Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-06 / 81. szám

4 Kádár Tános: 50. évfolyam, 81. szám . Ara: 50 fillér 1 • ' ' i Hruscsov bsssamolojo froneiaorsságl 1 útjárál r # L A P J A í Siefledl e,Üiem8'í I Szerda, 1960. április 0. Tavaszi Népköztársaságunk minden állampolgára bizakodással nézhet a jövöbe Kádár, János és K. T, Mazurov beszélt az operaházi díszünnepségen i Pompás katonai díszszemle (elszabadulásunk 15. évfordulóján 'Xlépünk legnagyobb nemzett ünnepe, hazaiik felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-jtaraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa vasarnap este 7 órakor díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban, amelyet a televízió is közvetített. .4 díszünnepség elnökségében foglalt helyet Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, ez MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal. Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly. Marosán György, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Vj fejeset nyílott történelmünkben 1945* április 4-én Kádár elvtárs beszédét azzal kezdte, hogy népünk jelenével elégedetten, a jövő iránti bizakodással eltelve ünnepli ma felszabadulásunk nagy napját. Ezután meleg szavakkal emlékezett, meg a felszabadítókról: A szabadság harcban jött el hozzánk, a második világháború tűz- és lángtengcrén át tört utat magának. Magyarországot a Hitler-fasiszták kezére játszotta, s őket mindvégig kiszolgálta a hazát és népet eláruló tőkés• földbirtokos osztály, a horthysta ellenforradalmi rendszer, « nyilaskeresztes horda. A második világháború idején a kommunisták által szervezett és vezetett hazafias antifasiszta tömörülés áldozatos harcot folytatott. Népünk nem tudta saját erejéből lerázni a horthystákkal szövetkezett Hitler-fasiszta hódítók igáját. A nemzeti megsemmisülés szélére sodort magyar népnek azonban, a végveszély idején, nagy és önzetlen barát jött segítségére. A magyar népet 1943-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte, a nagy Lenin alapította Szovjetunió, annak dicsőséges szovjet hadserege kiszabadította a Hitlerfasiszták karmaiból, megmentette a pusztulástól. Ezért a magyar nép soha el nem múló hálát erez a felszabadító Szovjetunió iránt. Kegyelettel emlékezik meg népünk azokról a román, bolgár és jugoszláv harcosokról is. jjkik g seovjet hadsereg oldalán küzdve, magyar földön estek, el népünk szabadságáért. Tisztelettel adózunk a magyar földbe eltemetett angol, amerikai és más nemzetiségű .ifják emlékének, akik a Hitler-fasiszták ellen harcolva itt veszítettek életüket. Beszéde további részében hazánk hatalmas fejlődósének tényeiről sorolt fel adatokat, majd így folytatta: A falun végbement nagy fordulat a ssoeialixmua éj .forradalmi győzelme Az egész ország fejlődésében, a szocialista társadalom felépítésében, népgazdaságunk megerősödésében jelentős szerepe van a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért nagyszerű eredményeknek. Ma már a szántóterület több mint 70 százalékán közös gazdálkodás folyik A magyar falvak több mint kétharmada, több mint 2200 termelőszövetkezeti község lett. Mindez azt jelenti, hogy a magyar faluban Is döntő túlsúlyra jutott a szocialista erő. A magyar parasztság tömegeiben végbement nagy fordulatot bátran nevezhetjük a szocializmus újabb forradalmi győzelmének. A mezőgazdaság szocialista elemeinek megerősítése a magyar parasztságtól saját eszközeinek mozgósítását és szorgos munkát kíván. Egyszersmind feladata az egész (Folytatás a 2. oldalon.) Hazánk felszabadulása 15, évfordulóiának tiszfelefére díszünnepséget tartottak a Szegedi Nemzeti Színházban Legnagyobb , nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmaból a Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged, városi bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága vasárnap este 7 órakor díszünnepséget rendezeti az ünnepien feldíszített Szegedi Nemzett Színházban. A díszünnepség képünkön látható elnökségében helyet foglalt: Bárkányi Ferencné, a Jutagyár igazgatója, Biczó Györgij, a városi tanács elnöke, Bódi . László országgyűlési képviselő, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja, B ö r c s ő k Ferenc, a. városi pártbizottság osztályvezetője, Dominkó Júlia munkásmozgalmi veterán, Farkas Istvánná, a nőszövetség városi titkára, Fehér Lajos, a megyei pártbizottság titkára, Go mbai Mihály munkásmozgalmi veterán, Gudmon Mihály honvédőrnagy,- a szegedi helyőrség parancsnoka, Gyólal István munkásmozgalmi veterán, Kelemen Sándor, a munkásőrség parancsnoka, Kt»« II. Mihályné munkásnö, Ifj. Komócsin Mihály, a városi t>ártbizottság első titkára, Lac s á n Mihályné országgyűlési képviselő, cipőgyári munkás, Lehoczki Emma munkásnö, Nagy István, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Ördög Anárasne munkásnö. Pásztori Bélgné, az Bf$ZBT városi titkarq, dr. Petri Gábor, az Orvostudományi Egyetem rektorq. Pusztai Józsefné, a városi pártbizottság vrtqsodtitkára, Rózsa- 'István, a szegedi jarasi. pártbizottság első titkára, Siklós János,a Csongrád megyei pártbizottság • titkara, a Délmagyarország felelős szerkesztője, ifj. Simon Béla, a városi pártbizottság osztályvezetője, Sípos Géza, a KISZ városi bizottságának titkára, Szappanos Lájosné munkásnö, Törköly Ferenc, a városi pártbizottság osztályvezetője, V ala sty án Pálné munkásnö, Vantusz Erzsébet munkásnö, Viricfc Zoltán, a városi rendőrkapitányság vezetője, Z silák Mátyqsné munkásnö. A díszelnökségben foglalt helyet a szovjet hadsereg képviseletében Jelszak ov ezredes és M ezencev alezredes. A román nép képviseletében az elnökség tagjai között volt Gheorghc Bostina, a craiovai tartomány pártbizottságának titkára. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Biczó György, a városi tanács elnöke mondott megnyitót és felkérte ifj.' Komócsin Mihályt, a városi pártbizottság első titkárát ünnepi beszédének megtartására. Ifj. Komócsin Mihály elvtárs ünnepi beszéde A bála és a megemlékezés érzésével sorakoztak fel Szeged dolgozói április 4-éo a SrtjJin sétányon leleplezett emlékmű, a Magyar Tanácsköztársaság és a munkásmozgalom mártírjainak emlékét idéző új alkotás előtt. (Tudósítás lapunk 3. oldalán) — Az ünnepi megemlékezés alkalmából az első gondolatok. a hála gondolatai a hősök felé szállnak, akik vérüket és életüket adták hazánk, népünk felszabadításáért; a mártírok felé, akik életüket áldozták a fasizmus elleni harcban; a kommunista harcosok és más hazafiak felé, akik az illegalitás nehéz körülményei között küzdöttek a népelnyomó rendszer és bűnös háborúja ellen. Első gondolataink a szovjet nép felé szállnak, mert annyi áldozatot vállalva elhozták a mi népünk számára is a szabadságot. S szálljon hálagondolatunk mindazok felé, akik a nagy nap. a nagy esemény szülői voltak. A második gondolat, a köszönet és a Meretet gondolata szálljon munkásosztályunk. dolgozó népünk felé. A munkásosztály, a dolgozó nép élve a felszabadulás adta lehetőségekkel, óriási társadalmi, eazdasági és kulturális változásokat teremtett. Átalakította hazánk földjének arculatát ée a forradalmi harcok és az építőmunka közben saját maga, a nép arculatát is. A harmadik gondolat — dolgozó népünk elismerést és megbecsülést sugárzó gondolata — szálljon a párt, a kommunista harcosok, az öntudatos társadalmi munkát végző párttagok és pártonkívüli hazafiak felé, akik szervezték és vezették a nép harcát, építőmunkáját. Akik életükből önzetlenül elvontak egy darabot és — pihenést, szórakozást, családdal való törődést félretéve — dolgoztak, s dolgoznak a köz ügyéért. S szálljon a barátság és a szocialista együttérzés gondolata a baráti és a testvéri népek felé. A nagy Szovjetunió, Kína, azután a többi népi demokráciák népei felé, amelyek segítették népünk harcát és építőmunkáját. Gondolataink a kapitalista országokban élő elvtársaink és barátaink, kommunisták, más szabadságharcosok és békeharcosok felé is szállnak, akik együttérzésükkel erősítették igaz ügyünkbe vetett hitünket és harcos elszántságunkat. Április 4-o legnagyobb nemzeti ünnepünk — Tisztelt ünneplő közönség! Számtalanszor elmondottuk ée elmondjuk, hogy április 4-e legnagyobb nemzeti ünnepünk, de ritkán gondoljuk végig, hogy mit is jelent számunkra. miért legnagyobb nemzeti ünnepünk. Rövid ünnepi megemlékezés keretében jelentőségéhez méltóan nem is lehet e nap és a hozzáfűződő események népünk életében betöltött (Folytatás a i, oldalon.) A felszabadulás ünnepe Szegeden £ seregszemle Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikái Bizottságának póttagjai, valamint a társadalmi élet más kiemelkedő képviselői. A diszelnökségbcn foglalt helyet K. T. Mazurov. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, Belorusszia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a hazánkba érkezett szovjet küldöttség vezetője és Ty. F. Stikov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István nyitotta meg az ünnepséget, majd Kádár János elvtárs mondott ünnepi beszédet.