Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-13 / 87. szám
5 Csütörtök, 1960. április 8. AZ UTASOK — KA LA UZSZEMMEL Amikor a fiatal Kelemen Lajosné megvitatta önmagával, hogy villamoskalauznak megy, szilárdan elhatározta: mindig, minden körülmények között udvariasan és mosolygósan szolgálja ki az utasokat S most, miután négyéves tapasztalattal bír, csak még inkább meg tudja erősíteni, hogy "-módszere* jól bevált sőt, lehetetlenné is válnék a munkája máskülönben. Ha délelőttös, hajnali fél 3-kor kel, mivel Újszegedtől, ahol lakik, bizony meszszire esik a remiz, ahonnan a kocsik kiindulnak. A munkája tulajdonképpen akkor kezdődik, amikor hajnalban az elsö ember jegyet kér tőle. Különböző típusú és hangulatú utasok szállnak fel a kocsira. Némelyik már akkor is hangosan méltatlankodik, ha a nagy tumultusban véletlenül meglöki a kalauz, jóllehet az ilyenek közül néhányan másnap reggel bocsánatot kérnek gorombaságuk miatt Akad olyan is, aki papírpénzzel fizet és ha a kalauz nem tud neki rögtön visszaadni (kora reggel honnan legyen neki aprója), lármázni kezd. Nemrégen előfordult, hogy két fiatalember több héten át egyetlen havi bérletjeggyel utazott: amikor az egyik felmutatta, utána a háta mögött átnyújtotta a barátjának. A kalauz is dolgozó Kelemen Lajosné egyike azoknak a kalauzoknak, akikre a legkevesebb panasz érkezik be a vállalathoz. Igen, mert ő valóban mindig udvarias, s nem hagyja magát provokálni. Pedig némelyik ember néha bizony szánt-szándékkal arra törekszik, hogy felboszszantsa a kalauzt, különösen, ha az illető nő. A múltkor is felszállt egy tucat egyetemista a Hősök-kapujánál. Amikor Kelemenné udvariasan felszólította őket, hogy fáradjanak a kocsi belsejébe, gúnyosan utánozták a szavait, majd hangos célzásokat tettek, hogy ők is milyen jól el tudnák látni a kalauz feladatát. Némelyek egy átszállójeggyel órákig szeretnének utazni. Amikor azután a kalauz megmondja nekik, hogy a jegy már lejárt, felháborodnak: "Pimaszság, így bánni a dolgozókkal*. A kalauz olykor próbálja megértetni velük, hogy nincs igazuk, és nemcsak ők, hanem a kalauz is dolgozó. A „hála" AU a kocsi a végállomáson. Már indulni kellene, de mintegy 100 méternyire szalad egy asszony, hogy elérje a villamost. A bent ülők zúgolódnak, hogy mire várnak, tán udvarol a kalauz, vagy leragadtak a kerekek? Csak úgy röpködnek a megjegyzések. Kelemenné nem törődik vele. Elhatározta, hogy a szaladó asszonyt mindenképpen megvárja, addig nem indít. Átsuhan gondolatai közt, hogy jót tesz egy emberrel, aki bizonyára hálás is lesz neki. Ebben a percben éri el az aszszony a fogózkodóvasat, 6 segít neki fellépni, mire az fennhangon zsörtölődni kezd: »A nyavalya essék ebbe a villamosba, ezután mindig rohannia kell az embernek, már azt hittem, nem éri fel ésszel, hogy megvárjon*. Mondani sem kell, hogy mindez a kalauznak szól. Sok baj van a részeg emberekkel is. A szabályok értelmében nem szabadna felengedni őket a kocsira. Különösen a peronra nem, Fiatal zeneszerzők és írók eredményes együttműködése Sikerült szerzemények születtek a Zeneműveszefi Szakiskola pályázalán mert könnyen leeshetnek. Az utasok azonban igencsak a részeg pártjára állnak, s azt mondják: "Hagyja, látja, hogy csendesen viselkedik*. A kalauz enged. Amikor aztán a részegben összerázódik a szesz, s elkezd hányni az utasok ünneplő ruhájára (nemegyszer előfordult már ilyen eset), akkor megint a kalauz a bűnbak: »M1 az, maga nem tudja, ml a kötelessége? Miért nem megy inkább tehénpásztornak?* Kelemen Lajosné azonban "lenyel*. mindent, csakhogy békesség és nyugalom legyen a kocsin. Nehéz boldogulni a SZEACdrukkerek egy részével is, különösen amikor kikap a csapat. Kifelé menet még csak megváltják a jegyet, de amikor mérkőzés után felszállnak a villamosra, egyáltalán nem halljak a kalauz felszólítását. Egyre csak azt mondogatják egymásnak gesztikulálva, hogy "ilyen süket bírót* még életükben nem láttak. Sok szidást kapnak a kéményseprőktől, paprikamolnároktól, mázolóktól, lisztesmolnároktól stb., akiket szintén nem szabad felengedni a kocsiba, mert bepiszkítják mások ruháit. Rendszerint azt hangoztatják: a dolgozóké a villamos, őket miért nem engedik akkor felszállni. Pedig nincs igazuk annyiban, hogy ma már minden munkásember fel tud öltözni napi munkája befejeztével, nekik is rendes ruhát kellene felvenniük, amikor hazafelé igyekeznek. Ha igaza van a kalauznak ... A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy sok utas a kaiauz védelmére kel, ha látja, hogy neki van igaza. Nemrég a hídon egy idős bácsi oktatott kt két divathölgyet, mert gúnyos megjegyzéseket tettek egy tanuló kalauznőre. A bácsi addig magyarázta nekik, hogy nemcsak az a rendes ember, akinek be .or frizurája és díszes kalapja van, hogy a két fiatal hölgy alig várta, hogy az újszegedi ligetnél leléphessen a kocsiról. Legjobban az melegíti fel Kelemen Lajosné szivét, amikor az utasok nemcsak annyit mondanak, hogy >egy étszálót*, hanem a "kérem* szót is hozzáteszik. Többen megemlítették neki, hogy a Délmagyarországnak igaza volt, amikor szóvá tette a kalauzok e picinyke kérését. Hogyan lehet olcsón és gyorsan építkezni termelőszövetkezeteinkben ? — ene ad felebtet a Budapesti Mezőgazdasági Epí'ésieti kiállítás hallgatóinak feltétlen tolmá- "—""T^rii.: ( csolasi kötelességéről. A pályázok, mint munkájuk jutalmát. megérdemelnék, hogy közös szerzői esten, nagy nyilvánosság előtt mutassuk be hivatott, együttesek és szólisták a felszabadulás ünnepének tiszteletére komponélt, s témájukban is a felszabadult életet hirdető é6 ábrázoló zenemüveiket. l«liailBltlllllll>l>llln>IIIIIIIIIIIII't>l|lltll|l>ltllll|ll|lllllt>lllllllll|II>llll>|tll>ltHIIIIII|lim |U>UIHIIIIIIIII|II|III<II|IIII1I>I|II|>I|II|IÍ|IIIIIIII|U|IIIII|IIIII|II|I||||| Az idei felszabadulási évforduló minden alkotókedvet felfokozott. A képzőművészek és írók nagy vár06i pályázaton mérték össze erejüket. s ennek eredményeként igen gazdag és értékes irodalmi és képzőművészeti anyagot könyvelhetünk el. Jóval kisebb nyilvánosság előtt folyt le a fiatal zeneszerzők pályázata, de ez is szép sikereket eredményezett. A Zeneművészeti Szak-? iskola hirdetett egy helyit _ , , „ Sr^zerzT tanszakosI EGY GYO RS I RÓ N Ö hallgatója nevezett. A ftata-I lok a Tiszatáj írói munka-közösségétől kaptak nagy? segítséget munkájukhoz — több szép vers formájában,? MagyezsdaMitrofanovnaNyikijorovszkaja, melyeket sikerrel zenésítet-I ez 02 idős asszony ma Leningrádtok meg. Andrássy La-? ban él. Életrajzában, legalábbis első piljos, Be de Anna, Czil-I lantásra nincs semmi különös. Több mint ezer Olga és Papp Lajosi 50 éven át gyorsírónő volt, s ennek az írt a szakiskola növendékei-g időnek a felét a "Leningradszkaja Pravnek kantáta, induló, illetve! da* című lap szerkesztőségében töltötte. dalszöveget. - Mégis milyen érdekesen alakult a sorIgy született meg Nagy; sfl, Mennyi eseménynek, találkozásnak Maria. Bacskay György; voit a szcmtanújo! Nagyczsda Mitrofanoves 00 Ete egy-egy szép- korón tanlllta a gyorsírást - csuzsüri cíé' SI 'TaTitll Van azért Hogy mint a B"**™^ György egy Puskin-, s több" ha 'gatoja - pontosabb je^zeteJuhász Gyula-verset dolgai két készíthessen az előadásokról. Abban zott fel, hangszeres müveké <j~ időben meg ritkasagszamba ment, ha mellett Szalay Miklós és! valaki tudott gyorsírni es a fiatal leány Háry Ferenc tömegdalt- iffV került a távirati irodához, ahol gyorskomponált. s az igen tehet-? írónőket vették fel, hogy feljegyezzék a beszédeket az Állami Duma ülésein. NagyezsdaMitrofanovna a Duma gyorsirónöje lett, s ott dolgozott egészen a forradalomig. A Besztyuzsev-tanfolyammal való kapcsolatát fenntartotta s ott kérték meg egyszer titokban, hogy készítsen gyorsírásos jegyzetet a szociáldemokraták illegális tanácskozásán. A leány beleegyezem irigyelésre méltó dolog ma termelőszövetkezeti vezetőnek, mezőgazdásznak, brigádvezetőnek lenni egyegy új közös gazdaságban. A tagság újat, többet vár a szövetkezeti élettől, mint amit az egyéni gazdaság adott. Az újonnan megválasztott, gyakran pár holdas egyéni gazdákból lett elnököknek, brigádvezetőknek komoly gond most még az: miből mennyit lehet előállítani, kevés pénzből hogyan lehet sokat építeni. Ezekre a problémákra igyekeztek feleletet adni a Földmivelésügyi Minisztérium és a különböző mezőgazdasági tervező vállalatok, kutató intézetek szakemberei Budapesten a Mezőgazdasági Muzeum termeiben az országos mezőgazdasági építészeti kiállítás megrendezésével. Bármenynyire sürgős is most a tavaszi munka, Csongrád megye, a szegedi járás szövetkezeti vezetőinek a tsz-ekben dolgozó építőipari szakembereknek okvetlenül időt kell szakítaniok arra, hogy tanulmányozzák ezt a kiállítást. A százféle kiállított dokumentációs anyag, tervek, makettek szemléltetően mutatják be mezőgazdaságunk szocialista távlatait, népünk nagy mezőgazdasági jellegű alkotásait. A kiállításnak elsősorban nem az ismeretterjesztő propaganda a célja, hanem gyakorlati, szakmai segítseget nyújt a tsz-ek előtt álló közvetlen feladatok, főleg épitkezési problémák megoldásához. Hódmoiővósárhe'y határa A kiállítás egyik legszembetűnőbb érdekessége Hódmezővásárhely több tízezer holdas hatérának egyetlen nagy, tudományos módszerekkel kidolgozott makettje. Rendkívül szép, tanulságos látvány: milyen is lesz e nagy alföldi parasztváros határa néhány esztendő múlva. Hetvenöt—száz kataszteri holdas táblákra tagolt 5—8—10 szakaszos vetésforgó rendszerek váltogatják egymást. A táblák között korszerű gazdasági épületekből összeállított farmok, esszerüen berendezett baromfitelepek, sertés- és szarvasmarha-hizlaldák, tehenészetek. S mindezeket ma már csak másolni kell. A szocialista Hódmezővásárhely modelljének szerkesztői számtalan olyan problémát oldottak meg ezzel az alkotásukkal, melyekre a tszek tagjai, vezetői tudományos segítség nélkül aligha lettek volna képesek. Makatteorok Mindenki számára meglepetésként szolgál ezen a kiállításon, hogy legjobb mezőgazdasági szakembereink országosan már mintegy 1200 falu és több város nagyüzemi mezőgazdasági termelésének Hódmezővásárhelyhez hasonló tudományos programját dolgozták ki eddig. Az ésszerű vetésforgórendszerek kialakítása, elhelyezési tervek készítésének ismertetésén túl rendkívül sok tapasztalattal szolgál ez a kiállítás az építkezéseket illetően is. A makettsorok legelején szembe tűnik egy 900 férőhelyes juh tenyésztelep modellje. Egyszerűsége mellett is alkalmas a legkorszerűbb állattenyésztési igények kielégítésére. Ugyanakkor anyaggal, munkadíjjal együtt összes építési költsége csupán 323 ezer 400 forint. Ugyanitt látható egy 300 férőhelyes szalmakazal alá épített juhszárnyék is, melyet a szakszerűséget illető tudnivalók megismerése után minden különösebb költség nélkül, bárhol könynyüszerrel fel lehet építeni. Alkalom kínálkozik itt idősebb tsz-ek tapasztalatai alapján megismerkedni a szénporos téglaégetés házi módszereivel is. Látható ezen a kiállításon 50 férőhelyes növendékmarha-istálló. mely a bemutatott szabadtartásos formájában házilag is könnyűszerrel bárhol felépíthető. Anyagszükséglete csupán 52 ezer forint. A tsz-ek sertéstartásának rendkívül nagy fogyatékossága még, hogy a legtöbb helyen a milliós költségekkel épített modern fiaztatókat sem tudják szakszerűen berendezni. Hogyan kell ezt csinálni? Legjobb törzsállattenyésztő gazdaságaink tapasztalatai alapján válaszol erre a kiállítás s szemléltetően be is mutatja. Az itt látható szerfából, nádból, hulladékdeszkából épített 20 férőhelyes sertésfiaztató anyagszükséglete mindössze 32 ezer forint, ha ugyan mindez ki nem kerül díjtalanul a gazdaságból. A szegedi járásban hasonló berendezésű fiaztatót a dorozsmai József Attila Tszben láttunk, s ennek is igen nagy köze van ahhoz, hogy az Idén a dorozsmai közős gazdák száz kataszteri hold szántóra számolv.a már mintegy 77 sertést hizlalhatnak meg. Díjtalanul kopható tervrajzok Háromszáz férőhelyes juhszárnyék, mely télen is jól használható, a kiállítás bizonyítékai alapján a munkadíjat is beleszámítva, már 95 ezer forintért is felépíthető. A kisköltségű szabadtartásos marhaistállók egész csoportját "vonultatták* fel ezen a kiállításon a szerkesztők. A tsz-ek szakemberei válogathatnak közülük, számukra melyik lenne a legmegfelelőbb. Díjtalanul kaphatják meg a különböző építkezések pontos tervrajzalt is. Azonban nemcsak ötletesen szerkesztett istállókat, baromfitelepeket, hanem más fontos gazdasági épületeket ls szép számmal láthatunk itt Kukoricatárolók, süllyesztett rendszerű gyümölcsválogató tárházak, sokféle pajta, csibenevelő telep, melyet tojóállomány szállásolására is lehet használni. Látható többek között egy ötletesen szerkesztett borospince modell is, melynek építésével igen sokat lehet megtakarítani az ismert modern változatokhoz képest. Távolról sem gondolhatunk arra, hogy e kiállítás a korszerű épületek, berendezések szükségtelenségét bizonyítja. Csupán azt a törekvést mozdítja elő, hogy először tenyésszünk sok-sok szép jószágot, ezután sokkal könnyebb lesz milliós építkezési beruházásokat végezni. Ezért ajánljuk termelőszövetkezeteinknek, ne mulasszák el a kiállítás megtekintését Csépi József Leleplezték a Marx téri háztartási bolt szarkáit séges Vidovszky László— aki anyai ágon Bartók; rokonságából származik —" vegyeskart készített BedeAnna mélyzengésü versére. I Miként mód nyílt a kép-, zómü veszeti alkotások bc-* mutatására és az irodalmi; pályázat több sikeres da-* zettrabjának közlésére, módot' A februári forradalom után nagyon sokellene nyújtani e lelkes* kat kellett dolgoznia — tucatnyi ülésen és fiatal komponisták szerze-e ményeinek hangversenyszerű! bemutatására is. Kórusaink,; műkedvelő énekeseink és az? üzemi zenekarok talán leg-s gyorsabban és legtöbbet te-| hotnének ennek érdekében.nem is szólva ezúttal a szak- iskola énekes és hangszeres5 tanácskozáson jegyezte a beszédeket. — A Szovjetek l. összoroszországi Kongresszusa volt számomra a legemlékezetesebb esemény — emlékezik meg Nagyezsda Mitrofanovna —. ahol én jegyeztem fel Vlagyimir Iljics Lenin történelmi szovait. Emlékszem, úgynevezett parlamenti rendszerben dolgoztunk, ötélménye. percenként váltottuk egymást. Én gyors- i írtam Ceretyeljnek, a mensevikek vezéré- ] nek felszólalását. A szónoklás művészeté- • nek szabályai szerint próbálta bizonygatni, hogy Oroszországban nincs olyan politikai párt, amely hajlandó lenne teljes egészében magára vállalni a hatalmat. Az óriási teremben néma csend uralkodott. Egyszerre felcsendült egy tiszta, határozott hang— Van ilyen párt! Azonnal feljegyeztem füzetembe: -Közbekiáltás: Van ilyen párt!* — A terem zúgott, körülöttem suttogtak: »Lenin ... Lenin ...* Azonnal kijavítottam jegyzeteimet: *Lenin (a helyéről): "Van ilyen párt!* — Később én jegyeztem fel Vlagyimir Iljics beszédének egy részét, s a szünetben még arra is alkalmam nyílt, hogy elbeszélgessek vele. Benézett a gyorsirónők szobájába és elkérte tőlem beszédének szövegét, hogy átszerkessze. A gyorsírásos feljegyzéseket olvasgatva megkérdezte: — Mi az oka, hogy beszédeimet nem minden esetben jegyzik fel teljes egészében? Talán vagyon gyorsan beszélek? \§ várnagya ráztam, hogy a gyorsasag 1* nem lenne baj, de Lenin beszedet mindig olyan éleshangúak és érdekesek, hogy a gyorsírónők akaratlanul is teljes figyelemmel hallgatják szavait és elfeledkeznek kötelességükről. — Sok esztendő eltett azóta, de még mindig emlékszem e rövid beszélgetés minden mozzanatára. A. Polovnyikov Éveken keresztül komoly hiány mutatkozott az év végi leltároknál a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat Marx téri. 15-ös számú háztartási boltjában. A vállalat veze;tői és ellenőrei keresték a hiány okát, de nem találták ;meg. Különös volt ez azért, mert a háztartási boltoknál általában sohasem mutatkozott hiány, s két évvel ezelőtt ez az üzlet is jól zárta áz évet. j A rendőri nyomozás derí•tett fényt a leltárhiány okéira. Az illetékesek próbavásárlás útján jöttek rá, hogyan "folyt el- évekig az áru. A pénztárgéppel manipulált az üzlet néhány csaló alkalmazottja. Ötvenkilenc forint 20 filléres blokkra a pénztárgép 9 forint 20 fillért ütött be. Sok-sok vásárlásnál alkalmazták ezt a módszert, s két év alatt 37 ezer forinttal károsították meg a társadalmi tulajdont. A pénzen Pocsai István boltvezető, Mag Györgyné pénztáros. Tokaji Sándor és Nagy Emil Ernő eladók osztozkodtak. Eljárás indult ellenük.. Itt a tavasz... Jön a nyar Vegye meg már most A SUPER hűtőszekrényt Ara: 6400.— forint. OTP HITELLEVÉLRE IS KAPHATÓ!