Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 14. szám

6 Vasárnap, 1960. Január 11. Nyolc lány meg a sárkány "SáuÍM Jkíí nooeíláoliötele F

iatal prózaíró első no- ges tulajdonsága, mely remtő erejének jelentőségét vellaskötete jelent amennyire erény, annyira hi- az irodalomban nem lehet meg a karácsonyi , ... könyvpiacon a Tiszatáj Kis- ba te' ^^ a elvitatni. Van azonban kü könyvtár 1959. évi sorozatá- téma elmélyült> hatásos kl- lönbség a drámaiság és a nak hatodik köteteként A ^ntokozásában, annyira el is tragikum között A ml élekötet Írásai több szempont- Vakithatja 112 írónak a val6" tünk nem "űkölködik drá ból örvendetesek akkor is, 8ágot kutató Bárdos" mai, fésülten ellentétes sziha a kritikus olvasó meg- Vf™í*T tuációkban' ha a 8zi" . „ glkum- °,ykor a tragikomi- tuációk nem is fejlődnek csupán az egyes kum iránt. A társadalmi va- drámaiból tragikussá, hanem írások erényeit hanem az lóság fejl6dése azonban egy. feloldódnak, -happy-and-del eddigi novellákból kibonta- „ lnkább feloldja a tórsa. végz6dnek; Bárdos egy ^ kozó írói világkép korlá- dalomban nemrég bőven te- ben kísérli meg az ilyen szi,'ait is- nyészett tragikus ellentmon- tuéció irodalmi ábrázolását Bárdos a novella műfajá- dásokat, felszámolj a tragi- a "Kakas* című írásában, ban máris eredményeket fel- kus helyzeteket, illetőleg Véleményem szerint sokkal mutató gyakorlatra tett szert, megszünteti azok tipikus jel- többet kellene a ma ilyen Szerkesztése biztos kézre legét egyedivé teszi őket jelenségeinek feldolgozásávall akkor ls, ha olyan egy- Sok -önmagában tragikus* val kísérleteznie. A kötet szálúan oldja meg témáját jelenséget tesz e társadalmi egyetlen nagyon elhibázott mint az -Egyszerű történet— fejlődés humorossá, vagy a írásának, az -Emberszabású nek a lezajlott történelmi tragikomikusságán túlmenő- gondok* tévedésének kulcsa folyamatot követő cselek- en ellenszenvessé. Ez utóbbi is abban keresendő, hogy ménysorozata egybeszerkesz- jelenség érteti meg az olva- Bárdos nem találta meg kötésénél, s akkor is, mikor a sóva] ^ „A svábbogár egy runk e drámai kérdésében a -Svábbogár egy napjá-ban napja* című szatirikus írást legalább irodalmi megoldást elsősorban a tudatban le- A gyökértelen kispolgár szel- — mai irodalmunk általános zajló, bonyolult szeszélyes leml> erköicsi, kulturális le- jelensége ez különben —, folyamatokat ábrázolja Szer- züllése egyedlen nézve tra- ezért kénytelen e nem jól kesztése jól poentlroz, stílű- gikuSj szánalmat keltő jelen- hangzó lírizálással egy tőle sa a magyar urbánus iroda- ség, de a lezüllésnek okai idegen, konkrét történelmi lom hagyományait folytatja, nem a mj társadalmunkban tartalom nélküli -humanizde tudatosan használ fel találhatók. A talmi csillogás, mus* oldaláról nyúlni az egészséges, frissítő népi íze- a gznobkodó nagyképűség atomveszély problémájához, ket is. örvendetes tulajdon- lehetőségei koptak el a lds- Ezért kénytelen a szerző a sága e stílusnak, hogy máris poigár számára, aki ma is virágok hatalmához forduljól alkalmazkodik a válasz- hordozza sajátos alkatának ni segélykérésért az emtartott témákhoz. írásai közül minden tulajdonságát, s ség hatalmának megrajzoa mér említett -Egyszerű ezért nem tud többé a kultu- lása helyett történet* használja inkábba ráltság látszatának divatos A fiatal írónak, Írói népi stíluselemeket István belépőjében közönség elé szemléletének szélesítése, rumondatai -jól ülnek*, az lépnl Bárdog jól lsmeri fel galmasabbá — a kritikai reaéregVeszter bácsi jellemzése e j de lizmusból hozott hagyomáa stílus eszközeivel ls for- , a nyok felülvizsgálására — témáit jellemzés. A fő hős el- itt is a tragikum ^ van,BZÜkség hogy be_ meséiésszerű monológja az tragikomikusságának felgon- válthassa az indulása alapegész elbeszélés, s ez látszó- gyölítésével jut eL lag oldott, elsőszemélyes próza néhol ritmusos prózává , .... , hevül fel. A magyar hangsú- £unkciojanak' lyos verselés ütemegységei • csendülnek fel a párttitkárj tragikum ján hozzá fűzött irodalmi ket reményefeszül tségteSzabolcsl Gábor LÖDI FERttNC: Egyféle rímek egy ,1körömhegyezóre,l őseit bár kiásta érte, nem tartozott a nemzetségbe, s nem is volt semmi érdemére, hogy oroszlánnak tűnjék véle. Macska volt csak és macska vére borotván táncos — új igére, s aként is, mintha talpa égne, rohant oroszlánt látni végre. Szegény oroszlánt holtan érte, s mindenkit csúnyán messze késve beöltözött még feketébe, , vitán felüli révülésre. A körme, hű, a körmök fénye! — lihegte, sírta engedélyre, t a szélrózsát is mind letépte, hogy néki nyíljon hírverésre. Aznaptól fogva csak dicsérte, hogy mi a köröm hegyessége, s addig centizte hegybe', végbe', míg sajátját is nőni vélte. Az volt ám csak a révek réve; és jó forintok csendülése, hacsak a macska egerészve rámutatott egy egerére. • S igy újat írt szent körmesége: "Az oroszlán és körme vége*. Szegény oroszlán, hogyha élne, rúgna egyet az ülepébe. SALAMON LÁSZLÓ: PARÖCZAI GERGELY: V A R1L A K. Latod kedves, már megint idejöttem, Mert mindig idejárok ki a partra, ahol egy este megcsókoltalak, ha hiányod súlya majdnem szétfeszít. S az áramló vízen, a hömpölygő Tiszán, mint nagy tutajokat leúsztatom a szívem terheit. ... és várlak... Várlak pedig tudom, hogy nem jössz. De hidd el — jó így áltatni magam. A víztükröt nézem, amint a fény ladikja könnyű karokkal evez hangtalan. A víztükröt — és egyszer mintha már elmosódna eltűnne a tág látóhatár: s a gyűrűs tükör minden fodra, minden cinkos fodra téged mutat, amint otthon hozzám készülsz s igazgatod ruhád, hajadat. Es már jössz, hogy újra átöleljél. Rám fonod két karod. — Amikor... a képzelet Ariadne-fonalát elvágja egy vad sirály-sikoly. keserű kifakadásaiban. »Ne--"' vetett. Hosszan, keserűen. —1||| Agyúja van? — kérdezte az-X tán, hát gépfegyvere: Mertlllj ide ez kell. Meg repülőgép.;."] Az egész ország forrong. Se|||| rendőr, se katona, se úris-1,] ten*. Tagolhatók ezek a soAZ OKOR Th. Kacorri elbeszélése Amikor Dhosi de Kote külföldről hazaérke- sába. Kote elkísérte őket a falu határáig. Nagy <5ImandóM íijra Elmondom újra azt, amit elmondottak ezerszer: nem szolgaságra született s nem bánatra az ember. Ki házat épít, földet túr, azé legyen, mi éltet: a fedél, kenyér, az öröm t szépsége minden szépnek. Ki nem ezt vallja most, mikor ordasok állnak lesben, felőlem lángész is lehet, nincs okom, hogy szeressem. S álnok embernek nézem azt, ki sandán visszavágyja a kort, mikor az úri vad fogát húsunkba vágta. Ezért, ezért mondom újra, mit elmondtam ezerszer: hogy aki épít és teremt, csak az az igaz ember. FÜSSY LÁSZLÓ: AuUép iákasÁtiól A régi, kedves téglaosztó Gyurka Dubecz szaktárs lett, s dörmög, mint a [medve; Művész a fában, s azt is széjjel osztja, Ha sor kerül rá, s hamar fogy türelme... Kemény fiú! De más baj nincs is semmi; Még vígan száll a forgács a kezéről Jár boltról-boltra, kiszépíti mindet, S a tisztes útról soha le nem térül. A vidám, huncut asztaloslegényböl. Kit facérságból a két tornyunk mellett Dobált bizony a sors komédiája: Az öreg Mester derékul kitellett. Hogy köszvény csípi? — Borral önti, s jól [van! Szív is papolt már? Füst nem bántja réIgen! Gyurit, Lacit a két fiát faragja. Mint két szál deszkát, s tart ja hü kezében.* 2is :•:=:•:=:•: =a kodott, megrázta vastag fejét és jobb lábát előre nyújtva az udvarba lépett. Jó jel. A megérkezés kedvező körülmények kőzött történt Másnap Kote az ökör homlokára egy amulettet tett, nehogy megrontsák. Majd elvezette Fehért az itatóvályúhoz. Kote kannával a kezében úgy lépdelt a fiatal ökör előtt, mintha maga is fia* tol lány lenne. A szederiánál találkoztak Savéval. A parasztok és főleg a parasztasszonyok féltek találkozni ezzel az asszonnyal. Az a hír rok 3-as, 2-es és 4-es hang-™ keservesen dolgoznia Seresben, ahol súlyú ütemekre. zett 10 tallért hozott magával. 10 évig kellett kedve lett volna velük tartani, de lábai nem [á„r4a nIí.la' ,Va", keservesen dolgoznia Seresben, ahol még bírták a hosszú utat. A búcsúzásnál lelkükre "^öp^tt. K üemeSfnür érintlite a Salába: is megizzadtak nyáron a munkában"'hogy kötötte: vevaJ val& találkozás, de mindent megtett, „ll e kis vagyont megtakaríthassa*Éppen ezért jol — Vegyetek egy fiatal, munkabíró ökröt, . „i-pHilto n hait z a gazdag zenéjű pró-... jsmerte a pénz értékét, melyet fillérenként sze- hogy hosszú ideig szolgáljon, de vigyázzatok, nogy elKerLUje a üaju za lehet a fiatal Bár-im dett össze, megvonva magától a legszükségeseb- nehogy a közvetítők becsapjanak benneteket, c„a.7 hpfpnát otthon tartották az ökröt dos Pálnak nyelvi|||| beket is. ha nem vigyáztok, nagyon ráfizethettek. Lyeaz. "clc,lFüvet szedtek neki a réten ideálja, mert más novellák-;.; A , X„LL Dhosi és felesége többször körüljárták a vá- és este a vályúját darált lencsével töltötték írt, jól megnézték az állatokat, végül is meg- meg_ Az altot meghízot egy fordulópontját jelentő^ országból, nagy lakomát csapott és" rövid idő á.lltak .egy febér .s.z5rű' csavart. szarVÚJiata} ragyogott a szőre. E lueaijB, meiv ..ma . ' „„.j. amiknr „untért unosl es 'elese8e tODDSzor KoruijanaK a va- és este a vályúját darált lencsével töltötték ban is a cselekmény egy- A legiODD paraSZt, ""'YY VI idea" sért. jól megnézték az állatokat, végül is meg. meg. Az állat meghízott, még erősebb lett, csak egy fordulópontját jelentő^ országból, nagy lakomát csapott és* rövid !dő ^ ^aídfn^ Tav^dev^pa^í Ugí ragyogott 8 szőre" , M t „ ,. , . „,] „la,, pinararoita meetakarítntt hn«7ú év-Wen okor elött- Tulajdonosa egy devolli paiaszi. A megmaradt penzzel átrendeztek a házat cselekmények leíráséban a alatt^elpazarolta volt Anyjuk intelmeinek megfelelően nem Kicserélték a tetőt is. Dhosi együtt dolgozott nyelv ritmusos beszéddé vá- . át gyüjtott pén:tót De Dho« n«n •ebWl a faj- akartak közvetítőkkel szóba állni. Alaposan a kómüvesekkel. ezzel is kevesebb lett a kilik nála. Különösen erősen ,, ^ J újra ta akarS ren^ hírét és a ^S^vott LTLS" sűrö "erös^vM Ez " mUnka nem tCtt ki tÖbbet 2 taUér' jelentkezett ez a tulajdonság maradék pénzből valami hasznosat akart venni. Példány volt rövid nyakkal, sűrű, erős vál- nák a kötetben nem szereplő" Miután az üdvözlésére egybegyűlt barátai és lbkkaI es magas farral" J x u , „ Nehf"y banap mulvaDhosiujraelhatározto, a KoieiDen nem szeie^io eltávoztok eevedül maradt a tűzhely — Nézzék csak meg kedvükre és ha szán- hogy külföldre megy. Mikor búcsút vett ovéi-Malvinka varrónő a régil „^tt knyjával Lte^al és leleségével Nas- dékukban áll, ne habozzanak megvenni. Én is tői a szilfa mellett, utoljára meg figyelmeztette világból* című novella egy--'" teval ' ' csak azért adom el, mert pénzszűkében vagyok őket: — Vigyázzatok Fehérre. Ha visszajövök, egy passzusában. |||| - ' Milyen rossz állapotban vagy, fiam — ~ mondta a paraszt. Ha egy jól betanított ök- veszünk még egy ökröt és akkor ta is fejezem A kötet tematikáia eléeX mondta neki anyja, miközben szeretettel simo- röt akarnak, vegyek meg, nagyon meg lesznek a vándorlást, a - 1í« l^nforrLalom" Syermekénlk hosszú, fekete haját. Naste elégedve vele. Fölösleges 1 gazdag. Az ellenforradalom ezalatt távolabb állt tőlük, tekintete elkerülte - Hány éves? . A] . f , , a (Egyszerű történet, Vízió, Po-I I férjéét, mert anyósa jelenlétében valami szé- _ Három és fél. Éppen annyi idős, amennyi ideiénir volttá alndi.l^hogv flátzol litikai okokből), az asszonyi'' ^érzete voU^ ^^ ^ ^ ^munkához kel, - lette hozzá a devoUi Pa- ff^^SSaS volt a munka. Fölösleges volt ezt. az asszonyok lelkére kötni. Bárhova mentek, bárhol voltak, kedves jószá.. von a munaa vittek neki. rek), a második világháború.'. _ ^ nekünk küllöldrűI fiam? £ darabja alkudoztak A gazda öt Eehé* együtt fogták ta a szomszédasszonyuk terhel alatt megrokkant em-|| _ Tíz arany t«lért _ felelte Dhosi és nem y arany tal- Maro okrevel. Felvaltva műveltek egymás foldberek (Kajla), a városba ma;.; kis büszkeséggel húzta elő erszényét, melyet lért kért, Dhosi és felesége négy és felet ígér- 'et- Bzege"y. asszonyoknak ebben az esztendoHrtnlő fiatalok (Nvolc lányllll a nyakába akasztva az Ingén belül viselt. tek, végül is megállapodtak négy és héromne- pen kissé könnyelbb lett a soruk Minden mezei fiatalok (NyoIc iany||| ^ ^^ ^ aran kat szeretettel gyed tallérban. Vasarnaponkent meg a sárkány), a mai csalá-:.: megalmogatta. kétszer-hátomszor a homlokához Amikor Dhosi megfogta az ökör szarvát, a " "usére ment menye ezalatt az ökröt dok életében előforduló hi-|||| erintette őket, majd átnyújtotta a menyének: gdevolli parasztnak könnyes lett a szeme. El *ote amikor owzejott a falubél. _ iJIII _ Mnttó m-0 t* is mert « szeren-"kellett, hűesúznia az. ő „Fehér"-jétől Ha nem asszonyokkal, mindig ugy irányítottá a beszélgetest, hogy az okorrol szó essék. élet gondjai (Csöndes embe-|| gár-értelmiségi cinikus, el- II csét hoz. adóra kellett volna a pénz, hogy elkerülje az e _ Ekkora összeget a két asszony még sohasem árverést, sohasem hozta volna a vásárra szere- , , x~ÍÓka .naP°~ ' j 11 xi.iTÉ.^ i nt • (Aeaó rfóf ewr\eí+r\4-+nlr merrlr X 1 kttál- cz ' t O ""o -Hl QZíCIUH, Cl UCliUJ tett jószágát. Kezet szorítottak, megkötötték az u '„ VA, q„1„1„,, _ • .. .. (Izietir o iTeKZr" nL* lomban látni? Szegény menyem is összeszedte het zot a novellakban, melyekll . , , 1 v, „ „ mi i, ' — Es mit fogsz ezzel a pénzzel éppen azzal, hogy a mi át-.... f,am? lenszenves figurája A sváb-^J látott éietéBen. bogár egy napja kapnak raj-|||, - Boldog az, aki ilyen vagyon birtokosa le- üzletet, a „Fehér" gazdát cserélt. Dhosi és fele- magát"egy "kicshTIüszen"eddto naevon kemé- mondta Kote a fiának. sége új kantárt vettek az ökörnek, melynek ™\eltótt d1g'o^fa g ^ ^ kezdeni, homlokreszén két vörös makk volt, mely ide- .... ,, „, ed a himbáiódott az ökör járásánál. Vettek még ..,Mlkí>r befeleztél< a mezei munkát, elhatérozmeneti korunk néha tragiko-|||| _ Ojjá akarom rendezni házunkat és még egy vakarót ls, majd visszatértek a kocsmába, !?*• h?.®^. az °kr?t a.,",áva! a havasi lege" mlkus jelenségeit ragadjákX gondolkodunk, hogy mit kezdjük a maradékkal, összeszedték holmijukat és tüstént hazaindul- J^" „i(#Vrgbaszelt!k ,az "gyet 8 "ordós' — A maradékból — szólt közbe Kote — ve- tak. "Ü^ fLÍ " ,^ Afx.r „ te aZa ö,kröt,x1 Kote már türelmetlenül várta őket. Amint 8 J*kér?, kototte' hogy viselíe meghallotta hangjukat, megállt a kapuban, jobb gonnlaT 695 ne ""egelje. kezében egy vízzel telt korsót tartott, a bal- Ősj szokás VOlt a faluban, hogy a szánban egy lapátot Kinyitotta a kapu szarnyait, tás befejezése után az maga elé tette a lapátot és így szólt a fiatalok- állatokat a havasi legelőre hajtották, mert az ineg'b'™ m11tkirtémnáeti' *zdnk *gy ökröt. Szegény menyem távolléted is idótallóak. kortörténetiX a]aU mindlg keményen dolgozott, ásóval a keIII zében, míg a többi paraszt barmaival végez „, v tette el a mezei munkát. Dhosinak és Nastean azonban a novellás-,,• n,k tetszettek Kote szavai és tüstént el is hadokumentumok. v1 kötetnek és Barda.|||| tároztaki hogy a JÖVŐ pénteki korcsai vásáron hoz: — Figyeljétek jól meg. melyik lábával fog alacsonyabban fekvő helyeken kiszáradt a fú eddig kialakult írói... vesznek egy igavonó ökröt. az állat az udvarba lépni! Ezzel a lábai elé és az állatoknak nem volt mit legelniök. A tél Csütörtök délután elindultok Korcsa váró- öntötte a kancsóban lévő vizet. Az ökör felágas- közepéig a hegyekben tartották a jószágot. Kote világának egy olyan lénye-WI