Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-21 / 44. szám

7 Vasárnap, 1969. február ZL SZABAD SZÉL Dunajevszkij operettjének bemutatója a Szegedi Nemzeti Színházban ALIG TIZ ÉVVEL EZ­ELŐTT csendült fel a Nem­zeti Színházban először a Szabadság dala és Duna­Stella és Dusán — Iván Margit és Katona András ba az új világ pirkadását, a nép összefogásából megvaló­sult szabadság győzelmét Drámai feszültség és humor jevszkij Szabad szél című váltogatják egymást zökke­nagyoperettjének többi szá- nőmentesen, mindig meg­ma, amelyek azóta a zene- győző, emberi hangon. S za­szeretö hallgatók szívében latsy István gonddal őr­élnek és azt példázzák, hogy ködött a partitúra finomsá­a könnyű, szórakoztató mu- gain, különösen sikerültek zsika sem alacsonyabb ren- nála az érzelmes számok, de dű, ha művész írja és van erő és lendület hajtotta pál­mondanivalója. Dunajevszkij cáját a táncokban és bőven ontja a fülbemászó indulókban. A zenekar és dallamokat, pattogó ritmu- énekkar hangzásban, a szí­sokat, partitúrája pedig ko- nek hullámzásában a siker moly daljáték igényével a fontos tényezője. V ár a dy szakembert is lebilincseli. A Zoltán karigazgató •munká­pénteki premier elsősorban ját, szintúgy S ándcrr Sán­a muzsika diadala, de a szín- dor szerény eszközökkel íz­ház fejlődése jól lemérhető léseset nyújtó színpadképeit az előadás összehangoltsá- alá kell húznunk. ge s vivöképes, meleg csen- kört teremtett, s gondosan gán, a mostani együttes ki- A SZEREPLŐK mépes gár- gésű hangja a színpad má- kerülte a túlzásokat, tűnő teljesítményén. Ezért dájából kiemelkedi.k Iván sik erőssége. Szabady Ist- A KISEBB SZEREPEK­első helyen illeti dicséret Margit énekben és játékban ván a híres szabadságdal- BEN egész sor tehetséges Kertész Gyula rendezőt, pompásan megformált Stel- ban hangjának fényéhez csu- alakításra figyeltünk fel. aki frissen, ötletesen, túlzás- Iája, megérdemel sikertara- patűz tolmácsolásmódját Radnóthy Éva Klemen­mentesen pergeti a cselek- tott, s vitte a szép előadást, kapcsolta s így nem csoda, tin mamája egyszerűségében ményt, és a zenével párhu- Katona Andnás szerepről hogy az ütemes tapsokra megkapó s énekében meg­zamosan állította a központ- szerepre izmosoéló egyénisé- számát megismételte. Színé- csillantotta hangjának ben­sőségét. Putnik Bálint Chesterfieldje éreztetni tud­ta a kapitalista világ min­den üzletet szimatoló, léha fölényeskedését. Marosi Károly rendőrfőnöke és G é­me si Imre félszemű nyo­mozótisztje hibátlan figurák. Mint énekes-táncos pár Z si­g a Piroska és M as a Klári, mint jellegzetes korcsmáros Z ádori István is jól meg­állotta a helyét. M ánik László néhány maszkja (kü­lönösen a rendőrfőnöké), B e­n e Jánosné és Horváth Ferenc a miliőbe illő jelme­zei a színpadi hatás sikerült kiegészítői. M ezey Károly koreográfiája művészkézre vall. A forró színházi estén az előadóművészeket méltán ünnepelték. Szatmári Géza Sikeres félévi vizsgák a dolgozók gimnáziumaiban Szegeden csaknem négy- ményezte, hogy az egynapi száz hallgatója van a dol- szünet alatt jól fel tudtak gozók esti és levelező gim- készülni a tanulók, s mas­názi urnának. Mintegy napi feleleteik jó felkészült­ötven százalékuk fizikai ségről tettek tanúságot. A munkás, akik közül sokan szegedi pedagógusok véle­az irodai munkakörben ménye szerint azonban dolgozókat is megelőzik ez az új forma még tö­szorgalmukkal és a tanul­mányi eredményükkel. A félévi vizsgaeredmények összesítése szerint az esti ta­gozaton a tantárgyak sze­rinti tanulmányi átlag a fokozódó követelmények el­kéletesebb lenne akkor, ha az esti tagozatra já­rók nem félévenként, ha­nem negyedévenként szá­molnának be tanulmányi eredményeikről. Sikeresnek ígérkezik az (SifUs felv.) Berta, Pepita és Monna — Zsiga Piroska, Lehoczky Zsuzsa és Masa Klári K m•••••••••••••••••• •••••••••••••• alakításában nem kevés­holott mindannyian tudták, hogy még érett állapotban?bé oyújtó Kovács János sem_tudja megkülönböztetni az árpát a búzától. I"1!"* sugo~ A humoT képvi­ilenc órakor aztán fölkerekedett a minisztertanács, a®6'01 ezúttal különösen ki­• hogy átvonuljon a városházára a hatalom átvétele • tettek magukért: mindenek­céljából. Egymásba karoltak, úgy mentek az úton. Éne-IeIőít 0 táncaiban remeklő keltek is. A jogászindulót. mLehoczky Zsuzsa, a ka­— Hova, hova? — állította meg őket az őr a ka.pu-lrikírozás minden eszközét ban. mi elvonultató Décsy Györ­— Pertörlő doktor úrhoz jöttünk — válaszolt bátran, J ffúú valamint a szerepeik 6zinte a hatalom gőgjével Majtényi. Meg kellett őriznie a nösszekapcsoltságával a ha­tekintélyét a többiek előtt is. Ö volt a miniszterelnök. Jlást még fokozó Lakky — A doktor úr nem ér rá. Jöjjenek holnap. Külön- • József és K ál dor Jenő. ben is mit akarnak tőle? Kik maguk? Kéregetni jöttek? J Kellemes meglepetés K i­Akkor jobb lesz, ha holnap se jönnek. • r á l y Levente, benne a szín­Ezt a szemtelenséget nem lehetett szó nélkül tűrni. •ház jóbeszédű táncoskomi­— Hogy beszél maga a szegedi Nemzeti Kormány tag- ikust kapott aki még éneké­jaival? Pimasz csirkefogó! Bolsevista! De majd gondom 'vel is eme{te a hangulatot Vesz magara, csak vegyük át a hatalmat. • . — Micsoda? — képedt el a karszalagos. Mit pofázol lK a 1 a « Endre jeleneteiben T\ í í 1- .... „1. 12 <1 XT - - 1. J 1_ _ * 1 m .. 1 .'. — j. . *vi rt n* 1 * /ima ^ 7 „ 7 - /, ../.../.l I A —• te? Mik vagytok ti? Nemzeti kormány? Talán éppen te*markáns vagy a miniszterelnök — nagyot nevetett, mintha jó vic- J cet hallott volna, aztán bohóckodva meghajolt, úgy mond- • ta: bocsánat excellenciás uram! * — Na kotródjatok innen, amíg meg nem haragszom." Játsszatok a babátokkal, ne velem! — fordította ismét ko-1 molyra a szót. — Na mi lesz? Még mindig itt vagytok? • — De kérem! Mit képzel maga? Én komolyan beszél- • tem, — tartotta magát az újdonsült miniszterelnök, bár" a térdei kissé reszkettek. • — Hinnye az istenfádat! — dühödött meg amaz —, hát • nem ér neked a szép szó. Te taknyos! Pucolj innen, mint 2 a villám. Bújj az anyád köténye mögé, aztán elő se gye-" re három napig, mert úgy váglak szájon, hogy megemle-' geted miniszterelnök korodban is. « — De kérem ... — próbálkozott még egyszer a hazá- " ért és a bársonyszékért. • Hlcg-h^itatidk a vzm el ufiíódukció- is Uépesfap-hiátlítást Tegnap, szombaton dél- zőművészet klasszikusainak előtt 11 órakor a Hazafias alkotása nyomán készí­Népfront Vörösmarty u. 7. tett kitűnő reproduk­szám alatti helyiségének ciók vonzottak sok ér­nagytermében megnyílt a deklődőt. Repin, Verescsa­Magyar—Szovjet Baráti Tár- gin, Ajvozovszkij, Levitán saság szegedi elnöksége által egy-egy képe s a szovjet fes­rendezett nagyszabású szov- tők közül Joganszon. Szeröv, jet reprodukció- és képes- Galickij képei — illetve a levelezőlap-kiállítás. A nagy- képek reprodukciói — termet teljesen megtöltő, fő- adtak ízelítőt az orosz és leg fiatalokból álló közönség szovjet képzőművészet mes­előtt Tari János, a Városi tereinek művészetéből. Aké­tanács v. b. elnökhelyettese, peslapgyűjtők nagy örömére az MSZBT szegedi elnöksé- itt, a kiállításon megvásá­gének tagja mondott meg- rolhatók a kiállított képes­nyitó beszédet. lap-sorozatok. Az ünnepélyes megnyitó A kiállítás előreláthatóan után a közönség nagy ér- február 26-ig tart, s anyagát deklődéssel tanulmányozta a az érdeklődők mindennap kiállítás anyagát. Különösen délelőtt tíz órától este hat lenére meghaladta a 3,30-at. esti tagozatot vezető pedagó­Különösen magyarból, fizi- gusoknak az a kezdeménye­kából és földrajzból szülét- zése, illetőleg kísérlete, hogy tek jó eredmények. A leve- az irodai alkalmazottak lező tagozaton is rendben részére megteremtik a po­megtörténtek a beszámolók. litechnikai képzés feltéte­Mint dr. Bánfalvi József, leit is. a Radnóti Miklós Gimnázi- Jelenleg például az önként um igazgatója elmondotta, jelentkezők egyik húsz fős az esti tagozaton idén beve- csoportja a rendes tanulmá­zetett új forma jól bevált nyi időn túl az esztergályos; Szegeden is. A megelőző a kovács és a hegesztő években hetente négy, az szakma alapjaival is megis­idén már csak három nap merkedik az iskola tanmű­tartott foglalkozásokat a helyeiben, felnőtteknek. Ez azt ered- D. j. Sugár Hunyadi című oratóriuma a Szegedi Zenei Hetek nyitánya A Szegedi Zenei Hetek erejéből merítve jutott el a megnyitóhangversenye ma, balhatatlanságba, vasárnap délelőtt 11 órakor a Nemzeti Színházban a gazdag zenei eseménysoro­zat méltó nyitányának ígér­kezik. Műsorszámai, vala­mint a fellépő művészek és mű oratóriumának bemuta­együttesek a szegedi zenei tását méltán előzi meg nagy élet reprezentatív megnyi- várakozás. A felszabadulás latkozásává avatják. utáni magyar zenei termés A hangverseny első részé- egyik legkiválóbb alkotása ben a Szegedi Bartók Béla már műfajánál fogva ma­Filharmonikus Zenekar a ze- gára vonja a figyelmet, hi­netörténet legnagyobb szim- szen az oratórium a zenei fonikusának, Beethovennek kifejező eszközök minden le­VI. szimfóniáját adja elő, hetőségét felhasználja, mon­mely gazdag hangulatú ter- danivalója impozáns kere­mészetpoézisével, elragadó tökben bontakozik ki szim­derüjével azt a zeneszerzőt fonikus zenekar, vegyeskar; gyermekkar, szolohangok mutatja be, aki a nep s a előadásában. A mű Hunya­természét legyőzhetetlen di Jánost, a törekvő hőst mutatja be a néppel és a népért vívott dicső harcai­ban. De nem mereng el a múlton, tekintetünket a ma és a jövő felé irányítja. A befejező részben felszaba­dult életünk képei eleve­nednek meg, a nép nagy hősei emlékét őrizve építi boldogabb jövendőjét. Az egyik legsikerültebb zenemű Sugár Rezső Hunyadi cí­alakításával lég- az orosz és külföldi kép- óráig megtekinthetik. w/mmmi íj 'ly.j m m m • s駧 V' 1 | iii m • vlliitlft:: •• \< <". <5, JMM . - "ly, ' V fi' - . . - : 'T' ovább azonban nem jutott A fölpaprikázott nem- J zetőr egyszerűen galléron fogta, megfordította és a • fenekébe rúgott egy retteneteset. Olyan erős volt a rúgás, J hogy kiröpítette az útra. A miniszterek nem várták meg,. hogy sor kerüljön rájuk. Szégyen a futás, de hasznos! • Keresztül a szökőkút medencéjén, a korzón. Csak a postá-U nál álltak meg egy pillanatra, hogy kifújják magukat. JJ Szegény Majtényi! Mire föltápászkodott, hűlt helye volt • a kabinetnek. * — Na? Akarsz még egyet? — kiáltott oda az őr a ka- • púból röhögve, aztán hallatszott, hogy fölhúzza a revolver J kakasát. Gyerünk, gyerünk miniszterelnök úr! — mondta" vésztjósló nyájassággal. " A miniszterelnök úr bizony sírva sántikált haza. Ilyen J gyalázatot! Ezt kapta a harcaiért, a meggyőződéséért, for- m radalmár-következetességéért és bátorságáért. Csak leg- • alább ne tudná meg senki!... B Pedig megtudták. Másnap már észrevette, hogy lépten-" nyomon összesúgnak a háta mögött. A miniszterelnökségé- J ről suttogtak vigyorogva. • — Ugy bizony — mondogatták —, a becsületrendet; is megkapta már. Csak nem látszik a nadrágjától. • Papp Lajos í. mm m mm&nXRMs s& I Az albán képzőműveszet is jelentős fejlődést tett meg az ország felszabadulása óta eltelt években. Ezt tanúsította a tiranai képzőművészeti kiállítás is, amelynek anya­gában számos értékes alkotás szerepelt. Jelentős részük a dolgozó nép harcait, mai életét ábrázolta a szocialista realizmus eszközeivel. Ezek közül való Bekiraj szob­rászművész »Megkínzás előtt? című — a felvételünkön látható — műve, amely a partizánok hősiességének állit emléket. E szobrot a tavalyi moszkvai biennálén is bemutatták 300 tagú együttes Az oratórium megszólalta­tása a 300 tagú elöadóegyüt­test nagy feladat elé állít­ja. A Bartók Béla Filharmo­nikus Zenekarra a drámai ellentéteket festő árnyalt színhatások és lélegzetelál­lító csúcspontok megterem­tése vár. A Szegedi Zene­barátok Kórusa másféléves fennállása alatt klasszikus oratóriumok bemutatása után most érkezett el az el­ső modern hangvételű mű előadásához, mely az intoná­ció tökéletes biztonságán túl a néptömegek vágyainak, harcainak szenvedélyes han­gú ábrázolását kívánja meg. A múlt komor képei után a gyermekkar megjelenése jelképes értelmű, az élet jö­vendő szépségeinek része­seit látva, hangjuk boldog csengését hallva érezzük meg igazi jelentőségét a múlt és a jelen hősies küzdelmei­nek. A Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolájának egyesí­tett gyermekkarában ott ta­láljuk zenei művelődésünk legújabb hajtásának, az ál­talános iskola zenei tagoza­tának apró énekeseit is. Kiváló szólisták A szólisták közül Sebes­tyén Sándor az elbeszélő szerepét tölti be, aki közép­kori énekmondók utódaként adja hírül a történelem ese­ményeit. A hősies hangvé­telű, harcba hívó tenorszó­lót Szabó Miklós énekli. A női szólóhangok megszemé­lyesítőire, Moldován Stefá­niára és Ivánka Irénre hálás szerepként vár két szenve­délyesen lírai hangvételű ária előadása. A hatalmas együttest Va­szy Viktor vezényli, aki Sugár oratóriumának az or­szágban már sok sikert ara­tott, elismerten legkiválóbb tolmácsolója. Erdős János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom