Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-26 / 97. szám

3 Kedd. 1988. április 28. Éljenek a lestvéri kommunista és mun!tá?párlok! Meleg, baráti hangulatban búcsúzott Szegedtől az angol kommunista Hiúsági küldöttség Az Angol Kommunista If­júsági Szövetség öttagú kül­döttsége — mint azt vasár­napi számunkban hírül ad­tuk — több napos tartózko­dásra városunkba érkezett. A küldöttség tagjai vasár­nap Szeged nevezetességei­vel ismerkedtek, majd dél­után a KISZ városi bizott­sága képviselőinek kíséreté­ben csónakkiránduláson vet­tek részt a Tiszán. Az angol ifjúsági küldött­ség tiszteletére hétfőn dél­előtt a városi tanács végre­hajtó bizottsága adott foga­dást, délután pedig a Sze­gedi Textilművekben rende­zett ifjúsági gyűlésen vet­tek részt a vendégek. Az üzemben angol és magvar nyelvű, a békéért harcoló fiatalok harcos összefogását hirdető felíratok, vörös és kék békezászlók fogadták a városi párt-végrehaitóbizott­ság és a KISZ-bizottság képviselőinek kíséretében érkezett küldötteket. A Textilművek művelődé­si termében nagyszámú fia­tal és idősebb érdeklődő lel­kes tapssal üdvözölte az an­gol kommunista ifjakat, ki­ket John Delahoy, a küldött­ség vezetője külön-külön be­mutatott. Ezután John De­lahoy emelkedett szólásra. — Különös érdeklődéssel érkeztünk Magyarországra — mondotta —, mert együttér­zünk a magyar néppel, s a magyar fiatalokkal. Nálunk az imperialista sajtó arról cikkezik, hogy a magyar if­júság reménytvesztett, éhe­zik. Nos, kedves barátaim, határtalan örömmel tapasz­taltuk az egész országban, s itt nálatok, Sz*geden, hogy a manyar ifjúság egészen más. Olyan, amilyennek re­méltük. Boldog, szénen öl­tözködik. jól él és lelkesen vesz részt a szocializmus építésében. Ez a tapasztalat vkiink erőt jelent a mun­kánkban, s ígérjük nektek, hogy odahaza mi is még oda­adóbban dolgozunk a népek közötti barátságért, azért, hogy Angliában is elkövet­kezhessek a szocializmus. John Delahoy beszéde vé­gén az angol és magyar if­júság közötti szolidaritást él­tette, melyet az üzem fiatal­jai lelkes vastapssal üdvö­zöltek. Ezután Rutli Rim­mer, megyei liga-elnök szá­molt be az angol textilüze­mek fiataljainak életéről. Elmondotta, hogy az elmúlt fél évben több gyárat is be­zártak, s az ifjúmunkások — az idősebbekkel együtt — munkanélkülivé váltak. Az Angol Kommunista Párt és Ifjúsági Liga hosszas harca után indítottak meg csupán néhány üzemet. Paul Gar­land, a nyugat-angliai ifjú­sági szövetség területi titká­ra magyarországi megkapó élményeit ecsetelte, majd kedves, baráti jelenetekre került sor. A küldöttség tag­jai angol és skót népdalokat énekeltek, melyeket a Textil­művek fiataljai magyar nó­tákkal, ropogós csárdások­kal és indulókkal viszonoz­tak. Az ünnepségen — John Delahoy javaslatára — fel­állva, közösen énekelték el a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség indulóját. Har­sogott a terem a daltól: "Egy a jelszónk a béke, harcba boldog jövőért me­gyünk ...* A fogadtatás után — az ünnepség befejeztével — még sokáig beszélgettek kisebb csoportokban a ma­pvar és angol fiatalok. Ez­után a küldöttség megtekin­tette a korszerű, szovjet se­gítséggel épült gyárat és nagy elismeréssel nyilatko­zott a szociális berendezé­sekről, a munkavédelemről, a korszerű gépekről és az ifjúmunkások eredményei­ről. Az angol kommunista ifjú­sági küldöttség a hétfő esti órákban visszautazott Bu­dapestre. Megjelent a Társadalmi S/em'e új száma A Társadalmi Szemle most megjelent áprilisi 6záma közli Kádár Jánosnak »A le­ríni eszmék hatása és meg­valósulása Magyarországon* című cikkét, amelyet Kádár János Lenin születésének 90. évfordulójára írt. Nemes Dezsőnek felszaba­dulásunk 15. évfordulója al­kalmából írt cikke áttekin­tést nyújt a felszabadulás óta elért fejlődésünk első szakaszáról, az 1945—47 kö­zött kivívott hatalmas gaz­dasági és politikai eredmé­nyienkről. Sánta Ilona >Harc a ma­gyar munkásosztály egysé­géért a felszabadulás után* című írása elemzi azt a több évtizedes harcot, amelyet a kommunista párt. vívott a munkásosztály egységének megteremtéséért. . Kenessey Zoltán a Társa­dalmi Szemle új számában összefoglalja és sok szemlél­tető adattal illusztrálja a ti­zenöt éve felszabadult népi demokratikus országok gaz­dasági fejlődésének legfon­tosabb eredményeit. »A térinél őszö vetkezetek állami irányítása és a taná­csok feladatai* címmel Nagy László azokkal a megnöve­kedett feladatokkal foglalko­zik, amelyek a szövetkezeti községek és járások kialaku­lásában a tanácsokra hárul­nak. A termelés párt ellen őrs es ének tapasztalatai Szeged iizemeibrn Szél Ibolya »fejeli* a virágokat Tjeljei pompában az ország leqnaggöbh tulipánkertje. Az ország legnagyobb tulipánkertjében, a Szegedi Kertészeti Vállalat bodomi üzemegységében hatalmas területet, tíz holdat hasznosítanak tulipánhagymaneve­léssel. Nemcsak a szegedi parkokat, sétá­nyokat látják el innét virághagymával, hanem százezer számra exportálják kö­zeli és távoli országokba. Évek óta állan­dó megrendelő az Agrimpex-en keresztül Csehszlovákia, Franciaország, Ausztria és Svédország, sőt a tulipánok hazájába, Hol­landiába is gyakran szállítanak fajtafel­frissítés céljából. Nem kevesebb, mint kétmillió tulipán pompázik most a bodomi üzemegységben, a legváltozatosabb színben. A sárga, pi­ros, fehér, rózsaszín mellett szén szám­mal látni különleges fekete tulipánokat is. Bármilyen gyönyörűek is azonban, egyelőre nem kerülnek vázükba. mert szárastól nem szabad leszedni. Csak a kelyheket veszik le, hogy a hagymák erő­teljesen fejlődjenek. Szaknyelven azt mondják: »fejelik* a virágokat. Június hónapban érnek be a hagymák, amikor felszedik, utóérlelés alá vetik őket. majd nagyság szerint osztályozzák. így jut el a szegedi nagyvirágú tulipánhagyma Eu­rópa minden részébe. P ártunk VII. kongresz­szusa határozatainak megvalósítása szük­ségszerűen megköveteli, hogy a gazdasági kérdésekkel való foglalkozás a pártszervezetek tevékenységében előtérbe ke­rüljön. Nem kis feladatok előtt állunk. Teendőnk az 1960. évi terv teljesítése, amely nemcsak hároméves tervünk végrehajtását és túlteljesítését jelenti, hanem azt is, hogy megfelelő gazda­sági alapokat teremtünk öt­éves tervünk megkezdéséhez. A feladatokat Szeged dolgo­zói megértették, s a párt-, tömegszervezeti és gazdasági vezetők komoly intézkedése­ket tettek. Az első negyed­évi tervet a város üzemei­ben 106 százalékra teljesítet­ték. örvendetes az is, hogy az elmúlt években jelentősen előrehaladtunk a gazdasági és mozgalmi szervek együtt­működésében, továbbá javult a vezetők és a dolgozók kap­csolata. Pártszervezeteink kitartó politikai tevékenysége segít­ségével rendszeressé vált üzemeinkben a tervteljesí­tés, a termelés problémái­nak különböző szinten tör­ténő értékelése. Ennek alap­ján sok helyen — például a ruhagyárban, a kéziszer­számgyárban — intézkedések születtek az új gyártmányok bevezetésének meggyorsítá­sára stb. Ma már a kéziszer­számgyárban, a ruhagyárban, a kenderfonógyárban stb. meghonosodtak a műszaki konferenciák. Párt vezetőségi ülésen, taggyűlésen rend­szeresen beszámoltatják a gazdasási vezetőket. A prob­lémákkal való rendszeres fog'alkozás lehetővé tette, hogy a vezetés állandó segít­séget kapjon a dolgozóktól, azok bírálatai, javaslatai, észrevételei révén. Minden őszinte beszélgetés, a hibák nyílt feltárása újabb lendü­letet ad a műszakikaknak és a munkásoknak egyaránt. Példa erre a Szőrme- és Eörruhakészítő Vállalat, amely sok nehézséggel küz­dött az év első napjaiban és elmaradt a tervteljesítésben. A pártszervezet tanácskozott a kommunistákkal, a műsza­kiakkal. a dolgozókkal, s ez meg is hozta az eredményét, az első negyedéves tervüket már 103.7 százalékra tudták teljesíteni. Az év elején megtartott tervismertető értekezletek, műszaki konferenciák előké­szítésében is sokat segítettek a párt- és szakszervezeti szervek, s ez meg is hozta gyümölcsét. Szeged üzemei közül csak egy vállalat, a Téglagyári Egvesülés nem teljesítette első negvedévi tervét. Ugvanakkor 15 sze­gedi üzem a múlt évi ió munkáia eredményeként el­nyerte az élüzem címet. S->kat tettek a párt- és szakszervezeti szervek a mtinkaversenymoz­galom fejlesztése és nyilvá­nossága megteremtése érde­kében. Különösen a ruha­gyárban, a textilművekben, az Űiszegedi Kender- Len­szövőben, a MÁV Pálya­fenntartási Főnökségnél stb. A kongresszusi verseny, a szocialista munkabrigád cí­mért fol vó mozgalom tovább­fejlesztése üzemeinkben újabb emelőit adja a terme­(Tóth Béla felv.) Kétmillió tulipán teljes pompában Szegedre helyezték a Csongrád megyei Népi E lenőrzési Bizottságot Mint már közöltük, a közelmúltban átszervezték a Csongrád megyében működő népi ellenőrzési bizottságo­kat. Megszűntek a különböző járási bizottságok és ezekkel együtt a Szeged városi bizottság is beleolvadt a megyei népi ellenőrzési bizottságba, amely addig Hódmezővásár­helyen működött. A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az átszervezéssel kapcsolatban most áthelyezte székhelyét Szegedre. Az intézmény irodája a korábbi városi néDi el­lenőrzési bizottság helyén, az I. kerületi tanács épületé­ben, Széchenyi tér 11 alatt, a II. emelet 207-es számú he­lyiségében lesz. Telefonszám: 20—98. A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a hé­ten kezdi meg működését Szegeden. lésnek. Ez nemcsak a nép­gazdaság számára jelentős, hanem az egyénnek is, a dolgozóknak is hasznos. Hi­szen a múlt évi munka so­rán elért eredményekért több mint 25 millió forintot osztottak kj a szegedi üze­mekben nyereségrészesedés címén. Ezek az eredmények is tükrözik, hogy pártszerve­zeteink gazdasági kérdések­kei való foglalkozása sokré­tűbb, fejlődött a pártmunka stílusa. Ez nem öncél a párt ré­széről, hanem gyakorlati se­gítségadás a célok megvaló­sításához, s ennek nyomán az életszínvonal emeléséhez. Ez nem csökkentheti, vagy helyettesítheti azonban a gazdasagi vezetés felelőssé­gét. A pozitív eredmények mellett a termelés pártellenőrzésében még sok a javítani való. Több pártszervezetünk mun­kájában nem kap megfelelő helyet ez a fontos dolog, nem alakult ki a pártellenőrzés helyes módszere. Ez abból adódik, hogy a pártvezető­ségben — különösen a kis­üzemekben — nincs meg a kellő gazdasági Gzakismeret, a könyvelési, műszaki kérdé­sekben való jártasság. Eb­ben keresendő, hogy több he­lyen olyan fontos kérdést sem tűztek napirendre, mint a termelékenység alakulása, az önköltségcsökkentés lehe­tőségei. a gazdaságosság, a műszaki fejlesztés, a gyárt­mányok minőségének alaku­lása. Több helyen nemegy­szer felszínesen, csupán a számszerű adatokra korláto­zódó az e kérdésekkel való foglalkozás, s ezekből nem vonnak le megfelelő követ­keztetést a politikai mun­kára. Másrészt még a nagy­üzemekben ij reszortjeliegű a termeléssel való foglalko­zás. így van ez például a Szegedi Kenderfonógvárban is. ahol még nem vált iga­zán kollektív munkává a ter­melés pártellenőrzése. Nem könnvű a termelés bonyo­lultabb kérdéseiben állást foglalni, s ezért is szükséges, hogy a pártvezetőség tagjai az ideológiai képzés mellett igyekezzenek megszerezni a minél magasabb szakmai képzettséget is. A termelés pártellenórzé­sébe vonjuk be a dolgozó tö­megeket, a termelés közvet­len irányítóit is. Több üzem­ben — mint például a kézi­szerszámgvárban. a falemez­gyárban. a ruhagyárban — gvakortattá vált, hogy össze­hívják a műszakiakat, érté­kelik végzett munkáiukat, •meghatározzák a további fel­adatot. Ezek a megbeszélé­sek hasznosak, elősegítik a pártszervezet tájékozódását, ugvanakkor a pártszervezet sok helyes javaslatot is kap a munkájához. Ennek tartal­mán azonban még javítani kell, hogy előre meghatáro­zott célú legyen a megbe­szélés, hogy ne csak a pil­lanatnyi oroblémákat. hanem a perspektívát, a távlati gaz­dasági és politikai célokat is beszéljék meg. mint ahogy a kéziszerszámgyár és a ru­hr —pártszervezete teszi. E *zzék a műszakiak mindenütt a nártszer­2'ezet bizalmát, segít­ségét. ha iól végzik munká­iukat. Általános tapasztalat azonban, hogy pártszerveze­teink a műszakiak tovább­képzésére kevés intézkedést tesznek. Csak az ideológiai képzésüket tartják fontos­nak, példa erre a ruhagvár, vagy a ^zőmte- és Bőrruha­készítő Vállalat, ahol a mű­szakiak szakmai tovább­képzése nincs jól meg­oldva Pedig ez az üzem feilödése szempontiából szükséges lenne, hiszen mindkét helven gyorsan fej­lődik a gépesítés, a gyártási technológia. A dolgozók bevonása az el­lenőrzésbe ieen fontos. Erre legalkalmasabb a párttag­gvűiés. azután a termelési tanácskozás, ahol ismertetik a határozatokat, értékelik az elvégzett munkákat. A tag­gyűlést, a termelési tanács­kozást minden üzemben rendszeresen megtartják. Kü­lönösen a párttaggyűléseken élénken reagálnak a terme­lés hibá ra, amelyek jelzik, hogy párttagságunk érzi a felelőfságét és élenjár a ter­melésben. Sok helyes, jó ja­vaslatot is tesznek. Komoly eredmény az is, hogy az élenjáró módszerek, tapasz­talatok, újítások a pártszer­vezetek munkájában napi­renden vannak. Minden üzemben kidolgozták az újí­tási feladattervet, amelyben a legfontosabb problémák megoldását tűzték ki célul. A dolgozók javaslataira azon­ban nem mindig reagálnak helyesen. Egyetértenek ugyanis a bírálattal, vagy javaslatokkal, azok végrehaj­tását azonban nem mindig szervezik meg. Ez vonatko­zik a határozatok végrehaj­tásának ellenőrzésére is. A határozatok végrehajtásához nem elegendő, hogv ismer­tetjük, hanem az ellenőrzést is meg kell szervezni. Mert a jó ellenőrzés során nem­csak segítséget adhatunk, hanem nevelhetjük is a dol-' gozókat és a vezetőket. Az ellenőrzés hiánya miatt a taggyűlésen,^vagy a felsőbb szervek által hozott helyes határozatok sokszor nem ke­rülnek végrehajtásra. Pél­dául a szocialista brigádok­kal való foglalkozásra több helyes határozat született, ez azonban döntően még ma is csak a napi problémákat öleli fel. Több üzemben még nem hívták össze megbeszé­lésre a szocialista brigádok tagjait. Pedig e brigádok munkájának és nevelésének politikai tartalmát a párt­szervezeteknek kell megha­tározni. A szocialista brigá­dok az új típusú ember ki­alakításában is fontos szere­pet töltenek be. Ezért párt­és szakszervezeti szerveink­nek a szocialista brigádok­kal többet kell foglalkozniok, elősegítve fejlődésüket. A végrehajtás ellenőr­zéssének jó megszer­vezése elősegíti a párt és a tömegek kapcsolatának erősítését, növeli a pártszer­vezetek tekintélyét az üzem­ben. A hibákat a pártszerveze­tek többsége is helyesen látja és keresi a módszereket meg­szüntetésükre. Ehhez azon­ban a kommunista igazga­tóknak, és a felsőbb párt­szervezeteknek, elsősorban a városi pártbizottságnak is több módszerbeli segítséget kell adni. A városi pártbi­zottság titkári értekezleten, reszortértekezleten, aktivá­kon. helyszíni ellenőrzéssel segíti a termelés ellenőrzésé­nek megvalósítását Többszór bírálta, vagy dicsérte az üze­mi pártszervezeteket. E te­rületen is van azonban javí­tani való. Elsősorban a he­lyi ellenőrzéseket kell gya­korlattá tenni, több időt kell tölteni egy-egy üzem­ben, s tanulmányozni a párt­szervezetek munkamódsze­reit. Szélesebb körben kell ismertetnie a városi pártbi­zottságnak is a helyes mód­szereket, amelyek általáno­san alkalmazhatók. Helyesen valósult ez meg a verseny nyilvánossága tekintetében és más kérdésekben. S zeged üzemeiben a ter­melés eredményei jók. Dolgozóink lelkesen végzik munkájukat. Nem szabad azonban, hogy ez elégedettséget önteltséget váltson kj. A pártszervezet tek mindig ügyeljenek a ter­melés zavartalan menetére, a dolgozók élet- és munka­körülményeinek állandó ja­vítására, mert ezzel biztosít­ják ez évi tervük havon­kénti rendszeres teljesítését. Kispál Jenő, a városi pártbizottság munkatársa

Next

/
Oldalképek
Tartalom