Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-27 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK i taWiaiiHBBWiiummmtmmTm'twHwmwmiiiBF^ Ma: A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Hiutcsor beszéde] az indonéz parlamentben A lottó e heti nyerőszámai 50. évfolyam, 49. szára Ara: 50 fillér Szombat, 1960, február 27. Tegyük társadalmi üggyé a termelőszövetkezetek megszilárdítását 1 A megyei pártbizottság határozata 1 Néhány nap múlva apad a Tisza Mint már közöltük, a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottsága február 25-én, csütörtökön Hódmezővásárhelyen kibővített ülést tartott, amelyen részt vett és a vitában felszólalt Szirmai István elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára. A pártbizottság a következő határozatot hozta: m A Központi Bizottság 1959. október 22-1 határozata és az 1959. október 30-án és 31-én megtartott megyei pártértekezlet határozata nyomán megyénkben is meggyorsult a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése. 1959. november 1-től 1960. február 22-ig 38 ezer 492 dolgozó paraszt 166 ezer 700 hold szántófölddel lépett be meglevő termelőszövetkezetekbe, vagy alakított újat. Ezzel a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztok száma 53 ezer 760 főre, összes szántóterületük pedig 285 ezer 700 holdra növekedett. A megye 63 községéből 46 termelőszövetkezeti községgé vált és megyénknek mind az 5 városa termelőszövetkezeti város lett. Ily módon Csongrád megye szántéterületének 67,8 százalékán állami gazdaságok és termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Ez a siker részét képezi dolgozó népünk újabb jelentés ©őzeimének, amellyel közelebb jutottunk a VII. kongresszus célkitűzéseinek megvalósításához. A megyei pártbizottság ezért elismerését és köszönetét fejezi ki a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztoknak helyes elhatározásukért, s azoknak a kommunistáknak, pártonkivttlicknek. munkásoknak, dolgozó parasztoknak, értelmiségieknek, akik türelmes felvilágosito munkával segítették a dolgozó parasztságot e döntésben. A szövetkezett dolgozó parasztok azonban még csak az első lépést tették meg a szocialista nagyüzem kialakításában, hatra van még a nagyüzemi gazdálkodás sokoldalú megszervezése. Ezért a megyei pártbizottság tő feladatának tekinti az élért eredmények megszilárdítását, a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti erősítését. E nagy feladat megvalósítása szükségessé teszi, ho© a pártszervek és pártszervezetek a megye egész területén társadalmi üggyé tegyék a termelőszövetkezetek megszilárdítását. m feladatok végrehajtására. Neveljék a termelőszövetkezeti tagokat szocialista szellemben. Erősítsék a szövetkezeti parasztság e©ségét, összeforrottságát, valamint a szövetkezeti demokráciát és a törvényességet. Harcoljanak az ellenséges nézetek és megnyilvánulások ellen. U©ancsak szükség van a termelőszövetkezetekben a KISZ-szervezetek létrehozásának meggyorsítására is. Javítani kell a KISZ-szervezetek tevékenységét annak érdekében, hogy megfelelő segítséget nyújtsanak a tsz-ek megszilárdításában. Politikai tevékenységük arra irányuljon, ho© a falusi fiatalok elsősorban a termelőszövetkezetekben keressék és találják meg boldogulásukat. Harcoljanak a magasabb terméshozamok elérése érdekében az új, fejlett termelési módszerek elterjesztéséért, főleg a kukorica, az újburgonya termelésének és a sertés-, valamint a baromfitenyésztés fellendítéséért, a közös férőhelyek, gazdasági épületek házilagos építéséért. Meg kell ©orsitan! az új termelőszövetkezetek szakemberekkel történő megsegítését. Politikai felvilágosító munkával oda kell hatni, hogy a különböző szervekből és vállalatokból minél több megfelelő, jó szakember vállaljon önkéntes elhatározásból munkát az út termelőszövetkezetekben. Esetenként elő kell segíteni azt is, ho© régi, jól működő termelőszövetkezetekből tapasztalt vezetők, va©" tagok átmeneti időre, vagy véglegesen új szövetkezetbe kerüljenek, s ott messzemenő segítséget nyújtsanak a szövetkezeti gazdálkodás ©akorlati megvalósításában. A termelőszövetkezetek megszilárdításában továbbra is vegyenek részt az ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozói, s ezért folytatni kell a múlt évben megkezdett újszerű patronálási mozgalmat és ezt ki kell terjeszteni az újonnan alakult termelőszövetkezetekre is. A pártbizottság javasol ia, ho© a patronáló üzemek lehetőségeikhez mérten adjanak segítséget az üzemszervezésben, a termelőszövetkezetek házilagos építkezéseinek segítésében, különösen pedig a szervezeti és politikai megszilárdításban nyújtsanak messzemenő segítséget m A megszilárdítás munkáját továbbra is a Központi Bizottság 1959. október 22-i, Illetve ez év február 12-i határozata alapján kell végezni. A szervezési munka befejezése ntán most a pártás allami szervek, a falusi lakosság, a termelőszövetkezeti parasztság munkájának középpontjába mindenhol a megszilárdítás feladatai kerülnek. Számszerű fejlesztéssel csak olyan termelőszövetkezeti községekben, va© termelőszövetkezeti városokban lehet foglalkozni, ahol még maradtak szövetkezeten kívüli dolgozó parasztok. Az idei. mintegy 5 százalékkal magasabb termelési terv és 9 százalékkal magasabb felvásárlási terv teljesítése döntően a megnövekedett régi és az újonnan alakult termelőszövetkezetek termelésétől, politikai, szervezeti megszilárdításától függ. Ezért a pártszervezeteknek a termelőszövetkezeti községekben és városokban nagy gondot kell forditaniok a dolgozó parasztok között végzett politikai felvilágosító munkára, állandóan mélyiteniök kell a termelőszövetkezetekbe lépett dolgozó parasztokban azt a tudatot, hogy lépésük helyes volt és továbbra ls bátran bízzanak a párt és a kormány politikájában. Az eredményesebb politikai munka érdekében meg kell gyorsítani az új termelőszövetkezetekben a pártszervezetek létrehozását, s minden segítséget meg kell adni az új, még viszonylag gyenge pártszervezetek erősítéséhez. U©anakkor továbbra is törekedni kell a meglevő termelőszövetkezetek pártszervezeteinek erősítésére. A termelőszövetkezeti pártszervezetek változtassák a belépett parasztok szilárd meggyőződésévé azt a-z igazságot, ho© a dolgozó parasztság felemelkedésének e©edül járható útja a nagyüzemi gazdálkodás, s Ily módon a termelés hathatós növelése. Mozgósítsák a termelőszövetkezetek tagságát a soron kővetkező | Dobozolt sonka exportra j ÍÜÜ Ifj A pápai húsipari vállalat sonkaüzemét ez év első felé- || Ében jelentősen korszerűsitik, munkaerőiétszamát 30 száza- rí if lékkai megnövelik. Ezzel a dobozolt sonka termelését meg- g kétszerezik. Felvételünkön a nagy sonkásdobozok cimké- 3 zését láthatjuk szállítás előtt. Ezek túlnyomó része ex- §j portra kerül, főként Angliába küldenek belőle. Megkezdődik a labdarúgóbajnokság ^innMiiiiMnnnniRiBiiHm^ mmnwm;!nmiHMmHM:u:inHimmi:iammiunummin;niii«éHmiiummHuumíH m A termelőszövetkezetek gazdasági me© szilárdulásának alapja a közös termelés, a szövetkezet közös va©onának ©ors növelése. Ezért a párt- és állami szervek, s mindenekelőtt a szövetkezeti tagság erőfeszítései elsősorban a tavaszi munkák előkészítésére, a vetőmagés takarmánybevitel jó lebonyolítására, a szerződéskötésekre, a tervkészítésre és a munkaszervezet kialakítására összpontosuljanak. Különösen na© gondot kell fordítani a termelőszövetkezeti építkezésekre, elsősorban a saját erőből végzett házilagos építkezésekre. Pártszervezeteinknek fel kel] karolniuk azt a helyes kezdeményezést, amely a makói járás majdnem minden új szövetkezetében kialakult. U©anis itt a belépett tagok a közös alap növeléséhez készpénz összeadásával is hozzájárulnak és az t© összegyűlt összegek felhasználásával közös állatférőhelyeket létesítenek, gépeket vásárolnak, va© a közös gazdálkodás megkezdését segítik elő. Halaszthatatlanul szükség van az új szövetkezetekben a közös állatállomány mielőbbi kialakítására, illetve az állomány elhelyezését biztosító férőhelyek mielőbbi megteremtésére. Különösen fontos a közös sertésállomány megteremtése, amely viszonylag kevesebb beruházással, rövidebb idő alatt me©alósítható és hamarabb is hoz jövedelmet a közös gazdaságnak. Ezért a pártszervezetek és a kommunisták minden lehetőt te©enek meg annak érdekében, hogy az új takarmánygabona betakarítása Idejére — a tagok háztáji gazdaságából történő süldőfelvásárlás, a tagok általi önkéntes összeadás, va© kölcsönzés stb. útján — megfelelő számú hizlalni való sertés kerüljön a közösbe. A me©ei pártbizottság javasolja a me©e dolgozó parasztságának, ho© év végére minden 100 hold szántóterületről átlagosan legalább 41 hízott sertést adjon el az államnak. Az új termelőszövetkezetek közös és háztáji (Folytatás a 3. oldalon.) Tizenötmillió forintos éves terv a Szegedi Építőipari Ktsz-ben Fokozottan törekszenek a lakosság igényeinek közvetlen ellátására A Szegedi Építőipari Ktsz 9. mérlegzáró közgyűlésén a vezetőség nagyarányú fejlődésről számolt be. A tagság jelentős feladatokat vállalt erre az évre is. Az építő ktsz a múlt év első negyedében még veszteséggel zárt, s a tervteljesítésben is lemaradt A márciusi párthatározat után kibontakozott munkaverseny eredményeképpen azonban az év végére 1 millió 949 ezer forinttal túlteljesítette tervét Kedvezően alakultak a termelési költségek is az önköltségcsökkentési és az anyagtakarékossági mozgalmak révén. A párthatározatnak megfelelően na© gondot fordítottak a korszerűsítésre, gépesítésre és saját erőből jelentős gépi beruházásokat végeztek. Ezzel e©idejűen felújították a felszereléseket is. 1958-hoz viszonyítva a múlt évben már 4 millió 140 ezer forinttal termeltek többet. Ez csak részben adódott a termelői létszám növekedéséből, mert u©anakkor e© év alatt 18 százalékkal emelkedett az e© főre eső éves termelési érték. A szövetkezet már a múlt évben is jelentősen növelte a lakosság részére végzett munkát, valamint a szövetkezeti építkezéseket. Emellett sok egészségü©i, szociális intézmény építését, felújítását fejezte be. továbbá más, a lakosságot közvetett módon érintő javítószolgálatot végzett. A köz©űlés határozata értelmében 1960-ra ezt a tevékenységet tovább fokozzák, most 14 millió 440 ezer forint a szövetkezet éves terve, s ezt minte© háromne©edmillió forinttal akarják túlteljesíteni. Ezen belül a lakosság, valamint a társszövetkezetek, továbbá a földműves- és termelőszövetkezetek részére végzett munka arányát 65 százalékra emelik. A magasabb tervteljesítés érdekébeen vesznek fel u©an újabb kisiparosokat, mert erre kapott létszámot a • szövetkezet, a munka termelékenységét azonban tovább kívánja emelni, éves szinten öt százalékkal. Magyarkormánylcü'döttség utazott a lipcsei vásárra A vasárnap nyitó lipcsei vásárra pénteken este kormányküldöttség utazott a Német Demokratikus Köztársaságba. A küldöttség vezetője Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese. A küldöttség elutazása előtt Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese a következőket mondotta: — A lipcsei vásároknak na© jelentőséget tulajdonítunk. A szocialista országok, köztük Ma©arország is na© területű kiállításokkal képviseltetik magukat. Iparunk, külkereskedelmünk is nagy gonddal állította össze a magyar áruk bemutatóját és reméljük, hogy ennek sikere lesz. Meg©őződésem, ho© az ilyen vásárok, ahol a szocialista és kapitalista országok kereskedői találkoznak, és bemutatják legújabb termékeiket, hasznosak, a népek barátságát és a béke ü©ét szolgálják. Komócsin Zoltán elvtárs kétnapos látogatása Szegeden Kétnapos látogatást tett Szegeden Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Csütörtökön délelőtt a Szegedi Ruhagyárat kereste fel, ahol a fiatalok problémáiról beszélgetett az üzem párt- és gazdasági vezetőivel, valamint a kiszistákkal. Megtekintette az üzemrészekben folyó termelést, s érdeklődött a fiatalok munkájáról. Baráti beszélgetést folytatott a kiválóan dolgozó Hámán Kató ifjúsági brigád tagjaival és több ifjúmunkással. Csütörtökön délután az MSZMP Politikai Akadémiáján tartott előadást az ifjúság nevelésével kapcsolatos kérdésekről, majd az Ifjúság Házában a szegedi KISZ-bizottság tagjaival, aktivistáival folytatott közel négyórás eszmecserét Pénteken délelőtt a Szegedi Tudománye©etemet kereste fel. Ott dr. Antalffy Györ© rektorral és aze©etem professzoraival beszélgetett. Délután előadást tartott az e©etemen az MSZMP VII. kongresszusáról. Este az újszegedi Allami Védőnőképző Intézetet látogatta meg.