Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-21 / 93. szám

5 C*Ut«rtökf 19Ö0. április lí. a DÉLMAGYARORSZÁG fél évszázados múltjából II. „Amikor az első példányt megpillantoliam" Ott voltam a Délmagyarország megszületésénél. Ott álltam a bölcsőjénél és bizony nagyot dobbant a szívem, amikor az első példányt megpillantottam. De a nagyszerűen induló újságnak nemcsak a születésénél voltam jelen, hanem ott voltam hamarosan bekö\ etkezett gazdasági válságánál ls. A Délmagyarország belső munkatársai — Bakó Lajos, Fehér Árpád, Hajnal Gyula, Hoványt Kornél, Szulay János és Reéz Pál — 1910. november 3-án, éjjel 1 órakor letették a tollat, beszüntették a munkát, kivonultak a szerkesztőségből. A kiváló, idegenből Szegedre érkezet újságírók nem akarták uzonban Szeged város közönségét tájékoztatás nélkül hagyni s ezért a következőkben összegezték eljárásuk okát: »A Délmagyarorszóg helyiségét a mai napon elhagytuk amiatt, mert a Délmagyarország Hírlapés Nyomdavállalat Rt. munkánkért járó fizetésünket kiadni nem tudta. Egzisztenciánkat nem láttuk biztosítva akkor, amikor ennek a vállalatnak a vezetői, illetve anyagilag is törvényesen és erkölcsileg is felelős igazgatói bennünket cserbenhagytak és bár megfelelő terminust adtunk nekik, velünk kötött szerződésben vállalt kötelezettségüknek nem tettek eleget és még csak ígéretet sem tettek arranézve, hogy a munkánkért Járó fizetést teljesíteni lógják*. Aa újságírók sztrájkmozgalma odafejlődött, hogy 1910. november 5-én bűnvádi feljelentést tettek ügyvédjük útján. A Délmagyarországot 1910. november 29-én még Róna Lajos jegyzi, mint felelős szerkesztő, 30-tól már Pásztor József, s ezzel a lap életében is új fejezet kezdődik. Róna Lajos nemcsak jószemű szerkesztő, kitűnő Újságíró volt, hanem végtelenül kedves, szeretetreméltó, szerény ember is. A szerkesztőségben állandóan rengeteg volt az anyag, a kitűnő újságírók ontották a feltűnőbbnél kitűnőbb cikkeket és a nyomda állandó fülesedéiben volt. Gyakran felcsendült a házitelefonban a nyomdából a metőr, vagy a korrek-tor hangja, olykor már szinte könyörögve is: több anyagot nem kirünkl... Egy ilyen alkalommal érkezett be a szerkesztőségbe Róna Lajos, informálás nélkül is tudhatta a helyzetet, mert ránézett Hoványi Kornélra, a segédszerkesztőre és kérőén mondta: — En is irnék egy cikket... Ez volt Róna Lajos, az ember és a szerkesztő. Mindenekelőtt azt akarta, hogy munkatársai érvényesüljenek, 6 szerényért csak a háttérben szeretett meghúzódni. • ÜJségiról Igazolványom szerint 1910 október 22-én lettem a Délmagyarország belsó munkatársa, de mér előbb ls dolgoztam a szerkesztőségnek. Első cikkemnek — amely a nevemmel jelent meg —, Indiszkréció volt a címe s ebben a korai írásomban mér felfedtem azt a szociális irányt, amelyet tollammal a mai napig is szolgálok. Amikor körülményeim úgy alakultak, hogy mint belső munkatárs megváltam a laptól hosszabbrövidebb megszakítással, mintegy három évtizeden át jelentek meg. cikkeim, irodalmi riportjaim, novelláim és később emlékezéseim a Délmagyarország hasábjain. A figyelmes szerkesztőség hanem a tragikusan elhányt munkásságomat — azt ls, Vér György, valamint Maamelyet nem a lapban fej- gyar László és mások tollátettem ki — érdeklődéssel ból is. Mégis talán a legkísérte. Novelláimból német többet Magyar László írta, és olasz nyelven is megje- főleg Juhász életének utolsó lentek s ezekről a munkáim- szakaszáról, amikor már súról, mint szegedi sikerek- lyos betegséggel küszködött. ről emlékezett meg mindig Magyar László nemcsak irt, a Délmagyarország. de az akkori hivatalos helyeJf ken is mindent elkövetett, a 1938. Január fl-án tartót- koltö érdekében s annyit irt, tam az első emlékező elő- járt-kelt, agitált, szóval és adásomat a Rádióban -Ma- cikkekben, hogy a harmingyar táj magyar ecsettel* cos évek derekán, közvetlen címmel. '(Emlékezés Nyilasy kollégái egyszerűen csak JuS&ndorra.) Ezt követték to- hÍL*z Gyula »propagandavábbl előadásaim, amelyek miniszter—ének nevezte, közül e helyütt, csak a kö- "miről ő bizonyára nem is vetkező címűeket jegyzőm tudott. fel; A fiatal Juhász Gyula. "A halottak élete az élők Emlékezés a könyvtáralapító emlékezése — hallottam sokSomogyi Károly kanonokra, s20r a "literátus fókapiEmlékeaés Szalay Józsefre, tány-tól és amikor - 1941. Tömörkény, Móra Ferenc, június 21-en — fájó szívvel Szegedi fényképek, stb., stb. orokre búcsút vettem SzeAz előadások anyaga, sok- úedtól, a Délmagyarországszor bővítve ls, a Délma- ba" megkezdett munkásságyarország hasábjain is öomat előbb a Pesti Hírlap, megjelent. Ilyenkor számos Vildp, később a Népszava üdvözlőkártyát, levelet, vi- hasábjain folytattam, a szerrágot kaptam szerte az or- kesztósig előzékenységéből szágból, sőt a határokon túl- napjainkban ls, de most már a ról is. A gyönyörű írásokból Pestmegyei Hírlapban is, ahol a feledhetetlen Kilényi Irma összetalálkoztunk a Délmaborait Idézem: gyarország egykori kitűnő ri»Nagyon boldog, megelé- porterével: Magyar Lászlógedett ünnepet kedves Jú- val és együtt idézgetjük Hának, ki drága Halotta- könnyes emlékeinket Juhász inkát az emlékezés mele- Gyuláról, Móra Ferencről és gével örökké Élőkké vará- a többi szegedi nagy halhazsolja... Sok szeretettel: tat Ionról. Irma*. Aztán újra csak kedves so- Munkásságom legkiemelrok a Délmagyarország leg- kedőbb. de fájóa.n szomorú lelkesebb Olvasójától: Kiló- korszaka a Délmagyarország nyl Irmától, a drága emlékű hasábjain 1938-ban kezdő»Irmiké*-től: -Júliának, a dött. Ebben az időpontban lelkek doktorának*. Kárá- Juhász Gyula szavaival — csony volt. tálén virág vagy már a -szegedi őskertbekönyv volt. mellékelve, már tértek szívbéli barátaim, nem ts emlékszem. egykori nagy mestereim, a •A" magyar Irodalom halhatatA Délmagyarország hasáb- lanjal, akiknek oly sokat köjál n nemcsak az én emléke- szönhetek szellemi fejlődéző cikkeim jelentek meg — semben, például Juhász Gyuláról —, Vásárhelyi Júlia Kisvendéglő Petőfitelepen Mint már közöltük, a tanács a külterületeken, jelentés társadalmi segítségre támaszkodva, ez évben több üzletházat épít. Rókuson a Szatymaz utcában épülő üzleten kívül Petőfi telepen két üzletház létesül. Az egyik a telep központjában, a másik a szociális otthon mögött Nemcsak az üzlethálózat volt eddig korszerűtlen Petőfitelepen, hanem hiányzik a megfelelő kulturált szórakozóhely is. Ezért a tanács említett akciójának keretében ezen a Jelentős, munkáslakta településen új, szép kisvendéglőt is építenek. A kisvendéglő saját konyhával és külön söntéssel rendelkezik majd, mintegy 50 személy befogadására lesz alkalmas. A X-es utca 618 számú teleken építik fel. Ennél az építkezésnél is hasznosítják a belterületi, régi házak bontásánál szerzett építőanyagot. Az Oskola utcából szállítják majd ide a téglát. — A POSTA statisztikája szerint az idei húsvéti ünnepek alatt 20 százalékkal növekedett a levélforgalom a tavalyihoz képest. Húsvét hetében több mint 10 millió üdvözlőlapot és levelet továbbított a posta. Pázsitnyíró gép munkában örömmel látják a szegedlek, hogy ez évben sokkal szebbek a parkok, mint az előző tavaszon. A Kertészeti Vállalat rengeteg tulipánt ültetett kl a Széchenyi térre és a Sztálin sétányra- A tanácsháza előtti parktükőrben az elöregedett pázsitot felújították. Nagy segítséget Jelent a szegedi parkok ápolásánál a praktikus. modem pázsltnyiró gép, amelyet a napokban állítottak munkába. Jtlatk T/uxaiti emlékírt Halálának 50. évfordulóján ötven éve, hogy kihullt a toű a legigazabb és legamerikaibb író, Mark Twaln hazájának azt (családi nevén: Sámuel Lang- latát nézzük, visszavágás volt, s nem vicc, Ártatlan humor, ahogy tehea mai arcú- tétlenségükben a polgári iroamely nem dalomtörténészek magyaráz• A facsemeték védelmében « Elfeledkeatek aa utcánk tisztántartásáról @ Barátságosabb arcot kérünk 9 Uissi a szél a szemetet m Nem tudunk pihenni a kutyaugatástól A nagykörúton az útépi- intézkedjenek a Balfasor Ez nagyon helyes, csak a hiiéshez előre hordják az út tisztán tartása érdekében. ba ott van, hogy az Illetékekét oldalán a zúzott köve- Kiss Gyuláné sek nem veszik figyelembe, ket teherautón és a kocsi Szeged, Liliom utca 14 hogy a szegedi villamosvasút oldaláról leömlesztik, lelapá- * a villamosokból a végállotolják a köveket nagy hal- „£ok vért adnak, de még másokon kisöprl a szemetet mofcban. Ez mind helyes, többre van szükség.,.* A & aztán a szél viszi szanaazonban az már nem, hogy a ,ntnap ezt olvastam a sze- *zét- A 42-es számú Autókisebb-nagyobb nehéz, éles gedi sebészeti Klinika vér- közlekedési Vállalat a Takakótömepefeet, majdnem min- euató laboratóriumának aj- téktár utcai állomáson denütt pontosan a nehezen (a<dn jyfi is véradók va- ügyanaxt csinálja. Az autóttttetett, gyenge kis fákra Junk és tudjuk a véradás buszokból kisöpört papírt, zúdítják, nem törődve azzal, jelentőségét. Éppen szemetet a szél itt ls felkaphogy sok dolgozó társuk aJr° szeretnénk megemlíte- Ja, & a Széchenyi tér tulso munkája és a közvagyon ni hoy miiyen rosszul esik felé™ 18 elvls21- A legnamegy igy tönkre. Jgy Újra nekünk< hogy a körülbelül gyobb bosszurtigot a Szeker több év kell, amíg egy fa- éve ide f.erüU üj admí. es Kordelyfuvarozo Vállalat csemete úgy megerősödik, nilztrátor 0lyan megenged- oko22f- Tudniillik a lófogatu mint ezek a gyenge fácskák. hetetlen hangon beszé! az ^veknek nincs oldalVtgyazzunk tehát sokkal na- önkpntfs viradókkal, hogy de?z aJ?mS így amerbe meT pyobb gonddal a facseme- már nem szeTetünk oda- "ek hulllk a kocslró1 a 8Ó~ tékre• „ menni sem. Azt hisszük a bon?ok e«>'éb D'- K. 1lem kérünk m sM ha anyag. Kérjük, hogy a tisz« azt szeretnénk, hogy kicsit f8^1 hónap slkslmaból a A ősszel Újszeged lakossa- íy^" igeiembe'T -Tlsrta ga nagy örömmel üdvözölte, han"al btszilne Szegedért*-mozgalmat. hogy elkészült a Balfasor K iT_né Kardos Imre aszfaltozása. Örömünk azon- véradó Petőfitelep ban nem tartott soká, mert * * illetekesek elfeledkeztek u Örömmel tapasztaljuk, Mj a Furpdi 9. g!5ám utca tisztán tartásáról J** ^„a^oT a,attí — horne Clemens) kezéből. Ne- tűrte meg a könyvtárakban ták, hogy maguknak valave azóta beszárnyalta az nagy fia életmüvének egyes mit "•megmentsenek* Mark egéez világot, s nemhiába darabjait. A mai Amerika Twain-ből, de persze nepi azt írta róla a Hucleberry Finn egyelőre nem az 6 hazája, és nem úgy, ahogy a széles kapcsán Hemlngvay: *Az s nem volt teljesen az már tömegek, s a haladó nagy egész modern amerikai iro- a század első éveiben sem, gondolkodók kívánták éaszedalom egyetlen könyvtől amikor az Imperializmus rették volna, származik, mégpedig Mark mindinkább megmutatta ma- Mark Twaln egész kritiTwaln Hucleberry Flnn-Jé- gamagát. Szülőhazájában kai munkásságára utalva natől. Ez a ml legnagyobb még életében ezért vált -ti- gyem találóan jegyzi me* könyvünk. Az egész ameri- tokzatos ldegen«-né Mark Shaw: -Mindent úgy ábrakai irodalom ebből Jött lét- Twaln, víssza-visszaldézve zol, hogy az emberek re...* maga elé a szebb múlt em- higgyék: csak tréfál, merd A polgári Irodalom történé- lókéit, amelyek nagyon-na- ellenkező esetben felakaszszek Mark Twain-t mint ár- fájdalmasak voltak ké- tanúk.* tatlan humoristát "tisztel- ?óbbl kora slvár Amerikajá- Az ő úttörő kezdeményeték*. a így is magyarázták, ban' résével bontakozott és telszelídítették, egész életmű- A volt nyomdászinas, rév- jesedik egy Igazán uj, más vét Nagyonis érthető ez az kalauz, hajókormányos és amerikai irodalom a kritiigyekezetük, ha Mark Twain aranyáaó, majd riporter és kai realizmus szellemében. a legragyogóbb tollú Író — A demokrácia és a humakeserű szemrehányással ál- nlzmus bátor szószólóját litja pellengérre írásai egész ezért tiszteli a haladó emsorában a demokrácia meg- beriség. s művel ezért érnek csúfolólt, a képmutató, os- meg nálunk ls újabb és toba polgárok kegyetlen vi- újabb kiadást: 1945 óta halágát, államrendszerük rab- zánkban 29 Mark Twaln-mü ló bel- és külpolitikáját. 30 kiadásban Jelent meg, kőAmiért eszményeiből, a de- zel 700 ezer példányban. A mokráciából, a humaniz- tiszteletet és a megbecsülést musból, a haladásból gúnyt ennél Jobban nem ts lehetne űznek — ha keserű szájízzel fémjelezni, mint hogy műla —, de megfizetett, nem veiben él közöttünk -az első maradt adós. tróniája a ma- ízig-vérig amerikai író*, ga leleplező erejével alapos L. F. Csizmazia Kálmán kiállításáró az gondoskodni. A lovaskocsik "olvastunk arról is, dunk P'henni sem éjjel, a kövezetlen mellékutcákról hogy több szegedi üzem pa- napPab n?ert a me!let" csakhamar nagy sártömeget pírgyűjtő kosarakat készít tllnk lévő házban állandóan hordtak az aszfaltra. Közben társadalmi munkában, hogy ,ufat 6 kuya- M' « hast fesz utcaszegélyt is rendezték és a lakosság ezekbe tegye a kÓ1 nagyrészt váltóműszaka fölösleges föld elszállttá- papírt és egyéb hulladékot. ^ dolgozunk es dőnként sakor elég sok jutott az asz- Azt is látjuk, hogy a Sze- P'henni. is szeretnenk. de ezt faltra is. úgyhogy erősebb gedi Köztisztasági Vállalat " állandó eros kutyaugaesözés esetén ez eltöméssel is nagy erőfeszítéseket tesz a tás nem engedi. Kérjük az [fenyegeti a csatornát Is. tisztaságért. Éjszaka mossák illetékeseket, segítsenek Szeged művészeti életének Kevés művészitek van hajújabb eseménye Csizmazia lama városrészletek hű ábKálmán több évtizedes mun- rázolasára. Rudolf Altnak kásságát felölelő gyújtemé- köszönhetjük, hogy a múlt nyes kiállítása. Kevés mü- század derekának Budapestvész adhat szamot ennyire jét számos akvarellen megegységes felfogású életműről, örökítette. Csizmazia Kálmán Pályájának kezdete óta ki- hasonló technikájú szegedi tart realista stílusa mellett, városképeinek (Oskola utca. Nagy kísérletezésekre, kére- városháza, Fekete-ház stb.) sésre nem találunk példát sikere felveti a kívánalmat, a bemutatott anyagban, hogy a művész részletekben amely mindig a formák va- elmélyülni tudó adottságalóságos képéhez való ragasz- vak segítségével minél több kodást. tükrözi. Mégsem a képet fessen Szeged meglétermészet másolását érez- tő és újonnan emelt épüle-' ztík. mert sugárzik képeiről tétről. A tájképek között az a látás okozta élmény lelke- emberábrázolás szép példáit sltö ereje, amely a jelensé- láthatjuk a kiállításon, az geket. költészetté avatja. Öreg cigány, öregasszony c. Csizmazia Kálmán mély ér- képei mellett, a. mai életünk zésü, élesszemü művész. Is- fiatal munkását (Autójavító) meri az élőlények és a tár- is megfestette. gyak felépítését. Az ember, . , a tájak, az épületek egy- rendJzett aránt felkeltik alkotókedvét, ^ f/í ,m.p<>nVlt.a<an óssze' mely finom rajzzal párosult ^ís .-JTlJ v" üde színekkel formálja kép- "f^A^^i'Jt, k°z°™*° pe a természetet. Az olaj, a T í^ 'e ?tizma,' - J' zta Kálmán művészete melpasztell- és akvarell-techniKérjük az Illetékeseket vlzs- az útburkolatot, hogy regIgáHák ki panaszunkat és gélre tiszta legyen a város. J. G.-né Füredi utca 9, kának a művelője. Legtöb- Xl'Z™*' ' bet az utóbbi időben a víz1 festékkel dolgozik. séf érdeklődéssel várjuk. Dr. Lehel István