Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-14 / 88. szám

Csütörtök, 1960. április 11. 2 Adenauer is beismerte, hogy Oberlander fasissia „Egészségügyi okokat" hozott tol a hétpróbás gonosztevd eltávolításának „igazoláséra' A nemzetközi közvéle­mény, a békeszerető embe­rek küzdelme sikerrel járt: mint ismeretes, hivatalosan ls bejelentet- kilőjék! — kiáltotta, ték Oberlitnder "hosszú Adenauer erre félháborodott. — Nem fogom tűrni, hogy felelős embereim közül egyi­ket a másik után egyszerűen Friss István előadása hangzott el az Akadémia nagygyűlésének negyedik napján Az Akadémia nagygyűlé- pesek központilag irányítani lesztésére regionális terw­sének negyedik napján, szer- azokat a dolgokat sem, ame- ket dolgoznak ki, figyelem­dán még az előző napokénál lyekben pedig a központi be véve az ország területé­is nagyobb számú hallgató- akarat érvényesítése elen- nek földrajzi és gazdasági ség előtt hangzottak el az gedhetetlen. adottságait, valamint a je­eloadások és a viták. A leg- Fock Jenő felszólalása után lenlegi település-hálózatot nagyobb érdeklódes Friss Trautmann Rezső építésügyi Az ország ipari területeinek Istvánnak, az Akadémia le- miniszter építés politikánkról nagy részére már el is ké­velezó tagjának, az MSZMP tartott előadást. Elmondotta, szültek az általános regioná­Központl Bizottsága tagji- hogy nagyszabású feladat- iis tervek, amelyek az illető wafc, a Magyar Szocialista ként jelentkezik az építés- területek mezőgazdasági öve­Munkáspárt hetedik kong- ügy elótt a szocialista me- zeteinek és a mezőgazdasági resszusa és a közgazdaságiu- zőgazdaság igényeinek kielé- települések fejlesztésének domány feladatai című elő- gítése. A települések orszá- irányvonalát is magukban adását előzte meg. gos hálózatának ésszerű fej- foglalják. Előadása bevezető részé­ben utalt annak szükséges­ségére, hogy a legközelebbi években be kell fejezni a szocializmus alapjainak le­rakását és meg kell gyor­sítani a szocializmus építé­sét. E kit alapvető feladat szorosan összefüggésben van egymással. A sokoldalú ösz­szefüggés leglényegesebb vo­nása, hogy a szocializmus építésének meggyorsítása le­hetetlen az alapok lerakása nélkül. Ezt pedig nagyjában akkor érjük el, ha befejez­zük a mezőgazdaság szocia­lista átalakítását. Szólt a továbbiakban ar­ról, hogy a közgazdaságtu­domány elsősorban a terve­zés színvonalának javításá­val tud segítséget nyújtani a szocializmus építésének meggyorsításában. A nagy tetszéssel fogadott előadáshoz elsőnek Fock Je­nő, az MSZMP Politikai Bi­zottságénak tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára szólt hozzá. Kiemelte, hogy a szo­cializmus építésének meg­gyorsítása mind az ipar, mind a mezőgazdaság terü­letén nagy feladatot ró szakembereinkre, Így a kom­munista és a pártonkívüli közgazdászokra is. Orszá­gunk sajátosságait nekünk kell látnunk legjobban, s a szocializmus építése törvé­nyeinek érvényesítése a mi körülményeink között, a konkrét jelenségek elemzése, összhangba hozása — pár­tunk feladata. Ennek meg­oldásában messzemenően számítunk a magyar közgaz­dászok segltsgére, támogatá­sára. A továbbiakban bírálta azokat, akik helytelennek tartják az alsóbb gazdasági szervek önállóságának növe­lését, s mihelyt kisebb-na­gyobb hibát tapasztalnak, nypmban azon vannak, hogy a leadott hatáskört visszave­gyék. Ha mindent összpontosíta­ni akarnánk — mondotta — mindent központilag akar­nánk kézbentartani, elsor­vadna az alkotó kezdemé­nyezés, megfosztanánk az alsóbb szerveket felelőssé­güktől, s csak látszólag ér­vényesülne a centralizmus. Valójában nem lennénk ké­szabadságolásának* hírét. Szerdai jelentés szerint alig terjedt el ennek híre, máris megindult a marakodás a tá­vozó náci miniszter bár­sonyszékéért. Adenauer kancellár teg­nap a bonni német sajtó­klubban tartott sajtókonfe­renciáján nyilatkozott az Oberlflnder-ügyról is. Igye­kezett hangoztatni, hogy ez "elintézett ügy*. Adenauer ezzel azt a ké­rését sugalmazta az újság­írókhoz, hogy a kérdést szép csendben vegyék le a napirendről. Ami OberlMnder múltját il­leti, a kancellár elismerte, hogy minisztere "természe­tesen náci volt*, de Igyeke­zett lemosni róla a tömeg­gyilkosság bélyegét. Adenauer azt állította, hogy Oberl&nder csak "rossz egészségi állapota, kimerült idegei- miatt vá­lik meg a miniszteri tiszt­ségtől. Amikor azt mondotta, hogy "tisztaságot és rendet köve­tel a parlamentben*, közbe­vetették, hogy Oberlitnder nem az egyet­len fasiszta a kormánygé­pezetben. Az NDK legfelsőbb állam­ügyészsége benyújtotta az Oberlftnder-ttgyben elké­szített vádiratot. A legfelsőbb bíróság meg­idézte a bonni minisztert az 1960. április 20-án tartandó főtárgyaidéra. Oberl&nder az idézést nem fogadta el. Mint már közöltük, a szov­jet rendkívüli állami bizott­ság, amely a fasiszta meg­szállók bűntetteinek kivizs­gálására alakult, az NDK hatóságainak kérésére átad­ta azt az anyagot, ami az Oberlönderrel kapcsolatos vizsgálat eredményeit tartal­mazza. Csou En-lai elindult lótogaiókörútjóra Csou En-laj kínai minisz­terelnök szerdán különrepü­lőgépen elindult burmai, in­diai és nepáli látogatására. A miniszterelnök és kísérete — amelynek tagjai között van Csen Ji miniszterelnök­helyettes és külügyminiszter is — április 15-én érkezik Rangunba. . ' Elismerni a leszerelés szükségességét, ugyanakkor semmit sem tenni érte es a Nyugat taktikája A tízhatalml leszerelési értekezlet szer­dai ülésén Jules Moch, a francia- küldött­ség vezetője összefoglalta az értekezlet egyhónapos tanácskozásainak eredményét. Kifejtette véleményét, amely szerint az értekezleten »elvi ellentétek* vetődtek fel, majd hangoztatta, hogy a világ népei re­ménységgel tekintenek az értekezletre. Nem azt várják, hogy ez az értekezlet »egycsapásra megoldja az eszményi lesze­relés valamennyi feladatát, de elvárják tőlünk, hogy legalább a leszerelés útjának első szakaszára lépjünk«. A francia küldött részletesen foglalko­zott a nukleáris leszerelés problémáival és hangoztatta, hogy -a világ megsemmi­sülésével fenyegetne az atomfegyverek további elterjedése*. Moch szerint a francia atombomba külső segítség nélkül történt előállítása azt bizonyítja, hogy »a katonai titoktartás ezen a téren haszta­lan*. Hangoztatta, hogy Franciaország nem járul hozzá nukleáris monopólium­hoz, vagy megkülönböztetéshez, de válto­zatlanul helyesli az összes nukleáris fegy­verek ellenőrzés mellett végrehajtott tel­jes megsemmisítését. Eaton nagykövet, az amerikai küldöttség vezetője — akárcsak az előtte felszólaló Moch — Ismét elutasította a szocialista országoknak azt a javaslatát, hogy az atomfegyverek birtokában lévő országok ünnepélyesen jelentsék be: nem alkalmaz­nak elsőnek atom- vagy hidrogénfegyve­reket Mezincescu külügyminiszter, a román küldöttség vezetője felszólította a nyugati küldöttségeket, hogy fogadják el a nuk­leáris fegyverek használatáról való le­mondásra tett szovjet javaslatot. Hangoz­tatta, hogy egy Ilyen kötelezettségvállalás nagymértékben fokozná a nemzetközi biz­tonságot és első lépés lehetne a tartós béke megalapozása felé. Stevenson mondotta — de az amerikai közvélemény is erről beszél G tevenson, az Egyesült mus és az ostoba öndlltatás költünk élelmiazertartalékok Államok Demokrata uralja* — állapította meg felhalmozására dollármillió­Pártjának egyik vezető poll- bevezetőben, majd a követ­tikusa. Két ízben volt elnök- kezőket jelentette ki: ~Ha jelölt is s bár mindkét a lka- a világot járja az ember, fel­lommal alulmaradt Eisen- tétlenül meg kell győződnie howerral szemben, kétségte- a szovjet társadalom dina­len, hogy véleménye még mikus és céltudatos voltáról. ma is — jóllehet, nem in- A szovjet vezetők hisznek dul az ez év őszén rende­zendő elnökválasztásokon — döntő súllyal esik latba az amerikai közvélemény előtt. Stevenson csak az elmúlt napokban tért vissza dél­amerikai körútjáról és ta­pasztalatairól elmondott be- , , saédében nvomatékosan utalt "ek- ,de d'ktatorokkal ölöl­arra, hogy az Egyesült AUa- kezr,ek- — feudalizmus­otoknak új dél-amerikai po- tói és a gyarmati rendszer litikát kell kialakítania, mert alól éppenhogy felszabadult régi tekintélyéből immár semmi sincs meg a közép- és dél-amerikai országokban. A volt elnökjelölt kedden választási beszédében, me­lyet Virgínia állam egyete­mén mondott el, igen figye­lemre méltóan elemezte az Egyesült Államok Jelenlegi helyzetét. — "Külpolitikán­kat a meddő antikommuniz­kat, amikor az emberiség egyharmada esténként éhe­sen fekszik le*. A Demokra­ta Párt volt elnökjelöltje nyomatékosan hangsúlyozta, hogy -a népnek joga van tudni és a vezetőknek köte­lességük megmondani az igazságot válságunk termé­bíztak a maguké- szetéről*. A volt demokratapárti el­nökjelölt — fűzte Stevenson beszédéhez a TASZSZ — jól tudja, ho<o- s felsorolt hi­báknak legfőbb oka s tőkés rendszer, s ennek fenntartá­sáért a Demokrata Párt nem kevesebb erőfeszítést tesz, milliók olyan nemzetnek te- mint a Köztársasági Párt, forradalmukban, mint aho­gyan az amerikai forradalom vezetői is Éf ban*. C tevenson utalt arra is, hogy az amerikai ve­zetők a szabadságról beszél­kintenek bennünket, mint amely megfeledkezett forra­dalmi örökségéről és erköl­csi céljáról* —• tette hozzá. A demokratopárti poli­tikus ezután részletesen be­szélt arról, hogy az Eisen­hower-kormány eltitkolja az amelynek politikáját oly élesen bírálja. IVI indamellett bizonyos, hogy az Egyesült Álla­mok politikájának a felso­rolt és még nem említett hi-. báiról a választások során részletesen kell majd szólnia Szukarno indonéz köztársasági elnök életrajza Dr. Szukarno, az Indonéz Dél-Szumátra szigetére szál- saságot. Még ez év decem­Köztársaság elnöke, aki lították. A csendesóceáni há- berében Szukarno diadalme­kéthónapos világkörüli útja- ború kitörése után, amikora netben vonult Dzsakartába nak során ma néhénynapos japánok megszállták Szu- s attól kezdve megszakítás látogatásra hazánkba érke- mátrát, a hollandok Auszt- nélkül ellátja az elnöki tlsz­zlk, a nemzetközi politikai ráliába akarták szállítani, de tet. Szukarnonak sikerült igazságot az amerikai nép az Eisenhower-kormányrak előtt. — "A népeknek joga is. Elvégre arról van ezó, van tudni — mondotta —, hogy egy reálisabb amerikai miért vesztettük el egykor politikának minden körül­elvitathatatlan katonai fölé- mények között számításba nyünket, miért engedjük át kell vennie a békés együtt­egész idő alatt a Szovjet- élés követelményeit ls, ez uniónak a diplomáciai kez- pedig — a dolgok természe­deményezést, miért tétova- ténél fogva — az amerikai zunk a leszerelésért folyta- politika felülvizsgálatát teszi tott küzdelemben* s "miért szükségessé. A Külpolitika hírei - sorokban Mohammed II a b i b iraki pénzügyminiszter, aki az iparügyi miniszter feladat­körét is ellátja, kedden fo­gadást adott Mikojan szov­jet minlszterelnökhelyettfs tiszteletére. A fogadáson megjelentek az iraki kor­mány tagjai, a hadsereg ve­zetői, az üzleti körök képvi­selői és más hivatalos sze­mélyiségek. Mikojan baráti beszélgetést folytatott Iraki államférfiakkal. A fogadás szívélyes légkörbon zaj­lott le. * Gronchi olasz köztársasági elnök kedden ismét meg­kezdte tárgyalásait az olasz politikai pártok vezetőivel, hogy új kormányt találjon Olaszországnak. Kedden Gronchi a Keresz­ténydemokrata Párt poli­tikusaival tárgyalt, majd fo­gadta Togliattit, az Olasz Kommunista Párt főtitkárát, n Az afrikai és ázsiai orszá­gok szolidaritási értekezleté­nek második napján felszó­lalt Fanon, az algériai ideiglenes kormány meghí­vottja. A hallgatóság nagy tapsa közepette megerősí­tette: az algériai ideiglenes kormány szilárd elhatáro­zása, liogy a végsőkig foly­tatja a függetlenségi har­cot. élet egyik legismertebb ve- Szukarnonak sikerült meg­zetö személyisége. 1901-ben szöknie. született a kelet-jávai Sura- A japán uralom alatt az baja városában. Apja tanító indonéz nép függetlenségé­volt. A gimnázium elvégzé- ért harcoló hazafiak, a se után 1920-ban a bandun- "munkamegosztás* elve gi műegyetem hallgatója lett alapján folytatták tevékeny­s 0tt 1925-ben építészmérnö- ségüket. Szukarno feladata ki oklevelet szerzett. az volt, hogy tartsa a ja­Már gimnáziumi tanulmá- pán megszállókkal a kapcso­nyal során bekapcsolódottá latot. Ez lehetőséget adott politikai tevékenységbe s az arra, hogy a japánok vere­"Ifjú Jáva*-mozgalom egyik ségét követően az indonéz legaktívabb tagja lett. Gyak- nemzeti erők teljes szerve­tan irt az "Utusan Hindia* zettségben léphettek fel. így t ű lapban is. 1927-ben került sor 1945. augusztus egyik alapitója volt az Indo- 17-én Indonézia függetlensé­néz Nemzeti Pártnak. Ez a gének kikiáltására: Szukar­párt a hollandi gyarmati no a köztársaság elnöke lett. uralom megszüntetését tűzte a hollandok azonban ott kt céljául s a gyarmatosítók akarták gyarmati politiká­bojkottját hirdette. jukat folytatni, ahol a ja­Szukarno kiváló szervező- pán megszállás előtt abba­képessége hamar ismertté hagyták: csapataik 1946-ban vált. 1930-ban a rendőrség több helyen partraszálltak s őrizetbe vette is még az év nem voltak hajlandók tár­augusztusában négy évi bör- gyalnl az Indonézekkel. Ge­tönbüntetésre ítélték. Ez ál- rillaharcok kezdődtek s a halommal, az itiletklhirdetés hollandok e harcokban szen­clőtt mondotta el, azóta vi- vedett veszteségek eredmé­lághlrüvé lett, "Indonézia nyeként kénytelenek voltak vádol* című védőbeszédét. 1947-ben egyezményt kötni 1932-ben csökkentették az Indonéz Köztársasággal, börtönbüntetését s klszaba- A holland kormány azonban dúlása után Szukarno újjá- álnok módon felrúgta az szervezte pártját és annak egyezményt: tovább folytat­első kongresszusán ismét a ták a harcot s 1948 karácso­párt elnöke lett. 1933-ban nyán elfoglalták Jogdjakar­a rendőrség ismét letartóz- tát, az akkori indonéz fövá­tatta. Ok: -Az Indonéz füg- rost. A hollandok eljárását* getlenség felé* című köny- a Biztonsági Tanács is el-' vében egy sor "felforgató* Ítélte s ez ls a tárgyalások jellegű kitétel szerepel. Négy felvételére kényszeritette a hónapig tartották előzetes hollandokat. 1949. augusz­letartóztatásban, majd a tá- tus 17-én, a tárgyalások voli Flores szigetére szám- eredményeként ismét kikiál­üzték, onnan pedig 1938-ban tották az Indonéz Köztár­Lenin az értelmiségről Az osztályok, rétegek £n«ít nin mindig a történelmi szempontot ér­vényesítette. Abból az alapvető elvből in­dult ki, hogy »az egész mai szocializmus a Kommunista Kiáltvány óta azon két­ségbevonhatatlan igazságon nyugszik, hogy a tőkéstársadalom egyetlen, valóban for­radalmi osztálya a proletariátus. A többi osztály csak részben és csak bizonyos kö­rülmények között lehet forradalmi és szo­kott forradalmi lenni*. (Lenin művei VI. 196. old.). Ez utóbbi kategóriába Lenin a különböző kistulajdonosi rétegeket és az értelmiségieket sorolja. Ezeknek a réte­geknek a szocialista forradalomban rend­kívül fontos szerepet tulajdonított a pro­letariátus oldalán, a harc sikere és kime­netele szempontjából. E kispolgári réte­gek között is az értelmiségnek különleges szerepe van. E különleges szerep alapja az, hogy hivatásszerűen szellemi munká­val foglalkozik, szellemi munkájával min­dig azt a társadalmat szolgálja ki, amely létének feltételeit biztosítja. Helyzete a kapitalizmus körülményei között kettős, általában megfelel a kispolgári rétegek társadalmi helyzetének: "Részben a bur­zsoáziához húz kapcsolatai, nézete! stb. révén, részben pedig a bérmunkásokhoz, annak arányában, ahogy a kapitalizmus egyre inkább megfosztja önnálló helyzeté­től, függő bérmunkássá teszi, életszínvo­nalának leszállításával fenyegeti*. (Lenin művei IV. 205 old.). I Pnin az értelmiség kapitalizmus kö­L-cliin rüiményei közötti átmeneti, réteghelyzetéből vezeti le azt, hogy mivel nem önálló'osztály, ezért semmiféle önálló politikai erőt sem képviselhet, követke­zésképpen, semmiféle politikai vezetősze­repre sem tarthat számot. Az értelmiség politikai ereje "szerzett erő; attól függ, hogy melyik osztályhoz csatlakozik és mi­lyen hatást gyakorol a többi osztályra. Lenin a polgárt értelmiségnek a töme­gekre gyakorolt politikai hatását átme­neti, bizonytalan, ellentmondásokkal teli réteg helyzetéből kiindulva rendkívül ve­szélyesnek tartja. Ugyanis éppen a polgári értelmiség átmeneti, réteg helyzete a tár­sadalmi bázisa annak, hogy az értelmi­ség soraiban széles körben terjednek el a felemás, eklektikus nézetek, ellentétes el­vek és álláspontok, továbbá ebből ered az értelmiségnek az a törekvése ls, hogy szavakkal az osztályok fölé emelkedjék, hogy elkenje a lakosság történelmi cso­portjai közötti konfliktust De ebből az átmeneti, réteghelyzetből magyarázza Le­nin azt is, hogy a polgári értelmiségnek nagyobb lehetősége is van ezeknek az el­veknek, politikai -eszméknek* a néptö­megek közé való bevitelében, mivel maga közvetlenül nem vesz részt a kitsákma­nyolásban. (Bár szellemi termelésével elő­segíti azt a kapitalizmus viszonyai között). Ezért Lenin különösen szükségesnek Ját­ja, hogy -a szocializmus minden erejét harcba vesse ez ellen a méreg ellen*. (Le­nin művei XIII. 40—11. old ). E méreg elleni harc ^"fgy­részt az elméleti-ideológiai eszközökkel, másrészt a proletariátus harcol azért, hogy az értelmiség leghaladottabb rétegé­nek minél nagyobb részét a proletár for­radalom oldalára állítsa. Ugyanis ami­lyen mérget jelent a szocializmussal szem* ben álló értelmiségi elméleti és gyakorlati

Next

/
Oldalképek
Tartalom