Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-28 / 50. szám

4 Vasárnap. 1960. február 25. Az állatállomány gyors fejlesztésének egyik fontos feltétele:. a házi építkezés Nem vitás, ho© a modern nagyüzemi gazdálkodásban az állattenyésztés csak korszerű épületekben képzelhető cl. Ma©arországon is ez a végcél: az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben e©re több a higiénikus, takarmányelőkészítésre, fejésre gépesített szarvasmarha-istálló, vagy tömeghizlalásra alkalmas sertésól, ahol igen gazdaságos az állatnevelés. A modern technika vivmányaival felszerelt -kacsalábon forgó* épületek azonban nem kizárólagos feltételei az állattenyésztés fejlesztésének a közös gazdálkodásban. Az új termelőszövetkezetek, az új belépőkkel hatalmasra duzzadt régi tsz-ek nem várhatják meg, amíg lesz annyi beruházási keretük, hogy abból nagyszerű, ultramodern épületeket létesítsenek, hanem a pillanatnyi lehetőségeket kell ki haszna In iok. Helyi anyagból Az utóbbi években bizonyosodott be, ho© például a sertéstenyésztés, kocatartás, de a hizlalás is nagyon eredményes a dorongfákból, szelezésdeszkából készített, szalmával, va© náddal fedett ólakban, istállókban. Egyegy termelőszövetkezet szarvasmarha-állománya átmenetileg jól elfér a helyi anyagból készült, a termelőszövetkezetekben fellelhető barkácsoló, az ácsmunkához értő emberek által felállított istállóban. A termelőszövetkezeteket kettős érdek kötelezi arra, hogy felkutassanak minden épületanyagot környékükön, megkeressenek minden módot a házi építkezésekre. Országosan, de a szegedi járásban, Szegeden is a termelőszövetkezetekben meglévő épülethiány akadályozza a közös állattenyésztés megalapozását és tovább fejlesztését Magának a termelőszövetkezet tagságának is érdeke az állatállomány fejlesztése, hiszen ez az ágazat a legjövedelmezőbb, ez hozza elsősorban azt a pénzt, amely gyarapitja a közös vagyont, és a termelőszövetkezeti tagot e©énileg is. A termelőszövetkezetek nagy szarvasmarha-, sertés- és baromfiállománya pedig előmozdítja a városi lakosság ellátását is. Ez az a kettős érdek, amely bizonyos vonatkozásban közüg©é kell hogy te©e ezekben a napokban a szegedi, a járási termelőlasz még a szerfából készült istállónál is. Anyag tehát e© kis utánjárás után akad. A kivitelezést is megoldhatják saját maguk a termelőszövetkezetek, hiszen Szegeden a Felszabadulástól kezdve az újszegedi Haladásig mindenütt alakult 4—3 tagú brigád. Külön segítséget jelent a szegedi termelőszöA mihályteleki paprikások a termelőszövetkezetben is méltók lesznek régi jó hirükhöz Móricz Zsigmond is szívesen időzött valamikor a mihályteleki -vörös emberek* között. A na© magyar író tudta, ha ezeknek az embereknek megfelelő anyagi, erkölcsi segítséget nyújtanak egyszer, csodákra lesznek képesek. Most a néphatalom segítségével ez is bekövetkezett. Gépeket kapnak, kitűnő értékesítési lehetőségeket, tudományosan ellenőrzött nemes vetőmagokat biztosítanak nekik a termeléshez. hozzáfogtak Mihályteleken a közös termelés alapos megszervezéséhez. Már működnek a brigádok, s megalakultak a munkacsapatok is. A brigádszervezetekben 62 munkacsapat dolgozik majd. Bár még nem egész pontossággal, de már azt is kiszámították, melyik brigád és melyik munkacsapat miből, mennyit termel majd. Mint az előkészületek menete igazolja. szövetkezetek házi építkezéseit. A csővázas istálló olcsóbb Pillanatnyilag több lehetőség is nyílik a szegedi és környéki termelőszövetkezeteknek a házi építkezések anyagának biztosítására. Mindig akad a Csongrád megyei téglagyárakban annyi mennyiségű olcsó, törött tégla, amely nagyon jól hasznosítható például egy-egy sertésól építésénél. A szegedi faipari üzemekben szelezésdeszka kapható. Az erdőgazdaság biztosíthat mezőgazdasági szerfát ls, amelyet akár oszlopnak, akár a tetőzethez fel lehet használni. A Vizü©i Igazgatóság árvízvédelemre már nem megfelelő rőzsekötegeket ad át a szövetkezeteknek olcsón. Ez a rőzse a cölöpépítkezéshez, sövénykészítéshez na©on megfelel. A MÉH-nél mirjdig akad annyi használt cso, amelyből hegesztéssel a TÜZÉP által forgalomba hozott, a családi házak tetejénél alkalmazott elemekhez hasonlóan csővázelemek készíthetők. Éppen most készül Szegeden a terve e© olyan istállónak, amelyet ötletesen és praktikusan, ilyen csővázelemekből lehet majd összeállítani. Az előzetes számitások szerint ez a csővázas istálló olcsóbb vetkezeteknek az is, ho© a Tervező Vállalat odaadó szakemberei nemcsak a házi építkezések terveinek megrajzolását vállalták, hanem társadalmi munkában az építkezések műszaki ellenőrzését is. Szegeden már több termelőszövetkezet megértette, ho© a házi építkezések sürgős elkezdése, lebonyolítása milyen na© jelentőségű és fontos a termelőszövetkezet előrehaladása, a tagság boldogulása és nem utolsó sorban a városi lakosság ellátása szempontjából. A Felszabadulás Tsz íéltetős baromfiólakat, nyitott istállót épít. Az újszegedi Haladás Tsz ötven férőhelyes, magtárpadlásos istállót készít saját erőből. A Táncsics-ban e© nádtetős sertéshizlaldát akarnak létesíteni a lehető lege©'szerúbb megoldásokkal. E© ottani termelőszövetkezeti tag érdekes terveket dolgozott ki a sertések gazdaságos etetésére is. Most, a tervek elkészítésénél a termelőszövetkezetekben feltétlenül szóba kerül az állattenyésztés fejlesztése, a közös állatállomány bővítése. A most készülő üzemtervekben ennek na© teret kell szentelni, ha azt akarják, ho© a tagság az év végén elégedett le©en a keresettel. N. L. Módosítják a községfejlesztési tervet Tápén A nagy változás, amely három héttel ezelőtt Tápén is bekövetkezett, a termelőszövetkezeti község ez évi fejlesztésében bizonyos módosításokat követel. Ezzel kapcsolatosan Márta Sándor, a tanács v. b.-elnökhelyettese a következőket mondotta: — Túlságosan na© lehet<íségeink a község fejlesztésére ebben az esztendőben nincsenek, hiszen a tervek elóre meghatározott költségelőirányzattal készültek. A mihályteleki és az alsóvárosi parasztok, kik az Üj Élet Tsz-ben egyesültek néhány héttel ezelőtt, élnek is most ezekkel az új, na©szerű lehetőségekkel. Alig fejeződtek be az alakulással kapcsolatos ©ülésezések, máris a mihályteleki földeken ezután is a fűszerpaprika lesz a termelés koronája. A tervek szerint e©-egy munkacsapat átlagosan né© és fél hold paprikát termel majd. Eszerint az Űj Élet Tsz idei paprikatermő területei megközelítik a 280 katasztrális holdat. Ekkora föld beültetése már a kezdetben is rendkívül sok munkát kíván, óriás tömegű, jól fejlett palántára vari szükség. Már ezt a problémát is megoldották. A munkacsapatok tagjai vállalták, hogy a palántákat otthon házilag, saját kertjeikben nevelik fel. E©-e© hold beültetéséhez szükséges palántamennyiségért 16 munkaegységet kapnak majd az ü©es kezű, hozzáértő háziasszonyok. Két munkae©ség pedig azért jár nekik, amiért felszedik. A palántanevelés mindig asszonymunka volt Mihályteleken, s nagyon helyesen a közösben is az marad. Az ilyen jó ötleteket, módszereket csak helyeselni lehet. A közösség is, az aszszonyok is jól járnak. Sok, házimunkával elfoglalt aszszony juthat, i© a tavasz idején olyan tisztességes jövedelemhez, mintha rendszeresen kijárnának dolgozni a közös táblákra. A termelőszövetkezeti pártoló tagságról és a tsz-tagok öregségi járadékáról Irta: Gémes József, a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja napközit állítunk fel az iskolában és u©anerre az időszakra minte© 40 férőhelyes óvodai napközit is létesítünk. Ezzel elősegítjük az asszonyok munkáját az aratás, hordás idejére. Tápérét lakosainak is ilyen kérése van, s keressük a megoldást, ho© kívánságuknak eleget te©ünk. Természetesen mindezeken kívül a tervbe vett utakat, ©alogjárdákat is elkészítjük. A termelőszövetkezeti község létrejötte mégis szükségessé teszi a legsürgősebb igények kielégítését. Például e© új kút fúrását terveztük az Arany Jánoö utcában. Most annyit változtatunk. ho© az utca végébe jelöljük ki a kút helyét, ami közelebb van a most megalakult Tiszatáj Termelőszövetkezet tervezett központjához. Tehát a tsz-t segítjük elő azzal, ho© a kút elkészülte után a vizet a központjába vezethesse, ami jóval kevesebb költségbekerül, mintha maga a szövetkezet fúratná a kutat. A fala északi részére is tervezünk új kutat. amely e©ébként már igen régi kívánság, mivel itt hiányos a vízellátás. A községben van iskolai és óvodai napközi otthon: mindkettő állandó. Most n szövetkezetek megalnkulasakor az asszonyok felvetettek, a nyári időszakra biztosítsuk ©crmekeik elhelyezését. A községfejlesztési alapból a nyári szünidő alatt idenySok előnyt biztosít a burgonyatermelési szerződés Termelőszövetkezeteinkkel vetőgumó kizárólag készidén is köt termelési szerző- pénzért kapható. t é6tkíbüíg0nyár#-+-a A MÉK szükség szerint Szóvetkezetek Me©ei Érte- növényvédőswrt ís bíztoSEí£ic „""í sít a szerződést kötő terkozépérésu fajtáknál ka- mel6sZövetkezeteknek. tasztrális holdanként legkevesebb 35 mázsára, a kései Az e© tételben 50 mázsáérésü fajtáknál legkevesebb nál na©obb mennyiség át4o mázsára, újburgonyából adásakor a termést minősépedig katasztrális holdan- g!^^™6^8 hely" A szerződéses ár: újburgora kotheto termelés, szerző- nyánál az átadaskor helvi_ des- leg érvényben lévő szabadA szerződéses feltételek a felvásárlási ár 10 százaléktermelőszövetkezeteknek kai, őszi érésűeknél 5 szások előnyt tartalmaznak. zalékkal megnövelt összege. .. . _ . , . Ha a tsz legalább 300 máVetogumoval nem rendelke- ^ a/X)n06 fajta Ö62i élxisa zo termelőszövetkezetek a étkezési bul.gonyát szerződés szerzodes megkötésekor a i t d naevüzemi MÉK-től vetőburgonyát igé- ^ is megilleti m" nyelhetnek. összege az állami felvásárMlnden 100 kiló vetőbur- lási ár 5 százaléka, gonyáért 140 kilő azonos fajtacsoportba tartozó, szokvány minőségű étkezési burgonyát adhatnak cserébe. A csereburgonyát legkésőbb 1960. április 10-ig kell viszszaadni, de termelőszövetkezeteink készpénzben is kiegyenlíthetik a vetőburgonya ellenértékét. Üj burgonya A termelőszövetkezetek rendes és pártoló tagjai, valamint az idős és munkaképtelen tagok közül többen fordultak hozzám az alapszabályban és az ide vonatkozó jogszabályokban rögzített jogaik és kötelezettségeik mértékével kapcsolatos problémáikkal. Szükséges tehát, ho© az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos bizonytalanság és határozatlanság megszüntetése érdekében néhány szót szóljunk e kérdésekről. A TSZ PÁRTOLÓ TAGSÁGOT az 1959. évi 22-es számú törvényerejű rendelet szabályozza. Eszerint pártoló tag lehet állami, szövetkezeti, vagy társadalmi szervnél munkaviszonyban álló, va© tartós megbízatás alapján működő személy, ha őt a termelőszövetkezet köz©ülése pártolo tagnak felveszi. Az e kategóriába nem tartozó személyeket, az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó parasztokat nem pártoló tagnak, hanem rendes tagnak kell felvenni. Az idős, munkaképtelen, de földdel rendelkező és földmüveléssel foglalkozó személyek is a termelőszövetkezetnek csak rendes tagjai lehetnek. Ha a pártoló tag földdel és mezőgazdasági termelőeszközökkel rendelkezik, a tsz-be való beviteli kötelezettség ezekre is kiterjed. Ebből következően az alapszabályban meghatározott mértékű háztáji földterület megilleti a földtulajdonnal rendelkező pártoló tagokat is, ezért a háztáji földet a tsz-nek ki kell adnia, ha arra a pártoló tag igényt tart. A pártoló tag szakképzettsége alapján politikai, gazdasági és e©éb téren segítséget nyújt a termelőszövetkezetnek. a köz©űlésen tanácskozási és javaslati joggal vehet részt. A pártoló tagok a közös munkában nem kötelesek részt venni. A pártoló tagokat e©éb jogok nem illetik meg, illetve e©éb kötelezettségek nem terhelik. Például SZTK jáHuszonet hold őszibarackos Huszonöt katasztrális holdra növekszik az idén a szatymazi Szabadság Termelőszövetkezet őszibaracktelepe. A meglévő tizenöt hold mellé újabb tízholdas táblát telepítenek a szövetkezet tagjai. A növekvő ©ümölcsfaállományhozúj gépekre is szükség van. Épp ezért a tsz tagjai egy újabb kertitraktor és e© motoros permetezőgép vásárlását tervezik. rulékfizetési kötelezettségük nincs, de pártoló tagságuk alapján az SZTK szolgáltatások igénybevételére sem jogosultak. A számszerű tsz-fejlesztés során egyes esetekben előfordult, hogy az ide vonatkozó jogszabályok téves értelmezése és alkalmazása alapján élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó, földdel rendelkező, különösen idős és munkaképtelen személyek, mint pártoló tagok kerültek felvételre egyes tsz-ekben. Azzal az indokkal, ho© a rendes tagokra kötelező havi 36 forintos SZTK dijjárulék fizetése alól mentesüljenek. Ezeknek az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó, földdel rendelkező idős és munkaképtelen személyeknek a pártoló tagsága ellentétben áll az ide vonatkozó jogszabályokkal, azok célkitűzéseivel. Ezért a termelőszövetkezetek köz©űlésének ezeket a személyeket rendes tagokká kell felvenni. A rendes tagnak történő felvétel annál is inkább szükséges, mert a most megjelent 6/1960-as számú kormányrendelet kizárólag a termelőszövetkezetek rendes tagjainak teszi lehetővé az öregségi és munkaképtelenségi járadékot. A KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN öregségi járadékban részesíthető a termelőszövetkezetnek az a tagja, aki a 70. életévét betöltötte (nőknél a korhatár 65 év), földjét és beviteli kötelezettség alá eső va©ontár©ait a termelőszövetkezetbe beadta, törvényes nyugellátásra nem jogosult és a termelőszövetkezet közös munkájában résztvenni már nem tud. Munkaképtelenségi járadékra életkorra való tekintet nélkül az a tsz-tag jogosult, aki munkaképtelenségét 100 százalékban elvesztette és ezt a Munkaképességcsökkenést Véleményező Orvosi Bizottság megállapította. Az öregségi és munkaképtelenségi járadék összege havi 260 forint. özvegyi járadékban részesíthető továbbá az 1959. január 1 napja után meghalt termelőszövetkezeti tag özve©e, ha 65. életévét betöltötte, va© teljesen munkaképtelen és az özve© nem tagja a termelőszövetkezetnek. Az özve©i járadék havi összege 130 forint. Ha viszont az özve© tagja a termelőszövetkezetnek, akkor az előfeltételek fennállása esetén öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra jogosult. Ha a férj és feleség is tagja a termelőszövetkezetnek, akkor csak a férj számára állapítják meg az öregségi, va© munkaképtelenségi járadékot. E járadékra az jogo6últ, akinek, vagy a vele e©ütt élő házastársának nincs havi 260 forintot meghaladó törvényes nyugellátása, keresete, va© jövedelme. Ez alól kivétel a háztáji gazdaságból, a földjáradékból és a termelőszövetkezetben teljesített 120. illetve 80 munkaegységből származó jövedelem. Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékban részesülő személyeket megilletik mindazok a szociális kedvezmények, amelyeket az 1959. évi 7-es számú törvényerejű rendelet a termelőszövetkezeti tagok részére nyújt. I© a járadékosokat megilleti a háztáji föld, a bevitt föld után a földjáradék, továbbá évenként 120, illetve nőknél 80 munkae©ség teljesítés. ezenkívül SZTK. betegellátási, balesetbiztosftási szolgáltatás. A járadékosok a havi 27 forint nyugdíjjárulékot nem kötelesek fizetni, őket kizárólag a havi 6 forintos betegellátási és a havi 3 forintos balesetbiztosítási díjjárulék fizetése terheli. Az öregségi és munkaképtelenségi, valamint özvegyi járadék igénylésére vonatkozó nyomtatványokat a Termelőszövetkezeti Tanács megbízotti irodája kiküldte valamennyi termelőszövetkezet részére. A termelőszövetkezetek vezetőségének a soronkövetkező e©ik legfontosabb feladata tehát, hogy e rendelkezésről a tagság egészét tájékoztassa és ezeknek a kérelmeknek az előterjesztéséről a távollakók, a betegek is tudomást szerezzenek. A termelőszövetkezetek vezetősége a kormányrendelet alapján valamennyi igényjogosult és számba jövő tagját e járadék megállapítása iránt a kiküldött formanyomtatványokon az Országos Nyugdíjintézethez terjessze fel, ho© az idős és munkaképtelen tagoknak ez a problémája minél előbb megoldódjék.