Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-13 / 37. szám

5 Szombat, 1960. február 11 lilVJl KÖNYVESPOLC JÓKAI MÓR: ÍRÁSOK ÉL ETEMRŐL Jókai válogatott művei so- élvezetes, izgalmas olvas­rozatban jelent meg a fenti mány. Bővíti a nagy magyar címen az író életrajzára vo- íróról meglévő ismeretein­natkozó kötet Egymástól ket, de egyben bizonyos különálló, nem összefüggő mértékű társadalomrajzot is írások ezek, de mutatják kapunk a kötetből. A könyv Jókai életének legjelentó- ?1sé? elhelyezett életrajzi képek emelik a kötet érté­sebb mozzanatait A húszon- két (Szépirodalmi Könyv­egy életrajzszerű Jókai-Írás kiadó.) SZABÓ BÉLA: AZ ÉLET PEREMÉN A Csehszlovákiában éló magyar író új könyve bizo­nyos mértékig éietrajtz, de mégsem az. -Az élet pere­mén*, regényhösrtolmács nélkül szólal meg az iró: éle­tének keserves esztendeiről, az első verses próbálkozástól pergeti előttünk életének fonalát. Mindezt nem az idő­rendi folyamatosság, a megszakítatlanság igényével teszi, hanem mozaikszerűen rakja össze apró életkockákból, fi­nom kis Írásokból, irói és kenyérkereső életútját. Hevítő lírával rajzolt mozzanatok ezek, amelyek felejthetetlen élményt adnak az olvasónak. (Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó.) (Szépirodalmi KönyvikadÁ) HEMINGWAY: A KILIMANDZSÁRÓ HAVA Az Oleaó Könyvtárban je- közkézen. Ez az utóbbi hó­lent meg a fenti címen a napokban jelent meg nálunk nagy amerikai írónak tizen- új kiadásban. Ez a remek­három novellája, Sükösdi mű nemcsak Nobel-díjas Mihály utószavával. A Négy- írás, hanem egyben mutat­venkilenc elbeszélés című ja, summázza az író tanítá­vaskos novelláskötetéböl ké- sát emberről és világról. Ez szült ez a válogatás, hozzá- a tanítás egyetlen, kemény­tehetjük, hogy igen sikerült re kalapált mondatba tömö­válogatás. ríthető: -Az ember nem ar­Hemingway írói munkás- ra született, hogy legyőz­ságát hazánkban nemigen zék — az embert el lehet ismerik. Talán csak Az öreg pusztítani, de legyőzni nem halász és a tenger című, lehet soha?. (Szépirodalmi alig százlapos műve forog Könyvkiadó.) fükeíi a kauedakpi id a ÍMjialma — Dné/piana-k a tavadé, (UiH&kei a szegedi füvészkertben A Szegedi Tudományegye- méséből bort készítenek, tem Növénytani Intézetének Ugyancsak hajt a raffla­fürvészkertjében a tavasz el- pálma magja. Ez a fa árért et hírnökei már bontogat- értékes, mert 20 méter nagy­ják szirmaikat A langyos- ságúra megnövő leveleinek vizű dísztó környékén sárga rostjából szaggatják a szőlő­virágmezőt képezve pompá- kótözö raffiát, Kelet-Aíriká­zilc a lókörmú fű, amelynek ban és Madagaszkárban pe jellegzetessége, hogy előbb dig kalapot és szőnyeget ké­a virágok nyílnak s később szltenek belőle. Ezek a kü­zöldellnek ki a levelek, lönleges pálmafák annál in. Ugyancsak virít a szabadban kább értékesek, mert belő­o száratlan kankalin ls. lük hazánk botanikus kert­Az üvegházakban több jetben csak elvétve tataim egzotikus növény, mint pél- egy-két példányt. Szinte dául az Indonéziában és minden nap fejlődik, gazdu­Dél-Kínában honos dús fe- godik az egyetemi füvész­hér fürtös orchidea, a Hae- kert és sok új látnivalóval maria hajtott virágokat és lepi meR a természet, a nö­nyflnak az ausztráliai és aí- vényvilág kedvelőit rikai akáciák is. valamint a Tóth Béla magas hegvvidék kényes vi­rága, a hússzínű Erica. Ez utóbbi — piros virágaival — az egyik legszebb dísze az üvegháznak. Az -ezernyi virágok or­szága? új, értékes növények­kel gazdagodott. Az elmúlt hónapokban a világ minden tájáról érkeztek távoli föld­részek jellegzetes növényei­nek magját tartalmazó tasa­kok. A közelmúltban kap­csolatot teremtettek a szin­gapúri botanikus kerttel. Mo6t első Ízben onnan tud­tak beszerezni kaucsuk fa magvakat, amelyek már kl is keltek. A növények tíz centi magasak és hármas le­velei szépen bontakoznak. Kikelt a trópusi gyöngyfű is Ennek termése piros színű, babhoz hasonló, a bennszü­löttek fűzérbe kötve, nya­kukban viselik. Nagy rügyekben kel a bor­pálma, amely arról nyerte nevét, hogy hazájában ter­Sokoldalúan segítik a MEDOSZ-szervezetek a termelőszövetkezeteket A MEDOSZ Csongrád me­gyei alapszervezeteinek tag­jai is odaadóan munkálkod­tak a dolgozó parasztok meggyőzéséért: mintegy öt­százan vettek nászt a tsz­agitáelóban. A nemrégiben lezajlott IV. megyei küldöttértekez­leten fontos határozatokat hoztak az újonnan alakult és a megnövekedett ter­melőszövetkezetek segíté­se érdekében. A megyei alapszervezetek, melyeknek száma meghalad­ja az ötvenet, rendszeresen támogatják a termelőszövet­kezetek politikai, kulturális és munkaszervezési tevé­kenységét. Küldötteik részt vesznek például a szövetke­zetek vezetőségi ülésein, közgyűlésein, viszont ők is meghívják a tsz-belieket a saját szakszervezeti bizott­sági értekezleteikre, • ter­melési tanácskozásaikra, ahol átadják a hosszú évek során kialakult szervezési módszereiket Kulturális kapcsolatok Eleven, kulturális kapcso­latot is létesítenek a terme­lőszövetkezetekkel. Közoa rendezvényeket, táncesteket, baráti összejöveteleket tar­tanak. Itt még jobban meg­ismerkednek majd egymás életével a gépállomások és állami gazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek dol­gozói. A MEDOSZ üzemi szervezetei vándorkönyvtárakat kül­denek s tsz-ekbe, melyekből politikai, szak-és szépirodalmi könyveket köl­csönözhetnek a szövetkezeti tagok. Támogatják a gazda­sági vezetést is a tsz-ek pat­ronálásában a MEDOSZ üze­mi szervezetei. Rendszeres szaktanácsadást szerveznek. Ennek során sz állami és kísérleti gaz­daságok szakelőadói tarta­nak előadásokat a nagyobb termelőszövetke­zetekben, a helyi adottsá­goknak megfelelő és időszerű mezőgazdasági, vagy állatte­nyésztési kérdésekről. Azok­ban a szövetkezetekben, ahol járatlanabb taz-tagok kezel­nek mezőgazdasági gépeket, felhívják a figyelmüket a szakmai ismeretek gyarapí­tásának lehetőségeire. Már most a télen csaknem száz termelőszövetkezeti gépke­zelő vesz részt négyhónapos központi továbbképző tanfo­lyamon. Társadalmi munkák Esetenként, a megszaporo­dott mezőgazdasági munkák idején gyakorlati segítséget is nyújtanak a kezdő terme­1 őszöve tkezeteknek. Társadalmi munkaakciókat szerveznek például az üzemi szerveze­tek a gyors szénabegyűjtés­hez. a gabonabetakarításhoz és így tovább. Munkabrigá­dokkai, építőszakemberekkel segítik a tsz-ek saját erőből történő építkezéseit Elvégzik s nagyobb szak­tudást Igénylő javítási, vagy szerelési munkákat Gépeket, alkatrészeket köl­csönöznek az istállók, ólak építéséhez. Az állami gazda­ságokban biztosítják szükség esetén a gépek; kenderkom­bájn, szénakaszáló, járósiló és egyebek kölcsönzését a tsz-ek részére, ha azok ná­luk elvégezték már a mun­kát Természetesen ezek használati díját a szövetke­zetek megtérítik. Közös versenypontok A gépállomások most tár­gyalták meg egész évre szóló munka verseny-feltételeiket. Ezeket összehangolták a tsz­mozgalom erősítésével. Igy például — a többi között — traktoregységenként ezer rormálhold művelését aján­lották fel az idén. Ez több mint 40 százalékos kapaci­tásnövelést jelent 1959-hez képest. Szükség is van erre, hiszen hatalmas területekkel növekedtek a közös gazdasá­gok. Figyelemre méltó a gépállomások munkaveree­nyének célkitűzéseiben az is, hogy összefüggésbe hozták a tsz-ek termelési versenyével. Segítik például a szövet­kezetek négyzetes vetésű kukoricaterületének növe­lését, az eddigieknél lé­nyegesen nagyobb kukori­catermő táblák teljes gépi művelését, a lucerna gépi kaszálását és igy tovább. Mindez azt eredményezi, hogy növekszik a tsz-ek ter­méshozama, a tagság jöve­delme. A gépállomások, ál­lami gazdaságok és mező­gazdasági vállalatok szak­szervezeti bizottságain túl a gazdasági vezetők is jelentős támogatást nyújtanak a kö­zös gazdálkodás útján most induló dolgozó parasztság­nak. Az igazgatók, főköny­velők. agronómusok, bri­gédvezetők és más fonto­sabb beosztásban lévő dol­gozók tanácsokkal, és más gyakorlati módon egyengetik a termelőszövetkezeti tagság útját. Ezenkívül a MEDOSZ alapszervezetei valamennyi összejövetelükön, értekezle­tükön rendszeresen értékelik környékük termelőszövet­kezeti mozgalmának hely­zetét, problémáit, hogy időben mozgósítani tudják a szük­séges segítség megadására az üzemeik dolgozóit. A zenei naptár eseményei iiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiimw Csütörtökön operabérleti előadásként Puccini Bo­héméle t-ét adták a Nem­zeti Színházban. A szép ze­nei teljesítmény kimagaslik a hétköznapi átlagból s hi­vatott arra, hogy a dolgozók tettei érdeklődését fokozza. Az előadást vezénylő V a-> szy Viktor biztosította a Puccini mü hangulatvará­zsát és teljes egységbe fog­lalta a kitűnő zenekart a színpadi cselekménnyel, örömmel látjuk az opera­gárda fiataljainak előretöré­sét, amivel az utánpótlás kérdését máris megoldottaa színház vezetősége. B e rd ál Valéria Mimi gyöngéd, tö­rékeny figuráját egyre mé­lyebbről vetíti ki s ebben nagy mértékben segíti kul­turált énekének fejlődése, elsősorban csillogó magassá­gának erősödése. M ér e Ot­tilia pompás színészt mun­kával, túlzásmentes Musett­et formált s bemutatkozását csak emelte hibátlan éneké­nek meleg vibrálásra. A bo­hémnégyes élén a jól fejlődő Vargha Róbert ezúttal is lírai tenor­jának fényét és vivőképessé-­gét igazolta. Horváth József játékban és hangban megkapó, férfias Marcellje, Sebestyén Sándor re­mek lendületű Schaunardja és Sinkó György széphan­gti Colinja egyformán járult hozzá az előadás sikeréhez. Dicséret illeti az epizódfigu­rákat, G a ál Józsefet és H almágyi Mihályt, va­lamint a friss énekkart. SZ. G. RÁDIÓMŰSOR Fantasztikus vonatok A vasutakon a hivatalos sebességi rekord óránként 330 km. Ez a sebesség azonban a rendes vasúti közleke­désben megvalósíthatatlan. Az élet pedig halad előre, s ma már a TU—104-es repülőgép 10—12 óra alatt elrepül oda, ahová vonaton csak 7—8 nap alatt jut el az ember. A tudósok és a mérnökök sok országban keresik a vasút alapvető rekonstrukciójának útjait. Vannak olyan műszaki tervek, amelyek négy sínen közlekedő, dupla széles vasúti szerelvények létrehozásán fáradoznak. Az ilyen vonat szélessége elérné a hét métert, minden ko­csinak négy tengelye volna, egyenként négy-négy kerék­kel, vagyis összesen négy sínen gördülő 16 kerékkel. Vannak olyan műszaki elképzelések is, 'amelyek szerint 12 méteres nyomtávú vonatok közlekednének. A kocsik magassága 25—30 méter, szélessége körülbelül 20 méter volna. A két-három km hosszú vonat holdképessége 30— 50 000 tonna lenne. Az 50 ezer lóerős, gázturbinás Szombat Uszolunk hallgatóiaknak. 13.50 „„,„„,„, „vnio Szív küku "tivnek. 14.25 Idö­KOSSVUI-HAOIU 6/erű nemzetközi kérdése*. H 4,SS Rákóczi-induló. 5,00 Hírek, óra 40 A Magyar Rádió vonós iriiiijSrflstHipntés 5 05—7 S9 Vidá- tánczenekara Játszik. 14.55 Mű­n^ffrK. Közbem 5" Hírek, sorismertet*. 15,00 Hírek köz­idöjirásjeientés. 6,00 Falurádió, érdekű közlemények. 15,08 Idő­L'tána a vidéki színházi műsor. Járásjelentés 15,10 Az érett gó­5,35 Orvosi tanácsok. 8,46 Hír- tik*. 15 30 ílöszóval - muzstká­detdoszloo. 6,50 Időjelzés. 7,00 vaL Közben: 17.00—17,15 Hirek, Hírek, időjárásjelentés. 7.10 UJ 15.00 Gondolat. 18,30 A Magyar könyvek. 7,25 Színház-, hang- Rádió népi zenekara átszlk 19 verseny- és moziműsor. 7,45 óra 05 Látogatás alkotómuhe­Naptár. 7,59 Időjelzés. 8.00 MÜ- yekben. 18,20 Zenekari muzsi­sorismertetés, ldőjárásjelentés. 6 «»• 1M6 Jó éjszakát, gyere­óra 08 Technikai szünet. 8,10 kek! 20,00 Esti krónika, időjá­Lányok, asszonyok. 8,25 Dvor- rásjelentés. 30,30 Jót nevettünk I zsák: A-dúr zongoraötös. 9,00 21,40 Sporthíradó. 22.00 Hírek, fizika 9 25 Zene. 8,45 Történe- ldőjárásjelentés. 52.15 József At­lem. 10,00 Hirek, lapszemle, idő- tila verseiből. 22.20 TáncoUunkl járásjelentés. 10,10 Mesedélelött Közben: 24,00—0,10 Hírek, idő­az óvodában. 10,30 Szép Ju- járásjelentés. 0,30 Himnusz, hászné. Daljátékrészletek. 11,00 Napos oldal. Folytatásos regény. PETOFI-RADIP 11.20 Zenekari muzsika. 12,00 Déli harangszó, hírek, időíárás- SM RegseI1 zene. 6 J0 Szính4l_. Hdentés. 12,10 Verbunkosok, ma- tárlat- és hanevereemvműVor « gyár nóták. 12.45 Mit olvassunk' Torna ^sXí,^0Hírek' 13,00 Operarészletek. 15.40 Vé- ídójárástólentés. 14.00 Időíárás­és vfzálláslelentés. 14,15 Opera­kalauz. 15.15 Autósok és moto­rosok ötperee. 15.20 Fúvószene. 15,40 Kének Fdward Grieg éle­téből. 18 .35 Zenés zárszámadás a ealeahévízl Haladás Termelő­szövetkezetben. 17.15 Zenekari muzsika. 17.50 Tllés Jenó színhá­zi levele. 18 00 Jeanette Mac­Donald és Nelson Eddv Horn­herg filmdíjaiból énekel. 18,15 Oabos Gábor zongorázik. 18.45 Regélő ma"var várak. l« 00 H'­rek. Időíárásíelen'és. 19.05 Vi­dám zenés hétvége. 19.40 Falu­rádió. 20 00 Saln«-Rssns: Sám­son és Delüa. Háromfelvonáso* dalmű. Kflzhen: 2050—20.55 H<­rek. 22.20 Bartók: n. hegedű­verseny. 23.00 Wrek. időjárás­jelentés. 23.15 Műsorzárás. Megyénk az ország hatodik ipari megyéje TELEVÍZIÓ 19.40 Kisfilm. 20.00 TV Hír­adó. 20.15 Mesél a város. 20.55 \ Televfzíó reitvénvműsnra. 20 óm 55 Szünet. 21.05 Pár léoés határ. Magvar film. 25 00 OUUUV) vonna icnnc. na ira™, •••• atomlokomotív óránként 100-150 km sebességgel tudná | ^.Ttííí^ber. ^ fel^ vontatni az ilyen vonatot. I vonásban. hároméves terv utolsó évében, a második ötéves terv beindulása előtt szük­ségszerű megvizsgálnunk me­gyénk iparának helyzetét, az iparosításban eddig elért eredményeket, a még fenn­álló hiányosságokat és fejlő­désünk perspektíváit. Csongrád megye az ipari termelés volumene tekinteté­ben a 8. helyet foglalja el a megyék között. Megyénk Dél-Magyarország legfejlet­tebb Ipari megyéje, s orszá­gosan is csak a jelentős ne­héziparral rendelkező me­gyék előzik meg. A megye Iparának szerke­zedére rányomja bélyegét az alföldi, mezőgazdasági jelleg, a bányavidékek távolsága. A termelésben döntő súllyal — több mint 50 százalékkal — a könnyűipar képviselteti magát. Igen jelentős (36 szá­zalék) az élelmiszeripar, s mindössze 12 százalék a ne­hézipari termelés. Könnyű- és élelmiszeripa­rt termelésünk országosan is számottevő. Egyes termékek­ből s azok exportjából az országos termelés, Illetve ex­port jelentős hányadát adja megyénk ipara. A könnyű­ipari cikkek közül 1959-ben az ország konyhabútor-ter­melésének 34 százalékát len- és kenderszövet-terme­lésének 30 százalékát, férfi­öltöny-termelésének 21 szá­zalékát, a nöicinő-exportnak 14 százalékát adta Csongrád megye. Az élelmiszeripart termékek közül a szalámi ­termelés és export 55—60 százaléka, a fűszernaorika­fermelés 48. a paprikaexport 37 százaléka, a vágottbarom­"i-exoort 13 százaléka me­"•'-vwi került ki. rekonstrukciója. Gazdasági erőinket főleg nem új üze­mek létesítésére, hanem a meglévők korszerűsítésére fordítjuk. A régi, elavult gé­pek helyett új, modernebb, termelékenyebb gépeket he­lyezünk üzembe. Ez a folya­mat már megkezdődött, de lényeges változást csak a következő években várha­tunk. A műszaki fejlesztés kapcsán új, modern szövőüzemet kap a Szegedi Textilművek, meg­kezdődik a kábelgyártás Sze­geden, megtörténik a Szege­di Kenderfonógyár és a Sze­gedi Cipőgyár rekonstruk­ciója, tárgyalások folynak a Szegedi Ruhagyár bővítésé­ről, bővítik a Szegedi Szalá­migyárat, a Makói Gépgyá­rat és a Szegedi Jutaáru­gyárat, de nem marad ki a korszerű gépekkel való ellá­tásból a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár, a Harisnvagyár és a többi vállalat sem. K edvezőtlenül érezteti ha­tását a beruházások elosztá­sánál az a körülmény, hogy megyénkben nincs súlypon­ti iparágba (híradástechnika, vegyipar stb.) tartozó üzem. A második ötéves terv ezen iparágak nagyarányú fej­lesztését írja elő, például a vegyipar termelése ót év alatt megkétszereződik. Az erőteljesebben fejlesztett iparágak új létesítményeket is kapnak. Szeged adottságai megfelelőek egy gyógyszer­gyár létesítéséhez. Illetékes szervek már foglalkoztak ez­zel a gondolattal, amelynek megvalósítása sokat lendíte­ne megyénk iparán. Iparunk fejlesztésének ezek az Irányelvei a további fej­lődés biztosítékát jelentik, elősegítik, hogy előre halad­junk a megkezdett úton, a második ötéves terv célki­tűzéseinek teljesítéséért. Klonkal László, a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád me­gyei Igazgatóságának ipari főelőadója. Három népitánc-csoport — eqq íizemb&L m egyénk ipara— statisz­tikai adatok szerint — 1959­ben eredményesen, jól dol­gozott, a termelés nagymér­tékben fejlődött. A további 'eilődést gátolta az a körül­mény, hogv üzemeink nagy része 50—60 éve«, öreg, ré­gi típusú gépekkel dolgozik Az MSZMP VII. kongresz­szusán ismertetett gazdasági irányelvek értelmében a jö­vőben a hangsúly a műsza­ki színvonal emelésén lesz. Ennek egyik láncszeme — ami megyénket is érinti — a könnyű- és élelmiszeripar A Szegedi Ru­hagyárról van szó. Itt a szegedi üze­mek közül talán a legélénkebb a mű­vészeti csoportok tevékenysége. Az üzemnek 20 tagú szimfonikus zene­kara van. Van igen jól működő színjátszó csoport­ja, amely leg­utóbb Dühovi csnij N ászutazás című vidám, zenés játé­kának bemutatá­sával bizonyította, hogy öntevékeny együttesek is ké­pesek ilyen föl­adatok megoldá­sára A Ruhagyár va­lamennyi művé­szeti ágban bene­vezett a KISZ ál­tal meghirdetett Felszabadulási Kulturális Szemle versenyeire. A színjátszók éppen a Nászutazás-sal vesznek részt a versenyen. S mint érdekességet meg­említjük, hogy az üzemnek há­rom tánccsoport­ja is részt vesz majd a népi tánc­csoportok versen­gésében. Egy üzemből három tánccsoport. Na­gyon sok táncos­lábú lány dolgo­zik a Szegedi Ru­hagyárban .,. Az egyik cso­port a Karhala­lommal közösen dolgozik es neve­zett be a kulturá­lis szemlére ls. Rajtuk kívül van az üzemnek egy fiúkból lányokból verbuválódott ve­gyes tánckara és még egy leányka­ra. Persze titok­ban mind a há­rom csoport jó eredményre szá­mít és máris nagy köztük a vetélke­dés — egvelőre természetesen a fölkészülésben. A versenyen még külön-külön vesznek részt, de elhatározták, hogy utána rövidesen nagyobb népi­táncegyüttessé egyesülnek, hi­szen belátják ók te, hogv hárem önálló tánccsoport sok egy üzemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom