Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-15 / 89. szám

3 Péntek, 1960. április 15. Mit 1960-ban A SZEGEDI MUNKÁSOK? A falu és a város közös romfit. Minél nagyobb terii- Már ebből is látható, mit munkaprogramját foglalta leten érjék el a 30 mázsás vár a szalámigyár a falutól, határozatba február végén kukoricatermést. Ez a városi Emellett , még azt is kéri, az MSZMP Csongrád megyei munkások kérése is a falu- hogy egész évben folyama­bizottsága. Ütmutatást adott, hoz. Az üzemi munkások tosan hizlaljanak a szövetke­hogyan, miként valósítsuk azonban nemcsak kérnek, zetek, s az egyénileg dolgozó meg a munkásosztály, a dol- hanem adnak is a falunak parasztok. Ez nekik is hasz­gozó parasztság közös ügyét, gépeket, szerszámokat, gaz- nos és a gyárnak is. Tavaly a mezőgazdaság szocialista dasági felszereléseket. Hogy a hízók zömét a téli hóna­átszervezésének időszerű fel- mit adnak és mit várnak a pókban adták át. A III. ne­adatait. Azt várja a párt, falutól 1960-ban a szegedi gyedévben például 10 millió hogy a termelőszövetkezetek munkások erre kértünk is- forint termelési értékkiesés adjanak szaz kataszteri hold . ' ... szántóterületről legalább 41 met választ nehany szegedi hízott sertést, 13 mázsa ba- üzemben. ÍJjabb tizenkét tsz kap áramot a megyében volt az üzemben nyersanyag­hiány miatt. Ezt a hiányt ugyan pótolták a negyedik negyedben, de ez többletki­adást jelentett az üzemnek, mert igen sok túlórát hasz­náltak fel ahhoz, hogy be­Tervszerűbben történik állandóan vizsgálja a külön- hozzák a lemaradást. A 1960-ban a termelöszövetke- böző tájegységek, a különbö- megelőző időben pedig az ál­zetek villamosítása megyénk- ző módszerekkel takarmá- lásidő jelentett olyan ki­ben, mint az elmúlt évben, nyozott sertések húsából ké- adást, amely mögött nem Tavaly ugyanis a DÁV már szült szalámit. Az eddigi volt termelés, augusztusig elvégezte a ki- vizsgálatok alapján azt ké- A kongresszus határozata jelölt szövetkezetek számára rik a szalámigyáriak a teiv szerint a második ötéves az összes magasfeszültségű melöktől, hogy adjanak mi- terv végére lényegesen nö­vezetékek és a transzformá- nél több hússertést. vélni kell a Szegedi Szalá­torok építését, míg a Tavaly 131 ezer hízót vág- migyár termelését is, de MEGYEVILL —' bár rajta tak le a Szegedi Vágóhídon, már az idén több szalámit kívülálló okok miatt —nem Ennek 80 százaléka hús- és kér a bel- és külkereskede­tudott lépést tartani az csak 20 százaléka volt zsír- lem, mint 'tavaly. Hogy az ütemmel. Az idén 17 terme- sertés. A hízók átlagsúlya 122 igényeket kielégíthesse a lőszövetkezetet villamosíta- kilogramm volt, a tervezett gyár, azt kéri az állami gaz­nak Csongrád megyében a 118,5 kilogrammal szemben, daságoktól. termelőszövetke­két vállalat közös programja Az idei tervben súlyra a ta- zetektől és egyénileg dolgo­szerint, úgyhogy november valyihoz hasonló mennyiség zó parasztoktól, hogy adja­végére készül él valameny- szerepel, 116 kilogrammos nak több sertést, mint ta­nyi. átlagsúllyal. valy. Eddig két szövetkezet: a — hódmezővásárhelyi Előre és a nagymágocsi Petőfi veze­téképítését fejezték be, je­lenleg pedig hatnál — a makói József Attilában, a deszki Kossuthban, a fábián­sebestyénj Szabadságban és Üttörőben, valamint a hód­mezővásárhelyi Viharsarok­ban és a Petőfiben — dol­goznak a DÁV munkásai. A makói tsz-nél még ebben a hónapban elkészül a nagyfe­Meggondolatlanul hazudni sem lehet Több ipari tanulót jobb módszerekkel képeznek a kisipari szövetkezetek A Csongrád megyei kis- tették a benevezéseket. To­ipari szövetkezetek idén vábbi jelentkezések várha­283 ipari tanulót szerződ- tők a szegedi kárpitos, a tetnek a tavalyi 140-nel két asztalos, a férfiszabó szemben, s ugyanakkor 133- szövetkezetből, szültségű vezeték és a transz- an szabadulnak fel. Az ipa- A jövő hónapban már formátor építése. A felsorolt ri tanulók jobb képzése megtartják a házi verse­munkák után folyamatosan érdekében két, öt-öttagú nyeket, villamosítják a többi kijelölt ipari tanulótanácsot szer- ahonnan a legkiválóbbak szövetkezetet is. Több hússertést, mint tavaly A Szegedi Szalámigyár ve­zetői és dolgozói nagy gon- ugyanis, hogy némely he­dot fordítanak arra, hogy lyen testi fenyítéseket al­készítményeik világhírnevét kalmaztak az ipari tanu­megtartsák, sot tovább nö- lókkal szemben. Másutt se­y gédmunkára osztották be őket, s nem volt megfele­lően gondos a szakmai kép­zés. Az ellenőrzők jó része megyei versenyre, s ennek veztek a KISZÖV-ben. tagjai társadalmi munká­ban ellenőrzik a tanulók előmenetelét, s a velük va- , . , ló bánásmódot. Előfordult gondo}. ,a tanításukra, le­A tanács le8ͰbbÍai a2 országos ve­télkedésre mennek. A szövetkezeti tanulók, ahol nem fordítottak kellő nemzetközi jutalma a két évvel ezelőtti brüsszeli vi­lágkiállításon elnyert "nagy­díj* volt. Ez a kitüntetés, s „ „ . , a régi hírnév komoly köte- L^^K^J*™ lezettséget ró a szalámi ké­szítőire, s a nyersanyagellá­tást biztosító sertéstenyésztő falusi dolgozókra is. maradtak az iparitanuló-is­kolai előmenetelükben. Ezért az érdekeik egyidejű védé­se mellett, a gyengébb tanulókat kü­lön behívatják a KI­SZÖV-be, s egyben közlik velük, hogy tartós rossz tanulás esetén ki. oktatói közül kerül Az megjavítása érdekében közeljövőben A kommunisták így, a kommunisták úgy. Egyebet sem hallani megint a szabadeurópás legények szájáról, csak azt, hogy Magyarországon a poklok fenekénél is rosszabb, elviselhetetlenebb viszonyok uralkodnak. Mit törődik ez a díszes társaság a va­lósággal! Mit érdekli az Igaz Valér, Zol­tán Károly, Márton gazda-féle alakokat, hogy szét kellene talán nézniük kenyér­adó gazdáik portáján is, mert ott króni­kus társadalmi bajok várnak sürgős or­voslásra. ök nem és nem látják," vagy nem akarják látni, hogy például Francia­országban feltűnően kevés lakás épül, és ennek következtében ott a szó szoros ér­telmében sokezer ember nyomorog haj­lék nélkül. Az ő fülük süket a nyugat­német vezérkari tisztek rikácsolására, amely szerint: »Ugy kell operálni, mint Hitler tette a maga idejében ... Villám­szerűén rajta kell ütni az NDK-n és mielőtt a néphadsereg és más csapatok észhez térnek, már az Oderánál kell len­nünk.* A "nagymagyar* újságírók buzgó igyekezettel valamiféle abszolút boldog állapotnak próbálják feltüntetni, hogy Nyugat-Németországban a szolgálati tör­vény kényszermunkát ír elő minden ka­tonai szolgálatra be nem hívott 18—55 év közötti nő számára, de ugyanakkor az "isteni jogrenddel* szembenálló terrornak minősítik, hogy a magyar kormány nem adott kivétel nélkül amnesztiát valameny­nyi bűnözőnek. Ahány fajta átok csak elképzelhető, azt mind a kommunisták fejére szórják tehetetlen mérgükben felfokozott ener­giával. A hírhedt Gallicus — akinek hazudozásait 1956-ban még azok is meg­sokallták, akik fizették — azt bizonygat­ja, hogy a magyar haza is "óriási Kom­munista internáló táborrá* alakult át, ahol "aknatelepek és drótsövények aka­dályozzák az állampolgárok közlekedé­sét*. Erősen felvetődik a gyanú, hogy ez a becsvágyó férfiú az utóbbi időben tel­jesen megzavarodott. Hát ha eddig nem ismerte el, hogy nálunk még a népi rendszer ellenségei is több szabadságot élveznek, mint a tőkés államokban a tisztességes emberek, ám lelke rajta. De ma, 1960. áprilisában ilyen badarságot mondani, amikor kormányunk az egyet­len közbiztonsági internálótábort is fel­oszlatta. ez enyhén szólva logikátlan zagyvaság. Hasonlóképpen nincs semmi értelme annak a müncheni rádiókommen­tárnak sem, amely szerint "-a budapesti kormányzat egyházüldözést folytat*. P égi nóta ez szintén, de nem unják fújni. A hívők a megmondhatói akár Szegeden is, hogy ekkora valótlan* ságot csak a hazájuktól és népüktől tö­kéletesen elidegenedett és elvetemült egyének állíthatnak. Mert minálunk ide­haza, ahol a nyugati úgynevezett paradi­csom exponensei szerint még a "hitvallást is gúzsba kötik*, bárki háborítatlanul imádhatja istenét. (Ezt az igazságot nem csorbítja az sem, hogy a kommunisták fölösleges időtöltésnek tartják az ájta­toskodást.) Nem ügy azonban ott, ahol majd megszakadnak a humanizmus és a lelkiismereti szabadság hangoztatásában. A Szabad Európa ugyanis április 7-i adá­sában kendőzés nélkül így beszél: *Az egyház többször is hangoztatta, hogy azok a katolikusok, akik szabad elhatározás­ból, tudva és akarva támogatják a kom­munizmust, minden külön egyházi eljá­rás nélkül, a Szentszéknek különös mó­don fenntartott kiközösítésébe esnek.* Hát lelkiismereti szabadság ez? A dema­gógok szótárában esetleg igen. Egyébként páratlanul barbár dolog lelki megfélem­lítést alkalmazni azokkal szemben, akik tiszta szívvel, de egyszerű gondolkozá­suknál fogva, esetleg vallásuk megtaga­dása nélkül helyeslik a békét és az élet megszépítésén fáradozó kommunista párt politikáját. Meg kell azonban jegyez­nünk, hogy a magyar nép nem mutatko­zik valami ijedősnek, s amennyiben a tisztelt Szentszék továbbra is meggondo­latlan hebehurgyasággal közösítgeti kifelé a szerinte "megtévedt juhokat az akol­ból*, félő, hogy hamarosan csak a pász­torok maradnak odabenn. Y1 eglátásunk szerint sokkal okosab­iTA ban, körültekintőbben és főleg higgadtabban kell hazudni. Ezt a dolgo­zó emberekkel való beszélgetés alapján saját érdekükben indítványozzuk a min­ket nem szívlelő politikai köröknek, kü­lönben maholnap bizonyisten csak a kozmosz lesz a hallgatójuk. Legalább egy százaléknyi igazságot iktassanak be néha cikkeik és kommentárjaik szövegébe, hogy néhány köztünk ragadt hívüket el ne fogja végleg a csüggedés betegsége. Mert a dolgos, felfelé törekvő, tisztességes ma­gyar embereket úgysem zavarja már régóta holmi törpe kalandorok bajcsináló igyekezete. Három és fél évvel ezelőtt tökéletesen meggyőződtek arról, hogy a mesejáték egyes-egyedül és mindig csak arra megy: az urak mégegyszer ki sze­retnék elégíteni népnyomorító passziói­kat. Az a nap nem virrad rájuk többé... F. N. I. az illetékes tanácsi szer­iparitanuló-nevelés vekkel való megegyezés _ a után a szerződést felbont- j got, valamint a kongresszu ják velük. j si küldötteket. SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTVALASZTÖ GYŰLÉS A Közalkalmazottak Szak­szervezete Csongrád megyei területi bizottsága április 20-án, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel küldöttválasz­tó közgyűlést tart Szegeden a szakszervezet Juhász Gyu­la Művelődési Házában. Eb­ből az alkalomból megvá­lasztják a megyei bizottsá­ítélet az athéni „kémpörben" Athén (TASZSZ). Az athé- A bíróság felmentette a ni katonai bíróság ítéletet vádlottakat a "kémkedés­hirdetett 12 görög demokra- vádja alól s ezzel valójában ta pőrében. A bírósági dön- elismerte a provokátorok tés nem tekinthető egyéb- koholmányai alapján össze­nek, mint a törvén vesség és tákolt vádirat alaptalansá­az igazságszolgáltatás meg- gát. Ugyanakkor azonban el­csúfolásának, az athéni had- marasztalta a vádlottakat bírák ugyanis Eritriadiszt, „kémkedési hajlandóság* bű­Filiniszt. Triandafilut, Kuku- , lut, Parcalidut és Eritriadut neben' csupan 3200 32 ala­életfogytiglani börtönre ítél- Pon, hogy tagjai a komimi­ték. nista pártnak. A szalámigyártást ugyanis nem lehet elvonatkoztatni a mindenkori sertéstenyésztés­től. Sok függ attól, hogy mi­lyen fajta és súlyú sertést dolgoz fel a vállalat. Volt idő, amikor azt tartották egyesek, hogy a szalámigyár­tásra alkalmas mindenféle sertés, súlyra, minőségre és fajtára való tekintet nélkül. Az Országos Húsipari Ku­tató Intézet és az Állatte­nyésztési Kutató Intézet se­gítségével a szegedi üzem is tanácskozást tartanak a KISZÖV és a ktsz-ek képviselői járási székhelyenként, illet­ve városonként a tanulók­kal és a szüleikkel. Ezenkí­vül már most megkezdték az országos iparitanuló­versenyre való jelentkezések szerve­zését. Több helyről, mint például a makói asztalos, a cipész és a férfi- női szabó szövetkezetből már jelen­ÚJ ORSZÁG' Munkások és értelmiségiek találtak egymásra a dal szeretetében Egyre erősödik a Szakszervezetek Általános Munkás Dalegylete SZÜLETETT y Április 15. A főváros normalizálódó életének egyik jele, hogy a kormány Debrecenből Buda­pestre tette at székhelyét, s ezzel megkezdődött a szak­minisztériumok munkája Is. A kormány a felköltözés után azonnal megtartotta az első minisztertanácsi Ulcst, amelyen a földreform vég­rehajtásáról és Budapest helyzetéről tárgyaltak. A lapok jelentették, hogy a Szovjetunió újabb 250 mil­liós kölesönt adott Magyar­országnak. A főváros újjáépítésével kapcsolatban nyilatkozott a Közmunkák Tanácsának el­nöke. Eszerint Pesten min­den tizedik. Budán minden ötödik házat újjá kell épí­teni. Buda egyes részein meg­indult a gázszolgáltatás. A Kossuth-rádió, amely a háború idején nagy szolgála­tot tett a nemzetnek azzal, hogy közleményeivel állan­dóan élesztette az ellenállás szellemét, egy, a lapokban megjelent közlemény szerint beszüntette működését, mert teljesítette föladatát. Most érkezett meg a híre, hogy Szerb Antal, a neves irodalomtörténész és kritikus 1945. január 27-én, 43 éves korában egy náci haláltá­borban elhunyt. A lapok cikkekben emlékeztek meg a nagy tudós és író érdemei­ről. Az orosz csapatok gyors ütemben közeledtek a német főváros, Berlin felé, és meg­kezdték az előkészületeket a város ostromára. Jó egy esztendővel ezelőtt csak mint óhaj fogalmazó­dott meg annak gondolata, hogy naggyá kellene tenni Szegeden a valamikor nagy­hírű Általános Munkás Dal­egyletet, amely több mint öt évtizedes múltra tekint visz­sza. A gondolat azóta testet öltött: a városi pártbizott­ság, a tanács, a szakszerve­zet messzemenő segítségadá­sával újra életre kapott a nagymultú énekkar, s most már elmondhatjuk, hogy az­óta sikeresen megállta a he­lyét. Dr. Szeghy Endre mű­vészeti és Mihálka György karnagyi vezetésével nem egyszerűen újjászerveződött ez az énekkar, hanem lépés­ről lépésre egyre erősödött. Felfrissült kórus Nem a 90—100 fős létszá­ma tükrözi ezt leginkább — az is! —, de annál jobban az a minőségi változás em­berben és hanganyagban, amely összekovácsolta a kez­deti lépésektől mindvégig az énekkart. A művészeti veze­tés és a karnagyi munka azt is jelentette, hogy az Álta­lános Munkás Dalegylet régi és új tagjainak munkájával mind erősebben felfrissül­jön. S ami azelőtt szinte le­hetetlen volt, hogy az ala­pító munkásokkal, fizikai dolgozókkal együtt énekei­jen a pedagógus, a hivatal­nok és egyéb szellemi foglal­kozású — az most valósággá lett. Az énekkar így frissült fel: egyrészt nagyobb ked­vet kaptak a régi tagok az­zal a ténnyel, hogy értelmi­ségi foglalkozásúakat is üd­vözölhetnek soraikban; más­részt pedig az hozta rogg a felfrissülést, hogy értelmisé­giek együtt énekelhetnek a munkáskórus tagjaival. A kölcsönös megbecsülés le­döntötte azt a válaszfalat, amely ugyan régóta nem látszik már, de mert vala­mikor nagyon is ott emelke­dett a munkás és az értel­miség közt — az árnyékát még ott vélték az előítéle­tekben. A nevében is meg­változott énekkar — Szak­szervezetek Általános Mun­kás Dalegylete — így tük­rözi az új tartalmat, s per­sze azt a formát is, ahogy ma már megjelennek a kö­zönség előtt. A szakszervezet is segít A tavaly november 7-i első nyilvános bemutatkozás — majd az elsó kórushangver­seny a MÁV és a DÁV ének­karokkal — óta külsőségben is reprezentált a nagy jövő elé tekintő, a majd igazán Szegedet képviselő énekkar. Most április 4-én a szín­házi nagy ünnepi műsorban a női kar már saját ruhá­ban jelent meg a színpadon. S ha csak az anyagiakat nézzük, s nem a csinos meg­jelenést, az 52 női ruha, da­rabonként 5—600 forinttal számolva, mint kezdeti lépés sem kevés segítség a szak­szervezettől. A belső tartalmat igy kö­veti a megjelenés impozáns formája, amely mi tagadás, még inkább kedvet ad az énekeseknek: lám, törődnek velünk. Ezzel az együttessel el is lehet érni azt a célt, hogy a zenebarátok orató­rium kórusa mellett méltón képviselje majd a hangszer­kíséret nélküli művek tolmá­csolásában a várost, egy­aránt énekelve munkásmoz­galmi, klasszikus és roman­tikus dalokat különös te­kintettel a különböző népek dalainak feldolgozására. Ének és tanulás Próbáról próbára komoly munka folyik az énekkari együttesben, s pihenésül még a szüneteket is arra hasz­nálják, hogy elméleti kér­désekkel, zenetörténeti, zene­esztétikai problémákkal ost­romolják karnagyukat, Mi­hálka Györgyöt. S a jó kol­lektíva érdeklődése megéri a rögtönzött előadásokat, mert utána nagyobb a lel­kesedés tüze, amely fokról fokra a még sikeresebb sze­replések felé emeli őket. Júniusban a Rókusi Zenei Altalános Iskola kórusával rendeznek közös hangver­senyt, majd a hagyományos Anna-bálon is szerepelnek és részt vesznek a Szegeden rendezendő országos dalos­találkozón is. Vidéki útjuk és szereplésük színhelye Pécs vagy Miskolc lesz, s valamennyi fellépésük min­den bizonnyal sikerrel jár majd. Mint távoli kívánság va­lóraváltása, realitása él ben­nük egy, külföldi út. illetve szerenlés Szeged valame'v-'k testvérvárosában. A gondo­lat miodene-et'-e szép. a va­lóravábás azonban nemcsak az énekkaron múlik, vagy csak azon: ha ma'd igazán méltán képviselheti Szege­det. Erre pedig njéris m-g­van az alap. az énekkar ed­digi jó szereplésének soro­zata és az a közeli megvaló­sítás, hogy az ösz folyamán egy tagtoborzással még erő­sebb legyen és lesz az együt­tes. L. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom