Délmagyarország, 1960. március (50. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-29 / 75. szám

493 Kedd, 1960. március 22. Akiknek több a keresetük és kevesebb a selejtjük A felszabadulási verseny kiváló dolgozói Szocialista verseny nélkül ma már elképzelhetetlen a termelés. A kongresszusi ver­seny hatalmas sikere is be­bizonyította, hogy az üze­mek dolgozói örömmel és lelkesedéssel veszik ki részü­ket a termelési mozgalmak­ból. Idén egész évre kötöttek versenyvállalást a ©árak­ban, E már csak néhány nap vá­laszt el bennünket, ho© le­záruljon első szakasza, a fel­szabadulási munkaverseny. Sok élenjáró dolgozó mun­Lkájáról lehetne számot adni f a Szegedi Kenderfonó© ár­ban, valamennyiüket felso­rolni túlságosan hosszadal­mas volna. A vizesfonó üzemrészében például Heitn Józsefné brigádja mutat fel szép sikereket, pedig nem is ők a verseny első helyezett­jei. Heim Józsefné Fábián Sándornéval, Tunya Berta­lannéval. Takács Józsefné­vel, Széli Katalinnal és Jan­csó Istvánnéval dolgozik e© gépen. s mióta beneveztek a "Szo­cialista brigád* mozgalom­ba, sokat fejlődött munká­juk. Ez a tény a kereset alakulá­sán is meglátszik, hiszen ja­nuár óta havonta 100—200 forinttal többet visznek ha­za. Jelenleg versenytársuk, e© fiatalokból álló brigád többet termel náluk, de év végéig még nem is egyszer me©áltozhat' a helyzet Három olyan munkásnó van csak az előfonóban, aki két gépen dolgozik egyszerre. Egyikük Vazorka Katalin, akinek teljesítménye szintén igen kitűnő. Februárban Í04 százalékra teljesítette tervét, a március 15-i értékeléskor pedig — annak ellenére, ho© exportanyagon dolgoz­tak, és e© napig beteg is volt — 15 százalékkal felül­múlta a terv előírását. Va­zorka Katalin havi keresete a felszabadulási verseny kez­dete óta még sohasem volt 1500 forint alatt, sőt legin­kább fölülmúlja ezt az ösz­6zeget. Nemcsak a kenderfonó dolgozói készülnek új mun­kasikerekkel hazánk felsza­badulásának tizenötödik év­fordulójára, minden szegedi üzemben fellendült a munkaverseny ezekben a hetekben. A vasöntöde talajformázói között hárman is vannak, akik — mondhatni — selejt nélkül dolgoznak. A pontos­ság kedvéért: Tari László se­lejtszázaléka 0,34, Fazekas Györ©é 0,39, Gyömbér Gé­záé pedig 0,51. Mindhárman 128—130 százalékra teljesí­tik napi termelési tervüket. A gépi formázóknál ápri­lis 4 tiszteletére Illés Fe­renc vezetésével tíztagú munkacsapat alakult, mely célul tűzte ki a -szocialista brigád« cím elnyerését A brigád tagjai közé válasz­totta Kiss Imre főmérnököt és Czékus Márton műveze­tőt is. A hathatós műszaki segítség következtében náluk még kevesebb a selejt, mint a talajformázóknál. A vei> senyidőszakban mindössze 0,1 a selejtszázalék. Termé­szetesen ezek a dolgozók sok­szor részesülnek a vállalat vezetői által kiírt prémium­ban. Csak az első ne©edév vé­geztével, a márciusi terme­lési eredmények értékelése után lehet majd teljes egé­szében képet kapni a felsza­badulási munkaverseny si­keréről, de annyi bizonyos, hogy a szegcdi munkásoknak nem lesz szégyenkezni valójuk. Az április ne©edikei ünnep­ségeken sok szó esik majd Heim Józsefné, Vazorka Ka­talin, Tari László, s a töb­biek odaadó, lelkes munká­járól. Ikarusz-buszok Irakban Tegnap délelőtt harminc piros-krémszín autóbusz in­dult el Pestről, a Ferencvá­rosi-pályaudvarról Irakba. E© teljes szerelvény autó­busz: Moszulig vonatozik majd, onnét pedig magyar szerelók vezetésével tenge­lyen teszi meg az utat Kir­kuk városáig. Megkezdődött az idegenforgalmi idénv Az első tavaszi vasárna­pon igen sok idegen turista fordult meg Szegeden. Kü­lönvonat hozta Kecskemétről az SZVSE—Kecskemét lab­darúgó-mérkőzésre a szur­kolókat A különvonaton nemcsak a labdarúgás sze­relmesei jöttek Szegedre, ha­nem azok is, akik a város­sal akartak ismerkedni. Az Idegenforgalmi Hivatalt már jó előre értesítették s öt ide­genvezetőt kértek. A kecs­kemétiek külön-külön cso­portot alkotva ismerkedtek a várossal. A szabadtéri já­tékok színhelyén szinte vala­mennyi vendég megfordult. Ezenkívül sokan keresték fel a múzeumot, az Oskola ut­cát, a zsinagógát, Újszege­det és délben a kecskeméti­ek a szegedi et termekben sok-sok halászlét fo©asztot­tak el. További vendégeket is vár­tak. Az Idegenforgalmi Hi­vatalhoz a Pécsi Közgazda­sági Technikum 28 diákja és a ceglédberceli »Dózsa Györ©* úttörőcsapat jelen­tette be érkezését. Ezenkívül az ország 25 nagyvárosából érkeznek tanulmányi kirán­dulásra diákok Szegedre. A csoportok 3—5 napig lesznek Szegeden. A hivatalban ki­számították, ho© ezek a diá­kok összesen 3200 vendégna­pot töltenek el Szegeden, még a szabadtéri játékok előtt. A tudományos diákköri munka további sikereiért Hazánk fe^badulásá­nak 15. évfor­dulóját ünnepeljük. Velünk e©ütt ünnepelnek felszaba­dítóink, a többi baráti or­szágok dolgozói, mindenki, akinek a szabadság, a hala­dás, és a béke ü©e kedves. Az elmúlt 15 év alatt az élet minden területén hatal­mas változást eredményezett a dolgozó népünk felemel­kedése, boldogulása javára. A tudományt sem érte soha ebben az országban olyan anyagi és erkölcsi megbecsü­lés, mint a felszabadulás óta. Nemcsak egyes kiváló alkotásokban ©ümölcsözik mind az az áldozat, amelyet népünk a tudományért hoz, hanem abban is, ho© a szakemberképzés színvonala évről évre növekszik. E©ik fontos eszköze az e©etemi és főiskolai hall­gatók elmélyült képzésének a tudományos diákkör. Az első diákköröket hét éve hoz­tuk létre felsőoktatási in­tézményeinkben, és azóta be­bizonyosodott, ho© az e©e­temi oktatómunka rendsze­rében nélkülözhetetlenné váltak. A hallgatók százait nevelték a tudomány szere­tetére, könnyebb és nehe­zebb feladatokon keresztül mutatták meg a tudomány szépségeit. Szorgalmas és kitartó tagjaikat bevezették a tudomány alkotó művelé­sének módszereibe. Széles látókörű, tapasztalt oktatók, kiváló tudósok adtak így közvetlen segítséget a legfia­talabb nemzedéknek. Sok hallgató a *»do­** manyos diákkörökben ízlelte meg az alkotás örömét, tanulta meg, ho© a tudományban •>sok kicsiből* lesz a na© és tapasztalta, hogy ezen a te­rületen nem e©-két roham­mal, hanem elmélyült, ki­tartó munkával, szüntelen szellemi tevékenységgel le­het csak számottevő ered­ményt elérni. Sok hallgató számára a tudományos diák­körben bizonyosodott be végérvényesen, hogy a kom­munista eszmék valóban megtermékenyítik a tudomá­nyos gondolkodást, a szilárd materialista világnézet kitá­gítja a látóhatárt és távla­tokat ad a tudományos te­vékenységnek. A diákkörök segítettek megérteni a ha­ladó tudomány évezredes harcának bonyolult ütköze­teit a tudománytalanság, a reakció ellen az emberiség boldogulásáért. A diákkörök a tehetség nyilatkozásának szerény, de fontos fórumai. Segítenek megtanítani a fiatalokat, ho© a termékeny eszmecse­re, a bátor kritikai szellem a tudomány fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele, Természetesen az eredmé­nyek nem könnyen születtek és születnek meg, hiszen az alapvetés minden területen, de különösen a tudomány területén igen nehéz. Bár a diákkörökben a ve­zetőknek, az oktató személy­zet hozzáértő tagjainak fon­tos szerepe van, nem kisebb ennél a fiatalok öntevékeny­ségének, hivatástudatának, többletmunka vállalásának jelentősége sem. Az e©ete­mi és főiskolai KlSZ-szerve­zet ebben a tekintetben nyújtottak és nyújthatnak a jövőben is nélkülözhetetlen segítséget a tudományos di­ákköröknek. Hagyománya '™r ,a tu" mj J dományos diákköri munkának, hogy évenként, kiemelkedő évfor­dulókhoz kapcsolódva, meg­rendezik országos sereg­szemléjüket. Ebben az évben hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából a Szegedi Tudománye©etem kapta a megtisztelő felada­tot, hogy megrendezze a IV. Országos Tudományos Diákköri Konferenciának két fontos szekció-ülését. Ez alkalommal a legkülönbözőbb társadalmi és természettu­dományi ágak területérő! 167 tehetséges egyetemi és főiskolai hallgató mutatja be tudományos dolgozatát A felolvasásokat viták köve­tik, amelyeket az illető szak­tudomány tapasztalt és is­mert művelői, e©etemi, fő­iskolai tanárok és docensek irányítanak. A tudományos programot kulturális rendezvények egé­szítik ki. Itt alkalom nyílik a hallgatók önálló irodalmi és művészeti alkotásainak bemutatására is. A találkozó lehetőséget ad a különböző e©etemek, főiskolák fiatal­jainak találkozására és arra is, ho© vendégeink megis­merjék és megkedveljék szé­pülő városunkat. A konferenciát má^Di" us 28­—30-a között rendezzük a tudományegyetem három ka­rán. E napok bizonyára szí­nes, eleven, élménygazdag időszakot hoznak e©ete­münk életébe. Próbára te­szik vendégszeretetünket, fi­gyelmességünket, és nem utolsó sorban szervezőképes­ségünket. Mindent elköve­tünk, ho© a IV. Országos Tudományos Diákköri Kon­ferencia tanácskozásai elér­jék céljukat, új lendületet adjanak a diákok tudomá­nyos munkájának és tanul­ságai, hasznos tapasztalatai nyomán tovább növekedje­nek a diákköri munka ered­ményei. Gruber László, a Szegedi Tudomány­e©etem oktatási osztályvezetője Szegeden megnyitották az országos tudományos diákköri konferenciát A Szegedi Nemzeti Színház operai műsora a Moszkvai Rádióban A Szegedi Nemzeti Szín­ház operai társulatának hí­re már külföldre is eljutott, 6 az elmúlt hetekben külö­nösen szép megtisztelés érte az opera tagozatot. A Moszk­vai Rádió levelet intézett a / Magyar Rádióhoz, melyben kérte, ho© készítsen számá­ra felvételeket a Szegedi Nemzeti Színház operareper­toárjából. A több héten ke­resztül tartó rádiófelvételek már befejeződtek, s ezek so­rán több operából és a Sza­bad szél című operettből rögzítettek részieteket hang­szalagon. A szegedi operatársulat e©órá6 műsorát a Moszkvai Rádió a következő hetekben sugározza. EMLÉKEZÜNK? 1948. november 21-ig, az új közúti híd felavatásáig egy keskeny pontonhíd kötötte össze Szegedet és Újszege­det. Ez a csak gyalogosoknak készült híd általában meg­felelt rendeltetésének, azonban piaci napokon, illetve a liget­ben tartott nagyobb rendezvényeknél — például május 1-én is — bizony kicsinek bizonyult, és a gyalogosok sorba álltak a két parton, hogy a pontonhídra jussanak. Ma már csak emléke él ennek a pontonhídnak, hiszen 1948 végére 33 millió forintos költséggel felépült a régi Feketeházy-iEifel­féle közúti hid helyén az új, modern híd, amelyen megin­dult a villamosközlekedés is. »A fasizmus lerombolta, a népi demokrácia építi híd­jainkat* — hirdette a felírás az épülő hid oldalán, emlé­keztetve a szegedieket a jusizmus rombolására és az új Magyarország alkotó törekvéseire. Első képünk a pontonhidat mutatja, a második pedig az új hidat építés közben ábrázolja. Hétfőn, tegnap délelőtt 9 órakor a Szegedi Tudomány­egyetem aulájában megnyi­tották a fölszabadulásunk 15. évfordulójának tiszteletére rendezett IV. országos tu­dományos diákköri konfe­rencia társadalomtudományi és természettudományi szek­cióinak háromnapos szegedi ülésszakát. Megnyitó beszé­det dr. Antalffy Györ © e©eteml tanár, a Szegedi Tudománye©etem rektora mondott. Az ünnepélyes megnyitón részt vett és fel­szólalt a KISZ Központi Bi­zottság képviselője, Szüts Pál is Az ünnepélyes megnyitó után az ülésszak első elő­adója, Daniss Győző, a sze­gedi bölcsészettudományi kar II. évfolyamának magyar— történelem szakos hallgató­ja olvasta föl dolgozatát ••Felszabadulás utáni életünk tükröződése a drámai iro­dalmunkban- címmel. Az ülésszak további elő­adásai mindkét szekcióban délután fél 4 órakor folyta­tódtak a központi egyetem aulájában, illetőleg az Ady téri e©etemen. Este 8 órai kezdettel a Sá©ári Endre Gyakorló Általános Gimná­zium kulturális termében nagyszabású műsoros estet rendeztek az ülésszak részt­vevői tiszteletére. A kultúr­esten bevezetőt dr. Madácsy László docens, á bölcsészet­tudományi kar dékánhelyet­tese mondott. Közreműkö­dött az e©etemek énekkara Mihálka Györ© vezetésével, valamint a bölcsészettudo­mányi kar színjátszói, sza­valói. Az ülésszak ma, kedden reggel 9 órakor folytatja munkáját. Ma este 8 órakor a Ságvári Gimnázium kul­turális termében szerzői es­tet rendeznek, amelyen a Budapesti Eötvös Loránd Tudománye©etem, a Debre­ceni Kossuth Lajos Tudo­mánye©etem, a Szegedi Tu­dománye©etem és a Szegedi Pedagógiai Főiskola alkotó­köreinek tagjai olvassák föl írásaikat. Bevezetőt dr. Ki­rály István e©etemi tanár mond. Közreműködik a Szegedi Pedagógiai Főiskola kamarakórusa dr. Faludi Béla főiskolai tanár vezény­letével. A szerzői estet Kiss Lajos e©etemi adjunktus zárszava fejezi be. •V-: rí: rí: rí-rírírí rí..sí ..rírírí.*; v.rí.r. • : rírírí . J. rí .v % (Liebmann Béla felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom