Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-07 / 32. szám

1 Vasárnap, 1960. február 7. 9 BEDE ANNA: Megtérés a hegyek közé Megvan még a kő-kút, dér ül a peremén. Fehérfátylas erdő ad a szívnek szállást... Ezt a párás völgyet régről Ismerem én! E kis út is itt volt. Gyöngyházfényű járást Most más tör a hóba. Megvan még a lépcső, melyen égbe vágytam Fölmenni, a végét most is köd borítja, Dc énrám nem ismer, nyomon nincs e tájban! Én fenyőim zúgnak, — s hívón, bátorítva Már mást ölel águk. Ezerarcú tájék! Ahányan szerettek. Annyi színed, ízed, s mégis: vagy töretlen. Agyak soka hord szét, s mégis maradsz egynek, Közönyös magadnak, míg mesés öledben Mind más veri sátrát. Mert föld, kő, fa, évek sokát nyugton állja. De az embereket száz vágv viszi — hajtja Határról határra, életből halálba... Üsznak fenn a felhők álmatag csapatba ... Mind más fut alattuk. MARKY IMRE: Tábor utca 3, CJieleiéqemhez Regényes múltba lelkem visszaréved: Törtem fejem sok rosszban, néha jón ... Tündéri tóra szállt bolygó hajóm, Bűbájt sugárzott hamvas, tiszta képed. Vágyam korbácsolt egyre élesebben: f Hurkolta vérem végzetes varázs; Mit bánom: Mennybe visz? Pokolba ráz? Örök sóvárgás sír, sóhajt e versben. Jóságod áldom kincses, szűzi asszony, Kl nékem adtad sok-sok csókodat. Az utolsót is ajkamról fogadd! ölelj meg, csókod forró, mint a katlan; Ha elmúlok majd, hűseged sirasson Mindenségem, ki vagy — megúnhatatlan. Fiafal kritikusok köre a Bölcsészettudományi Karon Szegeden közel két éve en létrejött a fiatal tartja már rendszeres össze- tikusok köre is. A jöveteleit a Bölcsészettudo- J38331 első emelet .,. Festmények, szobrok hevernek polcokon, falakon ós egymáson, nagy-nagy rendetlenségben. Tágasabb helyért, több fényért és levegőért sóhajtoznak. Talán nem kell már nekik sokáig várni. A szegedi városi tanács elfogadta a Tisza-parton építendő modern alkotóház tervét, s egy-két esztendő múlva átköltözhetnek majd a képzőművészek a mindenképpen szűk és sötét Tábor utcai műtermekből a napfényes új otthonba. De addig is dolgoznak, alkotnak és tanítják a fiatalokat, itt, ebben a néhány szűk helyiségben is. A fiatal tehetségek pedig jönnek, hetenként négy napon, négy estén népesítik be a műtermeket. Iskola, üzemi vagy irodai munka után térnek be egy-két órára Vlasics Károlyhoz és Tápai Antalhoz. Vázlatokat készítenek, gipszportrékat rajzolnak le szénnel, grafittal, s ha valaki modellt »ül« nekik, megörökítik vonásait a fehér rajzlapon. A szobrászteremben agyaggal dolgoznak vagy gipszbe öntött portrékat "simogatnak*. Húsz-harminc fiatal jár ide rendszeresen, s mint a mesterek mondják, több ígéEste a műteremben... Kovács Mária, a Szegcdi Ruhagyár dolgozója modelljével Dudás Géza Tápai Antal krikör Szabolcsi Gábor adjunktus vezetésémányi Kar Magyar Iroda- vej egyrészt megismerik a lomtörténeti Intézetében az kritikusi munka általános egyetemi fiatal írók köre. A elveit, másrészt gyakorlati kör most egy újabb antoló- kritikusi munkát is végezgiát készül megjelentetni, s nek, mai magyar írók megaz új kötet anyagának ösz- jelent munkáiról íródó kriszeállítása már folyamatban tikák formájában. Az áltavan. luk írott kritikák közül a A fiatal írók köre mel- legjobbakat a Tiszatáj is lett az új tanévtől kezdődő- közli. — Magáról is, meg a többiekről is, mert csak egy igaz isten létezik. — Hogy hívják? — kurjantott közbe megint valaki. — Illésnek — jött rá rögtön a válasz. r— Én az istent kérdeztem... «— Borzasztó, borzasztó — csóválta a fejét Cakó, s szakad róla a víz. — El kell veszni a világnak. Berti úgy igyekezett, hogy közelebb kerüljön hozzá és nagy komolyan megkérdezte tőle: — Mondd, Illés öcsém, miért vagy te ennyire elkeseredve? Mindenki felel isten előtt saját magáért, ne fájjon a te fejed emiatt. — Dehogyisne — mondta Cakó. —» Nekünk az a küldetésünk itt a földön, hogy jóra neveljük az embereket és figyelmeztessük őket a közelgő világvégére ... Megint belekotyogott valaki: — Na, akkor te sem kapsz odafentről prémiumot a jó munkádért, hiszen még csak magad vagy köztünk szombatista. Aztán miért nem vagyunk mi jók teneked? Tán azért, mert nem ríjunk, meg szomorkodunk örökké? K

apus a lelke mélyén örült az ilyenfajta közbeszólásoknak, de azért egy világért nem mutatta volna. A saját vallását mindenekfölött valónak tartotta és nem adta volna egy vak lóért, ha meg tudja agitálni az eltévelyedett Cakót. Ezért ilyen kérdést tett fel neki: — Aztán, Illés öcsém, mondjad csak, hogyan lesz vége a világnak? Mert a biblia szerint... — A biblia szerint — vágott közbe Cakó és megállt, hogy mindenki hallja, amit mond —, a világot isten tartja négy erős oszlopon. Csak anynyi kell, hogy az egyik oszlopot kirántsa alólunk, máris hullunk le, a semmibe. — Ajjajjajaj! — óbégatott egri hang. — Mi lesz, ha elkorhad az az oszlop? Akik nem vettek részt a vitában, azok is figyeltek minden szóra. Kapus egészen odalépett Cakó mellé, s gunyoros hangos, széles taglejtések közben kérdezte tőle: — Te, Illés öcsém, milyen bibliát olvasol? Mert azt, amit te mondasz, Vlasics Károly Jobba Éva VIII. osztálf /S tanuló rajzán igazít nézve nem tartozik ugyan a legfiatalabbak közé, de ő is itt tanul velük, csak éppen egy teremmel arrébb, Tápai mesternél. A NIVÓ Ktsz dolgozója. Bár harminc éve foglalkozik szobrászattal, csak egy esztendővel ezelőtt talált ide, ebbe a képzőművészeti iskolába. A 24 éves Dudás Géza napközben a Vas- és Fémipari Ktsz-ben dolgozik. Ö is egy esztendeje kapcsolódott be a rendszeres tanulásba. A rézmunka hozta közel a szobrászathoz, de ma már a agyag és a gipsz sem idegen számára. Ha megszerzi a szükséges ismereteket és elsajátítja a trébelés technikáját, mégis leginkább rézlemezekből akar domborítani. Szívesein, örömmel járnak ide a bontakozó tehetségek, s majd minden este azzal búcsúznak el Vlasics Károlytól és Tápai Antaltól: "Viszontlátására, holnap!* felügyelete mellett az utolsó simításokat végzi két gipszportréján Néhányuknak már több remeke van. Vlasics mester i >:=>: =H=j| . több teheteég van k8_ megmutatja Kovács Mária én nem olvastam még egyik caan-vzöt'tük. Mayer 'Gyula, " albumát és maea is evönvörhi t vita fütty szólamot, vadgalamb búgott szerelmesen a párjának. Csudálatos szénaillat úszott a levegőben, amelyből olyan jól esett teleszippantani a tüdőt. Élvezet volt sietve lépkedni végesvégig a szépen száradt rendeken és villahegyre kapkodni a finommá érett takarmányt. Mindenki nagy nekibuzdulással csinálta, csak Medve Lacival kellett itt is veszekedni, hogy szaporábban mozogjon a keze. Ott voltak Cakóék is a saját csapatukkal. Amint Kapus Berti meglátta őket, nem állhatta meg, hogy oda ne szúrjon: — Hogy s mint Illés öcsém? Mióta elmentél közülünk, elgondoltam néhányszor, hogy azért fifikás isten a tiétek. Hetenként két nap pihenőt engedélyez, s ezzel leveszi lábról a gyenge hitúeket. Eszbekaptak a többiek is, hogy itt az alkalom az évődésre. — Megjött a konkurrencia Berti bácsi.' — kiáltotta valaki. Erre másvalaki megkérdezte: — Mi az, hát nem egy isten van? Nem hát. Az egyik szombatista. a másik pápista.. — Valamelyik biztosan csaló vágták rá. Vagy mind a kettő ... — Két dudás nem fér meg egy csárdában... C

akó Illés harapott rá először a horogra. Szeplős, pulykatojásra emlékeztető képén nemigen látszott meg a prédikáláshoz készülődés izgalma, abból azonban, hogy nagyokat nyeldesett, mintha akadozott volna valami a torkán és néha akkora halom szénát szedett össze, hogy nem bírta felemelni, mindenki tudta, hogy nem soká megkezdi a térítést. Ugy is lett. — Az ilyen emberek miatt pusztul el a világ — kezdte és még szilajabbúl járt a keze. — Az isten nem tűri már sokáig a gonosz hitetlenséget. Kapus önérzetesen odakiáltott neki. — Kiről beszélsz, Illés öcsém? Van tuz én hitem olyan, mint a tiéd! Ko_ albumát és maga is gyönyörgéliumban sem. Szerintem nem úpy.iíjvács Mária, Erdélyi Ferenc, kdcbk van az. ahogy itt előadtad azokkal azillDudás Géza... hogy csak - saa 1 tf í oszlopokkal. Hanem megszólalnak aXnéhányat említsünk azok kö- ATUVM végítélet harsonái és Cakó hökkenten hátralépett, szeme ijljtaláltunk. Mayer Gyula a kitágult és sárga fény villant benne. •••Radnóti Gimnázium tanulója Erezte, hogy kihull a fejéből minden— rajzai, karikatúrái a Délvalamirevaló gondolat, s nem győzi-..1?3gyarország szóval még Bertit sem, nemhogy azfiúmáris ismertek — Kovács Tehetség — mondja rőződéssel. És szorgalzü ^akike^ 'éDoen * munkában iW fáradhatatlan. Az ilyen zul, akiket eppen munkaban {iatalokkal öröm foglalkoz. ni... S ha majd megépül az új hasábjairól alkotóház, még nagyobb léptekkel haladhatnak a fiataepész haútázó, ugránkozó, 7üítWő||||M^ Ltrsze^'^ágrtte^meUett társaságot. Nem látott semmit ésXban dolgozlk- Ambícióját és - - s senkit mapa köríti, csak azt ^ tt^W^ .•ban a könnyebb munkaben."' eie-tie, , ~ ,, • KOZOWUK IODD IS, aKl aZ ÍOOS hogy az ö mindenható istene le t>anÍXoye flt'Xb " mesterek nyomába lép és teperve a fold porába, s hagyja, OVa-'? ... . - , , sok-sok sikerült moltalanul hagyja magát gúnyos ne- °sztast' s lgy rendsZCresCn el örvendezteti meg vétség tárgyává tenni. Egy pillanatig:]J,tud ->arni lde> a Tábor ut- sok közönségét. még átvillant az agyán, hogy ő bi-ffú cába. Erdélyi Ferenc korra zony egy csapásra szétmorzsolna mosí|||| mindenkit, ha isten volna, majd két-v kézbe kapva, felemelte a uastnltót. Illl Nem az istentelenek tömegét, hanem llll az előtte izgő-mozgó, magyarázó Ber-X tit okolta mindenért, s már tudta, |||| hogy agyonüti. Kapus Berti száján.".' elhalt ugyan a szó. de csak nehezenjíj fogta fel a veszedelmet. Ahelyett, |||| hogy félreugrott volna a csapás elől,',' azt kiáltotta: fiú — Illés öcsém, az istenért... az is-|||| tevért! a mondat vége már a földön |||| röppent ki belőle. A vasvilla'}'] fokával érte a feje közepét. Egy vércsík lassan elindult csomós, deres haja közül lefelé a homlokán.... maid hirtelen beleszaladt csukott, fiú jobb szeme gödrébe. Mindenki azí|||| várta volna, hogy a szelíd, istenes v lelkű Cakó megijed erre, azonbanilll szó sem volt erről. A szeplős, kis ember nem ugrott oda Bertihez. ha-|||| nem fogát vicsorgösan összeszorítva,.}! ínyét felhúzva újból felemelte a he-fúj gyes szerszámot Most már nem ütés-1| re, hanem megölő szúrásra. v Hárman ls ráugrottak egyszerre, siij| lefogták. |||| — Megőrült! — sikította egy asz-X szony. Az amiára ment a biblia. íis2-|||| tára az agyára, |"J Cakó rúgott, harapott, karmolt, taj-'"' tékzott, csakugyan olyan volt, mint || egy tébolyodott. Amikor meglátta .... hogii Kapus felmiitotta szemét a ba-fnf busqató asszonykezek sűrűiében, eszealkotással a kiállítáS. I. (Siflis felvételei) Erdélyi Ferenc a Tizenötévesek című, hazánk felszabadulásának idei évfordulójára formázott kompozícióval nelősen feléje köpött és tovább ránga-y vez a képzőművészeti pályázatra. A háttérben Tápai An. tódzott. Illl tal József Attila-szobra látható