Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-09 / 33. szám

I Kedd, 1900. február 1 Szükség van-e Szegeden központi művészegyüttesre?... Sorok egy sokat vitatott kérdés margójára — Hát persze, ho© seük- bevonható erők teljes kiapa- Van viszont a váróénak ség van — ebben summáz- dásával, az utánpótlás lehe- e© 100 tagú Altalános Mun­ható egészen röviden a vl- tőségének megszűnésével fe- káskórusa, amelynek be vona­ta tkozók egyik részének a nyeget. Erre gondolva ho- sával máris megoldódna az véleménye. S ha meghallgat- zott a városi tanács népmú- énekkar-probléma. S u©an­juk az érveiket, marad ók ta- velési csoportja na©on ho- í© áll a dolog a színjátezók­lanul igazat kell nekik ad- lyesen intézkedést az e©üt- kai is. Igen jó színjátszó­mul k. tes-aiakítások korlátozásáról, csoportja van a Ruha©ár­— Mór miért volna szúk- S ho© ez a veszély meny- nak és a Juta áru gyárnak is. ség? — i© a másik fél, aki nyire fönnáll, magunk is ta- ök bizonyára szintén nem szintén nyomós érvekkel ta- pasztalhatjuk. A legjobb ön- tagadnák meg a részvételt a masztja alá a maga vélemé- tevékeny kórusok, az Álta- központi e©üttes munkájó­nyét, amelyeket hallva már- lános Munkás Dale©let, a ban, amely elsősorban aleg­már hajlandók lennénk el- MAV Hazánk kórusa, a Közr jobb erőket i©ekezne e©­lenkezőjére változtatni előb- alkalmazottak Bartók Béla be©újteni S tépjünk még bÍJé,<?^,yÜnketi,z ka. íí^-k3- °AV w^™ tovább. Az ÉDOSZ-együttes­Na©jából ez a kerdes ko- küzdenek éppen a legsuiyo- . rill mindmáig tartó huza- sabb utánpótláshiánnyal. A csak népi zenekara van. vonának az oka. Mert ama- kórustagok zömét az idő- Van viszont a Munkásórség­ga módján mindkét félnek sebb korosztályhoz tartozók nek egy fúvószenekara, s igaza van, de végeredmény- alkotják, akik u©an nagyon doí jk Szegedi Ruha­ben nincs egeszen igaza lelkesen, de koruk miatt " . V, „ egyiküknek sem. e©re ©öngülő erővel, egyre gyárban e© hasonlóan jó 20 De a tetszetős paradoxo- fáradékonyabban dolgoznak tagú szimfonikus jellegű ka­nok helyett nézzük meg in- — amíg tudnak dolgozni. marazenekar, A három ze­kább azt, mit mondanak ma. S hol vannak a .találok? pékárból, képességeiket fi­guk a tenyek, amelyeket a Itt is, ott is, szétszóródva ki- ' r vitatkozók érvként pro és sebb, a na©ok árnyékában gyclembe véve, kontra fölhasználnak. rövid idő tengődő csoportoknál, ahol alatt kl lehetne alakítani éppen, mert. a munkának Szeged második szimfonikus semmi látszatja nincsen, nagyzenokarát. elobb-utobb kiég belőlük a lelkesedés minden szikrája. A Félreértés ne essék! Nem ™ a kisebb — és tegyük hozzá — legtöbbször na©on lelke­lis életének jelenlegi gond­jait illetően. Papp Lajos Szegednek jelenleg igen na©szánuí öntevékeny mű­vészeti csoportja, e©üttese a KISCDD — es ie©un nozza Sorolhatnánk tovább ls a van. Hiszen jóformán min- — legtöbbször na©on lelke- ..... ... ...., den valamire való üzemnek, sen dolgozó öntevékeny lehetőségeket, de ennyiből is vállalatnak, e©etemnek, is- e©üttesek fölött akarjuk jól látható, ho© a központi kólának van legalább e© most megkondítani a vész- öntevékeny múvésze©üttes­énekkara, tánccsopartja va© harangot. De szükséges, sót nek yyen ^ódan vjj^ létre­szinjátszó-csoportja, va© ép- elengedhetetlen az erők va- , , „ ... . . . pen furulya- én citera-zene- lamiféle összpontosítása, tö- hozása latszik a legjarhatóbb kara. Ez elvi ezwmpontból mörítése, mielőtt a városon- útnak es egyúttal a legcél­na©on dicséretes, na©on jó tevékeny kulturális élete az rávezetőbb megoldásnak is dolog, b arra mutat, ho© a erők szétforgácsoltsága mi- szeged öntevékeny kulturá­dolgozók közül egyre többen att a szélben szétszóródó igénylik a kultúrmunkában pelyvához válna hasonla­valamilyen módon való rész- tossá. vételt. 1© billen a mérleg nyelve A baj ott kezdődik. ho©a "j"* Y°k .}aYá™> aklk fff sok öntevékeny csoport meg- k?2po"t* onteyekeny mu­születése pillanatától fo©a yeszegyuttes létrehozásának terméketlen vegetálásra fontosságát hangoztatják, kényszerül Mintaho© két dudás nem fér meg e© w A Szakszervezetek Csöng­sem tudnak mukocmi e©- „ . ,„. , . „ mástól, lehetetlenül korláté- rád. tEulács? ^^Zt zottak a szereplési lehetősé- roe' te"acs "If'^f81^ geik legtöbbször afféle "há- Portja hosszabb ido ota fog­rr.lUoi^kkZ; lalkozik már az ontevekeny művészeti csoportok kérdé­sével. Véleményük a kér­dést illetően a miénkkel tel­jesen mege©ezik. Szegeden — mondják — igenis szük­Felmeri* a vásárlók igényeit A közelmúltban alakult Belkereskedelmi Kutató In­tézet munkatervéről és fel­adatairól dr. Szabó László, az intézet igazgatója hétfőn tájékoztatta a sajtó munka­társait Elmondotta, az intézet feladata elsősorban a reskedelemíejlesztés, a ke­reskedelemszervezés, az áru­forgalom és a fogyasztás távlati tervezése és a ke­reslet-kutatás vizsgálata. A távlati tervek kidolgozásá­hoz az intézet országszerte széleskörű piackutatást végez. Elsősorban a tartós, na©­értékú iparcikkek, a rádió, televízió, gépjármű, elekt­romos háztartási gépek Iránti érdeklődést mérik | B|[| KÖNYVESPOLC MARÓT! LAJOS: VILLÓDZÓ FENTEK ÉNEKELNEK A költó azt mondja magá- E kettősség szólal meg a ról, ho© -fizikus va©ok, na- Villódzó fények énekelnek pom és érdeklődésem felét című verseskötetében. E kis az anyagi világ kimeríthetett könyvben az élet széles ská­ke- [ len változatosságának, s e Iáját mutatja be a költő: a változatosság logikába írott gépi zörejektől... a JézuB törvényeinek szentelem.*... és a kufároktól... a forra­De életének másik felét dalom himnuszáig... a sze­morális, etikai problémák relem énekéig, foglalják le s a művészeten Szépen induló költó mun­át©ön©öző szépség nemesi- kaja e kiváló kötet, tí, gazdagítja lelkét. (Szépirodalmi Könyvkiadói JAROSLAV HASEK: SVEJ K A szegediek különösen jól ismerik a világhírre emel­kedett Svejket. Lapunk folytatásokban közölte e regényt, s a Szegedi Nemzeti Színház is műsorra tűzte e regény lapján készült színdarabot. (Azóta Is szólítják néha-néha fel. Eddig az országban ötezer vidéki és városi i Mentes József színművészt Svejknek.) esaladn.il vizsgálták meg, ho© hány helyen van például villanytűzhely, hűtőszekrény. lemezját­szó, magnetofon, fényké­pezőgép, gépjármű, va© más elektromos háztar­tási gép. Fl©elembe veszik azt is, ho© milyen sorrendben vá­sárolják meg ezeket az iparcikkeket Ezenkívül ter­mészetesen sok más, ki­mondottan szakmai jellegű szempontot is megvizsgál­nak és összeírják azt is, hogy a család a jövőben mi­lyen tartós fo©asztási cikket kíván megvásárol­ni. A távlati tervezésen kívül természetesen kutató inté­zet kísérletezi ki az új ke­reskedelmi módszereket és az önkiszolgáló formákat is. ziegyüttesekké* degradálód nak, va© szétzilálódnak. Mert különösen e© öntevé­keny csoport fejlődése szem­pontjából semmi sem fontos annyira, mint a minél több­srórt ^Ss" i© vi= ség van az öntevékeny együ*­az öntevékeny művészeti 3elentos mérvu e©ütteseknek ebben a dzsungeljében e©-e© cso- . . . .... , port szélesebb közönségelőtt való föllépésére csak igen­igen ritkám kerülhet sor. De ez még mindig csak a össz­pontosítására, s e© repre­zentatív központi e©üttes Kialakítására — és nem megalakítására. S Itt billen most a másik ol­dal felé a mérleg nyelve, ho© aztán abba a bizonyos kisebb baj volna. Ennél sok- "salamoni* e©ensúlyba len­kai komolyabb probléma, dűljön. ho© a túlságos együttes­Egy új központi együttes .. , , . megalakítása igen na© burjánzás a kulturmunkába anyagi költeéggel jarna, ar­ról nem is beszélve, hogy a sok többi, különféle művé­szeti csoport támogatása mellett a tanács e© Ilyen na© és reprezentatív e©üt­test képtelen volna fönntar­tani. — Dehát szükség van-e e©általán új központi e©üt­tes megalakítására? — tesz­szük fel most mi a kérdést. A város legjobb és legko­molyabb sikereket fölmutat­ni tudó művészeti e©üttese az ÉDOSZ-e©üttes. Ez év januárjától kezdődően már nem az Élelmezésü©i Mi­nisztérium és az ÉDOSZ köz­pontjának irányítása, hanem az SZMT kulturális bizott­ságának irányítása mellett dolgozik, tehát az eddigiek­nél sokkal intenzívebben ve­het részt a város kulturális éleiében. Miért ne alkothat­ná az ÉDOSZ-együttes az új központi múvésze©üttes ma©át? Anélkül természe­tesen, ho© lemondana ön­állóságáról és nevéről, ami­hez oly sok szép siker em­léke fűződik. Hiszen a köz­ponti reprezentatív e©üttes végső soron ú©is csak ©a­korlatban funkcionálna, el­vileg megmaradna több ön­tevékeny művészeti csoport alkalami e©esülésének. Az ÉDOSZ-együttesnek van kitűnő tánckara és na©on jó népi zenekara. Színját­szói viszont nincsenek, ének­kara pedig komolyabb mű­vészi feladatok megoldására elsősorban kis létszáma miatt képtelen. Adatfelvétel a kisiparosokról A Központi Statisztikai Hi­vatal a Minisztertanács meg­bízásából kérdőiveket állított össze, amelyekkel február 15. és 29. között megbízólevéllel ellátott számlálóbiztosok ke­resik fel műhelyeikben a vá­rosi kisiparosokat. Ezek a számlálóbiztosok felje©zik az ívekre mindazokat az adatokat, amelyek a kisipa­ros működésével kapcsolat­ban jelentősek, tehát: ipar­igazolványának keltét, azt a szakmát, amelyre az ipar­igazolvány szól stb. A fal­vakban ugyanez az összeírás március 1. és 15. között tör­ténik meg, ott is a helyszí­nen keresik fel a számláló­biztosok a kisiparosokat. Nyomatékosan hangsúlyoz­zák, ho© ennek az össze­írásnak kizárólag statisztikai adatfelvétel a célja, az ösz­szegyűjtött adatok titkosak és azokat a statisztikai hivatal senkinek nem szolgáltatja kl Kérik tehát a kisiparosokat, ho© a számlálóbiztosokat segítsék munkájukban és a feltett kérdésekre adják meg a pontos felvilágosítást. Dolgozó parasztok kérdéseire válaszolunk Miért van szükség a lovakra? Több, korábban alakult tapasztalatok alapján az a termelőszövetkezet tagjai, nézet alakult kl, ho© az új va© azok, akik az idén lép- termelőszövetkezeteknél a tek be és lovakat vittek a helyi adottságoktól függően közösbe, felteszik a kérdést, miért tartja meg a szöveté _ , ,, , l. „„,, • .. Nem kétséges, ho© a gepl­kezet a lovak e© részét, er6.ellátottsá)í növekedésével amikor már az elmúlt esz- arányosan csökken az iga­tendőkben is főként gépek- erő-szükséglet. Am a gépek kel végezték a mezőgazda- megérkezése előtt súlyos hi­sáei munkákat. Az úi ter- 1x3 lenne igaeI"öhiányt tc­sagi munkákat. AZ UJ ter remteni A lovak SZÁMÁNAK melöszövetkezetek is álteló- csökkentését olyan ütemben ban takarékossági okokra hi- helyes végrehajtani, aho©an vatkozva a lóállomány túl- 3 mezőgazdaság a gépesítés­zoll csökkentesére töreksze- sel előrehalad. Tehát a lóra nek. Nem veszik fi©elembe TOk helyen a nagyüzemi gazdálkodás na«y van" néhány feltételét, azt, ho© csak fokozatosan biztosíthat­juk a mezőgazdasági mun­kák teljes gépesítését. Ezért még na© szükség van a megalakulás után az iga­erőre. Tehát helyes, ha az új ter­melőszövetkezetek és az el­múlt napokban megnöveke­dett termelőszövetkezetek igaerőszükségletének felmé­résénél fi ©elembe veszik, ho© jut-e elegendő erő- és munkagép. A szegedi járás­ban sorra alakultak a ter­melőszövetkezetek és Szeged is termelőszövetkezeti váro6 lett. I© a járási gépállomá­sokra háruló feladatok hir­telen megnövekedtek. Ezért a munkák elvégzése na©­mértékben az igaerőre há­rul. Azt se feledjük el, ho© az új termelőszövetkezetek­ben létre kell hozni a nagy­üzemi istállókat és e©éb épületeket, s ez majd renge­teg szállítási feladattal jár. Számba kell vennünk ezen­kívül azt is, ho© a földren­dezéssel még nem teremtőd­nek meg a na©üzemi gépi munka feltételei, u©anis a tavaszi növényféleségeket még igen sok helyen apró parcellákba kell majd vetni, mert az őszi gabonák ha­sonló módon foglalnak he­lyet a határban. Ezenkívül szükséges sok apró szállítás ellátása és a háztáji földek megmunkálása. Az ottani termények betakarítása is mind a termelőszövetkezet gondja lesz. Ezért az eddigi Most Hasek derék katonájának kalandjai megjelentek az Olcsó Könyvtár sorozatban (6 forint a két kötet), s í© igazán mindenki részére hozzáférhetővé vált a közkedvelt Svejk. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) MIKES GYÖRGY: SZÁLKA ES GERENDA A cím is sejteti, ho© mi- karcolatait, gúnyolja embe­réi szól a kötet: "Más sze- rek fonákságát, munkánk mében a 6zálkát, sajátjában ü©etlenségeit.;. S mo6te© a gerendát...« Mikes György évtized "termését* ©űjtötte valóban humorista, nem váll- egybe és adta közre. S ezen ütéssel avatott, hanem vér- a kötetnyi humoron még a beli nevettető. Már egy év- mérges természet is felderül, tizede írja humoreszkjeit, (Szépirodalmi Könyvkiadó.) KRÚDY GYULA: ARANYIDŐ — A TEMPLARIUS Két kis regény e© kötet- templárius minden te­ben. Az első, az Arany- kintetben különös, szinte i d ő két szerelmes fiatal e©edülállóan rokontalan al­történetét mutatja be — sajáté kötés Krúdy életművében. A ságos Krudy-hangszerelésben tatárjárás idejében játszódik, — akik e© "búskomoly Ró- s Roger templárius lovag zsa utcai ház folyosóján lap- Egézia veszprémi zárdafö­pan©a* álmodoznak re- nöknö történetéből a kor ménytelenül és szerencsétle- iszonyatát, nyers realizmusát nül e© szebb, boldogabb tárja az olvasó elé e kisre­életrőL De hiába... A pezs- gény. A kor komorságán átt gős, bérpalotás, selyemharis- meg átvillan a két íőszerep­nyás új világban... csak ál- ló szerelmének édes lírája, modni lehet;., de révbe Élvezetes olvasmány a két jutni igen keveseknek. Krudy-regény. A másik kisregény: A (Szépirodalmi Könyvkiadó.) OPERETTEK KÖNYVE A zenekedvelő közönség só na© mestereitől, annak körében na© népszerűség- kivirágzásán és telje* törté­nek örvendett és örvend a netán át a mai kor dzsessz­rnal napig is az Operák és revüoperettjéig. A na­K ön poének kiadása. E mű- ©obb fejezetek előtt mint­nek minte© kiegészítéséül e© irodalmi riport formá­jelent most meg Gál Györ© jában tárulnak fel az egyes Sándor és Somogyi Vilmos korszakok általános jellem­adat©újtő, feldolgozó mun- zői, zenei, művészeti és tár­kájának eredményeként az sadalmi irányzatai A vas­SSET. S5\ffiS£ k<* *** megjelentetésével, megfelelően — az operett Jól rendszerezett és gondos, regényes történetét ismer- szép kiadásával régi hiányt hetjük meg a könnyű, zenés pótolt a Zeneműkiadó Vál­színpadi mű kezdeteitől, el- lalat. dia fUo izFycdL„dal-fecske" »Nem porzik a meglepetést szer- mai szegedi élet szép szögedinagy- zett mindnyá- hangulatát minél utca.. .* így szólt junknak. Cik- több változatos­valaha az alsóvá- künkre hivatkoz- sággal költik rosiak ajkán a va, bemutatta az könnyed, dalia­Várost megéneklő első Szegedről mos zenévé. A dal. Aztán Dankó szóló dalt, a pilis- fiatal szerző te­Pista vonója alól maróti általános- hetséget mutató szakadtak ki a iskola fiatal zene- kezdeményezése, dallamok: »Még tanárának, Sí- a neves énekes, azt mondják, pos Lászlónak Szabó Miklós önzet­nincs Szegeden alkotását. A most lensége, mellyel boszorkány... 22 éves szerző Sípos László klsér­Nemrégiben, la- 1956-ban a sze- letét sikerre vitte, purik múlt évi, gedi zenei gimná- s éppen az újság­november 28-i ziumban tett írók báljának al­számában fölve- érettségit; ismeri kaimat fölhasz­tettük: a népda- és szereti Szege- nálva, a szegedi lok, magyar nóták det, s megihlette közönséggel meg­után miért nem a város és a Ti- ismertette, dicsé­születik a magyar sza hangulata, a retet és köszöne­tánczene nyelvén holdfényes Tisza- tet érdemel. Sze­korszerü, mai dal, parti este... Ze- retnénk, ha a amely Szeged neszerzést tanul, folytatást is mi­szépségét, hangú- újszerű táncrap- hamarább láthat­latát, új életét szódián dolgozik, nánk — ponto­hirdetné, úgy, s a Szabó Miklós sabban: hallhat amint a főváros- tolmácsolásában nánk — és dal­ról számos ked- megismert és tet- szövegírók, zene­veit operett- és széssel fogadott szerzők vetélke­táncdal szól. So- dala volt első je- déséből megszü­káig azt hittük, lentősebb kompozi- letnék az a dal, óhajunknak nem ciójá. Kezdetnek amely majd tar­lesz foganatja. kitűnő, hangula- tótósan és orszá­A szombat esti tos, is reméljük, gosan is közked­újságíró- és író- hogy megnyitja a véltté válhat és bálon Szabó sorát ^knak a hirdetheti a szabad­Miklos, a Szegedi . , , , , , Nemzeti Színház dalokrmk- melyek terl játékok va­Liszt-díjas ének- a szegedi táj és rosának. Szeged­művésze kedves szegedi ember, a nek hirét-nevél. Alig 32 dekás a világ legkisebb újszülöttje A Reuter-iroda jelentése szerint az Iow állambeli Des Moines város kórhá­zának orvosai minden tőlük telhetőt megtesznek, ho© életben tartsanak e© mind­össze 319 gramm súlyú új­szülött fiú©ermeket. A csöppség szombaton este született, három hónappal korábban, mint kellett vol­na és vasárnap éjszaka még élt. A parányi fiúcska Mor­ris Vermeulen helyi lakos feleségének ne©edik ©ér­méké. Az Amerikai Orvos­szövetség megállapítása sze­rint ez a legkisebb élő ko­raszülött a világon. Elődje e© 340 gramm súlyú le­ányka 1958 decemberében mindössze 54 órát élt Sikeres tagtoborzás a Francia Kommunista Pártban Marcel Servln, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja a l'Hu­manité hasábjain beszámol arról, ho© a tagkönyvcse­rével e©időben megindult tagtoborzás túljutott első szakaszán: február első he­téig 10 000 új taggal ©ara­podolt a part

Next

/
Oldalképek
Tartalom