Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-20 / 92. szám

3 Szombat, 1960. április 16. Május elsején nyílnak a kertvendéglök Korszerűsítik a Körösi csárdákat -— Ismét teraszokat rendeznek be több cukrászda és vendéglő előtt Hagyomány mér nálunk, A felszerelést teljesen ki- gazdája Szegeden. És már hogy május elsején nyitják cserélik. ezen a nyáron bebizonyít­meg a vendéglátóipari válla- Negyven új színes gomba, ják, hogy nem is akármi­latok kerthelyiségeikel. Így száz kertiasztal és kétszáz lyen. Az úgynevezett kis­lesz ez az idén is. A Szálloda- kényelmes nádfotel szol- Körösi halászcsárdára még a és Vendéglátóipari Vállalat gálja majd itt a vendé- régi törzsvendégek sem is­karbantartó műhelyében már gek kényelmét. mernek rá. hetek, hónapok óta szorgos A világítást is korszerűsítik. A 24 méter hosszú nádfft­munka folyik, ugyanis vala- A teraszt a környező épü- deles pavilonba magyaros mennyi kerthelyiség beren- letek tetejéről világítják bútorokat helyeznek el, dezését felújítják, kijavít- meg. A nyitás napjától asz- a zenekar részére is hasonló ják. Ezenkívül 300 új kerti- tsllal és örökzöld növénnyel stílusban építettek nádföde­széket, és 70 napernyős asz- zárják le az utat és ez lesz a les kunyhót, talt helyeznek el a kerthe- figyelmeztető a gépjármű- Az előkészületek biztatók, iyiségekb-n. veknek, hogy behajtani ti- a tervek szépek, most már A vállalat május elsején los. A Hungária Étterem csak a jó időt kell várnunk nyitja meg a Vigadót. A kerthelyisége is a nagy ün- május elsejére, a jó hangu­vendégek külsőleg sok vál- nepen nyílik. latról, a szórakozásról gon­tozatosságot nem tapasztal- A Földművesszövetkezet doskodnak a vendéglátóipari •nak majd, legfeljebb a szép, mindössze egy kerthelyiség vállalatok, friss vörös salak lesz feltű­nő. De a vállalat nagy gond­dal, s főleg anyagi áldozattal felújította, I rendbehozta a belső felsze­relést. A Körösi halászcsárdát az idén már a vendéglátóipari vállalat üzemelteti. A ter­vek szerint beton alapzatű táncteret , alakítanak ki, és a fedett részt is bővítik. Lehet, hogy a kerthelyiség megnyitójára a tánchely még nem készül el, de rövidesen sor kerül a terv megvalósí­tására. A hetven új napernyős kerti asztal zömét — a ta­valy népszerű lett — Alföldi Étterem teraszán helyezik el. A közkedvelt sörkert előre­láthatólag csak május köze­pén nyílik meg, de ha a ki­vitelezők is úgy akarják, mint ahogy a beruházási előadó, akkor már május el­sején a teraszon lehet koc­cintani. A Takaréktár utcai halász­csárda kerthelyiségére for­dítottak az idén legtöbbet. A berendezést is felújítják,, sót a kopott ponyvát is ki­cserélik.-A parfürdőn is meg­nyílik május elsején a büfé, a kerthelyiség. Egyelőre ugyanúgy működik, mint ed­dig, de a Szálloda- és Ven­déglátóipari Vállalat ezt is korszerűsíti majd. A Hungária Vállalat az el­múlt évben remekelt a Klau­zál téri fagylaltozó kertjé­vel. Idén még szebbé teszik és korábban működtetik. Ugyanúgy, mint a többi kert­helyiség, május elsején nyit. na megyében 10,77 forint, Szépen fejlődik az őszi búza Csongrád megyében szé- sütéses időjárásának és a pen fejlödnek a kenyérgabo- kiadós langyos esőknek kö­nák. Bár a mintegy 100 000 szönhető. Mint a gazdák holdon vetett őszi búzaked- mondják: áprilisban -neve­vezőtlen viszonyok között te- lő idő- járt a vetésekre, lelt át és a február eleji mert a felmelegedés csapa­száraz, hótakaró nélküli fa- dékkal párosult. A legszeb­gyokat megsínylette, magas- bek a kenyérgabonák a hód_ sága már eléri a 15—19 cen- ,.,.., , timétert. A gyors fejlődés a mezovasarhelyi es a szente­legutóbbi két hét meleg, nap- si termelőszövetkezetekben. Szeressük mindnyájan egyformán e várost Az év végéig minden falusi könyviárat átadnak a tanácsoknak Kísérletképpen a múltban Nógrád megy-ben 8,47 fo­néhány megyében a falusi rint, Vas megyében 8,03 fő­könyvtárakat átadták a he- rint> Győr megyében 7i39 lyi tanácsoknak. A kezde- ..... , , ményezés jól bevált, most fonnt Jut lakosra­már kilenc megye példája is bizonyítja. Az idén a hát­ralévő tíz megyében kerül sor az átadásra, s az év vé­gére már valamennyi falusi könyvtárról a tanácsok gon­doskodnak. A Művelődés­ügyi Minisztérium ezenkí­vül ebben az évben Nógrád, Hajdú és Békés megyének összesen 40 000 kötet köny­vet juttat a könyvtárak ál­lományának gyarapítására. Érdekes statisztikát készí­tettek — kiszámították, hogy az 1960-ban a könyvtárakra költött pénzből Veszprém megyében 11,60 forint, Tol­M inden jel arra mutat, hogy második ifjúsá­gát éli Szeged. Vér­keringése egyre lüktetőbb, csinosodik, szépül és ezáltal egyre teljesebbé válik, gaz­dagodik lakóinak élete is. Nemcsak a vezető párt­szervek, a kormány helyes politikája tette lehetővé a város fejlődésének meggyor­sítását, hanem Szeged lako­sainak egyre egészségesebb lokálpatriotizmusa, az a szeretet a szülőhely, a lakó­hely iránt, amely a körtöl­tésen belül és annak mentén lépten nyomon felbuzog. Nem nehéz példákat fel­hozni e szeretet megnyilvá­nulásaira. Erről beszél az a kétmillió forint értékű mun­ka, amelyet belvárosiak és külterületiek, KISZ-fiatalok és nyugdíjasok, üzemi mun­kások és műszakiak az el­múlt évben önként, ellen­szolgáltatást nem várva vé­geztek el járda- és útépítés­nél, parkosításnál, iskolák tatarozásánál stb. Különféle bizottságokat alakítottak a műszaki egyesületek tagjai, amelyekben terveket készí­tenek, kutatják, keresik, ho­gyan lehetne gazdaságosan fejleszteni a közvilágítást, a víz- és gázvezeték-hálózatot, miként lehetne üdülőköz­ponttá kialakítani a napfény városát. H íre és rangja van már ennek a szép és ne­mes vonzalomnak. Nem egyszer megtörtént, hogy Dunántúlról, Észak­Ki rajzolódott pártja is. E párt célkitűzéseinek megvaló­sulása — a modern humanizmus megteste­sülése. Van-e humánusabb dolog, mint megszüntetni -az ember embernek far­kasa* elvet?! előttünk a lenini párt előtt álló fel­adat: A proletariátus és valamennyi ki­zsákmányolt harcának vezetése a szocia­lista forradalomban. E feladat megvalósí­tása sajátos követelményeket támaszt. E feladat és e követelmények egysége a kommunista párt programjának és szer­vezeti szabályzatának egységében fejező­dik ki. A program, a párt előtt álló feladato­kat fogalmazza meg hosszabb és rövidebb időre. A szervezeti szabályzat a párt szerve­zeti felépítését és munkastílusát rögzíti. A szervezeti szabályzat legfőbb elveit a következőkben fogalmazhatjuk meg: 1. A kommunista párt elméleti alapjait a marxizmus—leninizmus képezi. Ahhoz, hogy a párt a kapitalizmus megdöntésé­ért és a szocializmus megteremtéséért fo­lyó harcot vezethesse, elengedhetetlen az események helyes értékelése. Ez pedig csak a társadalom objektív törvényeinek ismerete esetén lehetséges. A marxiz­mus—leninizmus éppen ezeknek a törvé­nyeknek a tudománya, élenjáró elmélet a maga nemében. -Forradalmi elmélet nél­kül nem lehet forradalmi mozgalom sem... Az élenjáró harcos szerepét csak az a párt tudja betölteni, amelyet élenjáró el­mélet vezet.* (Lenin.) 2. A kommunista párt szervezeti fel­építésének elve a demokratikus centra­lizmus. A demokratizmus azt jelenti, hogy a párt valamennyi vezetőszervet választ­ják és ezek szoros kapcsolatban vannak a tagsággal: beszámolnak végzett mun­kájukról, a párttagok többségének aka­ratára leválthatok, illetve újra megvá­laszthatok. A kommunisták részt vesznek a pártpolitikai kérdések megvitatásában. A centralizmus azt fejezi ki, hogy az alsóbb pártszervezetek alárendelik magu­kat a felsőbbeknek, ezek határozatait fel­tétlenül kötelezőnek tekintik. A pártnak egységes legfelsőbb vezetőszerve van: a Kik jelentkezhetnek ipari és kereskedőtanulónak? A Munkaügyi Minisztéri- másokon, illetve állami gaz­om tájékoztatást tett közzé daságokban kell jelentkezni. hivatalos lapjában az ipari A tájékoztató fehívja a es kereskedotanu ok 1960- figyelmet, hogy ebben az 1961. tanévi felvételéül évben nagymértéén eme­Ismerteti, kik jelentkez- lik ^ építőipari tanulók sző­hetnek ipari, vagy kereske- mát, ezért elsősorban a kő­dotanulónak, milyen iratok műves, kőfaragó, ács, szo­szuksegesek a jelentkezes- bafestő-mázoló, épületbádo­hez, milyen szakmak tanulói gos> épületlakatos, központi számíthatnak iparitanulo- fűtésszerelő, víz-gázvezeték­otthonban való elhelyezesre, szerelő szakmákban vesznek stb. A Munkaügyi Mmisz- fel ipari tanulókat A gép_ terium iparitanuló intezetei- ipar fóleg forgácsoló szak. be a vállalatoknál, gepallo- munkásokat igényel. 1 Azok a szakmák, ame­lyekre elsősorban lányok ve­hetők fel, túltelítettek, első­sorban a szövetkezetekben és a magánkisiparosoknál. Eb­ben oz évben csökken a fel­vétel a fodrász, a női szabó, a kozmetikus és bőrdíszmű­ves szakmákban. A lányok ipari tanulóként való tovább­tanulását nagyobb mértéi­ben teszik lehetővé a vas­ipari szakmában. Az idén több leánytanulót vesznek fel esztergályosnak, marós­nak, kárpitosnak, optikai csiszolónak, üvegtechnikus­nak, üvegcsiszolónak és por­celánfestőnek. Az érettségi­zett lányok felvételét a mű­szerész szakmában segítik elő. A tanácsi vállalatok, szö­vetkezetek és magánkisdpa­rosok ugyancsak vas- és fémipari, szerelő és javító­ipari, villamos és műszer­ipari, nemesfém, építő, fa, textil, nyomda, szolgáltató, vegyesipari és mezőgazdasá­gi szakmákban szerződtet­nek tanulókat. Munkahelyet tanácsi vállalatoknál, szö­vetkezeteknél, kisiparosok­nál magának a tanulónak, vagy szüleinek kell keresnie. Amennviben ez nem vezet eredményre, felvüáeosításért fordul ianak az illetékes ta­nács ipari osztályához. Az iskolai beíratások au­gusztus 10-től augusztus 31­ig tartanak. kongresszus, a kongresszusok közötti idő­szakban pedig a Központi Bizottság. A kisebbség aláveti magát a többség hatá­rozatának. A demokratikus centralizmus elve egy­séges, mindenki számára kötelező szerve­zeti szabályzatot és fegyelmet feltételez. Csak ezek következtében lehetséges a cselekvési egység. 3. A párt az előtte álló feladatokat csak úgy teljesítheti, ha állandóan erősiti kapcsolatait az osztállyal és a tömegek­kel. A proletariátus a kapitalizmus meg­döntését és a szocializmus felépítését nem egyedül végzi, hanem valamennyi kizsák­mányolt és haladó erő támogatásával. Méginkább vonatkozik ez a proletariátus pártjára. -Az élcsapat csak akkor telje­síti az élcsapat feladatait, ha nem sza­kad el az általa vezetett tömegektől, ha­nem valóban viszi magával előre az egész tömeget. Szó sem lehet semmiféle ered­ményes kommunista építésről, ha a leg­különbözőbb munkaterületeken szövetség­re nem lépünk a nem-kommunistákkal.* (Lenin.) S a párt nemcsak tanítja a tö­megeket, hanem tanul is tőlük. A I Pnini pl\/pk alapján működő párt a Lenini eiveKteljesitheti feladatát. Erről tanúskodnak a kapitalizmus elleni harc és szocializmus építésének sikerei. Ellenkezőleg: a pártélet lenini normáinak megsértése súlyos következményekkel jár. Ezt tapasztalhattuk az 1956-os magyar­országi ellenforradalom előtt és alatt. A személyi kultusz, a pártdemokrácia meg­sértése, a párton belül jelentkező dogma­tikus és revizionista irányzatok hallatlan károkat okoztak a párt, a munkásosztály, a proletárdiktatúra ügyének. Az ellenforradalom alatt és után a leg­fontosabb feladat a párt újjászervezése volt. A Közpouti Bizottság helyreállította a pártélet lenini szabályait. -Pártunk ma a tapasztalatokon okulva, harcokban meg­edződve erős, egységes, betölti az élcsa­pat szerepét, a nép bizalmával övezve sikerrel vezeti a szocializmus építésének lendületes munkáját.* (Az MSZMP Köz­ponti Bizottságának a VII. kongresszu­son elhangzott beszámolójából.) Dr. Katona Péter Magyar küldöttség utazott Milánéba Mulató János miniszterhe­lyettes vezetésével magyar kereskedelmi delegáció uta­zott a milánói nemzetközi vásárra, Magyarországról jöttek le ta­nácsi vezetők, megnézni, ho­gyan szervezik, propagálják azt a társadalmi munkát Szegeden, amelynek segítsé­gével korszerű egészséghá­zak plántálod tak a város peremére; amelynek során a kánikula idején is bőséges ivóvizet kaptak a belterü­leti bérházak harmadik emeleti lakásaiban lakó csa­ládok is. Szakkörökben elis­meréssel adóztak azoknak a ruhagyári, vágóhídi és más üzemi dolgozóknak, mun­kásőröknek, akik napi mun­kájuk, illetve szolgálatuk mellett arra is találtak mó­dot, hogy a szabadtéri já­tékokon szerepeljehek. Az a fiatal, neves buda­pesti tervező szakember, aki a vidéki városok távlati ter­vein, legtöbbször a helyszí­nen dolgozik évek óta, s így alkalma van egészen közelről látni, hogyan, mi­ként kezelik a városépítési, városszépítési kérdéseket az ország különböző helyein, mindig fellelkesül, ha lejön közénk: mert Szegeden min­denki városrendező! Ezzel azt akarja mondani, hogy nálunk foglalkozásra, szak­mára való tekintet nélkül, viszonylag nagyon sok em­bert érdekel, hogyan formá­lódik, alakul városa és mi­lyen problémákkal kell megküzdeni azért, hogy ut­cáinkról eltűnjön az avult és kialakuljon a korszerű, szép városkép. Szeged megújhodásának ez a mostani folyamata azon­ban nem egyenletes. Váro­sunk arcát számtalan folt pettyezi még, amely leg­többször a mi hibánkból ke­rült oda. Egy ilyen jelenség az ér­zéketlenség a közös munka iránt. Akad közöttünk olyan ember, aki a -negatív sem­legesség* álláspontját vá­lasztja. Számára közömbös, hogy mi történik körülötte, pedig végeredményben igényt tart mindarra az ezernyi ki­sebb-nagyobb dologra, amit mi a kulturált városi élet gyűjtőfogalom alá veszünk. Az ilyen -passzív* szegedi is szívesen venné, ha még jobb aszfaltúton menne munkahelyére; ha lakásá­hoz közelebb volna az üzlet. Kint volt a nyáron ő is a varázslatos augusztusi éj­szakán a szabadtérin, sze­retné, ha még kellemesebb k -ülmények között tölthet­né kiérdemelt pihenőjét a partfürdőn, mégis az új dol­gok puszta -tudomásul véte­lén* kívül nem csinált sem­mit azok érdekében. E az érzéketlenség azonban károssá vál­hat egy ilyen város számára, ha az olyan formá­ban jelentkezik, mint pél­dául a Széchenyi téren levő ügyvédi munkaközösségek esetében van. Ezek a közös­ségek hivatalos helyiségül a legforgalmasabb részen, va­lóban reprezentatív üzlethe­lyiségeket foglalnak el. Ez talán nem volna baj. Az el­lenben igen, hogy nem tö­rődnek azzal a negatív ha­tással, amit elhanyagolt üz­lethelyiségeik külseje idéz elő egy olyan ragyogó he­lyen, mint az idegenforgalmi látványosságnak számító Széchenyi tér. A városát szerető szegedi ember elítéli, ha az illem terén elmaradt egyének összeszemetelik ut­cáját, letiporják kedvelt sé­taterének virágait, bokrait. Kétszeresen marasztalja te­hát el a közösségi illemkó­dex '"en szembeötlő meg­sértése miatt mindazokat a szerveket, intézményeket, kisipari szövetkezeteket, amelyek az ügyvédi munka­közösségekhez hasonlóan -vi­selkednek* és nem tesznek semmit a város szépítéséért. Akadna egy-két példa az újságíró noteszében mások munkájának lebecsülésére is. Április 4-e előtt történt egy­két nappal, amikor nagy volt a sürgés-forgás a Sztá­lin sétányon és a Kertészeti Vállalat emberei nagy szor­galommal dolgoztak a sé­tány város felöli sávján, az új virágágyásokon. Alig hogy elkészültek, a Vízügyi Igazgatós'ág előtti szakaszon, egy pár szinte átvágtatott a frissen felásott, frissen fel­gereblyézett parktükrön. Ezek az emberek — tévedés ne essék! — nem éretlen fiatalok voltak. A férfi fog­lalkozására nézve tanárse­géd az egyik szegedi intéz­ménynél. Megkapó, hogy milyen szí­vesen dolgoznak az üzemi munkások a város gyerme­keiért, ha annak értelmét látják. A Bartók Béla téren elhelyezett játék, a forgó kétszeres örömet jelentett a környékbeli gyerekeknek, mert azt társadalmi munká­ban készítették három évvel ezelőtt Az első kerületi ta­nács építési és közlekedési csoportja — meggondolatla­nul — a híd feljárója alá vitette az ősszel ezt a forgót Itt az időjárás viszontagsá­gától védve is volt ez az al­kotmány, de a rongálódás­tól annál kevésbé. Érthető és jogos volt a Kenderfonógyár üzemlakatosának az első ke­rületi tanácsbeliek -címére­haragos és rosszalló kifaka­dása, amikor március elején, vasárnap délutáni sétáján látta, hogyan becsülik meg az ő munkáját V an eset, amikor az üz­leti túlbuzgóság za­varja meg az egyre kulturáltabb városképet. En­nek egy kirívó példája volt a Kárász utcai Ajándékbolt nagy, farsangi bizsu -akció­ja*. Ez a különben nagyon nívós és jól vezetett üzlet, amely Ízléses kirakataival a Kárász utca díszét képezi, ilyen vásári, bazári hangu­latot teremtett vagy három napra a Klauzál tér környé­kén harsogó reklámaival, és bömbölő hangszóróival. Lehetne arról is beszélni* hogy a kellő megfontoltság hiánya, a reális lehetőségek megvizsgálásának elmulasz­tása hogyan rontja a város tekintélyét nemcsak az ide­genek, de az itthoniak előtt is. Itt van például a vár esete. Megkezdték átalakítá­sát, illetve renoválását anél­kül, hogy kellő anyagi fede­zet lett volna az építéshez. A szabadtéri játékok felújí­tására ide érkezett vendé­gek, turisták, akiknek ér­deklődését azon nyomban felkeltette a romantikus épületmaradvány, készsége­sen tudomásul vették, hogy rövidesen készen lesz az ot­tani kőtár. Vajon mivel vág­ják ki magukat az illetéke­sek, ha az idén ismét idelá­togató vendégünk kényel­metlen kérdést tesz fel a kő­tár építésének befejezésére vonatkozólag. Csak nera árulják el ezeknek azt a -hadi titkot«,' hogy a szegedi várra szánt nagy ablakokat Gyulára, az ottani vár res­taurálásához irányította va­lamelyik budapesti főnök? T alán még nem ismere­tes a-széles közvéle­mény előtt, hogy mi­lyen nagyon szeretik a sze­gediek ezt a Tisza-parti vá­rost. Számon tartják minden új létesítményét, épületét, úgy járnak át Újszegedre a ligetbe, mintha felnőtt fiu­kat, lányukat látogatnák meg. Lelkes szószólói szép­ségének az idegenek előtt, ugyanakkor elfogyhatatla­nok javaslataik, amelyek mind a még meglévő fogya­tékosságainak eltüntetését célozzák. A város ezen név­telen szerelmeseinek lelke­sedéséből kellene merítenie mindannyiónkjiak egyfor­mán, hogy kevesebb legyen a felsljrolt hiányosságokból, zavartalanabbá váljék előre­haladásunk, hogy teljes pompájában bontakozzék ki viruló városunk szépsége. N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom