Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

Péntek, 1960. január 15. 4 Mit olvashatunk a Tiszatáj Kiskönyvtár idei sorozatában ? A vidéki irodalomban — az eddigi eredmények alapján — jóformán egyedül Csongrád megye dicsekedhetik el azzal, hogy egy életképes folyóirat, a nyolcezer példányban megjelent Tiszatáj köré tömöritette a megye íróit és ennek rendszeres megjelentetése mellett Igen gazdag irodalmi termést produkált kötetekben is. Ismeretes, hogy a Tiszatáj Kiskönyvtár sorozatában hét önálló kötet jelent meg, teljes mértékben a megyei anyagi és szellemi erőkre támaszkodva. Különösen megkapó volt ebben a kezdeményezésben, hogy az írók és olvasók összefogásónak jegyében realizálódott. A sorozatot körülbelül háromezren jegyezték eló, s így az állam anyagi támogatásának igénybevétele nélkül jutottak el a könyvek az olvasókhoz, együttesen 27 ezer példányban. Egyformán sikere volt Kárász József kisregényének, Andrássy Lajos és Lődi Ferenc verseskötetének, Dér Endre, Bárdos Pál és Tóth Béla szépprózai gyűjteményének. Ezek a könyvek a megjelenés után hamarosan elfogyták, néhányból van még csupán 100—150 példány a könyvesboltokban. A kezdeményezés múlt évi sikere arra ösztönözte a Tiszatáj köré csoportosult Csongrád megyei írókat, hogy a népszerű sorozatot idén újabb kötetekkel folytassák. 1960-ra 6—0 könyv kiadását tervezi a szerkesztő bizottság. Ezek egy része már elkészült és a nyomdában van, s a többi kötet folyamatos megjelentetése is biztosított Mai írók müveiből ' Februárban jelenik meg a sorozat idei első könyve, MMBItlHWtMHIMinilllllllilUMMINIilBI*IIIUIU mintegy 240 oldal terjede- megyében, közelebbről Sze!e1!^4iJ,bben/Í'CJÓ' íánOS geden rendezik meg, közrenovelláiból adnak közre .... „ , ... ' Megtalált út címmel. Külö- adják öná110 kotetben a Mlk~ nös értéket kölcsönöz a kö- szegedi tartózkodására tetnek, hogy témájuk a mun- és munkásságára vonatkozó kássors múltbeli élményei- heiyi dokumentumokat Nőből és a mai életből fakad- .. .. . - ,. , nak. Az írásokat találó jel- csády Jozsef ^dolgozásában, lemábrázolás, friss, életerős A sorozat egyik legnépszestílus és céltudatos eszmeiség rűbb kötete bizonyára a emeli jelentős irodalmi nemrégen felfedezett, megtarangra. Iáit Móra-aforizmák gyűjteUgyancsak februárban vár- . . . . . .. ható a második kötet, Hor- ménye lesz> melyeket Ma" vdth Sándor Artyeki emlék dácsV László gondozásában című kisregényének megje- kapnak kézhez az olvasók, lenése. E könyv története a Ez utóbbiból 10 ezer példány Szovjetunióban játszódik, s tí&áiiSát tervezik, a magyar hadifoglyok és a szovjet pionyírok barátkozó- x1960 második íelére várha" sáról szól. Az író hitelesen W Papp els6 verses" mutatja be embersorsokon, kötetének megjelentetése és hogy egy fejlett gyerekkö- a Fenikel Judit> ületve zösség milyen eszmei hatás- Csepi J6zsef ugyancsak első önálló novellagyűjteményének kiadása. sal lehet a felnőttek kollektívájára. Különösen nagy népszerűséget jósolunk e kötetnek a fiatal olvasók körében. Szebb kivitelesésben A Tiszatáj Kiskönyvtár Szabolcsi Gábor irodalom- szerkesztősége — mint az elelméletl tanulmányai képe- múlt évben — a kiadványzik majd a sorozat harmadik sorozat saját erőből történő könyvét Ebben az irodalmi megjelentetése érdekében isnépiesség, az irodalmi mo- mét gyűjt a sorozatra előfidernizmus és a szocialista zetéseket könyvtáraktól, üzerealIzmus problematikájának mektől, intézményektől épp izgalmas fejtegetése kap he- "SF. mint egyéni érdeklőlyet dőktőL Ugyanakkor lehető.... ség nyílik a példányonkénti Irodalmi vásárlásra is. hagyományok ápolása Mint újdonság, a sikeres tavalyi sorozat folytatásával A továbbiakban a mai írók kapcsolatban feltétlenül erőműveinek megjelentetése ütésre méltó, hogy szebb formellett gondot fordítanak az mában, a Modern Könyvtárirodalmi hagyományok ápo- hoz hasonló alakban jelenlására ls. A Mikszáth-évfor- nek meg az idei új könyvek dulóra, melynek nagyszabá- a Szegedi Nyomda Vállalat bú ünnepségeit Csongrád kivitelezésében. luinwiBiMiiwiaiuiiitiMiiiHKUiHUiMMiijuturaMvtMiitMntiiiHMiHiii Hiaintiimmoiut! [ AZ UTCASARKON — De sok nehéz ember van miköztünk, szomszéd. — Mér"? Mi a baj? — Baj éppen nincsen, csak egyik-másik úgy megkéreti magát, mint egy nagylány. — Ki volt az, no ? — A Cüicze Tóni házsártoskodott. Azt mondja, hogy 6 nem tudja, nem érti ezt az egészet. — Mit nem ért ezen? Eleget beszéltek már róla. Adja a butát! — Kérdeztem is tőle; Hallod-e, te tényleg olyan buta vagy. mint mutatod, vagy csak játszod a sült parasztot? — Erre aztán...7 — Alákaparta. E PARTSZERVEZETBEN — Így még nem jártami — 71? — Elmegyek az egyik »nehéz« gazdához, kezdem mondani, hogy mi járatban, hogy s mint, magyarázgatom neki, hogy miért jár jobban, kik léptek már be, milyen kedvezményeket jelent a szövetkezet, egyszer aztán megállít. — 777 — Es már fújja is. Ottói nyolc kiló búza értéke a földjáradék, négy év alatt fizetik ki a szerszámokat, gépeket, gazdasági felszerelést; két év alatt az állatokat... Az évi kőtelező munkaegység — amint a közgyűlés határoz — lehet 120, 150, 200... A közös alapra a jószágok és szerszámok értékének negyedrésze, aki ilyet nem ad be, annak 150—200 forint holdanként, ahogy a közgyűlés akarja... Kérdezem aztán tőle, mit szólna hozzá. — Nem írta alá, mi? •— Nem. — Jól rászedett... — A csudát! Csak tréfált. Mikor már lyukat beszéltünk egymás hasába', akkor bökte ki, hogy 6 már utána van. | A TANÁCSHÁZÁN — Mondja már az elvtárs, én velem mi lesz? — Belépett? <— Be hát, de én hetven éves öregember vagyok, dolgozni már nemigen tudok, egy kis nyugdíjam van, abból élek jobbára. — A felesége is benn van? Az asszony, az nincs. Az én nevemen van a föld... — Az nem tesz semmit. Akkor úgy kell csinálni, hogy a felesége lépjen be, maga meg legyen pártoló tag. — Ez aztán mit tenne? •— Azt, hogy magának megmarad a nyugdija, bácsikám, ha tud, dolgozhat is, az asszony meg rendes tagja lesz a szövetkezetnek. — Igazán nem tudtuk, hogy milyen formán kellene, de ez jó, nagyon jó. Már megbocsásson, hogy... — Semmi köszönnivaló... | AZ ÜJ IRODÁBAN <— Egy ember most már mindig legyen itt, mert jönnek ám a tagok állandóan! PÁSZTOR FERENC ? — Helyes. Figyelmeztetlek, hogy vége a barátságnak, ha locsogó leszel. — Miért lennék? Egyszer megfogaaiuk, hogy senkinek nem kötjük az orrára a mi dolgainkat Tartottak? 11. — Dehogy jönnek rá ** rántotta fel a vállát Kalmár Zoli. — Ügyesen kell csinálni, aztán nem lesz semmi baj. De nem is megyünk már messzire, mert vissza* felé nagyon nehéz lesz ám. Bizony, visszafelé néhány perc alatt megizzadtak. Hiába lökték magukat, hiába feszült az izmuk, a ladik aüg haladt felfelé a sebes sodrású folyóban. Komolyan megijedt a kis Kalmár, összeszedte minden erejét, hogy U ne fogjon rajta a folyó. Nem ment. — Fogd a csáklyát — vezényelt Kalmár és kiugrott a partra. — Add ide a láncot — kiáltott Gazdikra, s Majd húzom, te meg csáklyázz. Gyerünk! Nem volt valami regényes szórakozás. Néhol bokáig süllyedt a partmenti iszapba, néhol olyan nehéz volt m csónak, mert a sekély vízben nem tudott eléggé fennmaradni. Csapzott lett a haja, már vizes volt rajta az ing is, de az út felét sem tették meg. Hirtelen földbegyökeredzett a Iába. Guttyán feküdt a bokrok között a fűben. Egykedvűen nézett a fiúkra, tekintetében még annyi érdeklődés sem volt, hogy fogadta volna a fiúk köszönését. Kényelmes mozdulattal zárta be táskáját, papírlapokat gyúrt a zsebébe, aztán felállt, szótlanul nézett a meglepődött fiúkra. — Hát nem utaztál el, Pista bátyám? m, szaladt lei EoU száján önkéntelenül. — Vissza is jöttem — felelte Guttyán. Hát, ti? Honnan szereztétek ezt a ladikot? És miért húzzátok? Nincs evező? — Zoli megszégyenülten sütötte le a fejét. ma A bolond fejemmel elkötöttem, most meg nem Wrom visszavinni. — Törököt fogtál, és most nem enged nevette el magát a férfi és hirtelen mozdulattal megragadta ő is a láncot. Nem is telt el hosszú idő, s a 'adik ott ringott • kis móló mellett. Guttyán szívesen üldögélt még egy ideig a Rába-parton, szívesen hallgatta Zolit, aki részletesen elmesélte, milyen mulatságban lesz része a szerdai hadijátékon. — Ez nem rossz — állapította meg Guttyán és kotorászni kezdett a zsebében. — Te, Jani — fordult Gazdik felé. — Nem lenne kedved nlugrini a kocsmába? Megkérlek, hozz nekem egy doboz cigarettát. — No, Idesüss, Zolikám! — szólalt meg Guttyán kis idő után. — Nagyon komoly dolgot mondok neked. De mindenekelőtt add a szavadat, hogy -gy szót sem szólsz, egy szót sem, senkinek. — Szavamra, senkinek — felsite Kalmár. A városi tanács végrehajtó bizottsága felhívta mindazokat, akik a népszámlálási Összeírásból bármily ok miatt kimaradtak, hogy a tartózkodási helyük szerint Illetékes kerületi tanácsnál, utólagos összeírásuk végett. legkésőbb 1960. január 30-ig jelentkezzenek — Meg kell csináltatni a táblát is. Valami jó erós plibűi... — A csudát plébül! Most azért is fizessünk valami mesternek? Van nekünk asztalosunk, hadd legyen ez az első munkája. — Ugy van. Ez igaz. De valami takarosai sikerítsen, nehogy összebarmoljal — Nem ártana ezt a termet se egy kicsit kipofázni. Mindjárt jobb érzéssel lép be az ember, mintha így hagyjuk. | AZ UGARI DŰLŐBEN ] — Adjon isten.., — Magának is... — Dógozgatunk, dógozgatunk? — Nemcsak politikával él az ember... — Mivégre ezekkel a fákkal? — Kiszáradtak... M keU* dobni őket... — Értem én, értem, de e» már a közös dúló... — Csak az enyim ez a fa... — Az már nem... az már közös vagyon... «— Beszélhet nekem, amit akar, én még akkor megkaptam az engedélyt, amikor még mind kívül voltunk... — No, jó, én csak úgy mondom, mer* én úgy tudom, hogy fástul, tanyástul, istállóstul, szekerestül, mindenestül álltunk össze. Most mit szólnának a többiek, ha én meg elkezdeném bontani a jászolt, meg a nagy górét, vagy fölszántanám a lucernást? Biztos, hogy szólnának érte... — Azt gondolja, hogy hagyjam itt? — Nem gondolom én, de valakit csak meg kellene kérdezni... — De ezt a kettőt már csak nem ültethetem vissza. — Nem is arrúl van szó. Ugye olyat csak nem akar az ember csinálni, hogy esetlegesen magára haragítsa a többieket. <— Az lesz az, megkérdezem ... Simon István CfMtút ütnek No, nem kell sértödósnek lenni, pajtáskám. Figyelj ide. Nagyon kíváncsi vagyok, milyen leleményes vagy, mennyire fejlődött ki benned a megfigyelőképesség. — Mit kell csinálni? —- kapott a szón Zoli. <— Roppant egyszerű dolgot. Azt mondtad, szerdán mentek Dobosra, igaz? Nos, öreg. Nagyon nyisd ki a szemedet. Mindent figyelj meg alaposan. De mindent. A megfigyelés tulajdonképpen azon alapszik, hogy olyan jelenségeket, tárgyakat, objektumokat is észrevegyünk, amelyek mellett az átlagember elmegy, nem tulajdonit ezeknek a világon semmilyen jelentőséget. Teszem fel: mennyi ablak van a laktanya épületén. Ez csak hirtelen azért jutott eszembe, mert mondtad, hogy oda is mentek. Vagy például: hány ágy van egy szobában, milyen jármüvek vannak a laktanya udvarán. Erted? Ez izgalmas szórakozásnak Ígérkezik. Akár hiszed, akár nem, de én még ma is lerajzolom neked emlékezetből, hogy ezelőtt 10 évvel milyen volt a győri vasútállomás környékének képe. Pedig alaposan megváltozott azóta. No, persze, vázlatosan ... — Egyszerű — nevetett Zoli. __ Készítek skicceket, s később letisztázom. — Szó se lehet róla — intette le Guttyán. _ Teljesen emlékezetre vagy utalva, egyetlen ceruzavonást se tehetsz. — Ez valóban nagyon izgalmas dolog lehet. De milyen módon tudod megállapítani, hogy helyesen figyeltem meg a környezetet? — kételkedett tovább Zoli. — Azt bízd rám, ismerem a környéket, mint a tenyeremet. De most gyerünk. Káldival akarok beszélni. Te pedig ügyeskedjél, Zolikám. Nyitott szem, nyitott fül, csukott száj... Mire a fürgelábú Gazdik Jani megjött a cigarettával, Guttyán már a társaság körében volt, figyelmesen hallgatta, mit mesélnek az örökké fürge, tréfáskedvű. fiúl( Aztán Guttyán Káldi Petit ragadta karon és magával hívta. (Folyt, köv.) a tél szépségén — mondhatná bárki, aki tegnap délelőtt látta, hogy a Sztálin sétány törpe fenyőfáiról két-három ember hosszú rudakkal verdeste le a havat. Megkérdeztük a Kertészeti Vállalattól, hogy miért szükséges ez a sziszifuszinak látszó művelet, botokkal nekimenni a havas fenyőknek. "Nemcsak a kártevőktől, a hótól is félteni kell a város fenyőit, mert a rátelepült hó súlya alatt könnyen letörhetnek a gyenge ágak* — kaptuk a választ. Ez a fenyővédő gondoskodás mindenképpen becsülendő, de éppúgy félő, hogy az összevissza csapkodással még több ág letörik, mint esetleg a hó súlya alatt. AptáUUdeUsck 5 t n t S » f I H : Férfi télikabát pa! nofix béléssel, erő| sebb alakra női csL[ kóbunda eladó. Atitila u. 16. H lobbira. 1786 ;2 db hízott sertés, i 160—180 kg. eladó. — . Boszorkánysziget u. i 7. szám. X1795 a Bélyeggyűjteményt, s tömegbélyeget mse gas áron veszek. — é Bélyegkereskedés. ? Kelemen u. 4. Xl51? ? Szép hálószobabútor a barna sima ágybea téttel. háromajtós a szekrény, asztal. — r szék igényesnek elit adó. Attila u. 18. II. s jobbra. X1738 "3 db javított sonkag süldő 8C kg körül, a eladó. Dávid István, á Felsővárosi ff. 36. í sz.. 15-06 utca végén. 1733 Zongora Jutányos áron eladó. Cím: Rakovszky zongorahangoló, Jóslka u. 31. x Egy lő után Igás szánkó eladó. Újszeged, Bethlen u. 31. 1793 140 kg hízó eladó. Bakai Nándor utca 32. 1773 200 kg körüli húslellegű hízott sertés eladó. Kormányos u. 32/9. 1781 Egy ló után való golyőscsapágyas gumlakocsl eladó. Érdeklődni Ö6z utca II. X1784 160 kg-os príma hízott sertés eladó. — Paprika u. 28. 178S Eladó g db 90 kg jó hüssertés és kocák. Cserzy Mihály u. 17. szám. I \ H \ S Keresek Belvárosban vagy Újszegeden 3—4 szobás föbérletet nagy család részére. Cserében adok Kárász utcára erkélyes, parkettás szoba, konyhás, össz* komfortos társbérleti lakást, magas tér'téssel. ..Nagy család" jeligére kiadóba. 1787 Különbejáratú ürea szobát keresek, fürdőszoba, konyhahasználattal. eseUeg tásbérletl alapon. — ..Nyugalmas otthon'1 iellgére kiadóba. 1788 Kisebb üres szobát keres m-f£ános idős hölgy. Gál István, Munkácsy u. 9. címre. 1754 Albérleti szobát keres fiatal gyermektelen házaspár. „Sürgős" jeligére a kiadóba. 1779