Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-14 / 38. szám

Vasárnap, 1960. február 14. 4 A kübekházi Sar 'ó-Kalapács Tsz törekvése: Több árut adni a népgazdaságnak Lapozgatás az 1960. évi tervben Jéggyűjtés Szövegen ként kaptak az államtól. 14.fl számosállat jut 100 holdra Azt mondja Csöke Mihály, tázzák a jót, hadd lássuk a a kübekházi Sarló-Kalapacs tényeket. Tsz agronómusa, hogy az ő A brigád- és munkacsapat szövetkezetük terve jó. Már- vezetők szavaiból egy-kettő­mint az a terv, amit az ő re kiderül, hogy többé-ke­vozérleté vei az 1960-as évre vésbé tájékozódottak a terv­készítőitek. Nyomatékul egy ról. Egyik is. másik is tud füzetet mutat, amelyben a valami konkrét számot. A tervet felülvizsgáló szerv megkérdezett tagok közül vi- <-..,. . . egyik képviselője bejegyezte, szont már kevesen ismerik hold sréntorajut 10,4 hogy ö is elismerően nyilat- a papírra vetett clgondolá­kozik a tervről. No ha már sokat. Álljon itt közülük né­külün aláírásokkal is nyűg- hány. forintban, amit visszatérítés- 250 százalékra teljesítette. Ezért is szép 06saeget írtak jóvá a termelési szerződések Miről tanúskodnak a tsz terveinek további számai? túlteljesítéséért. Lehetne ösztönzőbb is A fel nem osztható va­gyon 1958-ban 973 ezer fo­rint értékű volt. 1959-ben Tényleges termés 1959-ben búza öszi árpa zab kukorica (májusi morzsolt) 10,21 mázsa 19,96 mázsa 11 mázsa 18,63 mázsa Idei terv 10,72 mázsa 14 mázsa 12 mázsa szarvasmarha, 31 sertés, 1,4 hízó marha, 300 baromfi stb. Mindent összevetve 14,8 szá­mosállat jut majd százhol­danként. 1958-ban 40 hízó Pedig már 1 millió 773 ezer sertésük volt, most 600-ra forint értékű. Az idei beru­kötöttek szerződést. A tava- házások között szerepel egy lyi 14 anyakoca helyett most . , • . ... , 97 szerepel a tervben. Ezek 594 ezer fonntos tetel> anut már megvannak, és saját Baiát erőből valósítanak nevelésből származnak, meg, 312 ezer forintnyit pe­16 mázsa Anyajuhbői 121 van a tsz­nek, az idei szaporulat már dig hosszúlejáratú állami hi­Mi mindent vettek figyc- don vetettek négyzetesen ku- több mint 80. A baromfine- télből. Ezekből a többi kö­lembe az idei tervszámok koricát, az idei terv szerint velősben sem akarnak le- zott 50 férőhelyes növendék­megállapításánál, amelyből kiderül, hogy a négy fő nö­vényféleség esetében kettő­nél, s köztük az őszi árpá­nál jóval kevesebbet tervez­tek holdanként, mint a ta­valyi tényleges termés. El­mondják, hogy számba vet­ték: milyen talajba kerülnek az egyes növényféleségek, mikor kapott ez a tábla trá­gyát. s mennyi műtrágyával 330 hold lesz, s most is, maradni és új módszert is istállót és két 20 férőhelyes Mert k bizonyt egynémelyik mint tavaly' háromszor ka- vezetnek be: mintegy 1800 sertésfiaztatót építenek. láblát 15 20 év óta csak a Pálnak. Vagy a talajerő- libát, 1400 pulykát a tagok- Mit mondhatni végül is a madarak trágyázták, csak utánpótlással van baj? A nak adnak ki nevelésre a szövetkezet 1960. évi tervé­most került végre szaka va- műtrágyázást már két hete háztáji gazdaságba A ta- rö1- Általában jó, többre ló­tott kezekbe. Eddig a tulaj- kezdték. A múlt évben . , . .. rekszik, mint a múlt eszten­fIonosok, de inkább a ber- karmanyt a tsz adja az al- . , u _ _WI lök csak a termést -csikar- 105 holdra jutott mintegy eltartásához, a tollho­ták ki- a földből, de adni 20 vagonnyi műtrágya, az latok eUartósa710Z. a w>uno nem adtak érte semmit. dei, de lehetne ösztönzőbb _ is, amely nagyobb összefo­idén 350 holdat szórna* meg, 23171 a tsz-tagé és a nevelés- gásr^ erőkifejtésre serkenti Valamit kiha tak abg wbbe1' mint a tovalyi re kiadott baromfik 20 szá­" .. , . mennyiség. Ezzel szemben zaléka Amikor tömésre al­ti számításból több holdra jut istállőtrá- utmmtít leRznek a Ubák> A számokat olvasgatva fel- ©te A tavalyi 105 hold he- ^ ^ vetődik a kérdés, miért ter- lyett az iden 350-re. Ez a vezték alacsonyabbra a ta- növekedés látszólag szép, de lalásra. fea kKr ^ a 182 őrületének nőve- Helyes a szövetkezet veze- mondják> hogy ^ rejt — Ezek alaposan megfon- kedése tükrében már kevés- tőségének az a törekvése, magában a kübekházi föld tolt számok — mondja Cső- Ilek bizonyul. A műtrágyá- hogy mind több és több árut . mindannviuk összefogása ke Mihály — Az ötévestei;- . , , ' . , , mindannyiuk oeazeiogaBa, me{áéi átlag tényeire alapo- val ugy vannak, hogy addig adjanak a népgazdaságnak, munkakedve. a szövetkezet tagjait. Kér­dezzék csak meg a tagokat, mi a véleményük a tervben megjelölt számadatokkal kapcsolatban. Bizonyára el­Bódtak. nyújtózkodnak, ameddig a Ez nemcsak az államnak jó, taklCzLur^rmeTS ^ * ^ b~ 3 t38*^ * T* azt, hogy öt év alatt két- amennyi műtrágyát kapnak, ezzel lényegesen növekedhet ZZ&ÍÍ2S2Z& vVál ™ i—k a möírágyázás a jövedelem, a közös va­molta a termést A belvíz- hasznosságát, amely főként gyan. Az elmúlt évben is tői pedig már nem kell tere terméseredményekben je- sokat gyarapodott a közös tárnok, a vízügyi szakembe­rek véleménye szerint Ja- tentkezett a múlt esztendő- gazdaság, a szövetkezet áru­vították bővítették a tsz te- ezentúl 69 ezer 464 termelési tervét több mint ruletén is a csatom ah álóza- • N. P. Kihasználták a fagyok kőzik és nyáron sok jégre természetadta lehetőségeit a van szükségük. Éppen ezért szőregi Rákóczi Termelő- a Kállai-liget melletti kis szövetkezet tagjai. A tsz tó jegét táblákra vágták, virágkertészettcl is foglal- azokat feldarabolták, fel­rakták vontatójukra, elszál­lították a szövetkezet köz­pontjába és ott elvermelték. Ezzel jelentős összeget ta­karítanak meg és időt, mert a nyáron ott lesz kéznél a jég, ha arra szükség van. ;' , "j.'ifJÍSí-S , Úi ... . ­Felső képünkön: vágják a jeget, a táblákat a part­ra csúsztatják. Az alsó képünkön a szövetkezet tag­jai a vontatóra dobálják a -jégköveket*. Több millió naposbaromfit kapnak a termelőszövetkezetek tot. Ezért tehát már most a zsebben érezhetik azt, amit az év végére terveztek, hi­szen ennél kevesebb aligha lehet, csak több. Így azon­ban elvesztette a terv álta­lános húzóerejét, ami eset­leg fékezően hat a tagok munkájára. Vagy talán eleve úgy gondolják, hogy nem győzik majd munkával a növény­ápolást? Erről szó sincs — mondják. — Tavaly 72 hol­Nagyüzemi felér a háztáji gazdaságban hizlalt sertésekért Míg ki nem alakul a kö­zös gazdaságok állattenyész­tése, nagy szüksége van az államnak, s a tsz-tagoknak is a háztáji gazdaságokban hizlalt sertésekre. Ha a szö­vetkezeti tagok falkásitva, ötvenes csoportokban adják le a hízottsertéseket, a meg­állapított állami ár mellett nagyüzemi felárban is ré­szesülhetnek Ez kilónként két forintot jelent. Az állam azzal a feltétellel fizeti ki ezt a felárat, hogy míg a rendes állami árat a tsz­tag kapja, a nagyüzemi fel­arat a szövetkezet, amit a közös állattenyésztésének megteremtésére kell fordí­tania. Ez a támogatás igen jelen­tős, különösen az új terme­lőszövetkezetek részére. Ez­ért szívesen fogadják a sze­gcdi járás termelőszövetke­zeteiben ezt az új rendelke­zést, mert az így kapott pénzzel megkezdhetik a kö­zös állattenyésztés kialakítá­sát. Gyümölcsös* telepít, villqnydarclót létesít, nyári karámot épít Hasznosítja a nádat a domaszéki Rákóczi Tsz érdekes felvilágosítással Kihasználják a téli napokat a domaszé­ki Rákóczi Tsz tagjai. A befagyott Maty­ér jegén vágják a nádat. — Kell az építkezésekhez — mondta Kecskés Gyula, a szövetkezet elnöke. — Zetorunk hordja a kévéket. A gép árát már kétszer is -behoztuk*. Nagyon jól fel tudjuk használni, szinte egész eszten­dőben. Most télen is hasznosítjuk: alig várjuk, hogy engedjen az idő, hogy to­vább folytassuk a telepítést. A homokot már megfordítottuk és újabb öt hold őszibarackkal növeljük gyümölcsösünk állományát. Miközben beszélgettünk, a nádvágók be is fejezték munkájukat. Érdeklődtünk az elnöktől, miképpen erősödik tovább a A baromfikeltető állomá- megkezdték a munkát. Idén tői 18-ig 25, június iá-tol sok Csongrád megyében is & több millió naposcsibét, 3®"1® 24. július I-től 16-ig baromfit adnak a termelők- £ ^^JLn £ nek. A Földművelésügyi Mi- szeptemberben 20 október nisztérium utasítása alapján december 2(Mg p^g a napos állatokat elsősor- ^ {orint küónként ban a termelőszövetkezetek A ,ogalább „ kllófi puly. részére a keltető állomások kakakas és 3,5 kilós jérce­űtján a megyei tanács me- puiyka átvételi ára novem­zőgazdasági osztálya bizto- ber t_tói 19.ig 17> „ovem­sítja. Az egyéni tenyésztők ber 20-tól december 20-ig közvetlenül a keltető állo- pedig 18 forint kilónként másoktól szerezhetik be a Ha nagyobb tételben ad­szövetkezet szolgált: — A tél folyamán 17 új taggal gyara­podtunk, legutóbb pedig 11 belépőt vet­tünk fel a szövetkezetbe, köztük van Balla István, Nógrádi Antal, Somogyi De­zső. Elhatároztuk, mi is havonta osztunk előleget. Villanydarálót helyezünk üzem­be már a jövő hónapban, a tanácsháza mellett. Tíz holddal emeljük paprikater­mesztésünket. Jelentősen növeljük állatál­lományunkat, 27 fehérhúsú anyakocával, 5 fejőstehénnel, nevelünk 50 borjút és ezer naposcsibét. Most kaptunk a tanács­tól 72 hold legelőt, oda nyári karámot építünk és ezért van szükség a nádra. vm jf •m .ív v'vm'A iSfK, v '"1 > t <{ 4; Vágják a nádat a domaszéki Rákóczi Tsz tagjai naposbaromfit. A tenyésztőket, s így a termelőszövetkezeteket is általában érdekli, hogy ják át a csirkéket, kacsá­kat, pulykákat és libákat a termelőszövetkezetek, nagyüzemi felárat kap­nak. mennyiért veszik át a ba- A nagyüzemi felárak össze­romfit, miután felnevelték ge csirkénél kilónként 3, őket. pulykánál, libánál és kacsá­„ .. ,. .... .. nál kilónként 2 forint. Leg­Szovetkezeteink igen elő- ., ... nyiis feltételekkel köthet- alább 100 kúó cs,rket- la0 nek szerződést a baromfi- kiló kacsái és 250 kiló libát, feldolgozó vállalattal esi- vagy pulykát kell egy tétel­beneveiésre, hizlalásra és be" átadni, így kaphatják tojásértékesitésre. meg szövetkezeteink a nagy­üzemi felárat. Ha az árut a Az egyéni termelők a termelőszövetkezet szállítja, földművesszövetkezetekkel a vállalat a fuvarköltséget, szerződhetnek. A csibeneve- továbbá 1 százalék útiapa­dót is megtérít. A termelőszövetkezetek lés és hizlalás jó jövedel­met biztosít a szövetkeze­tek részére. Az egészséges, jól fejlett csirke alsó átvételi súly­határa áprilisban, május­ban 60 deka, júniusban, jú­liusban 80 deka, augusz­tusban 90 deka, szeptem­közös törzsállományuk ki­alakítására évenkénti utánpótlására minőségi baromfiféléket. naposba­romfit. előnevelt jércét és kifejlett tenyészbaromfit is kaphatnak. A tenyészbaromfi-akciót a tenyészállatforgalmi gazda­sági iroda bonyolítja le a járási, illetve a megyei me­ber—októberben, november- zőgazdasági osztályok út­ben és decemberben pedig jón' A tenyészbaromfi be­szerzesehez a saját ero ki­1 kiló. Az átvételi ár pedig egészítésére kétéves közép­áprilisban és májusban 27 !fiara,tú hi£elt 'f. ^nyel­hetnek a termeloszovetke­forint. kilónként, június 1- zetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom