Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-24 / 96. szám

g Va-sarnap. 1960. április 21. / DÉLMAGYARORSZÁG fél évszázados múltjából r_v űifigin félévszázados kőztek a kicsinyes és maradi dára szerettem volna meg­/ h élettörténete vidékiesség szűkszívüségébe. valósítani, ma virágzó me­alkalom az elhanyatlott kor Az egész szegedi sajtó radi- zőgazdasági szövetkezeti kul­visszaidézésére. Amikor te- kális reformokat sürgetett s túrát folytat a földművelő kintetem rávetődik az isme- voltak kitűnő segítőtársaink parasztság. Negyven év alatt rős' névre: Délmagyarország, a társadalom minden rétegé- tnás lett az élet tartalma és — latom a kedvesen kopott, ben. kerete Szegeden. melynek régi szerkesztőségei a hajda- Az első világháború ki'ö- régi hírlapirodalma nem nl Karász utca házának eme- résekor hivatalos beosztásom eredménytelenül mutatott rá létén, ahol egykor álmok, elszólított Szegedről. A Dél- a haladás jelentőségére, gondolatok rajzottak a fe- magyárország derék nyom- t i. = ./,/. t.; :,miw1„ jünk körül kavargó pipafüst- dászai kézzel kiszedett kod- 1 kesobbt HlohÜeil ben. mialatt az elfutó' nap Ves levél útján búcsúztak el mar nem kísérhettem figye­története puha ólombetűkbe tőlem, harcos társuktól, aki lemmel a szegedi sajtó to­merevült. A század első még sok éven át küldözget- vábbi fejlődését. A földmun­éveiben, amikor én hírlap- tem cikkeket a régi szer- kás nép jogaiéri harcolva, a írói működésemet a Szegedi kesztöségnek a karácsonyi felelős szerkesztésemben Napló vadszőlős verandaján és húsvéti számokba. Az megjelenő A Rög és a Bé­megkezdettem. az újságírás első kárpáti harcokban estítt káscsabán megjelenő Alföld még őskorát élte; a cikkeket el a szegedi progresszív ifjú című politikai lapban írt cik­kéziszedéssel szedték kl és a sag egyik legértékesebb tag- kekért egymásután kaptam lapot flachgépen nyomtatták. ja, Szőri József festőművész, a vádiratokat -a magyar Fordult az idő s néhánv akinek elvesztése mély gyász- nemzet megbecsülése ellen Fordult az ido s nehanj ba ^^ a mi közös ha. elkövetett lázitások" miatt s ev múlva a Szeged es Vtde- rátj körünket_ A hírt Hollós amikor az o.-szágos kepvi­ke szerkesztőségében kissé közülte velem levélben az- selőVálBsztások idején a modernebb formák közé ke- zal, hogy adjak le a Világ- Csongrád megyei mindszenti rültem Itt kötelékben dol- ban nekrológot Szőriről; Hol- választókerületben elmon­góztunk együtt Juhász Gyu- ^^ d»«am é* mun' laval, gyermekkori kis ba- t .amást nyer a Dél^r- ^spárti programbeszédemet, rútommal, aki csak egy kur- ország múltjának feltárása- ott a piactéren a csendorok ta évvel volt nálam fiata- val: -oltalma" alá kerültem és labb és halálig tartó, meleg -Nem tudom, van-e tudo- a vendégszerető gyűjtőfog­baráti kötelékkel voltunk másod Szőri legkedvesebb ház lakója lettem jó hosszú egymáshoz láncolva. Ugyan- ^f*™1' bogy 3 S3^" idöre' * -e..'"' a te távozásoddal meg- . ,,­itt dolgoztam együtt Róna ürült helyet ő nyerje el; be A Delmagyarorszag kesőb­I a jóssal, az egykori iskola- akart kapcsolódni az iroda- bi feltámadasat es az uj esz­társammal aki 1910-ben a lomba, hogy tolláv al küzd- mékért folytatott harcot te­Délmagyarország-ot alapítót- heffn pagy eszmékért. Most hát azoknak a fiatal írók­ta 8 P "légi* ugy gondolom hogy nak k<sll a mai olvasó elé Ta- egyelőre ne hozd nyilvános- . , ., , _ Ez a Róna Lajos kiváló ságra a halálhírt, mert fia- tároiok, akik ennek a nagv­képességű szervező volt. Jó- tel felesége első gyermekét múltú újságnak a további eszű szerény csendes em véría ®-s az esemény nagyon felvirágoztatásán sikerrel fá­ber 'de a leeelső lanalanítto m<?gl'enditené a szegény asz- radoztak. Búcsúzóul pedig Der, de a legelső lapalapiUs- gZonyka egészségét." Tenyleg . ^ _ . , J". _ sal nem volt szerencséje, elhalasztottuk a nekrológot IogaajanaK el egy meles' Amikor 1912-ben megvált a és a hír csak a hivatalosan szeretetteljes üdvözlést a Délmagyarországtól az a kiadott veszteséglistában ju- régi munkatársak egyik Vámay-cég és csaiád tulaj- ^gZdü^T^^íeve- Uk>1SÓ ™hikáp3ától: szereí" donába ment át Ebben az S ho^ áron™* ffi- sék a töU' évben léptem be a lap szer- len, amikor menetszázai|a ™eg. szellemmel, a na­kesztőségébe ahol akkor útnak indult, Szőri kilépett gyotakarás friss áramlatával Pásztor József volt a szer- a, sorb?1 Pengéden át- és építsék meg a ragyogó ' ' JOZSU a, SZer ölelte ót: -A kultúrától bú- macva- iövendöt úav ahoev keszto, a munkatársak so- csúzom benned..." így ma- magyar Jovenoot, ugy, anogy rában pedig Frank József, radt el a Délmagyarország annak a szép szegedi vilag­Szalay János Herczeg Ist- szerkesztőségében való rész- nak a kiteljesedését a hír­ván dolgoztak. A lap szel- vételtőj reménybeit na- lapírás ma már elnémult leme liberális volt es a ra- gyC>n értek€S munkatáfs- egykori munkásai, Vedres öikális szellemű munkatár- 4 forradalom veg® Istvántól Juhász Gyuláig sak haladó kultúrtörekvé- ' ' felé seivel egyre inkább balra Hollós doktor ősztökélésére tolódott felfogásában. A köz- könyvben gyűjtöttem össze dolgok bírálatában teljes a Szeged felvirágoztatására szabadságot élveztünk és azt a Délmagyarországban meg­a' várSS^áf-p^ ««* *kkdket ,f 3 máira fordítottam nagy gon- könyvet -Szeged a haboru dot, mert a helyi olvasókö- után" címmel, Pásztor Jó­zönség ezt kérte és kívánta, zsef szerkesztő segítő kész­elképzelték és megálmodták. Domokos László Szegedi egyetemisták s<kere Pécsett A napokban Pécsett tar­tották meg az ország egye­temi és főiskolai művészeti együtteseinek ez évi sereg­szemléjét. A gazdag prog­ramú szemle nagy szegedi sikerrel zárult. Az együtte­sek versenyében minden el­ső helyezést szegediek sze­reztek meg. Különösen a Szegedi Orvosegyetem mű­vészeti csoportja remekelt, amelynek teljesítményéről elismeréssel írtak a pécsi la­pok is. Első helyezést értei kitűnő kamarazenekaruk és táncegyüttesük, s förgeteges sikere volt az unikumként ható citerazenekarhak. A színjátszó csoportok közül a szegedi bölcsészettudományi kar színjátszó együttese sze­rezte meg az első helyet. Csehov Kaméleonját és egy másik egyfelvonásost, a Ju­bileumot mutatták be Kordé Imre rendezésében. Különö­sen a Kaméleon vívta ki a zsűri elismerését. Az énekkarok versenyét a Szegedi Pedagógiai Főiskola énekkara nyerté, amely Fa­ludi Béla vezetésével külö­nösen Kodály -öregek" cí­mű kórusművének hibátlan tolmácsolásával aratott nagy sikert. TIIORMA JÁNOS 1870-1937 Kilencven évvel ezelőtt, 1870. április 24-én szüle­tett Thorma János, a ma­gyar festészet egyik kima­gasló alakja. Már első je­lentős műve, a »Szenve­dők« híven jelzi érzé­keny, árnyalt finomságok­ra reagáló emberkapcsola­tát. Mélységesen komoly, férfias hangvételű művé­szetében realista erővel fejezte ki rtépünk forra­dalmi lelkületét. Az -Ara­di vértanúk- és a -Talpra magyarcímű hazafias érzületű, nagyméretű al­kotásaival harcos eszmei­séggel fordult szembe a nemzetelnyomó osztrák rendszerrel és különíti el magát élesen a hazugon megalkuvó milleniumi hi­vatalos festészettől. Szen­vedélytől fűtött, érzékle­tes festésű vásznain mély húrolcon zengő izzó kolo­rit érvényesül, melyben emésztő barnákba ágyazva tüzelnek fojtott kékjei, meleg sárgái, kicsattanó pi­rosai és telthatású fehér­jei, — népi színvilágunk tartalmat hordozó jellegze­tes spektrum-együttese. Va­lósigsugalló zsánerképe in, mint a -Kocsisok között«, az -Október elsején« vagy a »Kártyázók-<-ban, hami­sítatlan eredetiségben jele­níti meg a falusi szegény­emberek egyszerű, őszinte lelkivilágát, érzéseik gaz­dagságát, együvé tartozá­suk szoros kapcsolatát, rá­világítva társadalmi hely­zetük függőségére. Mint a nagybányai fes­tészet egyik vezető alak­ja, évülhetetlen érdeme­ket szerzett a művésztele­pen kifejtett több évtize­des oktató tevékenységé­vel. 1897 nyarán Párizs­ból ő hozta haza a fiatal Nyilassyt, s rábeszélte, hogy tanulmányait Nagy­bányán folytassa. Thormát a szegedi közönség főleg a múzeumbon régebben kiállított -Békesség nek­tek« című nagyméretű ké­pe alapián ismerte. De kisebb lírai hangulatú tá­jai is előfordultak itteni magángyűjteményekben. Thorma János legjobb műveiben igaz hittel és mesterien vitte tovább Munkácsy népábrázoló rea­lizmusát.. Nagy akarattal nárosult szárnyaló célki­tűzését bár pompás alko­tások tükrözik, életműve mégsem mondható betel­jesedettnek. Imnofáns mé­retű, naav feladatú ké­peit később nem kö­vették ezekhez hasonlók. Munkásságát azonban meg­becsült értékűvé teszik azok az alko'ásai. melyek ecrykor és jelenleg ls fe­lejthetetlen hatást gyako­rolnak a legszélesebb tö­megekre. Sz. T. Színvonalas jubileumi hangversenyt rendeztek a zeneiskolák Soks'or ^ erélyesen bí- ségével a Délmagyarország ráltam Szeged nvomdája állította elő, em­ffWbirtokpolitikáját, lékül az együtt töltött esz­mely mintegy százmillió ko- . ... , , .. . , , rona értékű ingatlantulaj- tendok ®°k küzdelmére, dont tartott a kezében igen Meghatottan hivatkozom er­primitfv gazdálkodási for- re a könyvre, mert ami ab­mák között. A földben rejlő ban tervezgetés és vágy, nagy értek nem jövedelme­zett a városnak többet mas- alom 08 meresz elgondolás, fél százaléknál. Abban az az azóta élő valósággá vált irányban agitáltam, hogy a a későbbi szociális építés lá­, • ,par?SZtnép zas lendületében. Minden foldehségenek kielegitesere a ,. ,, .. , város minden évben bocsás- megvalósult, amit én valaha son áruba néhány ezer hold Szegednek kívántam: a föld földet, úgy. amint azt. Kecs- a népé lett, egyeteme, kli­Jfinai^: A. .t**01^ nikái vannak, a tanyára vas­\etriarbol pedig epitsen a .. ... ; város utakat, csatornákat, ut jár' utcal> csatornázasa tanyai vasutat, nagyobbítsa modern igényeknek megfe­meg rozoga és elavult be- lelő, hatalmas ipari létesít­rendezésű kórházát általá- ményekben a dolgozók tíz­ban szociális es kulturális . . , , .. , , , intézményeket létesítsen, ezrei termelnek uj ertekeket, hogy a nagy árvíz után ál- a mezőgazdasági termények latnkölcsonből szegélyesen exportra indulnak, halgaz­kialakított városképet mo- dasá virágzik a Fehértó vi­dernebb, művészibb és em- ... . , , - , . berségesebb lendületre se- zeben ** ama termelő kis­gítse. Ezek a hírlapi ébreszt- Paraszti szövetkezetek he­geíések mindenkor beleüt- Iyett, melyeket én dán pél­Szereti a szép porcelánt? Keresse fel a „MÁRKÁS ÁRUK BOLHÁT" (Szeged, Széchenyi tér 16.) A legszebb herendi porcelánok között válogathat és amit nem talál, megrendelheti a Széchenyi téri üveg- és porGejánboltban! A fennállásuk 80 éves ju- korravalót a szakiskola le­bileumát ünneplő Állami ánykara, Lendvai Ernő ta­Liszt Ferenc Zeneiskola és nár vezetésével. A kar sely­az Állami Zeneművészeti mes, üde hangszínei, őszinte Szakiskola ének- és zeneka- átélésből fakadó tolmácsolá­ri számokból álló, magas- sa számról számra fokozódó színvonalú hangversenyen hatást biztosított, mutatta be a kollektív mu- A zenei műsor befejezése­zsikálas szépségéit. A Pere- képpen kerüit SOr a szakls­ayi Pal tanár gondos eloke- kola tanárképzős hallgatói­sziteseben, hibátlan zenei- bó] a]akuit nöi. Vegjes­séggel megszólaltatott Bar- kar számaira. Az egvüttes tok-Weiner -Gyermekek- kitűnt értékes hanganyagá­nek« sorozat nepdalkincsünk val> ^^ tudásával,és vilá­A tisztára mosott utcák titka A locsolóautók éjszakai műszakjáról Aki éjféltájban végigmegy teres Csepel és két 7200 li- — Még egyszer sem — a Széchenyi téren vagy a teres Skoda. Innen indulnak siet mosolyogva a válasszal Sztálin sétányon, érdekes el minden -száraz- napon, — pedig már február vége látvány tűnhet a szemébe — hogy eső híján ők mossák óta járjuk rendszeresen a ha aznap éppen nem esik az tisztára a város utcáit. A szegedi utcákat. Az néha elö­eső. A járda porzik a szá- két Csepel a nagykörút kör- fordul, hogy egy-egy kissé razságtól, az úttest viszont nyékére megy egy utcaseprő- b'zonytalanul lépegető éi­ohan lucskos, mintha né- gép kíséretében — az előtt szakai járókelő belebotlik hány perccel előbb jó ki- verik el a port, hogy azrán egy eltévedt vízsugárba, de­adó® záporeső verte volna a seprőgép kevesebb port hát szerintem az ilyenek végig. A különös rejtély verve tisztogassa el az útról számára egyenesen hasznos magyarázatát keresve nem a szemét java részét A két az a kis váratlan fürdő. Ki­keli túlságosan messze men- nagy kapacitású Skoda-kocsi józanodik tőle ... viszont a Belváros utcáit mossa végig, egész kis Nia- A négy locsolóautó garát. suhogtatva szét maga fgy ^ ^^ ^ minden éjszaka tisztába" te­— 5 atmoszférás «ye* megfürdesse a várost. nyomással E,rt ~ " lalat ííégy hatalmas focsoló- . vl^et a 18 823 becsuletesen* autója. Két 3 és fél ezer 11- ^üLí Most még ' kocsi öntozorozsai — vilago- ... . _ „„„ „,.., , s.tott m bennünket egyik lik el a szem a víztol csil­Skoda sofőrje, Pörnye Fe- logó úttest fölött De rriajd renc. Ez a nyomás éppen később, a nyári fülledt me­elegendő ahhoz, hogy egy jeg éjszakák idején tágranyi­kerékpárost feldöntsön a rá­zúduló vízsugár. — No és elő ie már? nie az érdeklődőnek. Este tíz órakor ugyanis a Somogyi utcában, az egyetem mellett -tankol­a Szegedi Köztisztasági Vál­javából való. Nem kisebb gos szövegmondásával. meglepetessel szolgait az Al- szamokat tanárképzős hall­lami Zeneiskola másik szá- gatók ánttották be és vezé­ma: Gárdonyi Zoltán nep- nyeiték. Elsőnek Király-KÖ­da szvitje amelyben az is- nig Péter „A naphoz* című kola szolfézscsoportja tár- nöikara csillantotta meg a sult a zenekarhoz. Énekkar régi karstüüs szólamvezeté­es zenekar összevágó telje- sét; amelynek kidolgozásá­sitmenye meggyőző bizonyí- ért egyforma dicséret illeti teka az iskolaban folyó a vezénvlő Bozó Erzsébetet nagyszerű tanító-nevelő és a nöi kart. A szákisko­munkanak. ' iából a Zeneművészeti Föis­A szakiskola J. S. Bach II. kólára került tehetséges Ba­íF-dúr) Brandenburgi verse- k'zs Árpád Hajnalszója pom­nyében elsősorban jóképes- Pás, friss, fiatalokhoz illó ségű Vonósegyüttesét vonul- tömegdal, amely Nagy Mária tatta fel. Lendvai Ernő jól precíz vezénylésével és Qs­fegyelmező irányításával 9Ván Karola szólójával meg­mind a szélső tételek fészes érdemelt sikert aratott. Vé­barokk orgonaszerűsége. Sül Kodály Zoltán -Este" és mind a középtétel finom -Liszt Ferenchez" című ve­kamarastílusa maradéktala- gyeskarai jelentettek komoly nul érvényesült. A kóncer- erőpróbát az énekkarnak, láló szólamokból kimagas- amely derekasan helyt állt. lQtt Huszár Gábor tanár Teljesítményében a szóla­trombitajátékának technikai m°k kiegyenlítettségén felül kidolgozásával, Meszlényi az előadás belső tüzét illéti László (oboa), Tompa Gá- elismerés. Kész karvezető­bor (fúVola) és Csapó ként Szalay Miklós mutat­György (hegedű) hangszerük kozott be a Kodály-müvek­jellege szerint szolgálta ezt kel- Szuggesztivitása, zenei a nemes klasszikus kamara- biztossága és formaérzéke zenét. Bartók Béla egynemű kitűnően érvényesült, kórosaiból énekelt egy cso- Szatmári Zoltán tott ablakok fogadják min­fordult denütt a locsolástól felfris­sült, jólesően hűvös levegőt. Lengyel nap a Tanítóképző Akadémián A Lengyel Olvasóterem kólók tanóraiból áll. A leg­es a Tanítóképző Akadémia több pontot elért tanuló, il­április 26-án, kedden gaz- letve iskola a verseny győz­dag programmal -Lengyel tese. A versenyző tánulókat napot- rendez. a szerzett pontok arányá­Reggel 8 órakor megnyit- ban jutalmazzák, ják a lengyel fénykép-, fest- Este az akadémia hallga­mény-, rajz- és könyv- tói részére előadóművész anyagból álló kiállítást. Dél- közreműködésével irodaimi után 8 órakor szellemi ve- estet rendeznek. A -Len­télkedés lesz -Ki tud töb- gyei napot- a Lengyel Nép­bet Lengyelországról?- cí- köztársaságot ismertető men. E versenyen nyolc ál- filnimel zárják, talános iskola 16 tanulója Hasznos és gyümölcsöző a vesz részt. Mint -közönség* tanítóképző kezdeményezé­résat vesz iskolánként 30— se, mely tovább erősíti a 30 tanuló, akik egyben ak- két.. szocializmust építő tív közreműködők ts. A bí- nemzet hagyományos barát­rálóbizottság az érdekelt is- ségát. Magyar kisfilmek seregszemléje Az idén, Magyarországon én és 10-én megtekinti a lt első ízben megrendezik a tagú zsűri. A kisfilm-sereg­magyar kisfilmek seregszem- szemle ünnepélyes ered­léjét. ményhirdetését május 15­Az elődpntők már lezaj- én tartják a Filmművész lottak, a szakcsoportok ma- Klubban. A négy legjobbnak guk. válogatták ki a tavaly talált alkotást 25 000 forint­készült, mintegy hetven kis- ^^filmgyártás film kozul azt a 17-et, ame- seregszemléjét ezután éven­lyek a döntőbe kerültek. ként megrendezik, s a ter­Ezek dokumentum- és tele- vek szerint jövőre már a víziós filmek, népszerű tu- híradófilmek is részt vesz­dományog filmek, rajz- és 0ek. Az idén döntőbe került, bábfilmek, illetve rövid illetve díjat nyert filmeket játékfilmek. Ezeket három sorozatban bemutatják a kö­csoporfban; május 7-én, 9- zönségnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom