Juta­Évi 15 ezer fonnt jut a ahogy eMig js _ ^kre a áruevár művészeti csoport­kulturális alapra a Szegedi rendezvényekre. Látható ez iónak akkor még töretle­Jutaárugyárban, a sportalap- a szerdai keskenyfilmvetité- „ebb ' mée teljesebb les' nak viszont ennél jfval tobb 6eken de mérhet6 a közcl- munkáia, amelyet eddig is PénJ múltban Ieza3lott üzemi sok siker koronázott. Cstkós hogy a 'Poitoaok Penzet so- vaioversenyen is, amikor alig Mihály, a Szakszervezetek ra fordított ESK- ŐE *** he az érdeklődők a Megyel Tanács. kuUúrfele­han keveseljük. Mert mtt is terembe. WfSSC összegú kulturális iapbó"? S.fél erdbdl Közös akarattal tehát nek — mert teljesülhetnek v,„„i oon többre viheti az üzem mű- saját erőből ls —, akkor ffkedvelő művészegyüttese, s méginkább dicséret Illeti embernek a rendszeres pro- reméihető, hogy a tánc- majd őket bákert, a sokszor nagyon rs c%porthoz ^^art is te- J aldozatos munkáért nem is K sok ez az összeg, azonban fizetnek ki a kulturális alapból? A zene-, a tánc-, és a szín­játszó oktatóknak összesen Még mindig nem történt in'ézkedés a gázpalackok ügyében A budapesti igazgatóság válaszra sem érdemesíti Szegedet Néhány héttel ezelőtt a szegedi gázpalacktulajdono­napra érkezett meg a teli gázpalack. sok kérésére a szerkesztőség Ez persze sok problémát oko­foglalkozott a gázpalackok zott — nem kevesebb, mint szállítási problémájával. Ak­kor megírtuk, hogy a Buda­pesti Gáz- és Szénsavértéke­1800 szegedi családnak. A városi tanács kereske­delmi osztálya, értesülve a sítő Vállalat igazgatósága gázpalacktulajdonosok prob­rendelkezésének értelmében lémájáról, azonnal felírt a ragni-sa.?" sas? xsrsus a gázpalackok szállítása. idestova harmadik hete el­Tudniillik, míg azelőtt elég küldték, benne sürgŐ6 vá­volt, ha a gézpalacktulajdo­nosok személyesen, vagy te­lefonon beszóltak a szegedi gáz- és szénsavértékesítő te­lepre, s a fuvaros már az­nap kivitte a gázzal telt pa­lackot és visszavitte az üre­laszt kérve, de • budapesti igazgatóság még csak válaszra sem méltatta a kereskedelmi osztály leve­lét, s ezzel természetesen az set, most ezt a szállítási mó- i800 sázpalacktulaj­dot leállították. A rendelke- do£°?. J™***™ zés szerint a magánfuvaroe- "f ^ 4x,.+z„» lehet ezt a sok embernek sal történt megegyezés alap­ján előbb be kell vitetni az üres gázpalackot a telepre, s utána kapják meg a teli gázpalackot. Mivel dupla utat tettek meg így a fuva­rosok, felemelték a szállítási költséget is, s emellett volt olyan család is, aho­gondot okozó visszásságot megszüntetni. Éppen ezért helyesnek tartanánk, ha a Budapesti Gáz- és Szénsav­értékesítő Vállalat igazgató­sága, meghallgatva a jogos panaszt, megpróbálna a le­hetőségekhez mérten jóindu­latúan intézkedni a gázpa­vá a bejelentés után két lackok ügyében. Magyar asszonyok ajándékai a nemzetközi nőkonferenciára Az elmúlt napokban több gyar Nők Országos Tanácsá. j ezer szebbnél szebb ajándék, nak központjában. Az asszo­L. F. I emléktárgy gyűlt össze a Ma­ez az összeg, jórészt az ő tiszteletdijukra megy el a kulturális alapból egy évben közel tízezer fo­rint. A fennmaradó ötezer­ből "gazdálkodik* az üzemi műkedvelő művészeti cso­port. Ezt az összeget kétsze­ri "vidéki* — például mi­hályteleki — szerepléskor el is fizeti teherautóra, a szín­játszó csoport felszerelései­nek, díszleteinek szállításá­ra, s utána nincs is tovább miből gazdálkodnia, hacsak egy-egy beléptidíjas ren­dezvényből nem marad va­lami. Járható út Az üzem vezetősége most tnár foglalkozik azzal a gon­dolattal, hogy a jövőben az eddiginél több jusson a kulturális alapra. Ezt úgy is el lehet érni — hasonlóan az üzem művelődési termé­ben folyó hetenkénti kes­kenyfilmvetitéshez. amelynek megtekintése belépődíjas —, hogy a színvonalas kulturá­lis rendezvények többet hoz­zanak az eddig tervezett összegnél. A művelődési ter­met rossz fekvése miatt (be­Az egészségőr munkában Igy szerez érvényt az egészségügyi rendszabályoknak Kónya Ferenc a III. kerületben Kónya Ferenc a III. kerü- sokkal. Hiszen a kerületi ta- egészségügyi rwid&zabályo­leti tanács egészségőre. Túl nács végrehajtó bizottsága- kat. Hát a piacon milyen van már az ötvenen, bár nak nemcsak arról kell gon- szabálysértési esetek szok­mozgékonysága. fiatalos jó- doskodnia, hogy a kerület tak előfordulni? kedve miatt alig nézné az lakói megismerjék az új Leggyakrabban a füs­ember többnek negyven rendeleteket és rendszabá- tölt hús árusítására vonatko­évesnél. lyokat, hanem arról is, hogy zó szabályt próbálják áthág­— Annak a munkának, ezeket a rendszabályokat ni _ hangzik a válasz. A amit én végzek — mondja minden lakó be is tartsa, most is nevetve —, bizony .... . .... .. nélkülözhetetlen kelléke a AhtK Kijátszanak mozgékonyság. Elég nagy a az állattartásról szóló harmadik kerület, s nap tanácsi rendeleíet szabály szerint ugyanis füs­tölt húst és kolbászt piacon árusítani csak állatorvosi engedéllyel szabad. Előfordul­nak aztán különféle szabály­talanságok a tejtermékek — Itt van kérem — feleli árusításával kapcsolatban is. készségesen Kónya Ferenc Kónya Ferenc mielőtt egészségőr — a legújabb egészségőr lett volna, a Köz­egészségügyi rendszabály, egészségügyi és Járványügyi amely szerint óvodák és is- Állomáson dolgozott. Tisztá­. 100 méte- ban van tehát azzal, meny­. TCAnv. Ferenccel körzetben tilos a sertés- nyire fontos ezeknek az pfnShin ar^ól ho^an tartós' ^nek a rendszabály- egészségügyi előírósoknak a Pontosabban arról hogyan nak természetesen megvan a betartása. Tudja milyen maga "^g^gügyi felen- nagy szerepe van'a pisá­kat a körzetébe tartozó lakó- tfcége Vannak viszont em_ nak> a g^ynek, a szemét­berek, akik megpróbálják fek ? járványos betegségek . . ..... , , terjedesében. Előtte nem megls kijátszani, megszegni froJtt szavak ^ a rendsza­ezt a nagyon fontos rendsza- bályok. bólyt. Legutóbb a Felsőfokú Tanítóképző gyakorló iskolá­mint nap végigjárom, be­kukkantok boltokba, házak­hoz, iskolákba, nincs-e vala­mi hiba az egészségügyi rendszabályok betartása kö­rül. __ __ Hát éppen ezekről a rend- kp{ák fcözihW szabályokról akarunk most így ül föl kerékpárjára mindennap a karikázik jának közvetlen szomszéd- végig a kerületen: hogy ne Búsvétr ságában, az Oltványi utcán értem tetten egy ilyen sza­bálysértőt. — No és? Mit csinál ilyen­kor az egészségőr? — hang­zik a következő kérdés. — Először is elmondom az illetőnek, milyen rendsza­bályt sértett meg — vála­szolja. — Aztán fölveszem a jegyzőkönyvet és benn, a ta­nácsnál jelentést teszek a kerületi főorvosnak, dr. VI­tos Györgynek. Az illetőnek végzést küldenek ki, hogy egy meghatározott időn — például 15 napon — belül távolítsa el a sertéseket ar­ról a helyről. Ha ez a vég­zés sem használna, úgy a tanács gondoskodik arról, hogy érvényt szerezzen a ki­adott rer.ds' '>,oknak. Szabálytalanságok a piaci árusításnál Ma éppen heti piac van, s úgy tudjuk, a III. kerületi tanács egészségőre ellenőrzi azt is, hogy a piaci árusok betartják-e a rájuk kötelező legyen semmi hiba az írások betartása körül. elő­P. L nyok, lányok küldeményei között van a kalocsalak kedves ajándéka: művészien hímzett szoknya, kötény, pruszlik, ing és fityula. A szegediek papucsot, a hala­siak híres csipkéjüket küldik az április második felében Koppenhágában tanácskozó nemzetközi nőkonferencia részvevőinek. Az ajándéko­kat már becsomagolták, négy ládában indítják útnak. Thinereff en Móra "lentiek Móra Ferencnek csaknem száz, eddig ismeretlen leve­lével gazdagodott a szegedi irodalmi múzeum. Az érté­kes irodalmi emlékeket dr. Domokos László bocsátotta a múzeum rendelkezésére, aki az 1900-as évek elején Móréval együtt volt újság­író a Szegedi Naplónál. Az egykori jóbarát által meg­őrzött Móra-levelekból az irodalomkutatók most még jobban megismerhetik a nagy szegedi író életét és gondolatvilágát. Az 1908— 1928 között írott levelek többek között tanúsítják, hogy Móra mélységesen el­ítélte az első világháborút és szívvel-lélekkel támogatta az 1919-es Magyar Tanácsköz­társaságot. Amikor a Ta­nácsköztársaság megbukott, nehéz Időszak következett az íróra !». Erről így ír: "Nagypénteken már a rab Szegedről válaszol rabul és félénken az, aki március 21 óta sokat gondol barátaira. Tavasztalan tavasz Jött, mély és sötét kút lett Szeged, pa­rázzsal kitéglázva*. Mórát a Tanácsköztársa­ság napjaiban viselt tisztsé­ge miatt sokat zaklatták, az igazoltatásokról, a fekete listára való felvételéről ugyancsak beszámol a most előkerült levelekben. "A fe­hérterror őrjöng Szegeden. Két nap alatt 220 letartóz­tatás történt- — írja egyik levelében. Tartott a szemé­lye ellen irányuló bosszútól is, és — mint írja — ezért még a végrendeletét is el­készítette. A Móra életére vonatkozó érdekes és új adatokat tar­talmazó leveleket dr. Madá­csy László, az irodalmi mú­zeum vezetője rendezi sajtó alá. A tervek szerint a kö­zeljövőben a Szegedi Tudo­mányegyetem egyik tudomá­nyos kiadványában teszik közzé a nagy író eddig ts­meretlen leveleit. Tanszékvezetők baráti beszélgetése a Pedagógiai Főiskolán Rendkívül hasznos és egy- ről, terveiről Csukás István ben kellemes találkozó zaj- igazgató tájékoztatta a jelesi­lott le kedden este a Szege- lévőket, majd kötetlen be­di Pedagógiai Főiskolán. Az szélgetés következett. Ennek igazgatóság — egy tavalyi során alkalom nyílott arra, bevált kezdeményezésük hogy a főiskola tanárai, folytatásaként — baráti be- másrészt a részvevő vendé­szélgetésre hívta össze a gek kölcsönösen kérdéseket tanszékvezetőket és meghív- tegyenek fel a munkájukat, ta a város politikai életinek a város életét, fejlődését több vezetőjét. Részt vett a érintő területekről. Lehető­találkozón Biczó György, a ség kínálkozott emellett a városi tanács v. b. elnöke, vélemények kölcsönös kiese­Simon Béla, a városi pártbi- rélésire és bizonyos tenni­zottság osztályvezetője, La- valók közös kiformálására csán Mlhályné onszéggyűlé- is. Ezért Jelentett a szokásos si képviselő, a népfront bé- értekezleteknél lényegesen kemozgalmának szegedi ve- többet e beszélgetés, mert zetője. Sárközi István, a hiszen kötetlen formák, ba­pártbizottság művelődéspoli- rátl keretek között számos tikai felelőse és Túri Géza, olyan kérdés megvitatására a városi tanács művelődés- is sor kerülhetett, amelyre ügyi osztályának vezetője is. máskor kevésbé van mód. A Pedagógiai Főiskola te- őszinte hang jellemezte a vékenységéről, az elmúlt hó- beszélgetést, amely egyéb napokban elért eredményei­Megjegyzés •.. Szegeden most tisztasági hónap van. Üzletekben, üzemekben, lakó­házakban kétsze­res buzgalommal takarítják, söprik a fölgyülemlő sze­metet, az elejtett papírokat, a ciga­rettavégeket, a narancshéjat. Fo­kozottab az ellen­őrzés is. A sze­gedi utcákon és tereken pedig a Köztisztasági Vál­lalat végez szor­gos és eredmé­nyes munkát nap nek ról van szó. Ar- gal és renddel. A ról, hogy bár az szemben levő üres egyetem épülete telek ma is az ő nem főútvonalra szemetükkel tele. esik, mégis egye- S végig az utca. tem, a tudás haj- Összegyűrt, tépett léka, ahol a tudo- papírfoszlányokat, mányok külföldi mindenféle hulla­művelői, külföldi dékot, szemetet tudósok is meg- sodor a szél az fordulnak. Olyan ez a kis utca — Táncsics Mihály utca —, mint egy elha­gyott csatatér. Né­hány héttel ez­előtt befejezték az úttesten Nemrégiben egy szovjet küldöttség járt az egyetemen. Közülük valaki szóvá tette az ut­ca elhanyagolt, szemetes voltát. Valóban, ezt nem lehet szó nélkül egyetem épületé- megállni renoválását. mint nap. Mégis nekik szól az alábbi meg­jegyzésünk. Az Ady téri egyetem környékének elha­Az egyetem akkor A megjegyzés csupán ennyi: csi­rendet csinált a náijanak már vég_ maga portáján. egy kis „„agy. De a renoválást végző vállalat nem nagyon törő­nyagolt állapota- dött a tisztaság­takarítást* a Tán­csics Mihály ut­cán. P. fc. problémák mellett minde­nekelőtt a főiskola tanárai­nak nagy felelősségét bon­colgatta az ifjúság világné­zeti, szocialista szellemű esz­mei-politikai nevelésében. Ehhez természetesen elen­gedhetetlen. hogy maguk az oktatók ls a marxizmus-le­ninizmus meggyőződéses, kö­vetkezetes híveiként végez­zék munkájukat és érezzék azt a társadalmi megbecsü­lést. amely hivatásuk gya­korlásában segíti őket. A be­szélgetés alkalmával kitűnt, hogy a Pedagógiai Főiskolán e tekintetben is nagy hala­dást tettek és nagymérték­ben ennek köszönhető a fő­iskola társadalmi súlyának megnövekedése is. Koránt­sem szabad azonban ezt be­fejezettnek tekinteni, ha­nem a főiskola tanárainak napi oktató is tudományos munkájukkal, társadalmi te­vékenységükkel jelentékeny részt kell vállalnlok az egész népet átható feladatok vég­rehajtásából. A keddi baráti beszélgetés megmutatta az erre való hajlandóságot és e jól sikerült találkozónak ez volt egyik legnagyobb ér­téke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom