Délmagyarország, 1960. március (50. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-10 / 59. szám

3 Csütörtök, 1960. március 10. A társadalmi tulajdon megőrzésének aktuális feladatai a kereskedelemben Azelőtt a kapitalista kereskedelemben a tőkések vigyáztak arra, hogy tulajdonuk sérthetetlen legyen. Ebben segítettek a kapitalistának a mindenkor megtalálható állásnélküli kereskedelmi alkalmazottak, akik hatást gyakoroltak a munkában lévőkre. Altalános volt, hogy a kereskedőt próbaidőre alkalmazta a tulajdonos. Az pedig közismert, hogy a "Hangya* kaució letétele mellett alkalmazott boltvezetőket, hogy esetenként a hiányt tudják miből fedezni. Az természetes, hogy akinek nem volt kauciója, nem kapott üzletet sem. Nézzük meg, mi a helyzet a mi társadalmunkban, örömmel állapíthatjuk meg, hogy munkanélküli kereskedelmi alkalmazott nincs. Megfelelő szakképesítéssel minden kaució nélkül, millió forintos készletet bíz a társadalom a kereskedelmi dolgozókra. A bizalomra a kereskedelmi dolgozók eddigi jó munkájukkal rá is szolgáltak. Az ellenforradalom óta csökkentek a leltárhiányok, növekedett a fegyelem, kedvezőbb a kereskedelem általános költségszintje is. Az eredmények mellett is a közeljövőben tovább kell fokozni a társadalmi tulajdon védelmét, nemcsak a kereskedők, hanem a vásárlók körében is. Vagyis abban az esetben is ítélje él a nagyközönség a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekményeket, ha közvetlenül nem az ő érdekeit sérti. Az tapasztalható ugyanis, hogy egyes kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók, de egyes gazdasági vezetők is megbocsátható bűnnek tartják az indokolatlan leltári többletek kezelését. Pedig ez végső fokon a fogyasztók zsebéből kiemelt fillérekből és forintokból tevődik És ez már sérti az egész társadalom érdekét. Ilyen káros, társadalmi érdeket sértő tevékenységet folytattak éveken keresztül a Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat központi húselosztójának alkalmazottai, akik rendszeresen kevesebb értékű húst adtak ki a közületi konyhákra, s az így nyert többletértéket esetenként saját céljaikra fordították. Eljárás indult ellenük. Igen gyakori még az egyes üzletekben a helytelen pénzkezelés. A bevételt nem a pénztárgépen keresztül vételezik be, hanem a pult alatt különböző helyeken, sőt többször zsebbe gyűjtve. Véleményünk szerint ezt nem mindenkor önzetlenül végzik, s ezért már több boltvezetőt megbüntettek. A Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat 15-ös számú háztartási boltjában is hasonló módszert alkalmaztak, ötvenkilenc forintos bevételből csak 9 forint került a kasszába, ötven forint az egyéni bevételhez került. Ezzel magyarázható az üzlet hiánya. A kereskedelmi felügyelőség tudomást szerzett arról is, hogy a Szegedi Ruházati Bolt a közelmúltban folytatott fegyelmi eljárást a Kárász utcai Sirály divatüzlet vezetője ellen, aki attól sem riadt vissza, hogy egyes fürdőruhák árát önkényesen felemelje. Egyet pedig közülük elvitt haza, s amikor megunta, visszahozta az üzletbe. Minderre nem anyagi nehézségei vitték, hanem káros, önző, társadalmi rendszerünket nem becsülő magatartása. A vendéglátóiparban — meg kell mondanunk, hogy az utóbbi időben ugyan javulás tapasztalható — még mindig baj van a mérésekkel. Egyes vendéglátóipari dolgozók úgy "küzdenek* az alkoholizmus ellen, hogy a fogyasztók által kifizetett Italmennyiséget nem adják ki. Ugyancsak a vendéglátóiparban, az úgynevezett "fogyóeszköz* felhasználásánál van még javítani való. S itt a vendégek is elgondolkozhatnak. Igen helyes lenne, ha az illetékesek az egy-két notórius pohártolvajt tettenérés esetén alaposan "népszerűsítenék*. Ugyanis a vendéglátóipari vállalat igen nagy összeget használ fel évenként a fogyóeszközök pótlására. Természetesen minden kereskedelmi ágnak sajátos feladatai vannak a társadalmi tulajdon védelmében. Így például az élelmiszerárudákban ezt a célt szolgálja a gondos árukezelés, a romlás megakadályozása. A nagykereskedelmi vállalatoknál pedig a szakszerű csomagolás. Mert nem fordulhat elő olyan eset, mint legutóbb a szegedi RÖVIKÖTnél, hogy a hódmezővásárhelyi Keresgélők Boltjának úgy csomagoltak be ötven darab bakelit cigarettadobozt, hogy az kivétel nélkül összetört. A társadalmi tulajdon védelme sokrétű feladat, s megköveteli, hogy a kereskedelmi vállalatok megelőző intézkedéseket tegyenek, javítsák az ellenőrzést. A kereskedelmi vállalatok tömegszervezetei, valamint a pártszervezet sokat tud segíteni ebben, de kötelessége ebben segíteni minden vásárlónak. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalnak, vegyék bátran elő az üzletekben elhelyezett panaszkönyveket. Ezekbe dicséretet is be lehet jegyezni. Szabó József, a Csongrád megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetője Amikor március végén van Szilveszter Legyűrik a bajokat a Bútor, Hangszer és Dekoiációs Vállalatnál A megyei statisztikai hivatal jelentésében három adat is található a Bútor, Hangszer és Dekorációs Vállalattal kapcsolatban. Megtudhatjuk, hogy a januári tervteljesítés mértéke csupán 82,7 százalékos, ha a termelési adatokat 1959 januárjával vetjük Ö6sze: 35,3 százalék, decemberhez viszonyítva pedig 25,8 százalék. Első pillantásra nagyon megdöbbentőrit ezek a számok, s az ember arra gyanakszik, hogy valami súlyos hiba lehet ennél a vállalatnál. Egyáltalán nem csodálkoztak az újságíró megjelenésén a Hétvezér utcában. Szinte várták már, és elárasztották a tények és adatok áradatával. Megpróbálom kiválogatni közülük a legjellemzőbbeket, hogy hű legyen a helyzet tükörképe. A naptár 1959-et mutat Január elsején olvadt öszsze két helyi ipari üzem, a Dekorációs és Vegyesfaipari Vállalat és a hangszerkészítő. tulajdonképpen ekkor született meg — persze hoszszas előkészítés nyomán — az új cég. Az egyesülés napján a dekorációsok MNB Újfajta faragasztó műanyag Budapesten, a Nitrokémia új üzemében most kezdték meg egy újfajta faragasztó műanyag, az amikol gyártását. A csontenyvnél sokkal tökéletesebb ragasztószert karbamid származékokból vonják ki és háromféle változatban állítják elő. Első változatával a íűrészporból nagy szilárdságú, a fához hasonló tulajdonságokkal bíró táblákat, lemezeket készítenek. A másik két változat már több hatóanyagot tartalmaz és fadarabok, bútorok egybeillesztésénél használhatják. Az amikolnak a faiparban igen nagy a jelentősége, a csontenyvnél hamarabb szikkad, nedves, párás levegőben sem veszít hatásosságából. Alkalmazásával a legkülönbözőbb fahulladék hasznosítható. egyszámláján kétezer forint volt, szerencsére a hangszerkészítőkén több: ezért sikerült munkabért fizetni, s ezért hiányzik azóta a pénzügyi egyensúly. A dekorációs vállalat asztalos részlege a hozzá nem értő, felületes gazdálkodás következtében csaknem a tönk szélére jutott. Sajnos elegendő bizonyíték sorakozik a helytelen gazdálkodás feltételezésének igazolására, összesen 6188 olyan üzemórára jutó munka húzódott át 1960-ra, melynek elvégzését december 31-ig szerződésileg vállalta az asztalos, valamint kis részben a kárpitos részleg. Csak egyetlen példaként említjük az Anna-kúti vasbolt berendezését, ami az év vége helyett februárra készült el, s beledolgoztak a volt hangszerkészítő bútorosai is. Az asztalosműhely még jelenleg is olyan cikkeket gyárt, melyek elkészítési határideje december 31 volt. Tehát dolog van éppen elegendő, csupán a termelési érték egyáltalán nem áll arányban vele. Átszervezés és termelési egyensúly Gyenge tervet kapott januárra az új vállalat, de még ezt sem bírták teljesíteni. Az elmondottak után már érthető, hogy miért. Hozzátehetjük még, hogy az adminisztráció sem tudta feldolgozni a felgyülemlett restanciát, nem tartott lépést a műszakkal, amely a termelésben szintén visszahúzó erőt képezett. Március végére talán már rend lesz, de hogy tervteljesítés lesz-e, azt senki sem állíthatja bizonyosra. A negyedév befejezéséig remélhetőleg elvégeznek minden áthúzódó munkát. Közben a vezetők igyekeznek megszervezni a gazdaságos termelést, a tíz különféle helyen működő részleg együttműködését, az anyagmozgatás ésszerűsítését Az órabéres fizetési rendszer helyébe fokozatosan az igazságosabb és célravezetőbb darabbért vezetik be. Miután a volt dekorációs vállalat asztalos részlegénél helyreáll a termelés egyensúlya, lényegében az egész vállalat élete rendes kerékvágásba jut Jobb gyártmányösszetétel Néhány új cikk készítését kezdték el és néhány nem kifizetődő termék gyártását abbahagyta a vállalat A hangszerkészítő nem csinál gyümölcsösládákat viszont íróasztalt gyárt. A kárpitos és az asztalos részleg új típusú ülőbútorok termelésébe fogott. A vállalat profiljához tartozó árucikkeket természetesen ezután is gyártják, de a helyesen kiválasztott gyártmányösszetétel nagymértékben elősegítheti a rend megszilárdulását. Hónapról hónapra nagyobb az eiső negyedéves terv forint értéke: januárban 220 ezer volt, februárban 895, márciusban pedig 907 ezer forint lesz. Igaz, hogy először nem sikerült még a minimális követelményeknek sem eleget tenni, de ha január és február termelését együtt nézzük, az már a száz százalék körül jár. Korántsem rózsás a helyzet, de a tények alapján úgy tűnik, hogy kilábolnak ezekből a bajokból, s ha nem is lesz egyelőre élüzem a Bútor, Hangszer és Dekorációs Vállalatból, azért még viszik valamire. F. K. Szocialista brigád alakult a Szegedi Nyomdában tovább emelkedett Az ipari munkásnők kereseti aránytalanságának megszüntetéséhez hasonlóan csak a felszabadulás után történt eredményes változás a kereskedelemben dolgozó nők és a női tisztviselők keresetében is. A dolgozó nők keresete jelentős mértékben járul hozzá a családok jövedelméhez. Az 1958. évi háztartásstatisztikai megfigyelés adatai szerint azokban a családokban, ahol a feleség is dolgozik, kb. 20 százalékkal magasabb az egy főre jutó jövedelem, mint azokban a családokban, ahol a feleség nem folytat kereső foglalkozást A fejlődés ellenére a"ők ' egyenjogúsága azonban a bérezés terén a gyakorlatban több objektív és szubjektív körülmény (alacsonyabb képzettség, fizikai adottság, előítélet, otthoni lekötöttség stb.) miatt még nem érvényesül mindenhol kielégítő mértékben. Hazánkban a felszabadulás előtti években az iskoláztatás igen alacsony színvonalon mozgott Az általános helyzet a nők iskoláztatása terén még rosszabb volt. Míg az alsófokú iskola elvégzése tekintetében a nők részaránya megközeliteíte az összes végzettek 50 százalékát, addig a középiskolákban, egyetemeken tanuló nők az összes résztvevőknek csak 25, illetve 10 százalékát adták. Az egyetemek egyes tagozataira (műszaki, jogi) pedig szinte egyáltalán nem vettek fel nőket. Az iskoláztatás kiteriesztése lehetővé tette a nők jelentős mérvű kulturális felemelkedését. Törvény biztosítja, hogy a nők bármi Íven közép és felsőfokú iskolát elvégezhessenek. A két világháború közötti időszakhoz viszonyítva a leánytanulók aránya a középiskolákban 46. az egyetemeken 28 százalékra emelkedett A felszabadulás előtti hat jogásznővel szemben a legutóbbi tanévben 587-en tanultak a jogtudományi karokon; az 1938-ban műszaki egyetemet végző 7 hallgatónővel szemben az elmúlt tanévben 971 nő folytatott műszaki egyetemi tanulmányokat A II. világháború előtt az összes diplomásoknak még 10 százalékát sem tették ki a nők, ezzel szemben számuk 1958-ban elérte a 38 ezer főt, az összes diplomásoknak 22 százalékát. Megyénk, mint Dél-Magyarország kulturális központja fontos szerepet tölt be a nők iskolázottságának emelésében. A megyénkben tanuló 7700 középiskolásnak több mint fele leány, felsőfokú oktatási intézményeinkben pedig a nőhallgatók aránya meghaladja a 40 százalékot. Ax elmúlt 15 év alatt nagymértékben javult a nők szociális és egészségügyi ellátása, szélesedett a bölcsődei és óvodai hálózat. A múltban is meglévő egészségügyi intézkedések kiterjesztése mellett államunk több olyan új intézkedést hozott, mely megkönnyíti a dolgozó nők helyzetét, mint pl. a csecsemő betegsége esetén járó táppénz, az ingyenes csecsemőkelengye juttatás, a gyermekgyógyászati rendelések bővítése. A bölcsődei férőhelyek száma az országban 4—4,5-szeresére, az óvodai férőhelyek száma másfélszeresére emelkedett az 1949. évihez képest. Az állam évente sok száz milliót költ a nők és gyermekek szociális és egészségügyi helyzetének javítására. Igy pl. 1958-ban az állam többek között 58 millió forint anyasági segélyt, 105 millió forint terhességi segélyt, 53 millió forint értékű csecsemökelengyét fizetett ki. Közel 630 millió forintot tett ki a vállalati bölcsődéknek és óvódáknak nyújtott támogatás -összege, az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi költségek összege meghaladta az 500 millió forintot stb. A nők egészségügyi és szociális helyzetének ellátásában megyénkben is jelentősek az eredmények. Megyénkben az utóbbi években a születéseknek több mint 80 százaléka egészséges, tiszta kórházakban, szülőotthonokban, orvosi felügyelet mellett történt. A megyében évenként kiadott babakelengyék értéke 2—3 millió forintot tesz ki, míg anyasági segély címén mintegy 1,5 millió forint kerül kifizetésre. Évről évre javul az anyaés csecsemővédelem. A terhes- és csecsemőtanácsadás, gondozás munkáját jelenleg 134 védőnő látja el a megyében, az 1956. évi 89 védőnővel szemben. Az anya- és csecsemővédelem érdekében hozott intézkedések eredményeképpen megyénkben a csecsemőhalandóság lényegesen kevesebb a háború előttinél, és országra viszonylatban a megyék közül a legalacsonyabbak közé tartozik. A dolgozó nők gyermekeinek elhelyezését szolgáló bölcsődék, óvódák, napköziotthonok hálózata megyénkben is évről évre bővül. A nagy mezőgazdasági munkák idején működő idényjellegű bölcsődéken kívül megyénkben 28 állandó bölcsődében 120 szakképzett gondozónő felügyelete mellett 850 gyermek részére biztosítanak gondos ellátást Az 1938. évi 57 óvodával szemben jelenleg 140 állandó jellegű óvodában több mint 350 szakképzett óvónő közel 10 ezer gyermek gondozását. oktatását végzi. Ma már közel 100 óvoda napközis jellegű, ahol a gyermekek egésznapos foglalkozás mellett étkeztetésben is részesülnek. Az állandó jellegű óvodákon kívül évente mintegy 35 idényjellegű óvoda is működik a megyében, ahol átlagosan 2—2,5 ezer gyermeket gondoznak. Az iskoláskorú gyermekek elhelyezésére az elmúlt tanévben 58 általános iskolában működött napközi otthon. A napközi otthonokat használó és az étkeztetést igénybevevő tanulók száma meghaladja a 3 ezer főt. A statisztikai 8«>lgálat több ezer rendszesen, illetve időközönként begyűjtött adaton keresztül állandóan figyelemmel kíséri a nők, különösen a dolgozó nők helyzetét. A fentiekben felsoroltak a nőkre vonatkozó adatoknak csak egy töredékét képezik, de világosan bizonyítják, hogy a kereső nők társadalmi-gazdasági helyzete a felszabadulás után jelentős mértékben javult és szocialista építésünk a nők közreműködése nélkül elképzelhetetlen. Csonka László KSH megyei Igazgatósága Rendkívüli termelési tanácskozást tartottak a közelmúltban a Szegedi Nyomda Vállalat szedőtermének dol"Tgozói, hogy az üzemben élcsőként alakult Révai Józseft brigád féléves munkáját értékeljék. Annak idején a tíztagú munkacsapat vállalta, hogy a gépen szedett könyvek mennyiségét növelik és azok minőségét is tovább javítják. A feladatot megvalósították. Jelenleg a brigád átlagos teljesítménye nyolc százalékkal nagyobb az előző időszakhoz viszonyítva. Azonkívül valamennyien részt vettek a helyesírási tanfolyamon, melynek eredményeképpen a hibaszázalék 3,3ról 2,6 százalékra csökkent. Számtalan új munkamódszert vezettek be az elmúlt hónapokban, így biztosították a szedések ésszerűbb mozgatását is. Egyes munkamozzanatokat az egész brigád együtt végzett ri. A munkacsapat két fiatal tagját számos szakmai fogásra megtanították az idősebb társaik. Természetesen a fél év alatt igazolatlan hiányzás vagy késés nem fordult elő. A brigád hét tagja továbbképző tanfolyamon vett részt, nyolcan a politikai szeminárium rendszeres látogatói voltak. Az elért szép eredmények ismeretében érthető, hogy a hozzászólások elhangzása után a termelési tanácskozás egyhangúan ítélte oda számukra a szocialista brigád címet. Jobb munkát a Hétvezér utcai kábelfektetésnél Kábelfektetéshez hosszan {felbontotta a DÁV a Hétvezér utcában a gyalogjárda egy részét. A munka érdemi részének csak örülni lehet, annak azonban már nem, amilyen módon a kábelfektetéshez az előkészületet végzik. A II. kerületi tanács panasszal fordult hozzánk, {őhozzá pedig a Hétvezér utcai háztulajdonosok és lafkók, mert a kábelnak kiásott árokból a földet nem a kocsiút felé, hanem a járdára lapátolják, a kerítésekig, a házak faláig. '[Ismét Segrti alakíthat olasz kormányt Piccioni, kijelölt olasz miniszterelnök visszaadta megbizatását Gronchi köztársasági elnöknek, aki ismét Segnit kérte fel, alakítson kormányt. Segni elvállalta a megbízatást. Az még csak hagyján, hogy a földkupacokkal teljesen elzárják a közlekedést a gyalogjárdán, az viszont már nem, hogy a falak, a kerítések sárosak maradnak. A helyszínen mi is meggyőződtünk erről, s megkérdeztük: nem lehetne-e más megoldással végezni a kábelfektetés előműveleteit, a kocsiút felé lapátolni az árokból a földet, s ezzel megkímélni a házak falát, a kerítéseket a sártól, piszoktól. A munkavezető arra hivatkozott, hogy így könynyebb az úttest felől beemelni a kábelt, nem kell a földkupacokon csetleni-botlani vele. S az is igaz, hogy a járdáról könnyebb visszalapátolni az árokba a földet. Ám a munka befejeztével a visszahelyezett téglákon is meglátsziK az "ideiglenesség*. vagyis a kábelfektetési munkafolyamatot nem követi a gyalogjárdák szakszerű kövezése. Kérdés: a DÁV nem végezhetné-e a szükséges kábelfektetést a közóhajnak megfelelőbbem?