Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-19 / 42. szám

5 Péntek, 1960. február 10. Szegedi díszlettervező meghívása a budapesti Nemzeti Színházba A fővárosi Nemzeti Szín­ház március 18-án mutatja be kamaraszínházában, a Katona József Színházban Max Frisch svájci szerző, az -És a holtak újra énekel­nek- írója legújabb drámá­ját, a -Biederman és a gyúj­togatók—at, Marton Endre Kc«suth-díjas művész ren­dezésében. A modern dráma díszletterveinek elkészítésé­re a Szegedi Nemzeti Szín­ház egyik díszlettervezőjét, Cselényi Józsefet kérték fel, aki több évi szegedi mun­kálkodása idején bebizonyí­totta, hogy a korszerű dísz­letezési elvek kiválóan szol­gálják a dráma tartalmi hangsúlyozását. Hosszú idő óta ez az első eset arra, hogy a Nemzeti Színház vidéken dolgozó díszlettervezőt kér fel ilyen igényes feladat megoldására. szót/jtl ufaóduküá­U UitcUzZtap-UiáUUá* SztqcdtH A Magyar—Szovjet Baráti Társaság szegedi elnöksége nagyszabású kiállítást ren­dez Szegeden, a Hazafias Népfront Vörösmarty u. 7. szám alatti helyiségének nagytermében, világhírű fes­tők műveinek reprodukciói­ból és szovjet képes levele­zőlapokból. A kiállítást feb­ruár 20-án, holnap délelőtt 11 órakor nyitják meg. Ün­nepi megnyitót Tari János, a városi tanács v. b. elnök­helyettese, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság szegedi elnökségének tagja mond. A kiállítást egy héten ke­resztül. naponta délelőtt 10 órától este 6 óráig tekinthe­tik meg egyéni és csoportos látogatók. Ugyanott a kiállí­tás idején művészi albumo­kat és reprodukciókat is árusítanak, s biztosítanak részletvásárlási kedvezményt is. Ülve akarnak enni A Virginia állambeli Portsmouthban szerdán a város néger lakossága tün­tetéssel követelte, engedjék meg, hogy a színesbőrűek is ülve fogyaszthassanak me­leg ételt a büfékben. A rendőrség mintegy 30 sze­mélyt letartóztatott. Vidám műsoros est a November 7 Művelődési Otthonban A városi tanács újszege­di November 7 Művelődési Otthona nagyszabású vidáCB műsoros estet rendez feb­ruár 20-án, szombaton este 7 órakor. A műsor kereté­ben megemlékeznek Cse­hov, a nagy orosz realista író születésének 100. évfor­dulójáról ls A medve című egyfelvonásos játékának be­mutatásával. A műsor má­sodik részében ismeretlen francia szerző művét, a Pathlein mester című, két részből álló komédiát mu­tatják be a művelődési ott­hon színjátszói. Az előadást Hives László rendezte, bevezetőt mond Kovács Miklós tanár. Néhány szó a mellékutcákban levő üzletek érdekében Nemcsak a beruházási keret nagyságától függ a külterületi üzletek színvonala Acéllemezre erősített nagy öblös csengő jelezte, ha vá­sárló érkezett a petróleum illatú régi, csöpp kis üzlet­be. A tulajdonosnő néhány perc múlva kezét kötőjéhez törölgetve megjelent a kony­haajtóban, mert legtöbbször ide nyílt az üzlet Aztán nagy nyájasan szemenként rakta a mérleg egyik tá­nyérjába a kért öt deka sa­vanyú cukrot, aztán a követ­kező vevőnek a fél liter petróleumot, majd — anél­kül, hogy kezet mosott vol­na — a mérlegre rakta nagy kereskedői praktikával a kalácskelesztő élesztőt Igen, így volt régen — mondják azok, akik csak a belvárosi csemegeüzleteket, az egymásután megnyílt gyors- és önkiszolgáló bol­tokat vagy a főútvonalak mellett épült árudákat — mint amilyen például a ró­kusi csemege, a felsővárosi gyorskiszolgáló bolt — is­merik. Ám térjünk csak be Sze­geden a külvárosok mellék­utcáiba, ahol ugyan alakít­gatták, toldozták-foltozták a régi kis szatócsüzleteket, de azért még mindig... Nézzük azonban sorba a dolgokat Zsúfolt üzletecske Talán a város központjá­tól legtávolabb eső üzletet látogassuk meg először. Hattyastclep, Zentai utca. Itt húzódik meg szerényen a csinos városrész egyetlen árudája. Csak a csengő hi­ányzik. A kép igen hasonlít a mindenes kis fűszerüzle­tekéhez. Van itt minden, zománcozott edény, vegy­szer, építési anyag, a hagy­ma mellett füstcső, a ciga­retták mögött szerényen hú­zódik meg az édesség, téli fagylalt a szaloncukor, a csokoládé. Igen zsúfolt az üzlet, rak­társzűke miatt itt tárolnak mindent, önkiszolgáló bolt­I francia nemzetgyűlés elnökségének küldöttsége csütörtökön e utazott Moszkvába Chaban-Delmasnak, a francia nemzetgyűlés elnö­kének vezetésével csütörtö­kön délelőtt repülőgépen Moszkvaba utazott a fran­cia nemzetgyűlés elnökségé­nek küldöttsége. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására a küldöttség két hetet tölt a Szovjetunióban. nak is lehetne nyugodtan nevezni, hiszen a vásárlók ott szoronganak az áruk kö­zött, csak a kezüket kell ki­nyújtani, s már ott is az áru. Korábban a "Hangya* tu­lajdona volt ez az üzlet. Külső képét megőrizte, hi­szen nem változott semmit, igaz a cégtáblát kicserélte az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat Az áruda dolgozói és a vásárlók elégedettek az ellátással, csupán egy kéré­sük lenne — ne legyen ez a vidék sem mostoha — a hét minden napján kapjanak péksüteményt 2 ennivalók a tisztaságért A következő állomás a Sárkány utcai, 81-es, ugyan­csak élelmiszerkiskereske­delmi áruda. Az üzlet igen kicsi, már öt-hat vásárló a zsúfoltság látszatát kelti. Hogyne, hiszen a pult előtt kell tárolni a szódásládákat, a szabad bejárást is akadá­lyozzák a zöldséges ládák. A pulton a péksüteményes kceár társaságában "jól el­fér* a nem éppen higiéni­kus almásláda. Az üzlet képe igen kifo­gásolható, rendetlen, pisz­kos. Ha már nincs választék hentesáruban, legalább tisz­telnék meg az üzlet dolgozói a szalámit, ne legyen ujjnyi vastag porréteg a szalámis­tálon. A kis áruda még rö­vidárut is forgalomba hoz. Ha már ezt csinálja, leg­alább gondoskodjon a vál­lalat arról, hogy ne legyen hiánycikk a legkeresettebb gumipertli. A raktár az üz­lethez hasonlóan kicsiny és rendezetlen. A lavórban több napos piszkos víz áll, talán az a szerencse, hogy nem mosnak gyakran kezet az üzlet dolgozói, s így nem nagy a fertőzési lehetőség. Kapják korábban a kenyeret Néhány sarokkal feljebb a 80-as árudát ls meglátogat­tuk. Ez az üzlet már sokkal rendezettebb, mint az előző volt. Kicsi minden, de tisz­ta. A vegyianyagot — ez váljék a vállalat dicséreté­re, — külön raktárban he­lyezték el. A zöldségáru le­hetne szebb is, erre több gondot kellene fordítania az üzlet vezetőjének és a vál­lalatnak is. Az egyik leg­tisztább üzlet, melyeket meglátogattunk, csupán egyetlen szépséghibát fedez­tünk fel: a boltvezetónő kö­penyének színét nem tudtuk megállapítani, lehet, hogy fehér volt A Cserepes sori 94-es áru­déban annál nagyobb káosz fogadott bennünket. Az üz­let csatatérhez, vagy leltár utáni állapothoz hasonlított, pedig a szokásos hétköznapi életét élte ez az üzlet A sa­vanyúkáposzta az üzlet kö­zepén álló hordóban már megrohadt, kellemetlen búzt áraszt Az üzlet a raktár piszkos, óriási pókhálók lóg­nak mindenfelé. Nem sze­retnénk, ha hitelrontás mi­att szó érné lapunkat, de azért felhívjuk az üzletve­zető figyelmét: több egérfo­gót szerezzen be. A Pásztor utcai 72-es áru­da aránylag ideális képet mutat. Az üzletvezető nagy gondot fordít az áru raktá­rozására, az üzlet külsejére. A vezető és a vásárlók kéré­se csupán az, korábban kap­ják meg a kenyeret hiszen legtöbbször 12 órakor ér az üzletbe a friss kenyér. Érdekes lista a hiánycikkekről A rókusi üzleteket járva mindenhol azzal fogadtak bennünket: siettessük a hár­mas, a Puskás utcai fűszer­éruda megnyitását, ezt ugyanis hónapokkal ezelőtt egészségügyi szempontokat figyelembe véve lezárták, de a környék lakóinak igen messzire kell menni, míg üzletet találnak, s ezért sür­gős a dolog. A Damjanich utca 8 szám alatt a 87-es árudéban igen érdekes hi­ánycikket soroltak fel. Hi­ányzik: a fél, egy és kétde­cis kiszerelésű rum, pálinka, valamint az olcsó bor. Itt is és a 86-os, Tavasz utcai árudában is kifogásolják a péksütemény késői érkezé­sét. Látogatásunk alkalmá­val — kedden délelőtt — fél 10-kor érkezett meg e" fon­tos élelmezési cikk. • Szépek és büszkék is va­gyunk belvárosi üzleteink­re, melyek közül egyet, ket­tőt évenként kétszer, há­romszor átalakítanak, fel­újítanak. De a felsorolt kül­városi üzletek falai három­négy év óta nem láttak me­szelőt, az árudák, a raktárak ugyanolyan elhanyagoltak, mint néhány évvel ezelőtt. Az igaz, hogy külön gondot jelent az élelmiszerkiskeres­kedelmi vállalatnak ezen élelmiszerüzletek felújítása, korszerűsítése, hiszen leg­több magánházban van. Va­lahogyan azonban meg kel­lene találni a módját annak, hogy a mellékutcák üzletei is mutassák, 1960-at írunk. Horváth Lászlóné A szegedi járás termelőszövetkezeteiben 1959-ben átlag 31 forint 32 fillér részesedés jutott egy munkaegységre Beszámoló a járási tanács végrehajtó bizottságának üléséről r*iitnrlnknn délelőtt melőszövetkezetl lakossá- zalékban felújították és LiSUloriUhun ülést ?ának 8ZOcl41is és kultu- 250 kocasüldőt vásároltak; tartott a szegedi járási ta- rális ellátottságának szín- » nács végrehajtó bizottsága. vonala. A* eimuil evoen Ülésén megtárgyalta Pusz- , a lakosság, a termelőszövetkezetek gaz­taszer és Sövényháza köz- ^ szerve- da^gi épületeinek beruhá­ségi tanácsok végrehajtó ** tevékenységében közvetr összege mintegy negy bizottságának munkájáról, s ^nü^S!óan részt ve- és fél millió forint volb a járás termelőszövetkeze- l6nbl fa ^nácstego^n ke- Ezt saját erő hozzáadásával telnek 1959. évi zárszám- növelték szövetkezeteink, s adásáról szóló jelentést. 6"tul * erj^ test a többfajta beruházást való­A végrehajtó bizottság kó?ügye^ntfeéréb^ sítottak terven ,elüL megállapitotta, hogy Pusz- A termelőszövetkezetek járási szinten a hltelhea - rrr bizottsága munkájában lé- Ktróg megállapította, a erö hozzájárulás, nyeges fejlődés tapasztalha- hogy a s2övetkezetek a főbb ez az arány Igen jónak tó az 1958 évi tanácsvá- növényekben magasabb ter- mondható, lasztás óta. A végrehajtó „x^átlaaot értek el mint bizottság vezetésében tör- Sálk^óV ~ tént egészseges személyi ra.7trtk gyona 1959-ben 11 millió változás megszüntette a két 297 ezer 393 forinttal gya­község életében és munká- A növénytermelési tervet rapodott. Szépen alakult a jában jelentkező hiányossá- járási szinten szövetkeze- szövetkezeti tagok munka­gokat és megerősítette a ta- teink 120 százalékra tel- egységrészesedése is. Az nácsok tekintélyét. Altalá- JesítettéK Közülük W- j ^ ^^ 28,62 forint emelkedik a balástyal Mó- . ..... ra Ferenc 214, a kübek- Jutott egy egységre. Most 14 házi Sarló Kalapács 155, hónapos volt az év, s az a kiskundorozsmai Jó- ^ idő alatt teljesített zsef Attila 149, s a gyá­Iaréti Komszomol Tsz 135 százalékkal. ban igyekeznek megoldani a községi végrehajtó bizott­ságok az államigazgatási feladatokat, de még egyes kérdések megvalósításánál hiányosságok tapasztalha­tók. Például nem volt ki­munkaegységekre osztva a jövedelmet, egy egységre elégítő az elmúlt hetekben S2öVetkezeteink munkájá- 31.'32 J*"* **** a község mezőgazdasága nak általános jellemző vo- szinten. Legtöbbet a gyála­szocialista átszervezése ér- hogy az utóbbi két ^ Kamszomol Tsz osztott, dekében végzett tevékeny- évben a növénytermelésben 52)68 forintok ségüK igyekszenek a belterjes nö- . ..... «_• Pusztaszer és Sövényháza vényféleségek termelésére A végrehajtó bizottság községi tanácsokat és vég- Az állattenyésztési tervet határozatában utasította a SS? ÍSf, vtáT globálisan 121 százalékra mezőgazdasági osztály ve­hogy ' ' teljesítették a járás szövet- eetöjét, dolgozóit, a községi a helyi viszonyoknak kezetei. Közel 200 tenyész- tanácsokat, hogyan, miként megfelelően dolgozzanak szarvasmarhát kaptak az segítsék a járás termelőszö­kl több évre szóló gaz- államtól és saját erőből vé- vetkezetett, hogy az idén daságpolltikal Irányelve- sároltak 250-et Sertésállo- ls szép eredményeket érje­ket, mányukat mintegy • 60 szá- nek el. A terv elkészítésébe vonják be a községben levő szak­embereket, társadalmi szer­veket. Közösen állapítsák meg a termelési és értéke­sítési lehetőségeket, az álla­mi és helyi erőforrások fel­használásának lehetőségét A gazdaságpolitikai terv megva­lósításával érjék el, hogy tovább javuljon a község lakosságának, illetve ter­A kubai Míniszfertaoács megerősítette a szovjet—kubai egyezményt A kubai Minisztertanács telegyezményt, amelyet íeb­február 1-i ülésén megerrá írt ^ Mikojan sítette a szovjet—kubai aru­csereforgalmi fizetési és hi- és Fidei Castro. A szakember szükséglet felmérésénél a járási párt-végrehajtóbizottság és a járási tanács mezőgazda­sági osztályának megállapí­tása szerint az eredményes munka érdekében a járás új és területileg megnagyobbo­dott termelőszövetkezeteiben 22 mezőgazdászt és legalább 13 vezető könyvelő állami támogatással történő beállí­tására van szükség. Ezeknek a szakembereknek a beállí­tása jó ütemben, folyamato­san halad. NAPIRENDEN: Szélesebbre tárulnak a művelődés kapui Befefezés elölt a közös vagyon számbavétele az új termelőszövetkezeti községekben A z elmúlt téli hónapok ** eredményes felvilágosí­tó munkájának következté­ben újabb nyolc községgel szaporodott a szegedi járás­ban a termelőszövetkezeti falvak száma. A nagyüzemi mezőgazdaság útjára tértek többek között Algyő, Baks, Dóc, Gyálarét, Röszke, Rú­zsa, Sándorfalva és Tápé dolgozó parasztjai. Ezekben a községekben összesen 17 új mezőgazdasági termelő­szövetkezet alakult. Ezekkel együtt a termelőszövetkezeti gazdaságok száma a szegedi járás területén összesen 45. Az új termelőszövetkeze­tekben az alakuló közgyűlé­sek után azonnal hozzáfog­tak a közös gazdaság vagyo­nának számbavételéhez. E hét folyamán ez a munka is teljes mértékben befejező­dik. A legtöbb helyen már az új esztendei közös terme­lési tervek elkészítéséhez is hozzáfogtak. Ezt a munkát még hátráltatja az, hogy nem mindegyik űj szövetke­zeti gazdaság rendelkezik jólképzett szakemberekkel. Elsősorban könyvelőkből és mezőgazdászokból mutatko­zik hiány. A járási tanács mezőgazdasági osztálya azon­ban jó előre felismerte ezt a nehézséget, s a különböző Intézményeknél, vállalatok­nál széleskörű kutató mun­kába kezdett. Eddig mint­egy 15 agronómussal foly­tattak megbeszélést, akik valamennyien vállalták, hogy a nemes ügy érdeké­ben az új termelőszövetke­zeti falvakban vállalnak munkát. Ugyancsak intézke­dés történt már három szak­képzett könyveló beállításá­ról is. SOKSZOR és sokat gon­dolkoztak a népművelés szakemberei azon, hogy mi­ként lehetne elevenebb éle­tet varázsolni a sokszor üre­sen pangó üzemi, vállalati és szövetkezeti művelődési otthonokba, művelődési ter­mekbe. Az üzem és a mun­kások lakóhelye gyakran igen messze esik egymás­tól, s ezért egy-egy kollek­tíva kis százalékának volt csupán alkalma arra, hogy ezt a művelődési és szórako­zási lehetőséget rendszere­sen kihasználja. Ezek a mű. velődési otthonok, vagy mű­velődési termek azonban ki­zárólag az üzemek vagy vál­lalatok, szövetkezetek dolgo­zói előtt álltak nyitva. Kí­vülállónak eszébe sem ju­tott, hogy esetleg ő is élhet­ne azokkal a művelődési le­hetőségekkel, amelyeket egy­egy ilyen, aránylag jól fel­szerelt művelődési otthon, vagy terem nyújt. S az üze­mek, vállalatok is olyfor­mán voltak ezzel, hogy sa­ját munkásaiknak rendezték be ezeket. Ma is olvasható például a Postások Művelő­dési Otthonának műsortájé­koztatóján, hogy a televíziós előadásokat kizárólag postá­sok és hozzátartozóik látó­gathatják. Ennek a káros és ésszerűt­len helyzetnek vetett véget a Minisztertanács, amikor rendeletben erősítette meg a SZOT egyik korábbi hatá­rozatát, miszerint a vállalati, szövetkezeti és üzemi műve­lődési otthonokat a környék lakossága előtt is meg kell nyitni, amennyiben erre le­hetőség van. Az üzemek zárt területén lévő művelődési termek esetében nehezen al­kalmazható rendelet ez, sőt ezekre ki sem terjed. De szükséges, hogy a szakszer­vezetek művelődési otthonai egyenjogú látogatókként fo­gadják a lakosságot vala­mennyi rendezvényükön, s hasonlóképpen az üzemek­től elszigetelt helyzetű vál­lalati és üzemi művelődési otthonok, gazdagabban fel­szerelt művelődési termek is, ahol mód van klubéletre, rendszeres programra, kö­zös művelődésre és szórako­zásra. EZZEL a rendelettel sze­lesebbre tárulnak a művelő­dés kapui és minden bi­zonnyal megsokasodnak a művelődési otthonok látoga­tói is. S. h

Next

/
Oldalképek
Tartalom