Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-14 / 11. szám

3 Csütörtök, 1960. január 14. Téli élet a szegedi téglagyárakban Jelentős beruházások készülnek el tavaszra —• A hideg átmenetileg megakasztotta az építkezéseket A téli hónapok alatt költsége eléri a kétmillió napi 25 ezer téglát égetnek, természetesen nem folyik forintot. A Téglagyári Egyesülés termelés a szegedi és Sze- Csaknem két ég m miUió már régen felépítette volna ged környéki három tégla- forintos beruházással épül ? atal 'gényelt gyarban. Ez nem jelenti Szőregen egy téglaszárító. furdot (hiszen egyeduiezen azt, hogy a dolgozoknak Az ^ületet előregyartott a he^en "m5\*urdo. ,a nincs munkájuk. A Tégla- elemekböi a Téglagyári megyeben levő tegjagyarak gyári Egyesülés területén Egyesülés szakemberei épí- között), de mind a mai naaz egyik legnagyobb beru- tik- A főtartókat már elké- Pig nem tisztázott még a házás a város Il-s számú szítették, de a vékonyabb bánya élettartama. A várostelepén folyt az utóbbi vasbeton gerendákhoz, az rendezési terv ugyanis már úgynevezett lecekhez való ...... „ ^ hetekben. vasanyagot nem sikerült be- mo®t kijjebb szorította a teEgjmészt teljesen új felsze- szerezni. Ezért itt is megállt lepet. reléssel, szűrőpréssel ós két a munka ujabb eigondolás Van élet a szegedi tégla^hSuSA nSS szerint a már meglevő szer- gyárakban, mégha hull a — amint arról már hírt ad- kezeteket felépítik és ha ho es csikorog a fagy is. tunk — új bányát nyitnak nem is teljes kapacitással, Készülnek arra az időre, a repülőtér mögött. de amikor a meleg napsugár A présház falazása időben mihelyt ,chet> használatba hatására felenged a föld és veszik a megye legmoder- indulhat újra a munka, nebb téglaszárító-berendezését • mellett e) is készült, megásták a gépek elhelyezéséhez szükséges aknákat is, azonban alig foghattak a tető lefedésébe, amikor megérkezett Az építkezések a hideg, és így ezt a mun- minden telephelyen nagy kát abba kellett hagyniuk, erővel folynak a karbantartási munkák, hogy mire a Már csak két nap kellett nyerstégla-termelést meg levolna ahhoz, hogy a tetőt het kezdeni, a gépek teljefelrakják, s akkor a ge- sen használható állapotban pek beszerelése folyama- legyenek, tosan haladhatott volna. Szoregen legalabb egy hoA késedelem azért kellemet- nappal megelőzték a karlen, mert március utolsó he- bantartók az előírt tervet, tében a terv szerint meg Nem maradhat k} a be_ kell kezdem a gyártást az szárPo]óból di „^ uj pressel. Ugyancsak a terv tel hel ahoJ szennt, mar az első negyed- r " év folyamán 200 ezer téglát még ezekben a napokban kell adnia a megnyitandó is folyik a téglaégetés, új bányának. Itt a munká- Egészen március közepéig latok január 15-e után kezdődnének meg, ha az időjárás engedi. Még az ősz folyamán befejezték az új agyagbányával kapcsolatos töltés építését, melyhez tízezer köbméter földet mozgattak meg. A töltésen két vágányon csillesor közlekedik majd; At l-es számú telep építkezésének beruházási Üjabb francia városok hívták meg Hruscsovot Chateaubriant és ST- Martin-du-Tertre is csatlakozott a Hruscsovot meghívó francia városok hosszú sorához. Chateaubriatnban a községtanács a város volt ellenállóinak indítványára hozta meg határozatát. Napsugár néven ni tsz alakult Rúzsán Rúzsa ruki határrészén százaléka gyümölcsös — új tegnap, szerdán délután teö- szövetlcezetet alakított. A jezel 100 család 515 hold föld- lentős eseményen olyan dolgozo parasztok is reszt vetdel - amelynek mintegy 25 ^ akjk még egyénileg gazáálkodnak. Nálunk es as élet rendje ÓRIÁS TELESZKÓP A leningrádi optikai és mechanikai gyárban elkészült a Szovjetunió legnagyobb teleszkópja. A tükör átmérője 2600 milliméter. A távcsövet a Szovjet Tudományos Akadémia krimi asztrofizikai obszervatóriuma rendelte. A csillagok atmoszférájában végbemenő jelenségeknek, a világegyetem szerkezetének, a Holdnak és a bolygóknak a tanulmányozására használják majd. A teleszkóp fel van szerelve a korszerű automatika és telemechanika legújabb vívmányaival. Mozgó része 70 tonna súlyú, de gombnyomásra fordul. Jelenleg a végleges megmunkálás és az egyes részegységek precíz kiegyensúlyozása folyik. Az ünnepi alakuló közgyűlés a tsz-nek a »Napsugár* nevet adta. Elnökéül a híres gyümölcs- és szőlőtermelöt, Négyökrű Antal középparasztot választották. A megyei és a járási pártbizottság képviselői szeretettel köszöntötték az új szövetkezet tagjait. A községben régebben működő Kiss Imre és Haladás Tsz-ekbe is nagy számmal kérik felvételüket a dolgozó parasztok. Tegnap Rúzsán 64 parasztcsalád lépett a tsz-ekbe. K

emény munkára fogott hétköznapok sorjáztak egymás után, s múlásukkal egy-egy picit előbbre léptünk, gazdagabbak lettünk valamennyien, fizikai és szellemi dolgozók. Az óesztendő úgy kerül a magyarság jelenkori történetéről írott lapokra, mint a nagy cselekedetek korszakának egészséges, rendkívülit alkotó periódusa. Hiszen a múlt évben tovább javítottuk az életkörülményeket, kidolgoztuk a lakáskérdés végleges megoldásának módozatait, feljavítottuk az ipari termelést, az 1960 végére tervezett termelési mutatók teljesítésével, elindult a kisparcella, hogy nagy, termő táblákká formálódjon. S megjelöltük — a párt VII. kongresszusán — évekre a nemzet sorsát, jövőjét. E száraz tényeket közlő mondatok mögött embermilliók egybefogott, roppant nagy ereje feszült egy esztendőn keresztül. Öröm és bánat, siker és balsiker, nekibuzdulás és lankadás, szorgalom és jószándék, szakértelem és heroizmus gyúródott egybe: nagy hazai győzelemmé. Ha végignéz az ember a múltba homályosult napok egymásutánján, s megszemléli kis családi hajlékát, gyerekeit, asszonyát, — azt mondja: »nem volt hiábavaló*. S ha fürge tekintetével körülfutja szülővárosát, faluját, — újra csak megállapítja: »nem volt hiábavaló*. Vagy jön-megy az országban, látja a megújulás és gyarapodás száz, ezernyi vonását, újra csak megállapítja: >«nem volt hiábavaló*. E

z a természetes rendje, menete az életnek ott, ahol a vezetők és a nép akarata, célja azonos, mert a szocializmus szépen alakuló épületének elkészült szobáiban már ez a generáció lakhat. Tehát nemcsak a megszépülő jövő lelkesíti a ma emberét, hanem létének boldogulását szolgáló napi eredmények is. S mert ez a mában gyökerező hit és szorgalom nagy eredményeket sarjasztott a magyar ég alatt — őszinte örömmel és hálával tölt el mindannyiunkat. Ezt a hálát és örömöt fejezte ki pártunk Központi Bizottsága is 1960. január 12-i üléséről kiadott kommünikéjében "... a munkásosztálynak, a dolgozó parasztságnak, az értelmiségnek, a gazdasági vezetőknek és mindazoknak, akiknek az eredmények elérésében részük volt*. S mert a párt tanácsait, útmutatásait járta népünk az elmúlt esztendőkben, és ezek a tanácsok helyesnek bizonyultak, az ország és az egyén gyarapodását, az élet szépülését eredményezték — a jövőben is a párt útmutatásai szerint cselekszünk, dolgozunk. A

párt a kezdeményezések láttán azt javasolja most, hogy ebben az évben is szítsa fel a munkásosztály a múlt évhez hasonlóan a versenyt gyárakban, üzemrészekben, műhelyekben. Necsak egy időszakra, hanem egész évre. A versenyre való hajlam, sőt céltudatos hajlandóság munkásosztályunkból nem hiányzik. Válasza készen van: hajlandók vagyunk többet és jobbat adni hazánk, népünk javára. Inkább a vezetőkön, társadalmi szerveken van a sor, milyen célokért versenyezzen egy-egy üzem, műhely. Ezt a célt a vezetőknek, igazgatóknak, mérnököknek kell meghatározniok. Nem általában, hanem az iparág, az üzem, a műhely, s még igen sok körülmény pontos, tudományos ismeretében. Mit kíván ez az év iparunktól, munkásosztályunktól? Azt, hogy jobb, olcsóbb ipari terméket adjanak. Nemcsak a honi piac, nemcsak a "vásárló* igényli ezt, hanem a nemzetközi piacon iparunk jövőjeként merül fel e kérdés. A párt világos útmutatással szolgál e tekintetben is. A Központi Bizottság január 12-i üléséről szóló közleményben "felhívja a figyelmet arra, hogy a lendületesen megindult termelőmunka során küzdjek le a lezárt munkaévben tapasztalt bizonyos hiányosságokat: a felesleges létszámemelést, a beruházások szétforgácsolását, a káros „menynyiségi" szemléletet. A gazdaságosság szempontjainak következetes érvényesítése gzt kívánja, hogy mennyiségi tervtúlteljesítésre csak olyan területeken törekedjenek, ahol ehhez a termelési kapacitás, az anyag, az energia rendelkezésre áll, az értékesítés biztosított és az ország nemzetközi fizetési mérlegét javítja*. N

incs kétség aziránt, hogy ebben az évben felújul a verseny Szeged üzemeiben is. Az is biztosra vehető, hogy a mi üzemeinkben is létrejönnek a szocialista brigádok, s ezek tagjai a munka kiváló hőseiként városunk, társadalmunk tiszteletre méltó emberei lesznek. Ök nemcsak a termelés elsői, hanem a magasabbrendú életDolgozó parasztok kérdéseire válaszolunk Hogyan alakul az öregek élete a tsz-ekben A SZÖVETKEZETBEN, a 65. életévet betöltött férfiak vagy 60. életévet betöltött nők rendszeres nyugdíjat kapnak. Azok, akik jelenleg tagjai valamelyik termelőszövetkezetnek, vagy 1960. december 31-ig belépnek, 10 nyugdíjév alapján kaphatnak nyugdíjat, ha teljesítették az előírt munkaegységeket, s rendszeresen fizették a havi 27 forint nyugdíjjárulékukat. Az öregségi nyugdíj összege 315 forint. Ha teljesen munkaképtelen az idős tsz-tag, úgynevezett gondozási pótlékot is kap. A pótlékkal emelt törzsnyugdíj havi 450 forint. 1954. január 1 óta minden elismerhető év után 1 százalékos nyugdíjkiegészítés jár az öregségi és rokkantsági nyugdíjhoz. özvegyi nyugdíjként a meghalt férj öregségi nyugdíjának fele jár. AZ OLYAN IDŐS parasztemberek. akik a szövetkezetben már nem tudják megszerezni a nyugdíjjogosultságot, szintén segítséget kannak a nagy családtól, a szövetkezettől A bevitt föld után — akár tudnak a közös gazdaságban dolgozni, akár nem — nekik is jár a földjáradék. A termelőszövetkezeti rendes tagot, pártoló tagot és nyugdíjképes rendes tagot ugyanis a közös használatba adott saját földje után földjáradék illeti meg. Ennek mértéke a bevitt saját föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után 5—10 kiló búza állami felvásárlási áron számított forintértéke. A kataszteri tiszta jövedelem 16 aranykoronán felüli értékét azonban — kivéve a termő szőlőt és gyümölcsöst — nem szabad figyelembe venni. Helyes, ha azok az idős vagy csökkent munkaképességű tagok, akiknek megélhetésük jórészt a földjáradéktól függ, az 5—10 kilós értékhatárok között másokhoz képest magasabb földjáradékot kapnak. Kenyérgabona fejadagjukat természetben adják ki nekik. Kapnak háztáji gazdaságot. Több tsz-ben a KISZ-szervezet, a tsz fiatalsága társadalmi munkában műveli meg háztáji gazdaságukat. A szövetkezetek kötelesek szociáliskulturális alaoot létesíteni, ebből segélyerik az idős tsztagságot. A kübekhári Sarló Kalapács Tsz például baromfiukat, libát, kacsái ad felnevelésre az idős tsz-tagoknak, s ebből jelentősen részesednek az állatgondozó idős tsz-tagok. TÁRSADALMUNK nem engedi, hogy egy munkásélet után a munkából kiöregedett falusi öregek "kegyelemkenyérre* szoruljanak. Ennek méltó megnyilvánulása pártunk Központi Bizottságának 1959. október 22-i határozata, amely szerint »a nyugdíjra nem jogosult idős, munkaképtelen dolgozó parasztok termelőszövetkezetbe való belépését meg kell könnyíteni. Ezért rájuk nem kell alkalmazni "a kötelező munkaegységminimum*-ra vonatkozó előírásokat. Ezen túl: amely termelőszövetkezet állami tartalékföldet használ, ki kell számítani ennek a földjáradékát s ezt az összeget a szociális alap növelésére kell fordítani az erre rászoruló idős szövetkezeti tagok támogatása céljából. Végül a föld nélküli, vagy csekély földdel rendelkező. 65 éven felüli nőknek, vagy a 70 éven felüli férfiaknak, akiknek eltartásra kötelezhető hozzátartozójuk nincs, az állam a termelőszövetkezeti nvugdíjalap terhére havi 200 forint támogatást biztosítson.* E határozat nyomán rövidesen kormányrendelet jelenik meg. amelv törvényileg biztosítja az idős parasztok megélhetését szemlélet és erkölcs hordozói sorába nőnek, mivel ők tesznek legtöbbet azért, hogy minden lakásban szépüljön, gazdagodjon a családok élete. A fölgyorsuló idő számos nagy és sok apró jelel között a legörvendetesebb, hogy mezőgazdaságunk nagyobbik fele már azon az úton jár, amely alkalmas gazdagodó életigényeink kielégítésére. "A Központi Bizottság üdvözli a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésében elért újabb eredményeket. Szerte az országban november közepétől ez év január 11-ig 149 ezer dolgozó paraszt választotta a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját. A szövetkezetek földterülete 848 ezer katasztrális holddal, ezen belül 697 ezer katasztrális hold szántófölddel gyarapodott. Az új termelőszövetkezeti községek és városok száma 457. Ezzel a termelőszövetkezeti falvak és városok száma január 11-ig 1821-re emelkedett. Az állami gazdaságokkal együtt, az ország összes szántóterületének ma már 57,5 százaléka szocialista társadalmi tulajdont képez*. E

higgadt hangú megállapítás, talán legtöbbet mondja közelmúlt másfél évtizedünkről. A magyar parasztság többsége megszabadult legnagyobb kínjától, a kisparcellától. Ez az országos méretű változás történelmünkben, hazánk felszabadulásán kívül, semmihez sem hasonlítható. A tegnap még maradinak ismert magyar paraszt ma már a nagyüzemi termelés gazdája. Szegeden is, a járásban is egyre-másra mondják föl a kisparcellák szűkös határait. Akik tegnap még néhány holdon kínozták magukat, családjukat, ma, vagy holnap száz-, ezerholdas gazdaság tulajdonosai. így vált és így válik napjainkban a rossz álmú zsellérből, agyonhajszolt törpebirtokosból — szabad, egyenes tartású, büszke parasztember, aki nem három holdra, hanem egy egész nemzetre büszke S most, miután következik az új mezőgazdasági rend kialakításának gondja, s okos szervező-, tervezőmunkával az egész ország előtti felelősséggel maga a szövetkezeti parasztság alakítja, igazgatja a nagyüzemi mezőgazdaságot. E rendkívül bonyolult, szép, felemelő munkában, a munkásosztály, az értelmiség, állami és igazgatási szervek ezer irányú segítségét élvezi a szövetkezeti parasztság Pillanatnyi teendőnkben a legfontosabb: mezőgazdasági szakembereket adni a termel ^szövetkezeteknek. J

ókor jött a párt Központi Bizottsága ülésének közleménye. Legfontosabb dolgainkra irányította az ország figyelmét. Most újult erővel látunk munkához, üzemekben, kutatóintézetekben. s tavasszal a nagy gazdaságok földjein. A jelszó: többet és többet, mert 1960-ban valamivel jobban akarunk élni, mint 1959-ben. Nálunk ez is az élet rendje. Minden esztendőben valamivel jobban, szebben, boldogabban élni: ez a mi pártpolitikánk alapja. Ehhez megvan minden. Kiváló munkásosztályunk, többségében szövetkezeti parasztságunk, népünket támogató, dolgozni, alkotni kész értelmiségünk. Megvan fejlődő iparufik, jótermő földünk. Megvan népünk dolgos, teremtő kedve. S van eszménk, hitünk, életcélunk, reményünk: van forradalmi marxista—leninista pártunk. Nem vagyunk egyedül. Barátaink száma több mint milliárd. Nem vagyunk idegen érdekek törékeny kis játékszere A mi népünk nagy, szabad történelmét most írja, most csinálja, s ha erre gondolunk: érdemes csinálni. S1KLÚS JÁNOS