Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-28 / 99. szám

CMttrtSk, IMI). Amflli M. 4 Jól átgondolt nevelőmunka Napjaink egyik igen fonton és komoly problémája a közúti balesetek által okozott szerencsétlenségek csök. kerítése. Addig nera ie várható eredmény ezen a téren, míg nem lesz társadalmi ügy. A közömbös emberek és főleg a közlekedésben résztvevőknek figyelmeztetésül álljon Itt két nyilatkozat A közlekedési ügyész ée a báró mondta el a következőket. Először hallgassuk meg a vádbeszédet: dr. Koy Tibor ügyéué a szó. Komor statisztikai adatok — Ügy gondolom, a legékesebb szólamoknál is többet mond a statisztika. Nézzük a legutóbbi két évet 1958-ban Csongrád megyében 148 közlekedési baleset történt 17 esetben végződött halállal. 1959-ben a szám lényegesein emelkedett Ebben az évben már 192 balesetet tartunk nyilván, 25 halálos áldozattal. A balesetek 80 százalékát az ittas vezetés okozta. Fennmaradt 30 százalékhoz a sebesség korlátozásának megszegését, a szabálytalan előzést ée az elsőeégi jog meg nem adását soroljuk. Már a számokból is következtethetünk, hogy ezek közül legveszedelmesebb és legtöbb balesetet az ittas vezetés okozott Hogy ezt mint jogász is kihangsúlyozzam, elmondom, hogy a törvény az ittas állapotban való vezetést önmagában is bünteti — tehát akkor is, ha nem okoz balesetet 1959-ben a 25 halálos balesetből ötöt az ittas vezetés Idézett elő. Ezenkívül az ittas gépkocsi- és motorkerékpárvezetők az elmúlt évben 18 súlyos és hat könynyű sérülést okoztak. — Még szomorúbb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy 1959-ben 142 ittas vezető el-len Indult eljárás. Ezek ugyan nem okoztak balesetet hanem a rendőrség ellenőrzése során "buktak le-, mert szeszfogyasztás után ültek a volán mellé. Tehát, ha a számokat összeadjuk, a következőket kapiuk: az elmúlt évben közlekedési búntett miatt 534 személy ellen indult eljárás. A közlekedési bűntettek során minden második személy ittasságért került a bíróság elé. Társadalmi kérdés — Az ügyészség az emberek testi épségének védelmére sokat tesz a balesetek megelőzése érdekében. De vajon hogyan? Egyetlen megoldást találtunk, ha ezt a védekezést társadalmi kérői •'•ssé fejlesztjük. A rendörséggel közösen már tágítjuk a kört. A közlekedés legjobb dolgozói társadalmi Ag figyégygég, a bíróság éa • rendőrség kftgd* «f vékeny*iúge a liftylefcedé»l balrgpiek m4»sr«»l»z£sére ellenőrként — hatósági közeg minőségben — ellenőrzik a forgalmat Komoly, nehéz feladatot vállaltak magukra ezek az emberek, hiszen szabad idejükben minden ellenszolgáltatás nélkül végzik ezt a népszerűnek éppen nem mondható munkát. Sajnos a közlekedési dolgozók — szerencsére a k«ebbik része — nem veszik elég komolyan a társadalmi ellenőröket. — A balesetek csökkentésében sokat segíthetnek bírságaikkal a szabálysértési előadók. A közlekedést ellenőrzők ugyanis feljelentik a szabálytalanul közlekedőket még a gyalogosokat is. A szabálysértési előadók, ahol az ügyben a legádázabb ellenséggel, a szesszel találkoznak — hozzájuk tartoznak ugyanis az egyéb járművekkel kapcsolatos szabálysértések —.súlyos anyagi bírsággal sújtanak le. A kánnyelműség következménye —- Véleményem szerint a legtöbb balesetet az emberi könnyelműség okozza. Nem számolnak az emberek cselekedeteik következményeivel Mert például egy gépkocsivezetőnek, mielőtt lehajtaná a féldecit vagy a fröccsöt a következőkkel kellene számolnia: "balesetet okozok, súlyosan megsérülök, jelentős anyagi károm lesz, megbüntetnek, elvesztem állásom és mi lesz a családommal?- Ha ezt végiggondolná, lendülő keze biztosan megállna félúton, s letenné az italt Tipikus példát szeretnék elmondani az említett könnyelműségre. Vörös József budapesti lakos kiküldetésben dolgozott Szegeden. Kocsikísérőjével egész éjszaka a szórakozóhelyeket járták, ahol ittak is. Hajnalban még egy féldeci konyakkal öblítették le torkukat és kocsiba ültek. Az Oskola utcán haladtak, közben Vörös az átlumpolt éjszaka eredményeként elaludt és kocsija 40 kilométeres sebességgel futott a Beloiannisz tér egyik oszlopának. 22 ezer forint anyagi kár keletkezett, a kocsikísérő súlyosan megsérült. A híról ítélet igazságos és szigorú volt: Vöröst 8 hónapi börtönbüntetésre, az anyagi kér megtérítésére és állásvesztésre ítélték. Vajon érdemes volt inni?! A neveléshez és a megelőzéshez sorolhatjuk végeredményben magát a büntető eljárást és a bírói ítéletet is. Éö most adjuk át a szót dr. Keresztes Mátyás bírónak. — Az ügyész kényelmetlen helyzetbe hozott — kezdte Keresztes bíró. —Hiszen a bírói ítéleteket i» a balesetek megelőzéséhez sorolta és a nevelés egyik eszközének tartja. Az emelkedő statteztika után nehéz lenne bizonyítanom, hogy a bíróság tett valamit a társadalmi ügy sikeréért De azért tettünk. — Tehát az ittas vezetés okozza a legtöbb balesetet ítélkezéseinkben ilyen esetekben súlyosbító körülménynek számít és bizony ittas vezetésért — amely nem okozott balesetet — súlyos pénzbüntetéseket hozunk. Ahol nem találkozunk súlyos mulasztással, ott nevelő jellegű ítéleteket hozunk. Ezzel próbálunk hatnj a bűnt elkövetőre. Súlyos, durva szabálysértés esetén ítéletünk is hasonló, elég gyakran börtönbüntetésre ítéljük a gépjárművezetőket. És itt jutottunk el az általános neveléshez. Ezekkel a súlyos büntetésekkel a közlekedésben résztvevőket akarjuk figyelmeztetni, nevelni, s távol tartani őket hasomló bűncselekményektől A helyszíni tárgyalás jó hatása — Másik — úgy gondoljuk — ugyancsak nevelő eszközünk a helyszíni tárgyalás. Általában a közlekedési vállalatok dolgozói nem szereznek tudomást egy-egy ítéletről De ha a közlekedési vállalatnál tárgyaljuk a • gépkocsivezető ügyét, széles körben elterjed ,az ítélet. Az általános megelőzéshez tartozik ' és a társadalmi tulajdon védelméhez, hogy a baleset okozójával megtéríttetjük a társadalmi tulajdonban keletkezett kárt. — Nem lennénk őszinték, ha c$ak a mi megelőző munkánkról, bírói ítélkezésünkről beszélnénk — mondotta még Keresztes Mátyás. — A rendőrség ugyanis komoly erőfeszítéseket, tesz. filmvetítésekkel egybekötött propagandaelőadásokat tartanak a város különböző részein. Iskolákban, művelődési otthonokban és községekben Évenként sok ezer embert oktatnak a helyes közlekedésre. A közlekedési balesetek számának csökkenése — véleményem szerint is — csak széleskörű társadalmi összefogással érhető el Szegedi miniatűrök 7tf* líAsei Diktoi Dankó Pista mint gájsicc Igaza van a Szegedi Szótár kitűnő szerzőjének: erre a nem valami szép hangzású szóra városunkban csak a nagyon öreg emberek emlékezhetnek... Tömörkény egyik elbeszélésében is olvashatunk róluk, amikor Sós Mátiász újonc körülményes előkészületek után, melynek fénypontja a derékszíj tükörfényesre varázsolásának művelete, kimenő alkalmából -sötétedéskor az utcára megy és pereceket vásárol, mert a sarkon a gájsicc kettőt ád három krajcárért". Ebből már megtudhatjuk, kik ls voltak a gájsiccok a Viz előtti Szegeden. Emlékezett ezekre az öreg László Lajos bácsi is, sz utolsó öreg cukrász ebben s városban. László bácsi 81 éves korában halt meg 1942-ben. Köztudomású volt róla, hogy 50 esztendeig dolgozott egy asztalnál s nagyon finom cukrokat készített, melyekért a párizsi világkiállításon aranyéremmel is kitüntették. Édesapja pékmester volt, valószínűleg még Laásznak hívták (a családban 48-as honvédtiszt ls akadt), akinek háza és műhelye a Szappanos utca — régibb nevén Szappanfőzőé utca — s a mostani Párizsi körút keresztezésénél volt A pékek, akikről akkoriban az volt elterjedve, hogy büszke népség, mert pantallóban járnak, akkor is éjszaka dolgoztak s reggel 8—7 órakor suhancokkal, gájsíccokkal hordatták ki a friss süteményt kávéházakba és kávémérésekbe. Ez pedig dicséretes hagyomány, érdemes feljegyezni, mert bizony manapság ls előfordul, igaz csak elvétve, hogy 10 órakor még nem lehet kapni friss péksüteményt (A gájsiccok még a 90-es években is láthatók voltak a városban; hátukon kosarakban cipelték a zsömlyét kiflit hosszú rúdon pedig a pereceket). Dankó Pistának, a későbbi dalköltőnek nyomorúságos Ifjúságáról többször olvashattunk. Arról 6 maga ls tett említést hogy többek között a színészeknek cipőt tisztított hogy jogcíme lehessen a színházba járáshoz, de arról nem, amit László bácsi haláláig többször is büszkén emlegetett hogy ismerte ő Dankót apja műhelyéből még gájsicc korából. Pista gyerek a 70es években már .kávéházakba is járt énekelt, hegedült s rendszerint onnan késő éjszaka jött meg, néha átázott csizmával. Ilyenkor megkérte az ott dolgozó segédeket hogy a meleg kemence tetején, a zsákok között aludhasson hajnalig, amikor ő ls segített a sütemények kihordásában. Minden bizonnyal ez az Ifjúkori emlék Ihlette őt egyik szép nótája komponálásakor, melyet Sas Ede szövegére szerzett: »Három sói perec...* Egyre nagyobb áru- és teherforgalmat bonyolít le a MÁV Küldöttválasztó gyűlést tartott a vasutasszakszervözet Tegnap, szerdán tartotta a Vasutasok Szakszervezetének területi bizottsága küldöttválasztó közgyűlését a MÁV-nevelőintézetben. A területi bizottság beszámolóját az elmúlt évek munkájáról Rácz Kálmán mondotta eL Foglalkozott a vasutas dolgozók áldozatkész munkájával, a szegedi igazgatósághoz tartozó vasütasság kiemelkedő tavalyi eredmény elvei 1959ben félmillió tonnával több árut szállítottak és 1,3 millió utassal nagyobb forgalmat bonyolítottak le. Fejlődés tapasztalható a vasút munkájára legjellemzőbb adatok tekintetében is: a kocsiklhasználás másfél tonnával növekedett, a kocsifordulók ideje 1,8ról 1,6 órára csökkent, a fajlagos szénfelhasználás mértéke 8,2-ről 7,52 kilogrammra változott, míg a tehervonatok menetrendszerűsége csaknem elérte a 80 százalékos szintet. A második féléves munka elismeréseképp az Igazgatóság területén négy élüzemet avattak, tizenegy munkahely pedig vezérigazgatói elismerésben •Nincsen rózsa tövis nélkül*. — Nincs bizony! — bólintott Eva tanító néni s különös barna szeme a semmibe tévedt. Számlálgatta magában a töviseket és kereste a rózsát. Második iskolánál tanít ebben a tanévben. Az elsőre — ahol életében elóször állt a gyerekek elé — nem szívesen emlékezett vissza. Nem a gyerekek miatt! Kedvesek voltak. Majdnem mind az ötvenen. Aki pedig nem szerette az új tanító nénit, az sem az 6 egyszerű gyermekszivére — hanem a szülei szavára hallgatott. Eva, mikor megtudta, hogy némely szülő hangosan szidja a boltban — s szidtak már ikkor is, amikor még non: » látták, esak tudták, hogy jönni fog — nem tudta megérteni, miért jobb ez így kórházban fekvő kartársnőjének? Sok a gyerek, sok a munka — igazan megoszthatnák, De miért akarja, hogy elüldözzék a szülök? Miért akar annyira egyedül maradni? Eva maga kérte, hogy helyezzék el onnan — bárhová. Szép kis indulás ez egy kezdőnek! .4; új munkahelyén újból nekifogott a taEgy fogalmazás történele .vwwyyyyyyywyy^^ nításnak. Még az a bírálat sem vette el egészen a kedvét, amit a félévi értekezleten kapott a volt kartársnőtől. Érezte, hogy nem lesz csillag a pedagógia egén. Szürke kis tanítóként fog egyszer meghalni — ha ugyan lesz belőle tanító. Hiszen a képesítő még messze van, s 6 már nemigen hitt saját magában. Sokszor úgy érezte, tévedett. Nemvaló ta nitónak! Ekkor történt, hogy egy reggelen egyik kis negyedikese az asztalára tette — a -rózsát*. — De tanító néni! Ne tessék senkinek megmutatni! — hajtogatta a kis Kasza Anti, s le nem vette szemét az asztalra tett fogalmazásfüzetről. — Tanító néni! Megígérte! Eva elmosolyodott. Valóban, mikor Eva tanító néni feladta az »Eszményképem* cimü fogalmazást házi feladatul, a kis Anti odasompolygott óra után. s rákezdte: — Tanító nénil Én megírtam őszintén, de nem olvasom fel. Es tanító néni se olvassa fel! Ez nagy titok! Megígéri? Eva nem tudott ellenállni. Lehet, vagy nem lehet — megígérte. S most Anti előtte állt (egyik lábáról a másikra) s csak a megismételt ígéret után tágított az asztaltól. Eva kinyitotta a füzetet. Nem volt hosszú a tikos fogalmazás. Csak ennyi: •Eszményképein Én szeretném, ha kerekarcú és bodor hajú volnék. Különben is a tanító nénihez szeretnék hasonlítani. Szeretem is. Ha nagy leszek, én is tanító szeretnék lenni, mert az nekem oly szép foglalkozás. Az én tanító nénim neve Körösi Eva. Az én nevem Kasza Antal. Ha nagy leszek, lehet, hogy tanító lesz belőlem*. Valami nagy melegség támadt a szivében- A tízesztendős kis parasztyyerek, távoli tanyai házban arról álmodik, hogy tanító legyen! Maga előtt látta az apját. Parasztember volt világéletében. De nemcsak 6. Talán*' az ötödik ükapja is. S most ez a madárcsontú, villanószemü gyerek tanulni akar, tanító szeretne lenni! -Különben is a tanító nénihez szeretnék hasonlítani*. Hozzám — gondolt vissza Éva a gyűlésen kapott bírálatra — hozzám? Hiszen akkor én... akkor én nem is vagyok olyan rossz tanító! Anti miattam akar tanító lenni! Az én órámon jutott eszébe, hogy nem teszi le a könyvet a nyolc osztály után! Nem i1 akadály, hogy egyszerű parasztember az apja. hogy földes, petróleumlámpás szobában írta meg azt a fogalmazást. Megérte azt a soksok tövist! Eva úgy érezte, hogy visszatér a hite, s hogy érdemes, igenis érdemes tanítónak lenni! Felállt, odament Anti padjához, s elé tette a füzetet. Végigsimított a gyerek feléje forduló, csupa-izgalom arcán, s szívében nagyon-nagyon kívánta, hogy évek múltán kapjon egy rövidke levelet, s a feladó Kasza Antal tanító legyen. Csl)t>I Rozsa * részesült A szocialista munkaverseny a kongresszus időszakában kibontakozott és a felszabadulási versenyben lendülete tovább fokozódott Egyre nagyobb tért hódítanak a kollektív versenyformák, ezek között is kiváltképpen a szocialista brigádmozgalom. A termelési tanácskozások eddig kilenc munkacsapatnak ítélték oda ezt a megtisztelő elmet, további 49 pedig a kitűzött szint éléréeéért küzd. Az igazgatóság vasutas dolgozói összesen 1,8 millió forint értékű jutalmat kaptak és 1157-en részesültek -Kiváló dolgozó- oklevélben vagy jelvényben. Az anyagi édekeltséget csak növelni fogja, hogy 1960-ban — hasonlóképpen az üzemek nyereségrészesedéséhez — jutalékot fognak osztani a MAV-nál. Továbbiakban a beszámoló elemezte az újítómozgalom állását, és megállapította, hogy az igazgatóság egyes osztályai elhanyagolták az újítókkal való foglalkozást. Ennek ellenére az újítások várható gazdasági eredménye növekedett és mintegy tíz százalékkal meghaladta az előző év átlagát Elhanyagolták néhol a szakmai továbbképzést is. Rácz elvtárs beszámolójának második részében a szakszervezet érdekvédelmi és nevelési feladataival foglalkozott Tudvalevő, hogy a kormány rendelkezései folytán a vasútnál ls 8—7 órára csökkent a munkaidő egyes területeken. Arra is töreksaenek, hogy a fárasztó 24 24-es szolgálatról a lehetőségekhez képest minél hamarabb a 12— 24-es időbeosztású szolgálatra térjenek át. A vasutasok műveltségének emelésére különösképpen szükség van, ugyanis még egy 1958-ban tartott vizsgalat megállapította, hogy a dolgozók jelntős része négy általános Iskolánál kisebb végzettségű. Tavaly fellendült a politikai ée a művelődési előadások látogatottsága: a megtartott 350 ismeretterjesztő előadáson húszezer vasutas vett részt. A területi bizottság elnökének beszámolóját hosszas és minden részletre kiterjedő vita követte, majd pedig megválasztották küldötteiket a felsőbb szervek vezetőségválasztó gyűléseire. Rádióműsor CttAtörtölc fcOSSUTH-KADIO 4.26 Rákóczi-Induló. 4,80 Hirek, ldőjárásjelentée. 4,35—7.59 Vidáman — frissen. Közben: 5,o« Falurádió. Utána a vidéki színházi műsor. 5,30 Hírek, időjárásjelentés. b,2ü Néhány perc tudomány. 6,59 Időjelzés. 7,00 Hírek, időjárásjelentcs. 7,10 Uj könyvek. 7,25 Színház-, hangverseny- és moziműsor. 7,.19 ídőlelzés. B.oc Műsorismertetés, időjárásjelcntés. 8.08 Technikai szünet. 8,10 Verbunkosok, magyar nóták. csárdások. 8,55 Édes anyanyelvünk. 9,00 Chicago 1H86. TfjúHági rádlólaték. 0.40 Szenti Edit énekel. Kovács Andor Ritái-együttese játszik. 10 óra Hirek. lapszemle, időlárásielentés. tO.lO Rádióegyetem. 10 óra 40 Két opera nyitány. 11.06 A hazáért harcoltak. Folytatásos regény. V. rész. 11.20 Diadalmas asszony. DaUátékrészletek-. 12.IV) Déli harangszó, hirek. időjárásjelentés. 12,10 Könnyű zene ebédszünetben. 13,00 Burján, a haraber. Elbeszélés. 13.15 Mai nótaszerzök dalai. 14.00 Bodri és a falevél. Versek, 14,10 Tánemelódlák. 15.06 Hirek, közérdekű közlemények. 15.08 Idóiárásjelentea. • 16,in Sportdnlok. '6-M Az üzeni d'ákiat. 15.45 Daltanulás. 18.05 Napirenden . . . 18.10 Egy falu — egy nóta. 16.35 Műsorismertetés. 17.00 Hirek. külpolitikai kérdésekre válaszolunk, időlárásielentés. 17.15 Zenekari muzsika. 17.45 Lányok, asszonyok ... 18.00 Feher fuszuiykn virág. Néodaltáték 18 40 Ifjú fievelő. '9 00 Könnyű hang. nzcrszólók 19.15 K';zvp»fié„ a Szeged' Nemzeti Szinhtzhól: Puccini" Manón Lescsut, Négy felvonásos dalmű. A szünetben: 19,54 Jó éj67.okai, gyerekek! 2£ óra—20.25 Esti krónika. 21,05— 21,16 Csillag István beszélgelése a Manón Lescaut szereplőivel. 22.00 Hírek, idűjárásjelentés. 22 Ora 13 Színes néni muzsika. 22 óra 45 Tardos Béla; Keserű esztendők — s/.vl! vegyeskarra. Bemutató. 23.20 Holdas , éj . • • Könnyű zene. 21.00 Hírek, ldőjáráajalentés. O.IO Bach: Amoll szólűwnáta. 0,30 Him11 usz. PETOIT-RADlO 5,00 Reggeli zene. 0,30 Színház-, tárlat- és hangversenymüsor. 6.50 Torna. 8.00—8,10 Hírek. Időlárásielentés. 14.00 Időjárás- és vizáliasiilentes. 14 15 Operarészletek. 15 06 Népek zenéje. 15.20 A külföldi sajtó haNáblalról. 15.30 szórakoztató muzsika. 16(15 Országjárás. 16,40 Elmúlt azazsdok táncz.enéle. t17,15 A Naprend,-zer határán. 17 óra 30 Tánozeae. ís.oo Rudtóegyetem. 18.10 Ravel: Két zongoradarab. 19.00 Hirek, időjáráslelentes. 19.05 Ezer szó oroszul. 19.15 A Szovjet Rádió esztr.'idzenekara |át«z.'k. 19 45 A nU házunk. VI. 20.00 Verbunkosok, csárdások. 10.49 Falurádió. 21.00 Hirek. 21.05 Tanc/eneksrok párádéin. 21.50 Az erdei posia. Előadás, 22.00 Kamarazene 22.15 A szerencsés Fnmanek. Karcolat. 29 00—23,15 Hirek, időjárásjelentés. A TELEVÍZIÓ 18.30 Kicsinyek műsora. 19,00 A lövő hét műsora. 19.03 TVhíradó. 19.20 Az egymllltoiroUk tonna acél. 19.50 Szünet. 20.00 Or'ik visszatérés. Francia film. \