Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

Az atommag titkai „Az emberi elme sok cso- ?J??bb Meif "»Hénye zse- Atommagkutató Intézetben dálatos dolgot fedezett fel oeben hordta már, amikor működik. többít"?neZel.wenHe^ z,mezK észJ"eyette, bogy testén azon Az események hosszú so­STML'XSfeít&S: 8 ahol zsebében a rá- rából még két korszakaiké­szel feletti hatalmat.. » aiumso volt, igen nehezen tó felfedezést ragadunk ki. (Lenin) gyógyuló. gyulladásos seb keletkezett. Az esetet el- A neutron felfede­(IV.) Egy érdekes vélet- Pierre Curienek, aki zése után két évvel, len indította el azokat a ku- 8 sajat tcsten kezdte i934.be,, Frederic Joliot-Cu­taiásokat, amelyek az atom- unS- A SUgarZ? rádl-T rie és felesége, Iréné Curie mag fizikai tulajdonságai- kata?áJLa2^OSOk be,Yonffsf vizsgálataik közben megál­nak megismeréséhez, 'az g. ^^sügár^ Rótták, anya­atomenergia felszabadítása- Yl a T. L Yf^fff gok alfa sugárzás hatására nak megvalósításához vezet- N,ep senielt' maguk is hosszab-rövidebb tek. Becquerel francia fizi- PuKszt,tja az°nban ideig sugárzókká válnak. A kus azokat az ásványokat LiSf í, r^ilítAT mesterséges rádióaktivitás vizsgába, amelyek megvilá- TJTA T felfedezes felfedezése, amelyről egy kö oítóc lltán tónvf Knncótonolr erieKes gyógyítást esZKOZt vetkező írásunkban rászl iM ,1 Péntek, 1960. január 1. gítás után fényt bocsáíanak tehái a, vetkezö kunkban részlete­ki. A röntgensugarak felfe- M sebben beszámolunk, új fe­dezése után Becquerel azt Ségl^ólyftS? A remélte, hogy az ásványok rldium LrSetf rikk lett der" Oku.tat.asok szama elóbh említett fénykibocsá- előáü^i módiát azonb^ - 19J? °SZe" 8 német tása és a röntgensugárzás , „mod;ia, azonban és Strassmann urár közö t valam^en kapS! csak a Cune-hazaspár is- sugárzott be neutronokkal és tót ' alél Igen egysze?ű kl -Emberi nagyságukra eközben igen különös jelen­SÜSf jgfcUS"feme^ nére sem szabadalmaztatták SSSSS^SZ VfíS Iiictg 1U ienytvepezo ícmezre az eljárást, hanem minden ... ... , ' . tette a vizsgalando asvany ellenszolgáltatás nélkül az edd,g" Munkatarsuk, Ltsa kis darabjat, az ásványt emberiség rendelkezésére Meitner a keletkezett új napfénnyel megvilágította, bocsátották. atomok tüzetesebb vizsgála­majd az egesz kiserleti osz- Az atomkutatások olyan révén arra a meeállaní­szea Ittast megfelelő ideig rohamosan feilődtek. hoev megaiiapi sötét szekrénybe zárta. Ha még^fetos késsemT ^tott- most nem az ásvány röntgensugarakat het itt nyújtani 1914-ben az urán magja változott át bocsát ki, akkor ez a sugár- fedezi fel Rutherford a pozi- néhány részecske kisugáreá­zas a fekete papíron keresz- tív töltésű és az elektronnál sa révén hanem a neutro­tul is hat a lemezre, ame- maidnem kWP7PrwPr na- ' lyen előhívás után az ás- ^bTAörnJ'prlZT "ok hatására az uránatom vány alakjának megfelelő ben chadwick a töltés nél- magja kettétört, ket közel fekete foltnak kell megje- küli neutront Igy alakult egyenlő nagyságú darabra h^'az utSs1kkaiavé£S ki A T * is" esett széjjel, óriási energia kísérletek táején borús^rolt T* TP' amT T'ltS! felszabadulás kíséretében. KiserieteK. laejen DOIUS von atomok magjai protonokbol . .. ... , az ido, az ásványt nem tud- és neutronokból épülnek fel. Az UJ energiafelszabaditas ta a napfény hatásának ki- A legegyszerűbb elemnek, a gyakorlati hasznosításának hidrogénnek magjában még lehetőségére Joliot-Curie Egyhetes vérako- egyetlen proton van, a hívta fel a figyelmet akkor, _ , „.., , _ , .... . hélium magjaban mar 2 pro- ., ... ., ,. , Zás után mégis előhívta ton és 2 neutron, az arany amikor bebizonyította, hogy a lemezt. Öriási volt a meg- atommagjában 79 proton és ennél a magreakciónál a te­lepe tése, amikor látta, hogy 118 neutron, az egyik fajta lyamatot fenntartó újabb a lemezt borító papírra tett urán atommagjában pedig neutronok is szabaddá vál­uranerc körvonala élesen 92 proton és 146 neutron , ... , előtűnt az előhívás után. Vi- található. nak- A láncreakció lehetose­lágos volt az eset: az urán- A Becquerel által felfede- gének bebizonyítása az atom­ércből a napfény hatása nél- zett természetes rádióaktivi- energia gyakorlati felhasz­kül indulnak ki olyan suga- tás arra utalt, hogy az atom „álhatóságának kulcsát adta rak, amelyek athatolnak a magjából kirepülő részecs- , . .. . fekete papíron és hatnak a kék energiájukat az atom- a KutatoR Kezeoe. fényképező lemezre. Ilyen magból nyerik. Kiszámítot­esetre mindeddig nem volt ták, hogy 1 kg rádium el­példa, valami új titok nyo- bomlásakor annyi energia mára bukkant. így vált ez szabadul fel, amennyi 60 • a borús februári nap 1896- tonna (tehát 60 ezer kg) ki-J ban egy új korszak kezde- váló minőségű szén, vagy. tévé. 57 500 liter benzin elégetése" GÖNCZI KLÁRA: • • Üzen a varos Dr. Mákai Lajos egyetemi adjunktus Füstölög a koromfelleg ormán sudár kéményeknek, gyári munkás ballag haza, veti álmát az éjszaka. Gyári munkás hazaballag, lelkében csípős fuvalmak sóhajtoznak messze tájról, ködben lengő kis tanyáról. Kis tanyaház leng a ködbe, árnyak hada körülötte, régi gondok, régi bánat tépi lelkét a gazdának. Háza körül néhány holdja, teste, lelke beleoltva, ükapjáról maradt rája. sorsa minden röge. fája... Zúg a kérdés, égő katlan pörnyéz mélyén lankadatlan, métely marja, kétely rágja jobbágy ősök véres átka. Füstölög a koromfelleg ormán sudár kéményeknek, gyári munkás otthonából testvér szive kivilágol. Testvér szíve szellőt ébreszt, szellő szárnyán száll testvérhez, áttör árnyon, kopár fákon, rónaságon, mély magányon... Bontja a hold ezüst fátylát, oldja a gond ködvilágát, gazda szívén csendben kopog, benne város szíve dobog. Gyári munkás üzen haza, paraszt testvért buzdít szava, bizodalom zeng belőle, élet tüze lobban tőle. „Halljad testvér — szól a hangja, kedve repdeső galambja — feléd kezét tárja város, add a kezed, te magányos! Tekints túl a jegenyéken, akácoson, kaszanyélen, töprengő bús koponyádon, túl a néma hét határon..." Füstölög a koromfelleg ormán sudár kéményeknek, messze most érik a holnap s izzó fáklyák föllobognak. LUKACS IMRE Lányom Piros ceruzát fog kezébe és rajzol, ír a lányom, padlóra és papírra vetve ezernyi ákom-bákom. Másfél esztendős múlt a drága, haja ráhull a homlokára. Rendet teremt a két szobába* és minden szerteszét áll, nincsen egy percnyi nyugovása. Vígan laliázva sétál s ha szól a rádió, szivének dobbanásával száll az ének. Dalol velem s a rádióval, a dala csupa lalla, de olykor néhány szó kibomlik s rá is hibáz a dalra. Amit gagyog én már megértem.,. Fölkéredzkedik, trón a térdem. Kedvence a DFVSZ indulója •— ha ezt éneklem néki, ö is folytatja és a refrént harsány hangon kiséri. De nyelve még nem enged Imes, az ifjúságból -titiká- lesz; ­És zeng a titiká, dalolja kis Marikám, a drága. Ránevetek, hazámnak c íz egyik nyíló virága. Visszanevet, trilláz vidáman, kacag és játszik a szobában. Fülel, figyel minden szavunkra, elgagyogja utánunk. »Teja« — így üdvözli a reggelt s a reggelit a lányunk. Étvágya jó s ha hasa telve, tovább hancúroz énekelve. Hancúrozz, nótázz, kisleányom, s fölötted béke lengjen, félelem, rettegés ne gyűljön sohase kis szívedben. Kerüljön el háború, bomba, napfény hulljon « homlokodra. Az új sugárzás közelebbi nyerhetö.^ Ez^ bizjony J[ ] megismerése, az önmagától tfkintelyes energia, de gya­sugárzó anyag kémiai külön- korlatilag mégsem haszno­választása volt a következő shhato mert a rádium rend­feladat. Ez utóbbi kutatá- kivul draga anyag, es mert; sok a Curie-házaspár nevé- ez a ermeszetes atombomlas. hez fűződnek. Pierre Curie lgea ,vefba" AzI fizika tanár és felesége, Ma- \ kg ódiumból pl. 1590 ev. ' alatt bomlik el az atomok* ria Sklodowska igen mosto- • ^ÍTlsIo év aíatT'a; mégis - mintha hó esnek ha korulmenyek kozott, hosi megmaradtak fele, és így Z fehér és puha morzsák futnak szét nagysága érte kiáltott odafenn Odakinn esik a hó. Itt benn ég a s este mégis kalácsot ettünk. Ugy tör­tént, hogy édesanyám, amikor a az erőfeszítései vegezték ezt a toy|bb Azt mondjúk> hogy" az asztalon, előbb táncolnak, pörög- ajtót is nyitva felejtette siettében. parjat ntkitoan nefiez mun- & rádium felezési ideje 1590Inek kicsit, aztán megülnek csöndé- Mert a nagysága folyton azzal fenye­Üfi' év. Hamarosan felmerült a-sen. Beleolvadnak az asztalterítő gette, hogy új házmestert keres. Mert radozásuk kérdés: miképpen lehetne az J mozdulatlan fehérségébe ... akkor még lehetett igy fenyegetőzni. i™^!^ atommagokat mesterséges- Esett akkor is. Negyvenhat telén, met ffi^az^klr ^avatkozással Jui b^-újévkor Ne^ik elemibe jártam j ÉN VOLTAM fJXm^' £L7 nevezett rádiumot és a voló- .,asra bl™'' amey gyakor-.írásíudó voltam mar, sot számolni is y.nUméa latilag is hasznosítható ener- J tudtam, meg a homlokomat ráncolni, giát szolgáltatna? -mint a felnőttek. nevezett rádiumot és a póló niumot. Ezzel nem ért véget a dolog, hiszen még hát- Már 1919-ben nagy i Apám fog­ra volt e különös je- ga!mat váltott ki a fizik.,--I nehezen eltünk. \ sáffbanvoItf lenség értelmezése. Ehhez sok körében, hogy Ruther- J anyám maga küszködött értünk, há­az út nyilvánvalóan a fordnak sikerült mesterséges • rom apróbbnál-apróbb gyerekért. Sú­rádióaktív sugárzás köze- atomátalakulást létrehoznia J roZt mosott, takarított, hogy a dere­lebbi megismerésén keresztül úgy, hogy nitrogén atommá-. ka majd leszakadt, s ha volt kis ide­Hárman voltunk testvérek, s Zoli még alighogy kinőtt a pólyából. Miklóst otthagytam, vigyázzon rá, s szívdo­bogva surrantam ki az ajtón. A nap besütött a kapu színes üvegein, s vi­dám-furcsa képeket festett a piszkos, sivár falra. Sokszor néztem én már ezeket a játékosan változó képeket, __ _ __ _ hanem most csak végigfutott rajtuk vezetett. Már 1899-ben ma- gokát bombázott alfa ré- • ZT Zsír~meg kenyér után futott, hogy a szemem. Sietős volt az út. Mikihez gának Becquerelnek sike- szecskékkel. Ezeknél a kí-J adhasson valamit a szánkba. S em- ^ — -­rült mágneses tér segítségé- sérletekné, természetes ne-; lékszem, amikor a Zrínyi utcai fate­bontaani.STzrTgyik -rtbéU hézséget jelentett az, hogyjleprői a hátán hozott haza ötven kiló sugárzásnak nevezett — rész a pozitív töltésű alfa ré- • szenet. úgv viselkedett, mint a ka- szecskéket (tehát az atom-I De negyvenhatban az ev elso nap­tódsugarak. A másik rész is- ma_ok bombázására használ*' ián különösen rosszul alít a szénánk. mét két részre volt bontható: "lagok , p" . ~ Mit ad}aK kls1iam? ~ r!Tna," a fékhez hasonló természe- termeszetes lovedekeket) az'u dott hármunknak egyszerre édes­tű gamma sugárzásra és egy, ugyancsak pozitív töltésű • anyám, s ideadta még reggel az utol­addig még nem észlelt, pop- atommag taszítja és így csak I só karéj kenyeret. Kemény volt, sár­tív töltésű anyagi részecs- ritkán lehet a magot úgy" gásbarna a kukoricától meg a korpá­kékből álló sugárzásra. Ez ...... . „„ tói, hanem azért mégis csak kenyér utóbbit ma alfa sugárzás né- „oh az. Igazi kenyér, nem olyan, ven ismerjük. A rádiumsu- létrejöjjön. A neutron felfe-^ mint amit álmunkban ettünk, S ami gárzás megismerése révén dezése révén jutottak a fizi-m rögvest eltűnt, mikor fölébredtünk. Rutherford angol fizikus ar- kusok közelebb a megoldás-; A ház most is ugyanúgy áll. mint ""21 Na mi hni „„„ kisören — fo­hogy' a^dlÜmatornem ái: hoz: a neutrobt nem taszít- = akkor. Tavaly, Mikor Vásárhelyen ^ ^ ZosoZó bólogaTó aah^rarazeTlő^ ja az atommag M így ^^ aZZTZté^ZZenZ ^ ^T^ZeJ^ml bemutatott sugárzás kibocsa- l.s lovedeknek kínálkozott.-^^ nevezett lyuk amiben ak- helubeZ tása közben önmagától atala- Neutron sugarakat úgy állí-I fcor laktunk. Csaic a cukrászműhely " y igyekeztem, ö volt az én legjobb ba­rátom ... Még a fal tövén elcikázó kövér patkány se riasztott vissza, pe­dig a patkányoktól nagyon féltem és tudtam, hogy tele van velük az udvar. A pincében laktak, meg a szennyvíz-csatornában. Onnan bújtak elő, s fölfaltak mindent, még az el­dobott, penészes rossz cipőket is. A műhelyben ilyenkor is folyt « munlca. Krémes sült a kemencében, habot vertek, kavarták a krémet, fe­hér cifrákat írtak a csokoládétortára és mindenütt rengeteg, finom süte­mény volt, de olyan sok, hogy a mesében se lehetett annál több. gyelnivaló. Na, mi kell? Melyikből adjak? Torta kell, mákosrétes, vagy krémespite? Azzal már rakta is elém mindet sorba. S nem is a szélét. A közepé­ből is adott. S adott egy nagy fonott­kalácsot is. — Vidd el édesanyádnak — mond­ta — jó lesz ez a többivel együtt. Mondd meg neki, hogy a Miki küld­te jószivvel. Jó lesz uzsonnára a ha­boskávé mellé!... — s ezen mefirint akkorát kacagott, hogy még a süte­mények is összerezzentek az asztalon. A szeme könnyes lett a kacagástól és csak rakta, rakta sebesen a kezembe a kalácsot meg a krémest meg a tortát. Aztán lekapta a fejéről a sap­káját és azt is telerakta mindenféle süteménydarabokkal. Azzal gyorsan kituszkolt az ajtón, de még utánam kiáltotta: — Vigyázz, hékás! Él ne vegyék tőled a patkányok!.,. Hát így ettünk ml kalácsot, akkor, amikor kenyerünk sem maradt. Csak azt nem értettem, hogy édesanyám miért nem evett belőle? Hiszen olyan finom volt mind, oli/tro édes, mint az álom. És nem is tűnt el. mint az álom, amikor beleharaptunk. Aztán lefeküdtünk, s hallottam, hogy sóhajtozik és sír az anyám. S ez is olyan furcsának tűnt. Hogy ép­pen most sfr. amikor <sittty^ finomat kaptam, a Mikit61... FzLrf15 JS^itfSIdtottak" elő,"hogy berilliumot"títot 7f az"udvarból, Dezső" Mária! ezreded tudományod né% besugároztak alfa túszecs-; okleveles: cukrászmester műhelye és dőlt meg: az atomok sem kékkel, mire az nagy ener- - cukrászdává amelynek a helyen nem oszthatatlanok, sem nem g^ neutronsugarat bo-'.A0 ,- '^2 A TZ változatlanok neurronsugarat oo ^ Szegfű utca sarkan. Igen, a cukrász­csőtott ki. Ma már hatalmas, műhely!.. És vele együtt eltűnt — Az Ö n m a g á t Ól sugár- gyorsító berendezések segít-; nem tudom, hová — Miki, a fehér­zó rádium ­igen értékes anyag Nem szóltam én akkor egy árva szót sem. Ami igen furcsa lehetett, hiszen máskor be nem állt a szám. Csak néztem hol rá, hol meg a kö­rülötte tornyosuló " mindenféle jóra. Aztán elkezdtem sírni, de nagyon ke­servesen. ouerel kísérleti célokra a hamarosan cégével elképesztő energiájú" bóbitás, jószívű cukrászsegéd, aki Gyorsan odakucorodott mellém, az lett. Bee- atommag-lövedékeket állita-I nc~-t°tt és mindig nekünk- állam alá nyúlt, fölemelte a fejem adta a sütemények levágott szélétúgy nézett rám vizsgálódva. Aztán Curie-házaspártól naránvi nak el°- A Vllág legnagyobb. pedif] vgle ^gyon szeretnék egysze-, ' elnevette magát mennviségű rádiumsót kért. gyorsító berendezése a. találkozni... — Éhes vay>/?' Ez a baj? Mondd Ezt üivegfiolába zárva, hosz- Moszkva melletti Egyesült, Nem volt kenyerünk sem újévkor. meg gyorsan! Nincs ebben semmi szé­\ ÉS édesanyám! sokéi? mint akkor este. ... Kalács van előt­tem az asztalon, s az újság. Apró, fekete ruhájú betűk katonás sorok­ban ... Hány új lakás épül az új esztendőben?... Hány százalékkal emelkednek a reálbérek? .. Számolni sohasem szerettem,. De ez nem matematika. Ezek a számok élnek és — beszélni is tudnak, úgy mint az ember. Vagy még jobban. Mert nem mondanak közhelyeket, nem aratnak haszontalan szóinrágo­kat, nem szónokolnak. Nagy dolgok­ról beszélnek nagyon egyszerű sza­vakkal. Átléptünk egy évet. De nem lettünk öregebbek. Mostanában minden el­múló esztendővel erősebbek, fiatalab­bak leszünk. Odakinn esik a hó. Hullnak, hull­nak a fehér pihék. Egy végtelenül nagy, arany-piros héjú kalács leper­dülö, tiszta morzsái. PAPP LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom