Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-06 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK 1 ^iniiniinnmiiiiiiiinininninninminiRniiiiiiiiiii!'. fha: .1 A MAGYAR SZOCIÁLIS T A M U N K Á S P 1 A R T LAPJA 50. évfolyam, 31. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1960. február 6. | Véget ért a szoviet | I vezetők indiai j látogatása § A szocialista humanizmus jegyében Tegyenek a fiatalok egész évre szóló versenyvállalást A KISZ Központi Bisotlságának felhívása Javítják a traktorokat i A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz* ponti Bizottságának 1960. január 12-i ülé­se, valamint a SZOT teljes ülése javaslat­tal fordult hazánk dolgozó népéhez, hogy folytassuk az eredményekben gazdag kong­resszusi versenyt és felszabadulásunk 15. évfordulóját egész éves munkaversennyel tegyük emlékezetessé. A KISZ Központi Bizottsága, az ifjúsági szövetség elsőrendű feladatának tekinti részt venni a párt Központi Bizottsága határozatának a SZOT teljes ülésén megjelölt feladatok végrehajtásában. A fiatalok, folytatva a kongresszusi ver­senyt, jelenleg az »Ifjúság a szocializmu­sért* próba követelményeinek teljesítésé­vel készülnek felszabadulásunk megünnepr lésére. A KISZ Központi Bizottsága fel­hívja a KISZ-szervezeteket, összpontosít­sák figyelmüket a próba teljesítésére, ugyanakkor a szakszervezetekkel együtt­működve úgy szervezzék a fiatalok verse­nyét, hogy az idősebb dolgozókkal együtt egész évre szóló versenyvállalást tegyenek. Még csak a közelmúltban született kormányhatározat |l arra, hogy a tsz-ek saját traktorait is kötelesek a gépál­®lomások jó minőségben kijavítani. A kisteleki gépállomás ''dolgozói azonban ebből a feladatból máris derekasan ki­veszik részüket. Legutóbb generálozták a pusztaszeri Pe­tőfi és a forráskúti Petőfi Tsz-ek R 35-ös gépeit. Képün­kön: Kapás Antal és Borsos Mihály szerelők gépjavítás közben. fyy, MUhUt | Und&UOl Járjanak elöl a termelékenység emelésében A KISZ Központi Bizott­sága a következő feladatok teljesítésére hívja fel a fia­talokat: járjanak elöl a ter­melékenység emelésében, iparunk színvonalának fej­lesztésében, a korszerű gyártástechnológiák alkal­mazásában, az exporttervek teljesítésében, az import­anyaggal való takarékosság­ban. A KISZ-szervezetek tá­mogassanak minden olyan elképzelést, javaslatot, amely e célok elérésére irányul. A Központi Bizottság he­lyesli és támogatja mind­azokat a kezdeményezéseket, amelyek az új technika megismerésére, az új gépek kezelésének elsajátítására, a szaktudás fejlesztésére irá­nyulnak. Az ifjúsági brigá­dok, exportbrigádok, a bá­nyászifjúsági brigádok, az építőipari brigádok és kö­zöttük különösen a "Szocia­lista munka ifjú brigádjai* is elsősorban a termelékeny­ség emelésében érjenek el kiemelkedő eredményeket és ahol szükséges, teljesítsék túl a terveket. A Központi Bizottság nagy örömmel üdvözli, s nagyra értékeli a fiatal műszaki szakemberek kezdeményezé­seit. Folytassák, szélesítsék bátran e tevékenységüket, gyorsítsák meg iparunk tech­nikai színvonalának növelé­sét. A Központi Bizottság kü­lönösen fontosnak tartja, hogy tovább fejlődjön a ta­karékossági mozgalom és annak eredményeként eb­ben az évben mintegy 500 millió forint értékű (anyag, energia stb.) megtakarítást érjünk el. A KISZ 20 órás társadalmi munkaakcióját fejlesztve és szélesítve a fia­talok ötmillió óra társadal­mi munkával segítsék agyá­(Folytatás a 2. oldalon.) Ankét a mozgásszervi betegségekről Ankétot rendez a városi tanács építési és közlekedési osztálya, valamint az egész­ségügyi osztály ma, szomba­ton délután 3 órai kezdettel a Hazafias Népfront Vörös­marty utcai nagytermében. Az ankét programja: meg­nyitót mond dr. Berkes Pál, majd "A mozgásszervi bete­gek vidéki ellátásának jelen és jövő feladatai*-ról dr. Mirgay Sándor tart előadást. Dr. Domokos József "Moz­gásszervi betegek kezelése a szegedi Anna-forrás vizével*, ár. Schulhof Ödön "Kutató­munka lehetősége a mozgás­szervi betegek bejáró rende­lésén* tart előadást. Beszé­des Kornél Szeged fürdővá­rossá fejlesztésének problé­máiról szól, majd ezt köve­tően vita és hozzászólás kö­vetkezik az elhangzott elő­adások témájához. A lottó jjtárgynjereményel j £5 S fiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiininniiiiimiHiiiiiiiiiiiitÁ (Siflis lelv.) Javaslattá érlelt gondolatok Az év első újításai két szegedi üzemben Sok új ötletet hordoznak tarsolyukban a szegedi üze­mek dolgozói. Sokan varrnak, akik terveznek, számolnak, rajzóin al?, s ha papíron is formát öltött a gondolat, az újítási bizottság elé kerül a javaslat.. Vajon az új év el­ső hónapja hány gondolatot érlelt kész javaslattá? Erre a kérdésre most két szegedi üzemben, a Ruhagyárban és az Autójavító Vállalatnál kértünk választ A Csepel 111-es család A Szegedi Ruhagyár újító­mozgalmának történetében az utóbbi esztendők a leg­értékesebbek. Az újítások — ahogy mondják — családjai születtek három év alatt. Ilyen család a többi között a "Csepel 111-es*. A család­tagok a simavarró-cakkozó, aiáfércelő, kantstricelő és kantfércelő. Ezek mind Cse­pel 111-es varrógépek, ame­lyeket az újítók javaslatai alapján speciális gépekké alakítottak át. Az elmúlt na­Elu»aiot» Moszkvából az MSZMP és a magyar kormány küldöttsége Pénteken délután elutaz­tak Moszkvából a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány küldöttségei, ame­lyek részt vettek az európai szocialista országok kommu­nista- és munkáspártjainak mezőgazdaságfejlesztési ta­pasztalatcsere-értekezletén, illetve a Varsói Szerződés politikai tanácskozó bizott­ságának ülésén. A küldöttségek tagjai vol­tak: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, dr. Münnich Ferenc miniszterelnök és Fehér La­jos, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továb­bá dr. Sík Endre külügymi­niszter és Révész Géza hon­védelmi miniszter. A küldöttségekkel együtt utazott állomáshelyére T. F. Stikov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. A magyar küldöttség bú­csúztatására a szovjet fő­város Kijev-pályaudvarán megjelent L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, N. P. Firjubin, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese, továbbá a Központi Bizott­ság, á külügyminisztérium és a honvédelmi miniszté­rium több felelős munkatár­sa. Jelen volt Boldoczki Já­nos, a Magyar Népköztársa­ság moszkvai nagykövete és a nagykövetség több vezető munkatársa. pókban született meg az ötö­dik családtag javaslata, amely most kerül kikísérle­tezésre. Az év első hónapjában 25 újítási javaslatot nyújtottak be. Tehát lényegében min­den napra jutott egy. Kö­zülük Gelléri Pál a műbőr­kabátujjak szélfogójának és a nadrágzseb gyártásának módosítására vonatkozó ja­vaslata igen jelentős. Egy év alatt mintegy 84 ezer fo­rint megtakarítást hoz majd e két újítás. Ujabb javaslatok Az eddig benyújtott ja­vaslatok száma tartja a ta­valyi szintet. Ugyanis 1959­ben 304 javaslat érkezett az újítási bizottsághoz. Az el­fogadott és bevezetett javas­latok nyomán 350 ezer fo­rint évi megtakarításhoz jut a vállalat. Nagy sikert ara­tott a múlt év során az auto­matikus gomblyukkötő gép, amelyet novemberben egy budapesti kiállításon is be­mutattak. Ezt az újítást az iparági műszaki bizottság elfogadta és bevezetésre ja­vasolja valamennyi ruha­gyárban. Az üzem másfélezer mun­kásából állandóan 50—60 foglalkozik újítással. Ez a szám azonban állandóan nő. hiszen újabb és újabb dol­gozók kapcsolódnak be a mozgalomba. Az elmúlt na­pokban • jelentkezett első újításával Kossá Jánosné. Rajta kfvül még sokan dé­delgetnek magukban újabb gondolatokat, javaslatokat, amelyeket az április 4 tisz­teletére kezdeményezett ver­senyben formálnak kész újí­tási javaslattá. Nem is lehetne az év első újításáról beszélni a XI. Autójavító Vállalatnál, mi­vel nem egy, de tizenegy újítást fogadtak el az eszten­dő kezdetén. 1958-ban össze­sen 67. 1959-ben 132 újítást vezettek be az üzemben, s úgvlátszik 1960-ban sem ma­radnak szégyenben. A kez­det legalábbis nagyon bíz­tató. De nézzük meg közelebb­ről ezeket az újításokat. Zá­dor János villanyszerelő a gépkocsik vezetékeit úgy építi be, hogy kocsinként tiz méterrel kevesebbre van szükség Farkas Mihály autó­szerelő gumigyűrűt készített a köszörűhöz, miáltal gyor­sabbá és veszélytelenebbé vált vele a munka. Gábor László két új szerszámot al­kalmazott a Moszkvics és a Wartburg gépkocsik szere­léséhez. Kocsó Pál hegesztő két újításával megoldotta az üzemanyagtartályok szalag­szerű gyártását. Gálfi And­rás lemezlakatos új szerszá­mot alkotott, s ezentúl nem kézi erővel készítik a hűtő­fenekeket. Tóth István esz­tergályos olyan befogószer­számot szerkesztett alkat­rész-gyártáshoz, hogy jobb minőség mellett lerövidüljön a ráfordított munkaidő. Majdnem mindenki..• Csurgó László, a vállalat kiváló újítója ismét reme­kelt: már készítik az általa kigondolt szelepsapka-menet­vágó automatát. Az újítás következtében egy nehéz fi­zikai munkakör szűnik majd meg és nő a termelékenység is. A menetvágót összeépítik a szelepsapka-gyártóval, s csak annyi dolog lesz vele, hogy a vasanyaggal etetni kell, s a kész szelepsapkát csomagolni. Soós József ko­vács rugószemhajlító készü­léket konstruált, Szilágyi Antal esztergályos pedig a motorhengerekhez való tö­mítőgyűrű készítését oldotta meg sikeresen új szerszámá­val. Ezentúl a gumiipari ktsz helyből szállítja ezeket a gyűrűket az autójavító­nak. Lehet, hogy a felsorolás rövid, azonban tartalmas: a tizenegy elfogadott újítás több mint 110 ezer forint megtakarítást hoz. De ez az eredmény ennél a vállalat­nál egyáltalán nem csodála­tos. Ahol a dolgozók nyolc­van százaléka újító, ahol a 76 fiatal közül 44 ehhez a törzseé"dához tartozik, ott állandó az újítási kedvé Alap a megegyezéshez Az a világszerte megnyilvánult figyelem és érdeklő­des, amely a Varsói Szerződés politikai tanácskozó bizott­ságának február 4-i, Moszkvában tartott ülése és az ülés­ről kiadott közlemény iránt megnyilvánult, érthető és in­dokolt volt, mert hiszen a szocialista országok e védelmi jellegű szövetségének üléseit mindig fontos döntések és a nemzetközi politikai életben bekövetkező kedvező válto­zások jellemzik. A politikai tanácskozó bizottság két nappal ezelőtti ülése és az ülésről kiadott közlemény visszhangja nemcsak a szocialista országok közvéleményében volt tapasztalható, hanem a vezető nyugati kormányköröknek a szokottnál is tétovázóbb, határozatlanabb magatartásában. A politi­kai tanácskozó bizottság ugyanis nem kevesebbet tett, minthogy meghatározta a szocialista országok programját az elkövetkező időre, összegezte azokat a lépéseket, ame­lyeket a szocialista országok kormányai a nemzetközi po­litikai élet továbbra is kedvező alakulása és a csúcsérte­kezlet sikere érdekében tenni szándékoznak. És miután — különösen az utóbbi esztendőkben — a gyakorlat az, hogy a szocialista országok cselekszenek és a nyugati országok csupán reagálnak ezekre a kezdeményezésekre, nyilvánva­lóan most is arról van szó, hogy ez a program lényegé­ben az elkövetkező honapok bekövetkező • eseményeinek tö­mör leírását jelenti. Jelenti azt, hogy a szocialista orszá­gok konkrét és konstruktív programja készen áll a csúcs­értekezlet elé terjesztésre és hogy ez a program alapja a Ke­let és a Nyugat közötti megegyezésnek, annak, hogy az elkövetkező tízhatalmi leszerelési tárgyaláson és a kor­mányfői tanácskozásokon eredmények, vagy legalábbis kez­deti jelentőségű megállapodások szülessenek. Lehetőséget ad a politikai tanácskozó testület közle­ménye arra is, hogy az Északatlanti Szövetség tagállamai is hozzájáruljanak az eredményes > tanácskozásokat bizto­sító előkészületekben való közreműködésre. A politikai tanácskozó testület ugyanis változatlanul érvényben levő­nek tekinti azon korábbi javaslatát, hogy kössenek meg nem támadási szerződést a Varsói Szerződés és az Észak­atlanti Szövetség tagállamai. Egy ilyen megállapodás — tekintettel arra, hogy e két katonai jellegű szövetség a leg­nagyobb hadi és gazdasági potenciállal rendelkező orszá­gokat tömöríti soraiban — lényegében kizárná egy háború keletkezésének lehetőségét és olyan kedvező légkört te­remtene a leszerelési tárgyalásokhoz és a csúcsértekezlet­hez, amelyben már nem volna nehéz akár több nagyfon­tosságú kérdésben való megegyezést is elérni. Ha azonban csak annyi volna a politikai tanácskozó bizottság közlemé­nyének hatása, hogy az Északatlanti Szövetség tagállamai — követve a Szovjetunió példáját — jelentősen csökken­tenék haderejüket és az erről szóló elhatározásukat közöl­nék a március 15-én kezdődő tízhatalmi leszerelési tár­gyalások, vagy a csúcsértekezlet megkezdése előtt, ez ls megteremtené a bizalomnak azt a légkörét, amelyben az­után reális megegyezési lehetőségekkel biztató tanácsko­zásokat lehetne folytatni. Az Északatlanti Szövetség pozi­tív jellegű reagálása e felhívásra egyúttal a nyugati köz­vélemény bizonyos fokú megnyugtatását is eredményezné, mert hiszen bizonyítékát jelenthetné annak, hogy a három nyugati vezető hatalom kormánya képes tevőlegesen is hozzájárulni az események alakításához és kilépni abból az — enyhén szólva — deffenzfv jellegű állásokból, aho­vá salát kezdeményezési képtelenségük kénvszerítette. S amit szintén meg kel] említeni: a Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó bizottsága közleményének hangia nemcsak türelemről és határozottsápról tesz tanúbizonyságot, hanem arról is. hogy a felvetett kóróócek megoldásának szükséges­ségét közös problémaként szögezi le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom