Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-03 / 80. szám

9 Vasárnap, 1960. április 3. A felszabadult alkotókedv Ezerkilencszáznegyvennégy, december. A városban nem égnek a villanyok. Szovjet őrjárat cirkál az utcán. A klinikák ablakai is sötétek. Több orvos elmenekült nyugatra. öles plakátok hirdették fekete betűkkel: -A szovjet nem kegyelmez senkinek!...- A goebbelsi propaganda vicsorgó agóniája volt ez a mocskos rágalom. Betört ablakok. Benn üresen tátongó kórtermek. Kifosztott műtők, eldobált gyógyszeres dobozok, üres müszerszekrények... Megindulhat-e valaha itt a gyógyító munka? Lesznek-e orvosok, akik most a lapátot meg a seprűt veszik kezükbe, hogy eltakarítsák a romokat, a fölgyülemlett szemetet?... • A Szegedi Orvosegyetem Ideg- és Elmeklinikájának Kossuth-díjas igazgatójával, dr. Huszák István egyetemi tanárral ezekről a tizenöj. év előtti keserves napokról beszélgetünk. — Akkor mindent elölről kellett kezdenünk. Negyvennégyben — beleszámítva a portást is — összesen négyen maradtunk Szegeden a klinika személyzetéből. Három orvos és egy portás! Arról, hogyan kezdtük, jobb nem is beszélni. Hetven mozdulni nem tudó, magatehetetlen idegbeteget kellett ellátnunk — emlékezik viszsza dr. Huszák István. — Ez az időszak volt a mi hősi korszakunk. Egy hatszobás magánlakásban kapott először helyet a »klinika«, az akkori. Mint egyetemi magántanár, én vettem át akkor a klinika vezetését... Valóban hősi korszak volt S aztán, amikor a Tiszaparton megkapták és elfoglalták a mostani épületet, ahol azelőtt a -Belklinika fertőző osztálya székelt — azután se lett sokkal könynyebb... —» Már 1945-ben, miután gyógyító munkához elengedhetetlenül szükséges műszer, reket beszereztük — folytatja —, mór akkor létrehoztuk a klinika keretén belül az Agykutató Intézetet, illetve a mostani intézet alapját képező első kutató laboratóriumunkat. Tizenöt év alatt a Szegedi Orvostudományi . . Egyetem Ideg- és Elmeklihikájának Agykutató Intézete egyedülálló kutatásaival fölhívta magára a nemzetközi tudományos körök figyelmét és érdeklődését. Európában elsőként ez az intézet ért el jelentős eredményeket két idegbetegség a sclerosis polyinsularis és a hasadásos elmezavar biokémiai összetevőinek . vizsgálatában. A klinika és az intézet vezetője számos külföldi orvoskongresszuson ismertette ezeket az eredményeket, s elmondható, hogy a mostanában világszerte föllendülő életvegytani, anyagcsereelemző kutatások úttörői között számontartják a szegedi Agykutató Intézetet is. Lapunk múlt év december 22-i számában már írtunk az Agykutató Intézetben folyó munkáról. Az akkori cikkben foglaltakat annyival egészítenénk ki, hogy azóta készülőben van és hamarosan a kutatómunka szolgálatába áll a pavlovi fiziológiai laboratórium, a rosszindulatú agydaganatok, az úgynevezett glyomák vizsgálatában nagy segítséget nyújt a klinika orvosainak a szintén az elmúlt esztendőben létesített szövettenyésztési laboratórium, s befejezéshez közeledik a klinika izotóp-laboratóriuma. Az elmúlt évben a Magyar Tudományos Akadémia és az Egészségügyi Minisztérium kutatási célhitel képpen 45 ezer forintot juttatott a Szegedi Ideg- és Elmeklinika Agykutató Intézetének. Ez az összeg ebben az évben előreláthatólag tovább növekszik majd. * Hány álmatlanul átvirasztott éjszaka, hány sikerteCSODÁKRA KÉPES Egy tudományos intézet útja a romoktól a világhírig len kísérlet, mennyi izga- tudósok, kutatók számára. A lom, mennyi kudarc és győ- Szovjetunió és Lengyelorzelem húzódik meg e mögött szág példáját kellene követa néhány szigorúan ténye- nünk ezen a területen... ket közlő, szárazon tudósitó mondat mögött? Értékes és figyelemre mél— Hatalmas munka volt tó észrevételek. A sikeres a klinika kutatórészlegének kutatásokhoz nemcsak kikifejlesztése. Eleinte bizony váló műszerekre, hanem kialig kaptuk meg az előreha- válóan képzett kutatókra, ladáshoz szükséges minimá- tudósokra is szükség van. A lis anyagi támogatást. Az szegedi kutatóintézetek munutóbbi öt—hat év alatt már katársai közül az elmúlt nagyobb segítőkészséggel években nagyon sokan járgondoskodtak rólunk, külö- tak külföldi tanulmányutanösen pedig 1956 után vált kon. S az Ideg- és Elmeklisokkal kedvezőbbé az anya- nika egyik fiatal orvosa jegi helyzetünk — beszélt az lenleg készül jénai útjára, elmúlt évekről Huszák pro- az ottani orvosegyetem venfesszor. dégeként végez kutatásokat. — Jelenleg elmondhatom, A Szegedi Orvostudomáhogy az intézet rendelkezik^nyi Egyetem Ideg- és Elmeit további kutatásokhoz klinikája valóban nagy és szükséges legfontosabb mű- eredményekben gazdag utat szerekkel. Az Orvosegyetem járt végig az elmúlt tizenöt elmúlt évben 2 és fél millió esztendő alatt. A semminél forintos beruházással létesí- kezdték és lépésről lépésre tett központi laboratóriuma- eljutottak a nemzetközi hírban pedig nekünk is, mint névig kutatásaikkal, munkáaz egyetem többi intézetei- jukkái. Kormányzatunk megnek, rendelkezésünkre áll- becsüli ezt a fejlődést, ezt a nak az ott elhelyezett kü- megfeszített áldozatos munlönleges és nagyon nagyér- kát. Ezt a megbecsülést fetékű műszerek, az ultra- jezi ki az intézet igazgatócentrifuga és az elektron- jának, Huszák István promikroszkóp. A további jó fesszornak a Kossuth-díjjal munkához most már csak való kitüntetése. arra volna szükség, hogy fel- — A felszabadult alkotóépüljön az új Idegklinika... kedv csodákra képes — ^ mondja befejezésül Huszák Régóta követelő és mind- professzor. S a tudat, hogy máig beteljesületlen vágya törődnek velünk, hogy fiez a szegedi Orvosegyetem- gyelemmel kísérik munkánnek, s különösen az Idegkli- kat, hogy örülnek a sikerenika orvosainak. Hiszen inknek, hogy megbecsülik és nagymértékben akadályozza értékelik eredményeinket — a zavartalan gyógyító- és megkétszerezi ezt a csodákkutatómunkát az a tény, ra képes alkotókedvet. Papp Lajos Kihirdették a szegedi felszabadulási művészeti pályázatok eredményeit Felszabadulásunk tizenötö- díjat, tehát 5000 forintot elbeszéléséért. Dicséretben dik évfordulójának méltó megosztva nyerte Erdélyi és 1000 forintos jutalomban megünneplése jegyében hir- Mihály Újjáépítés és Pintér részesítette a bíráló bizottdette meg Szeged város ta- József Útépítés című alkotá- ság Tóth Bélát, Nagy Sánnácsának művelődési osztá- sával. A második díjat — dort és Dér Endrét a lya és a KISZ városi bízott- 3000 forintot — szintén meg- Kögyelmes paraszt-* című sága irodalmi és képzőmű- osztva Fontos Sándor Halál- irodalmi riportjáért, Az -elveszeti felszabadulási pályá- tábor és Vlasits Károly Üt- lenálló* gróf című elbeszélézatát. Tegnap, szombaton iörözenekar című festmé- sért, illetve a Hajnalodik délelőtt 10 órakor a tanács- nyéért kapta meg. A harma- című háromfelvonásos dráháza 102-es szobájában ke- dik díj — 2000 forint — máért Dicséretet és 500 forült sor az eredmények ki- ugyancsak megosztva Vink- rint pénzjutalmat kapott hirdetésére. Tari János, a ler Lászlóé és Tápai Lajosé Kerekes János, ökrös László városi tanács v. b.-elnökhe- lett, -Mázsálok*, illetve és a Felszabadulás című lyettese ismertette a bíráló -Gazdák az Úttörő Tsz-ben* versciklus ismeretlen szerbizottság és a városi tanács című képeikért. zője is. A dijakat és jutalvégrehajtó bizottsága dönté- Ezután került sor az makat ma délben, a városi sét. irodalmi pályázat tanács ünnepi ülésén adják A pályázatra összesen kö- eredményeinek kihirdetésé- Át a nyerteseknek. zel 80 pályamű érkezett. re- A bíráló bizottság úgy A mostani pályázatok siEzek közül 50 irodalmi al- döntött, hogy az első díjat keréböl és a pályázatok gazkotás, 30 pedig képzőművé- nem adják ki. A 3000 forin- dagságából kiindulva, Szeszek alkotása. A végső dón- ios második díjat Balogh ged város tanácsa úgy hatátés szerint a Kózsa X^étévTTír- hogy ezcntú, mjnden képzőművészeti pályázat madik díjat jelentő 2000 fo- evben meghirdeti a fölszakiírt díjait a következő kép- rintot Siklós Jánosnak ítél- badulási irodalmi és képzőzőmuveszek nyerték. Az első ték oda Változó élet című művészeti pályázatot. Számok, szavak és tények a konzervgyári munkásélet mérlegén Hallgatom a Szegedi Kon- ketten leérettségiztünk az ban biztos vagyok hogy tazervgyar munkasnomek sza- élelmiszeripari technikum- valy nyáron nyolc'pár ripőm vait a jelenről es abrazola- ban, jöhet a "trónörökös* volt sait a jovőról. is Mindezt úgy sorolja, _ Ez luxus _ szóu köz_ - Másfél éve házasod- olyan magabiztosan, mint ^ m7,nkat*^a Török M tunk össze - mondja Vékes va]ami törvényszerű folya- Zlyné ' Ferencné, az üzemi KISZ- "SÉtSSíákSkHÍ Van," aki helyesel, mások titkár felesége. — Férjem- nak. A magabiztosság alap- mondják, miért volna ez mel egy évig minden vá- jait számolássarigyekszik bi- lu*us- ha teheti, hát legyen gyünk a jó lakás volt és zonyítani. "eki.Én csak annyit jegyJ zek fel füzetembe, lám mive teljesült is. Ma már a Jo- Az egykori álom lett j82 egykori gazdagok valóság együtt — zsef Attila sugárúti új házban, háromszobás lakásban élünk szüleinkkel Most bú- -— Számoljunk torra spórolunk. Vettünk mondom. már háromajtós szekrényt, _ Ez ]esz felej s ehhez vásárolunk majd fo- hosszan, megfontoltan sorolteleket, szőnyegeket. S aztan ja a SZám0kaf négy év múlva, ha mind- _ Férjem keresete lm YéX/CAAAÁAAAAAAÁAÁAAAAAAAAAAA/'-C forint, az enyém 1100—1150. . o Hétszáz forintot- adunk KELEMEN JÁNOS: nyugtázza mohogy a klinika elmeosztálya majdnem - a • város másika végén, az I. számú közkórházban funkcionál jelenleg. S pundjárt egy másik ilyen meghallgatásra váró kérés! Régóta kérik már, hogy az Orvosegyetem válassza le az Idegklinikáról és önállósítsa az Agykutató Intézetet. Adjon neki önálló költségvetést és biztosítson számára külön személyzetet. Ez az intézkedés nagyban megkönynyítené a klinika gyógyítótevékenységének zavartalan ellátását és a zavartalan kutatómunkát is. Különösen a gyógyító munka jelent nagy megterhelést a klinika számára. Hiszen idehozzák nemcsak a megye, hanem a környező megyék idegbetegeit is. Az elmúlt években a közkórházak sorra megszüntették ideg- és elmeosztályaikat, s más osztályokat létesítettek helyettük. Ennek a hibás lépésnek a korrigálása érdekében a közeljövőben például a hódmezővásárhelyi és a makói kórházak ismét szerveznek ideg- és elmeosztályokat, sőt az egyik szegedi közkórházban is tervezik külön 20—30 ágyas idegosztály felállítását, addig azonban, amíg ezek az intézkedések nem éreztetik hatásukat, bizony igen nehéz ^ a szegedi idegklinika dolga. * < — Volt idő, amikor a kiinika orvosai látták el az ^ SZTK- és MÁV szakrendeléseket is — világosít föl a klinika igazgatója. Ennek az oka talán az idegorvos-képzésben országszerte megnyilvánuló elmaradás volt. Ezt az elmaradást azóta többékevésbé sikerült kiküszöböl- Á ni. S az az egészséges folyamat, amely három év óta megindult nemcsak a baráti, hanem a szocialista és a kapitalista tábor országai között is, szintén érezteti már a hatását. A .fiatal kutatók tapasztalatcserével egybekötött kölcsönös tanulmányútjaira gondolok. Ezt a folya- •{ matot tovább kellene bőví- ^C teni. Fontos volna, hogy a < * Kelemen János 17 éves középiskolai tanuló. E verselt magyar állam létesítsen kül- <~ me,yek tollábó1 először jelennek még nyomtatásban -, felföldi ösztöndíjalapot a ta- < szabadulásunk .15. évfordulójának tiszteletére írta. nulmányútra induló fiatal !VVVYYYV¥yYVYyVy>VVy>yyy^ pontosan, hogy mennyi. AbA tizenötödik tavaszra' i. Vallj nekem, föld, te elterpeszkedő humusz-óriás, bővérű televény, honnan van benned ez az új erő? Friss szagokat sodor a szél felém, hallom hangod, a múltról szólsz ugye, behegedt sebeidet mutatod — van mit mutatni, egy évezrede gyötörtek grófok, bárók, burzsujok. Én fessem most mindazt, mit jobb feledni, s mégis vérünkben forrong és pezseg — kihamvadt vulkán mélyén vad tüzek? Vallja a tavaszról, taníts énekelni az első fényről, mely úgy tüdökölt, hogy felébredtél anyánk, drága föld! II. Láttál ugye engem, mint kisfiút, kit tizenhét éve hordsz tenyeredben, mert ha fönn vad bombázók raja zúg, a kétévesek sorsa ég szivedben, Láttál ugye, nyár volt, az emberek reszketve várták, mi lesz ezután, s ekkor meglátta éhes szememet egy katona, csillag volt zubbonyán. Gyümölcsöt hozott aztán minden este ' nekem, hogy ne éhezzek, s csöpp szivembe az emlék égő bélyeget nyomott. Ö hogyha téged festeni kéne, szabadság! — nem tankokat festenék le, csak őszibarackot és sok-sok csillagot! III. Vér a véredből és hús a húsodbői, összenőttünk veled, ifjú hazánk! Mitől piros a vérnük? — gyümölcsödtől, mit parasztjaink inas keze ád. Izzadságunk ért benne dús zamattá, hozzá kék eged adta meg a fényt, s porhanyós rögöd azt is megmondhatná, hány elhullt hős vérétől oly sötét: magyar, szovjet, román? — ki tudja már azt, de láthatatlanul bennünk kering a'vérük, felszívták gyökereink. Az acsarkodóknak így adunk mi választ s a feltűrt ingben megfeszül karunk: szabad hazám, mi ifjak itt vagyunk! fényűzése, a szegény lányok vágyálma: a sok szép ruha, cipő. Többen luxusnak tartják, Hegedűs Aranka pedig már mindennapos használati cikknek véli a sok ruhát és cipőt. Nem mindenkinek jut sok ruhára, cipőre anyáméknak kosztra, mosás- Meg lehet érteni Török ra, vasalásra, szóval ellátás- Mihálvné véleményét, hiszen ra. Fizetjük a lakbér, a vil- ő ötödmagára keres. Termélany, a gázdíj felét. A többit szetesen nem juthat sok rufélretesszük, no meg egy hára, cipőre, az ő élete jóval keveset költünk színházra és nehezebb, mint Hegedűséké, mozira is. Igaz, a tanulás akik tavaly háromszobás hámiatt nem sok időnk van zat építettek Petőfitelepen, szórakozásra. Dehát... Tápé szomszédságában. Az — Dehát... — folytatom elmúlt hetekben vállalt muna gondolatot — azért vala- kát a család negyedik tagja hogy kí lehet bírni. is a tápéi Ady Endre Tszben, Erről így beszél Aranka: — Ki... solyogva. Azt mondják, hogy a szü- ~ Földünk nem volt de lök vágyai, kívánságai, a so- anyukám maganszorgalomkat dédelgetett vágyak és ból belepett a tsz-be. Azt álmok tovább élnek az utó- mondja, ő is segíteni akar dókban, a gyermekekben, lányainak. A szövetkezetben Vajon az após, aki a vas- Pedig szívesen fogadtak, útnál dolgozik, az édesapa a mert nagy szukseg van a Fonalmentő Vállalat fűtője munkaerőre, és az édesanya, a Háziipari •/ Szövetkezet bedolgozója dé- „rer/oen delgettek-e valaha ilyen vá- O jot keressetekr gyakat? Bizonyára, csakhogy ... az ő vágyaik még -a jö- — Mit kivan a jovotol? vőnek holdas fátyoléban* gondolkozik kissé, majd moszámyaltak. Most sorra va- w>ly ül az arcara, amikor lósulnak meg a körülöttünk válaszol: zsongó álmok, emberi vá- — Egy jó férjet, gyak. Luxus vagy mindennapos használati cikk ? — Ha már kívánsz, akkor kívánj szépet is — szól közbe Bakó Aranka. • Férjben sohase keressétek a szépet, csak azt kívánjátok, hogy jó legyen, Sok szép ruha, cipő; jo ezt tapasztalatból mondom, ebéd, nyáron fürdőhelyre elhihetitek — szól anyásutazni. Ez az elegáns élet- kodva a két lánynak Török forma, a luxus a munkás- Mihályné nép elérhetetlen álomvilága Konzervgyárí lányok asz_ volt évtizedekkel ezelőtt. , . ' Olyan álomvilág, amelyről a szonyok kevesebb, tobbeletromantikus lelkű szegény lá- tapasztalattal. Találomra szonyok — például Petőfitele- utottam meg őket, s áhánypen — csak ábrándoztak. nyai beszéltem, mindmegMost Hegedűs Aranka, egy annyi különböző egyéniség, petőfitelepi lány így vála- küiön gonddal, elképzeléssel, szol a kérdésre, amikor meg- ábrándozással él. Van, aki kérdem, hogy hány ruhája már természetesnek veszi van: mindazt, ami valaha álom és — Tessék csak várni, luxus volt. Van, aki még mindjárt összeszámolom. •— ma is sok, egy egész család Ujjai segítenek az össze- gondjával küszködik. De adásban, sorra nyílnak, egyben azonosok: valamenyahogy gondolatban párosá- pyjen jobban élnek, mint val elvonulnak Aranka előtt évekkel ezelőtt/s biztosak a ruhák. Több mint tucat, abban, hogy a holnap még — No és a cipők? szebb lesz. Az ő álmaik már — Van két tűsarkú, az- nem "a jövőnek holdas fátán ..., de nem is tudom tyolában* szárnyalnak. Nagy Pál I