Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

3 Csütörtök, 1960. április T. TAVASZ a szegedi szövetkezeti halászoknál Minden jóravaló halász­ember ilyenkor, március vé­ge felé már a vízen jár, sót mi több, szerencsével is, nemcsak megszokásból, a vlz iránti szerelemből. Alig par napja még, hogy hírt adtunk az idei első óriásharcsáról, amit a Kossuth Halászati Termelőszövetkezet marosi emberei fogtak, máris vár­ják a még nagyobb szürke rablót, mert a Tisza é6 a Maros vízállása kedvező most a nagyhalak vándorlá­sának. Az évről évre ismét­lődő példák bizonyítják is, hogy a Dunából szívesen át­rándulnak a szőke Tiszára az óriásharcsák, csak tudni kell őket zsákmányul ejteni. Lafíoló hálókkal és varsákkal Az algyői laftoló-hálós csa­pat id. Gercsó András pa­rancsnoklásával már az első tavaszi napokban mázsányi vegye6halat, főleg harcsát zsákmányolt. Ifj. Gercsó András pedig a víz közt futó perlonhálóval emelt ki közel 50 kiló balint. Az ára­dás sajnos kiszorította a laf­tolókat a mély vízről, s rá­kényszerítette őket a kis szerszámok, a varsák hasz­nálatára. Vegyes halban, fő­leg keszegben, csukában, s a már lassan mozduló pontyban sem volt hiány, sőt a Tisza határmenti sza­kaszáról már 8—10 kilo­gramm kecsege is szárazra került. Rózsa József és a két Pintér György, apa és fia pedig még csak most telep­szenek le, ütnek igazán ta­nyát a tavalyi helyükön. S Rózsa Józsefnek lehet olyan szerencséje most is, mint iiéhány esztendővel ezelőtt, amikor egyetlen hálóhúzás­sal több mint négy mázsa kecsegét fogott, úgy eltalálta a halak bolybaverődését. Kedvezőek a kilátások A Tisza és az összes többi természetes víz kedvezőbb lesz az idén, mint tavaly volt, mert a két év előtti ártérig futó áradásban ered­ményes volt a halak ívása, s az akkori ivadékok most már a kilónyi súly körül tartanak. A hólé fokozatos levonulása a halószoknak kedvező állásban tartja a Tiszát, a Marost, s az ed­digi eredmények sokkal job­bak, mint a tavaly Ilyenkori volt. Januárban négy, feb­ruárban nyolc és március­ban 20 mázsa vegyeshalat fogtak a Kossuth Halászati Termelőszövetkezet tagjai. A szövetkezet két új taggal is gyarapodott az idén, a -Gyöngyhalász* néven is 's­mert Moldován Ferenccel és Prágai Józseffel. Mindketten a Nagyfa környéki Tisza­szakaszon és az oda tartó csatornákon dolgoznak, s ta­valy közel 20 ezer forintér­tékű halat fogtak ketten. Az idén külön-külön szeret­nének ennyi értékű halat hozni a szegedi csarnokba, mondván, hogy a szegedi já­tékokra idesereglő vendéfjek az ő halukra is biztosan szá­míthatnak. Hogy legyen is mit kifogni A határszakaszig futó Holt­Tiszába 68 métermázsa iva­dékot, tükör- és belgapon­tyot telepít az idén a Kos­suth Halászati Termelőszö­vetkezet. Eddig két év alatt sem telepítettek ennyi ha­lat, s ennek megfelelően kö­zel 250 métermázsa holtági haltermésre is számítanak. Halőreik, Meleg István és a többiek, bizonyára rajta lesznek majd, hogy annak idején a 17—18 fokos kis­vízre vonuló ívóhalakat ná­szúkban senki se zavarhassa meg, orvhalászok Mihályte­lek és Röszke alatt, mint ahogy azt a korábbi évek­ben tették. A holtágakban az idén elejét akarják venni a nem jelentős, de mégis bosszantó halpusztulásnak, amely ese­tenként előfordult. Két év óta folyik ugyanis kísérlet a szórványos halpusztulás oká­nak kiderítésére, és annyit már megállapítottak, hogy a Maty-érbe befolyó vizek kü­lönféle ipari szennyeződései a Holt-Tiszába szerves anya­gokat visznek, amelyek a befolyásnál 3—4 kilométer hosszan kivonják a vízből az oxigént. Ennek megaka­dályozására most az ellen­szer kísérletezésén dolgoz­nak, s a befolyásoknál majd égetett mész beszúrásával veszik elejét a víz további szennyeződésének. Készülnek a szabadtéri játékokra is Szegeden is több év óta megnövekedett és azóta is fokozódó halfogyasztás ser­kenti a Kossuth Halászati Termelőszövetkezetet a mind erőteljesebb haltermelésre a természetes és a mestersé­ges vizeken egyaránt. Ennek megfelelően rendezik be a Roosevelt téri halászcsárda is, ahol mostanában közel 30 ezer forint értékű belső tatarozást végeztettek, s új felszerelési tárgyakra több mint 6 ezer forintot költöt­tek. Már tervezik nyárára a csárda előtti kerthelyiség ki­alakítását. amelyre mintegy 60 ezer forintot fordítanak. Ennek tudatában a halászok bizonyára most is jóval túl­haladják évi terméseredmé­nyüket, a 621 métermázsára tervezett mennyiséget. Eh­hez most minden adottság megvan. A vizek máris jól fizetnek, a következő hóna­pokban pedig egvre jobban. Lődi Ferenc A. újságpapírba csomagolva Ez a meghökkentő cím, ha tulajdonképpen nem is fedi a valóságot, de mindenesetre igaz lehetne — legalábbis a Szegedi Nyomda Vállalat legutóbbi pontos statisztikai adatai szerint. Kiszámítot­ták ugyanis, hogy az elmúlt évben 4100 oldalnyi újságot állítottak elő, amelyhez több mint 511 ezer kilométer hosz­szúságú papírmennyiséget használtak fel. Ez azt je­lenti, hogy ha a kinyomott oldalakat egymás mellé kiterítenék, akkor majdnem tizenhá­romszor érné körül a Föl­det. Az üzem gépszedői egyéb­ként az elmúlt évben mint­egy 150 millió betűt szed­tek ki. Ha ezeket a betűket egymás mellé raknánk, ak­kor az olvasónak Miskolcig kellene szalad­nia, hogy a kiszedett szö- t veget végigolvashassa. Néhány, inkább csak ér­dekességnek számító adat ez a Szegedi Nyomda Vállalat életéből. Mégis ilyen és eh­hes hasonló eredmények se­gítették elő, hogy ez az egy­re fejlődő vállalat az 1959 II. félévi munkája eredmé­nyeképpen már hatodszor ünnepelhette az Több szegedi szerző új művének sikeres eredeti bemutatója a felszabadulási emlékműsorban Emelkedett hangulatú, magas színvonalú estet rendeztek a színházban Az idei felszabadulási vész vezényletével, majd Bő- a Dal a hazáról című kórus­színházi díszünnepség mind nyász Ilona szavalta József művet is, amelyet a Szegerii rendezésben, mind gondos Attila Levegőt című költe- Zenebarátok Kórusa adott összeállításában és szinvona- ményét. E múltat idéző vers elő Szabady István szólójá­lában méltó volt nagy nem- után összekötő szöveg és val, Vaszy Viktor vezényle­zeti ünnepünkhöz. Ezúttal a műsorszámok követték egy- tével. E nagy kórusművet a közreműködő művészeknek mást. h»'res szovjet zeneszerző, és együtteseknek sikerült Dómján Edit Fodor József Alekszandrov művéből Va­olyan kiváló, emelkedett Piros fejfák, Kovács János Viktor hangszerelte nagy hangulatú és magas színvo- pedig Lev Osanyin Budapest szir™ s, .zenekar™ <?s oal.i estet nrodukálniok . . " 8 oratonum kórusra. Ugyan­amelynek önállóelőadás- CÍmŰ Versét adta elŐ> majd csak szegedi szerzök ™úve ban való megismétlése is a szlrlház énekkara Kemény — Waldman József és Mi­célszerű lenne a nagyközön- Ha egyszer béke lesz kezde- _KÍr°ÍLi ség számára. A műsor mű- tű kórusát, zenekari kíséret­vészi erővel sugározta az tel énekelte> virad Zoltán ünnep történelmi jelentősé- „ . .... _ " melyet gét és a felszabadult 15 év vezenyletével. IUes Bela óriási változásait, s egyúttal Vígszínházi csata című re­művészi élményt nyújtott, gényének egyik részletét Nagy érdeme van ebben Bé- Lontay Margit olvasta kés Andrásnak, a Szegedi . , . - -— Nemzeti Színház rendezőjé- ™IÜ"°Sen lmpozans szama szólnunk az eredeti bemu­nek. aki kronológiai sor- volt a műsornak a mintegy tató kapcsán arról az őszin­rendbe szerkesztette a mű- 300 tagú, iskolásokból álló te és eredményes törekvés sort és számos komoly ötlet- kórus és a szegedi munkás- ről( amelyet a táncjáték tel rendezte meg Ugyanígy örzenekar közös szóma _ a ^^ J hg_ nagy elismerés Illeti val.- Dal a felszabadulásról Aha- gyományaink új, szocialista mennyi szerzőt köztük: a talmas elöadó együttest Kiss tartalommal való megtöltése poetikusan szép osszekoto Mária tenár vezényelte érdekében szöveget irt Simon Istvánt, „ -., ..... Kodály Hary-intermezzó- Mint minden alkalommal, ját és a Hunyadi opera Pa- most is szűnni nem akaró lotását a színházi zenekar, tapssal jutalmazta a közön­László című oneráiának nvi- ÍU6tVe tónckar adta e10' ség a szovjet katonák két. íereít á ma3d tÖbb S2egedi SZerZÖ Új népitáncát, különösen a Ka­tányával indult, melyet a műve, kórusszáma és verse tonatáncot. melynek előadá­3 került bemutatásra. Miklós ^ során az együttes egé­a Hajnal hasad, csillag ragyog című népi táncjáték, az ÉDOSZ kitűnő ének-, zene- és táncegyütte­se mutatott be a tanítókép­ző diákjaival közösen. A fek legnagyobb elismeréssel kell s a közreműködő együttese­ket, művészeket. A műsor Erkel Hunyadi színház zenekara Vaszy Viktor érdemes mű­Megjöttek a fecskék A városban még vízi rovarok mii- Itthcm vannak alig látni őket, de liárdjai rajzanak már a parti fecs­a fehértói rezet- itt, bőséges táplá- kék ls. Tanyáju­vációba — ahol lékül szolgálva a kat a Tisza és a sok ezer átvonuló villásfarkú mada- Maros mentén és fészket rakó raknak. A fecs- ütötték fel. A f°­madár tanyázik kék egy ideig itt lyók meredek — mepjöttefc a tartózkodnak. s partjain, a szaka­füsti- és a mol- amikor melegebb- dékos, homokos nárfecskék. A vá- re fordul az idő részeken vájnak rosokban és fal- és a lakott hely- maguknak fészket, vakban egyaránt ségek felett is Egy régi mon­várt, kedves ma- megjelennek a le- dás azt tartja: egy darak hazatértük vegőben az apró fecske nem csinál után először min- rovarok, akkor nyarat. S ha ez dig a vadvizek szélednek szét. iffu is van- ió tud­környékét keresik Felkeresik, kija­fel, mert a tavak vitják régi fesz­es nádasok felett keiket, mások új éledezik legkoráb- szállást, puha ot­ban a rovarvilág, honi készítenek Kérészek, szunyó- nagy szóra alom . gok hada s egyéb mai, türelemmel. ni, hogy itt van­nak, jönnek, mert a villásfarkú kis madarak a ta • oasz legmegbízha­tóbb szárnyas hír­nökei. T. B. Klára Andrássy Lajos Itt szen kiváló, bravúros tánc­hősi vér folyt című költe- jeleneteket nyújtott, ményét szavalta; az Altalá- sikerrel működött még nos Munkás Dalegylet Mi- közre a műsorban a szegedi hálka György vezetésével munkásőrség zenekara in­l Szeghy—Andrássy: Dal a dulókkal, Szaniszló János szabadságról című kórusát vezetésével, továbbá Vár­I énekelte nagy sikerrel, Bár- nagy Lajos hegedűművész dos—Juhász Gyula: Ének a Rácz ni zongorakíséretével. dalról című kórusával egy Az összekötő szöveget igen műsorban. Fergeteges taps- szépen adta elő Mentes Jó­sai jutalmazta a közönség zsef. Oa'ornameder műanyagból A Szovjetunióban nagy fi- feladat megoldására eredeti gyeimet fordítanak az ön- módszert javasoltak. A csa­tözőcsatornák szivárgása el- tornák medrét különleges leni harcra. Hiszen a szivar- műanyaghártyával vonják gás következtében a csator- be. A műanyaghártya igen nába érkező víznek olykor olcsó és tartós és egyáltalán jó egyharmadát, sőt a felét nem engedi át a vizet. A kő­is felszívja a talaj. A hid- zeljövőben az ilyen mű­rotehenikai és talajjavítási anyagborítást széleskörűen tudományos kutatóintézet alkalmazni fogják az új csa­mtmkatársai e bonyolult lornák építésénél. elüzeni cím és oklevél el­nyerését. A vállalat valamennyi dol­gozója teljesítette, illetve túlteljesítette vállalásait, amelyek ehhez a kitüntető címhez segítették hozzá az üzemet. Az osztályok közötti nemes vetélkedésből különö­kiemelkedik az anyagtaka­rékosság, a termelékeny­ség emelése, s nem utolsósorban a könyv­gyártás mennyiségi és minő­ségi túlteljesítése. Mindezekről a nagyszerű eredményekről és a to vábbi feladatokról esett szó a vállalat élüzem-ünnepsé­gén, amelyen P r i s k i n Sándor párttitkár ünnepi be­széde után Pozsgai Gyu­la, a Nyomda-. Papíripar és Sajtó Dolgozói Szakszerve­zetének Központi Vezetősége küldötteként nyújtotta át az élüzem címet tanúsító okle­velet. V i n c z e György igaz­gató ezután 13 ezer forintot osztott szét a vállalat legjobb dol­gozói között, hét nyomdász­nak pedig vállalati kiváló dolgozó oklevelet nyújtott át. Az élüzemünnepség részt­vevői örömmel forgatták az ez alkalommal kiadott ízléses üzemi Híradó lapjait, amely érdekes cik­kekben számol be a nyomda életéről, eredményeiről, az újítások, a takarékossági mozgalom terén elért sike­reikről és a további fejlődés útjáról. . Örökre, súaiin khe zártak... Megírtuk, hogy néhány napja Szegeden tartózko­dik Koltunova asszony, akinek fia 1945-ben a ma­gyarországi felszabadító harcok során halt hósl ha­lált és itt nyugszik a sze­gedi Dugonics-temetőben. A városban mindenfelé sze­retettel fogadják a szov­jet hós édesanyját. Erről tanúskodik az alábbi levél ls, amelyet szerkesztősé­günknek küldtek. Nem mindennapi esemény­nek voltam részvevője ha­zánk felszabadulásának év­fordulója alkalmából a Szil­iért sugárúti általános isko­lában rendezett ünnepségen. Ennek az iskolának a paj­tásai és tanárai talán soha­sem ünnepelték olyan bol­dogan a felszabadulás év­fordulóját, mint éppen most. Megérkezett az iskolába Jevdokija Dimitrtjevna Kol­tunova, a pajtások szovjet édesanyja, kinek fia ezelőtt 15 évvel esett el a felszaba­dulásunkért vívott harcban. A hősi halált halt szovjet katona sírját az úttörők és kispajtások gondozzák igen nagy szeretettel. Sohasem feledték el, hogy Jurtj egy azok közül, akik a szabadsá­got hozták el oly sokat szen­vedett népünknek. Az a forró lelkesedés, az az igaz, meleg szeretet, amellyel a pajtások már he­tek óta készültek a fogadás­ra, szinte leírhatatlan. Ügyes gyermekkezek készítették a kedves néninek az ajándé­kokat és a tanárok segítő keze irányította őket. így készült el — többefe között — az a nagyon szép album, amelyben orosz nyelven és képekkel illusztrálva mond­ják el boldog életüket. Délután fél 3-kor érkezett meg Jevdokija Dimitrtjevna az ünnepélyes csapatgyülés­re. Igen megható volt, mi­kor a szovjet édesanya a pionírok jelszavával köszön­tötte a pajtásokat. »Légy ké­szen! — Légy mindig ké­szen!'*, Erdélyi Mária orosz nyelven üdvözölte a szere­tett vendéget, aki beszédet mondott és ajándékokat adott az úttörőknek. Köny­nyes szemmel beszélt fiáról, a magyar és szovjet úttörők barátságáról, majd még jobb, még eredményesebb tanulás­ra szólította fel a pajtáso­kat. Szovjet pionírjelvényt és ötágú vörös csillagot tű­zött a gyerekek blúzára és egy egész fotoszakkör-felsze­relést nyújtott át a tanulók­nak. Az egyszerű és bensőséges ünnepség után Jevdokija Di­mitrtjevna megtekintette az iskolában megnyílt kiállítást, beszélgetett a szülőkkel, ne­velőkkel és a pajtásokkal. Egész lényéből egyszerűség, közvetlenség és szeretet su­gárzott. Azt hiszem, örökre szivünkbe zártuk őt mind­annyian, akik ott voltunk e megható és szép ünnepsé­gen, amely a szeretet és há­la jegyében zajlott le, s még jobban megerősítette a ma­gyar és a szovjet nép ba­rátságát. Mátyás Irén főiskolai hallgató Fejlődik gyógyszeriparunk Cj. modern üzemrész épül a Kőbányai Gyógyszeráru­gyárban és segíti elő fejlődő gyógyszeriparunk iránt meg­növekedett igények kielégítéséi. A felvételünkön látható új üzemrész építése és felszerelése 45 millió forintba kerül

Next

/
Oldalképek
Tartalom