Délmagyarország, 1960. március (50. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-31 / 77. szám

5 Csütörtök, 1960. március 24. Rendet kívül is!... A rendőrség szép szóval, de súlyosabb esetben bírságolással neveli a tisztaságra a magukról megfeledkezöket Szegeden A -Szép Szegedért«-moz- vigyázott, s amerre a kocsi üzlet elé Kopasz Jánosné galomnak nem mindenki hí- elhaladt, utána maradt a mégis kirakta a ládákat, ve, legalábbis ezt bizonyít- "nyoma*. A ház előtti ©a- gön©ölegeket, akadályozva ják a rendőrség fi©elmez- logjárdát pedig nem takarí- ezzel a forgalmat és rontva tetésel, a helyszíni bírságo- tott a Császár Szilveszter, vele a városképet ° —:1— lások e©-e© esetben ami- Lenin körút 71. szám alatti lakos. Ez az utóbbi jelenség, kor megfeledkezünk arról, ho© a társadalomra köte­lező rend ós tisztaság miér­tünk is van, az e©es em­berért. Apró, jelentéktelen­nek látszó felelőtlenséggel, például az narancshéjjal bajt okozha­tunk embertásainknak, va© u©anazon a az is eleshet. a járdák szemetes volta, sajnos elég ©akori az üzle­tes házak előtt. Neme©szer megtörtént, ho© a szolgála­tos rendőr felhívta X, vagy u7cI7ráh™tt Y.£let vezetőjének a fi©el­J mét arra, ho© a kereskedel­mi kultúrához hozzátartozik , . az is, ho© ne nézzék el narancshéjon napközben az üzlet előtt tar­karjat, labat káló mindenféle hulladékot, torheti, aki eldobta. Az ilyen noha a házmesterek a szo­felelotlenség u©anakkor kásos időben elvégzik a ház­vétség is a köztisztaság el- porta takarítását, len és nem elég csak szólni Az Anna-kúti l-es számú érte, legalábbis sok esetben vasáruházha érkező áruk nem elegendő, mert nemva- szalmagöngyölegét kirakodás ©unk még annyira az ön­fe©elem birtokában. Figyelmeztették a DAV-ot után ottfelejtették nemrégi­ben az úttesten, s a szal­mát szanaszét hordta a szél. Erre is a rendőrnek kellett fi©elmeztetnie az üzletve­zetőt, pedig magától értető­A közületek, intézmények dik, ho© az üzlet jó hir­természetesen már csak "hi- nevéhez hozzátartozik a por­vatalbóL is jó példával jár- tája előtti kötelező rend és hatnának elő, de sajnos nem tisztaság is. mindig van í©. A DÁV is fi©elmeztetést kapott, mert Klauzál téri központi iro­dája előtt a ©alogjárda sok­szor szemetes, piszkos. A fő­posta épülete előtt is találkozni hasonló jelenséggel és szinte kivétel nélkül a vendéglátó­ipar esetében, amikor eltű­rik portájuk előtt a piszkos, szemetes ©aiogjárdát, s né­mely esetben az ajtón kilépő e©-e© férfivendég fal felé fordulását... Az utóbbi saj­nos mindennapos jelenség a kültelki vendéglők előtt, sőt az éjszakai mulató, a Jég­kunyhó előtt is megtörténik. A tavaszi napfény kitakar most mindent, s bizony árulkodik, orron csapja a járókelőket a járdáról néhol felszálló bűz is. Százforintos „tandíj" A szemtanúk derültek, amikor e© rendőr felvetette a Vörös Csillag Filmszínház előcsarnokában egy fiatalem­berrel a cigarettacsikket, amit előzőleg hanyagul el­dobott: -Otthon se a pad­lóra hajigálja a csikket, fia­talember, hát tartsa magát a rendhez házon kívül is* — mondták neki ezután töb­ben is. Fe©elmezetlenségé­vel pont "beleszaladt* a rendőrbe e© illető, amikor kilépve a Széchenyi téri Csemegéből, az árut takaró papirost Ö6sze©űrve a háta mögé dobta. — Ve©e fel, kérem! — szólt utána a rendőr. — Nem veszem én! Mit gondol maga? — mond­ta az illető. A párbeszéd vége 10 forint helyszíni bír­ságolással végződött volna, de nem fizetett a "sértett*, illetve később 100 forint el­lenében tanulta meg, ho© mi is az a szabálysértés. A külterületek tisztasága is fontos! Helyes, ho© a külterüle­tek tisztaságára a Belvárosé­hoz hasonló gondot fordít a hatóság Így került szem elé a Tápai utca 5. számú ház, amelynek kocsiútjára na© mennyiségű háziszemetet és Kamut hordtak ki a lakók. A tél, a hó azonban nem vitte el, mint hitték, a ki­öntött mindenfélét és most köztisztasági szabálysértésért eljárás indult Rácz János ottani lakos ellen. A Pille utca 19/b. számú házból Somogyi Béláné va­lósággal kizúdította vödréből a szennyvizet a ház elé. a rendőr azonban éppen ész­revette cselekedetét. Némely furfangos azonban cselhez folyamodik, s a szennyvizet, a házból kikerülő hulladé­kot nem a sajat háza. hanem a szomszédos ház elé önti — rendszerint az esti órákban, í© aztán megtörténik, ho© helvette mást. illetve máso­kat vonnak felelősségre. Felhívás a kereskedőkhöz Szemetet szállított kocsival a városon át Bencsik Imre. Újszeged. Hargitai utca 42. szám alatti lakos, de nem Sok a panasz a Szekérfuvarozó Vállalatra is Szabályrendelet írja elő. ho© az üzletek előtt, a jár­S mikor ezért fi©elmeztették, nehe­zen akarta megérteni, ho© van, aki nála jobban ismeri a rend és a tisztaság betar­tására vonatkozó szabály­rendeletet. Sok a panasz a Szekérfu­varozó Vállalatra, mert a kocsikkal a város útjain szétszórják a földet, homo­kot stb. U©anígy az Ingat­lankezelő Vállalatra is pa­naszkodnak, mert minden előzetes engedély nélkül ki­hordják a javításra szoruló házakból a szemetet, törme­léket a ©alogjárdára, majd "Ottfelejtik* hosszú időre. Hasonló kifogás merült fel a csatomatisztításra is. A tisztítással e©időben ugyan­is nem történik meg a ki­emelt csatornaürülék elszál­lítása, s megesik, mikor erre sor kerülne, akkorra már széthordják, szétkenik az út­testre a gépjárművek, foga­tolt kocsik, s nem marad mit elhordani a szemét©űj­tőnek. S lehetne sorolni a ténye­ket, amelyek időnként meg­megbontják a város köztisz­taságát, s megbotránkoztat­ják azokat, akik igazán szí­vükön viselik a "Szép Sze­gedért—mozgalmat, amely­dán semminemű "kirakodó nek sikere u©anú© köz­vásárt* nem lehet meghono- ü©. mint ahogy e©éni ér­sítani, sem megtűrni. A Le- dek is. nin körüti Óra- és Ékszer- L. F. Hegkezdődött a termelés az l-es téglagyárban Szerdán reggel ismét meg­kezdődött a termelés a sze­gedi l-es számú tégla©ár­ban. Ismét a©agba mélyed­tek az ásók, újra dolgozik a prés. De mindez merőben más körülmények között förténik, mint azelőtt. Az elmúlt hetekben u©anis be­fejezték az új bánya felszí­nét beborító termőréteg el­távolítását, elkészült az új présház, át­építették az elavult sínhá­lózatot. tett téglát, valamint 250 ezer égetett cserepet ad építkezéscink számára az l-es számú tégla©ár. Sok száz szegedi úttörő felszabadulási emlékalbumokat készített A szegedi úttörőcsapatok rált albumukban. Fel ke- Más lapokon a cipő©árrő!, sok száz pajtása — a fórra- restek az újszegedi szövő- s olyan munkás életéről ír­dalmi nyomolvasók — he- ©árat is, ahol megismer- nak, aki 13 éves kora óta tek óta szorgalmasan ©űj- kedtek az üzem történeté- dolgozik az üzemben, majd tötték a felszabadulással vei, hatalmas fejlődésével, bemutatják saját iskolájuk kapcsolatos emlékeket, Ezenkívül ünnepi hetet és kerületük fejlődését is. megszépült életünk doku- rendeznek iskolájukban. A Dugonics utcai iskola mentumait. Ezeket kiállít­ják iskoláinkban, va© em­lékalbumba, a Hősök köny­vébe foglalják. A Mérey utcaiak például megírták és megrajzolták A felszabadulás utáni négy lelkes csoportja időszak számos na© u©ancsak változatos anya­eredményét dokumentál- got ©űjtött. A "Titok* őrs ják kiállításukkal, térképet készített a körzet­s ezek ismeretéből verseng- ről, megjelölve, hol épültek tek a jól sikerült szellemi új házak. E© másik csoport környékük, a kibontakozó tornán is. A felszabadító a szegedi illegális munkás­új, hatalmas városrész harcok mozzanatait kis mozgalom harcait, majd a történetét. zászlócskákkal illusztrált párt felszabadulás utáni te­vékenységét írta meg, vete­ránok visszaemlékezései alapján. — Ahány iskola, annyi ötletes rajz. irás. sok-sok emlék kerül a kiállításra, az albumokba és a Hősök könyvébe, Ellátogattak az új bérhá- térképen mutatják be. zak lakóihoz, akik közül A SziOéri sugárúti úttö­nem e© egészségleien, rócsapat hat díszes lapot szűk lakásban tengődött a fűz össze a Hősök könyvé­felszabadulás előtt. Az al- ben. Az elsőn látható annak búmban megírták e©-egy a szovjet katonának a sírja, munkás- és parasztcsalád akinek édesanyját április megváltozott életét is. 4-én látják vendégül. A A Tisza-partiak a hidak pajtások u©anis levelet ír­történetével, s új hidunk tak és fényképet küldtek melyek az Ifjúság Házában hősies építésével foglalkoz- neki a fia sírjáról, melyet az április 4-én nyíló kiállí­nak szép rajzokkal illuszt- ők gondoznak évek óta. táson megtekinthetők. Magyar—udmurt barátság Soaetyyáú dolyotók mélyüli kaficdólata a ifaoujetunió eyyik autonóm. köttáMaoáyáoal A barátság különbözően munkások. A kialakuló leve- szovjet embereket, akik 15 szövődik, személyes ismeret- lezésről az eszpereantó régi, évvel ezelőtt megadták az ség vagy éppen levelezés út- lelkes híve na© szeretettel alapot ahhoz, ho© a Szege­ján. Érdekes és megkapó beszél: di Ecsetgyár munkásai is egymástól távol élő embe- -ff jobb körülmények között él­rek elmélyülő kapcsolata _ Egyre jobban kitágul jenek, s építsék a szocializ­e© közös nyelv: az eszpe- kapcsolatunk — mondja must. Az üzem asszonyai, rántó útján. A Szegedi Dettréné — több keleti és leányai a felszabadító szov­Ecsetgyárban már harmadik nyugati ország eszperantis- jet hősök szegedi sírjait esztendeje többen részt vesz- táival. Példának említem rendszeresen gondozzák és nek az üzemi eszperantó- Kidó Matazi japán nyel- küldtünk fényképeket kiváló kör kezdő és haladó tanfo- vészprofesszort, aki Taka- dolgozóinkról, sőt, néhány lyamain. Dettre Béláné ve- sakiból már többször írt le- ecsetet is ajándékba. Flejs zetésével tanulják a külön- velet nekünk. Legutóbbi vá- végtelenül kedves válaszából böző nemzetiségű népek kö- laszában nagy elismeréssel kiderült, hogy Izsevskben zös nvelvét az eosetevári szólott — korabbi tájékozta- — ez Udmurtia fővárosa ­nyelvel az ecsetgyan tásunk alapján — eredmé- a szegedi lalikecseteket be­• nyeinkröl és említette, hogy mutatták a televízióban s ők Japánban a maguk mód- í© láthatta az egész köztár­ján, a lehetőségekhez képest saság népe munkánk termé­küzdenek a békéért. Reto két. A ml leveleinkből 15 Rossetti angol író és festő- perces adás keretében felol­művész is kíváncsian érdek- vastak a televízióban. A mű­Élelmtszerkis- nak a szentesi BARNEVAL- íödik a mi életünkről. Leve- sor címe ez volt: »Beszél­Vállalat jól lal élő csirke piacrahozatalá- lezünk Vlagyimir A. Glazu- nek a külföldi barátaink*, kétnapos ün- ról, mert így megfelelően novval, voronyezsi egyetemi Az általunk küldött kis alakítani az élőba- tanárral és számos más esz- fényképeket megnagyítva perantistával. Valamennyien visszaküldték — u©ancsak osztály a haladó gondolkodású embe- ajándékként, történt rek. És ami a legkedvesebb ff a Szovjetunió _ A gyárban _ folytatta kis szünet után Dettrénc — fogadták a az Udmurtiából Jól felkészült a kereskedelem a kétnapos üunepre A Szegedi kereskedelmi felkészült a nepre. A vállalatnál gondos- tudnák Tehát már semmi akadálya kodtak arról, hogy elegendő romfi piaci árát. a jobb, könnyebb munká- mennyiségű hús, kenyér, A kereskedelmi nak. gyümölcs kerüljön a dolgo- Sütőipari Vállalattal Nem termelési felajánlás- zók asztalára. A hét végére megbeszélés értelmében számunkra: sal készültek a tégla©ár 650 mázsa sertés- és marha- megfelelő mennyiségű ke- egyik autonom köztársasá­dolgozoi a felszabadulás év- hús várja a hentesüzletek- nyeret és péksüteményt gával, Udmurtia népével meghatódottan"' fordulójára, hanem a mun- ^ a vásárlókat. Rendeltek biztosít a kettős ünnepre, való ismeretségünk, e©re d0lgOz6k az kafeltételek mielőbbi biztosi- Vasárnap, április 3-án jobban kiépülő barátságunk, érkező híreket, mert ezeket •ff rendszeresen közöljük. Ala­hallgatjuk a kult is egy hattagú KISZ­Dettréné brigád, amely a -Magyar— tásával. És ezt a vállalast 15 mázsa vágott baromfit is, egyébké£ Szegeden 18 üzlet teljesítették is. Annak elle- amely szintén a hét végén tart nyitva. Nyitva lesz egy nére. ho© az időjárás a tél kerül forgalomba. Tárgyal- kenyérszaküzlet is. folyamán erősen hátráltatta az építkezéseket, most már a cserépprés kivételével — amely április közepétől üze­mel — mindenhol megte­remtették a termelés mű­szaki lehetőségét. E© nap van még hátra márciusból. Igaz, a ne©ed­éves tervet igen alacsony mércével szabták meg, még­sem teljesíthetné az üzem, ha dolgozói nem módosítot­tak volna április 4 tiszteletére szóló felajánlásukon. A tég­la©áriak u©anis most. utó­lag vállalták, ho©- még el­sejéig legyártják az előírt 200 ezer téglát. Ezért azután a kemence brigádjai is a pre6 mellé állnak és —vált­va a délelőttieket — foly­tat iák a termelést. Áprilisban magasabbak lesznek a követelmények, az átalakítások, beruházások be­fejeztével normális medrébe terelődik a munka. A jövő havi terv szerint egymillió nyerstéglát és 260 ezer nyers­cserepet, illetve 550 ezer ége­Jól sikerült divatbemutató Tegnap, szerdán délután rendezte meg -telt ház* előtt a KIOSZ a fővárosi és a szegedi kisiparosok 1960 évi tavaszi, nyári divatbe­mutatóját. Ezen a divatbe­mutatón is megállapíthattuk, hogy ez évben a legna©obb divat a kompié, a kiskosz- ] tüm és a prineesz ruha lesz j minden színben. NAPIRENDEN: ötmillió mozilátogató Lenin azt mondta a film­ről, mint a tömeges műve­lődés leghatékonyabb eszkö­zéről, hogy valamennyi mű­vészet közül számunkra ez a legfontosabb. S ebben a megállapításban nincs is semmi túlzás va© elfogult­ság. A film olyan előnyök­kei rendelkezik, amelyek minden községben is lehető­vé teszik élvezését. A tech­nika mai állasánál bárhol lehet rögtönözni, va© rend­szeresíteni mozielőadásokat, aránylag kis költséggel, míg számos kisvárosban va© községben nem lehet olyan színházi előadásokat meg­rendezni, mint a színházak székhelyén. Számadatok is igazolják ezt.. 1959-ben 100 ezer láto­gatója volt a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak, e© esz­tendő alatt 198 ezer ember nézte végig a Szegedi Nem­zeti Színház előadásait, s u©-anakkor Csongrád me­gyében 27 ezer 45 mozielő­adáson közel 5 millió városi és falusi dolgozó vett részt. Közel kétszázezerrel mu­tat többet ez a szám, mlnt amennyi az 1958. évi sta­tisztika eredménye volt. Égy esztendő alatt tehát ismét ezrekkel gyarapodott a mozi­látogatók száma Jókor jött ez a szám a Csongrád me©ei statisztikai igazgatóság kiadványában. hiszen módot nyújt bizo­nyos összehasonlításra. Ma már nemigen akad olyan család, amely hetenként leg­alább egyszer ne menne moziba —, de emlékezzünk csak a tizenöt év előtti idők­re. A ©ári munkásoknak és a falusi földműveseknek ün­nep volt a mozi. jóllehet ez volt a legelterjedtebb tömeg­szórakozás már akkor is. El­lenben ha az adott számok­kal most újabb műveleteket végzünk, kiderül, ho©' \ Csongrád megye egy-e© la- i kója — beleszámítva a leg­fiatalabbakat és a legidő­sebbeket is — átlagosan 15 ' alkalommal járt moziban, te­hát gyakrabban, mint havi egv alkalommal. Tekintve azonban, ho&v a lakosságból csak a felnőtteket tekint­hetjük rendszeres moziláto­gatóknak, ideértve az isko­lás ifjúság idősebb korosztá­lyait is. egy-egv hónapra nyugodtan számíthatunk ál­talában ké-két mozielőadást lakosonként Ezek a számok a megva­lósuló kulturális forradalom eredményei, de e©úttal be­pillantást nyújtanak a vá­rosi és falusi lakosság anya­gi életkörülményeibe is. Azt illusztrálják, hogy nemcsak kenyérre, cipőre és ruhára tudnak áldozni az emberek, hanem a művelődésre, a kul­túrára is. Érdeklődve tájékoztatást es több levelet, fényképet, udmurt barátság- nevet vette szovjet újságot vesz elő. fel. S éppen most, a napok­— Igen, szó szerint ilyen ban érkezett egy levél, mélyértelmű kapcsolatról amelyben az ottani írószö­van most már szó — hang- vétség lapját — címe Molot súlyozza. — Ugyanis elkez- (Kalapács) — küldték: négy dődött a levelezésünk Efim oldalas fényképes cikket ír­Flejssel, a Lityeraturnaja tak benne a Szegedi Ecset­Udmirtia szerkesztőjével és ©ár dolgozóiról. A lap szer­ő érdeklődött munkánkról, kesztője Arkipov elvtárs ké­tevékenységünkről, életünk- ri, hogy ismét írjunk neki. ről. Mi pedig megírtuk, hogy Végtelenül örülünk ennek a ecseteket készítünk a föld barátságnak: tovább ápoljuk különböző országainak szá- na©-na© szeretettel, mára. Szeretjük, tiszteljük a iyf. T. Sok ezer pár divatos tavaszi női és férficipő érkezik külföldről Lesz elegendő gyermekszandál Bőséges választék várja a cipő©árakkal tár©al a ma­cipő vásárlókat idén tavasz- gyar kereskedelem, ugyanis szal és nyáron a cipöboltok- innen szintén választék-bo­ban és az áruházakban. Ille- vités céljából különleges ci­tékesek tájékoztatása szerint pőket kivannak importálni, lesz elegendő könnyű, diva- A második ne©edévben ol­tos női, férfi és ©ermekcipő cső, divatos csehszlovák tex­is, mert a hazai ©arak ter- titcipők is forgalomba kerül­mékein kívül sok ezer pár nek. külföldi cipót vásárol a ke- Az idén a tavaszi-nyári reskedelem. Csehszlovákiá- szezonban lesz elegendő bői főleg világos, félmagas ©ermekszandál is. A boltok sarkú női cipők érkeznek, s máris hatszázezer pár kü­a második ne©'edévben lönböző színű és fazonú minte© kétszázezer párat gyermekszandált raktároz­kapnak ebből a fővárosi és nak. Az első negyedév vé­a vidéki szaküzletek. Ezen- géig a cipőgyárak' és a he­kívül többféle színben min- lyiipar több mint 359 ezer denütt kaphatók a magyar pár ©ermekszandált szállít gyártmányú tűsarkú cipők is kereskedelemnek A má­Franciaorszagbol es Nyu- ... ,, . gatnémetországból tizennégy- ?odlk "egyedévben ez a ezer pár különleges női ci- mennyiség megkétszerező­pő érkezett. Jelenleg olasz dik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom