Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-10 / 8. szám
9 Vasárnap, 1960. január 10. 9 Kell a járás ve/elő szakemlierelne'c seiílsige a tsz-sk Idei lervkiszilésüicz Mi a helyzet Tiszaszigeten? Ha okosan gazdálkodó, korai burgonyát termelő, szorgalmas parasztemberekkel akart valaki beszélni a szegedi járásban, nyomban adták a tanácsot: menjen Tiszaszigetre. He sertéshizlalásban kiváló község után érdeklődött az ember — megint Tiszaszigetet ajánlották. Megfontolt, számlálgató lakói vannak e falunak. Tavaly tavasszal is számolgattak, vajon jobb lesz-e a közős gazdálkodás? Végül három szövetkezetben, a Leninben, a Rákócziban, s az UJtérvárban társultak. Valaki „bedobta" Általában szilárd elhatározással, egyesek azonban még kétkedéssel léptek a közösbe, de ógy gondolták, ha már a többiek mennek, hát ők sem maradnak el, s a példamutatók mellé állottak. A bizonytalanság érződött még az őszi vetési munkák idején is. Egyesek inkább tettek vettek a ház körül, mig a többiek vetették az őszi gabonát. A távolmaradás okáról azt mondják néhányan: »valaki bedobta*, hogy nem kell oda minden ember, elveti azt a gépállomás anélkül is. Aztán egy hónapja, amikor a vezetőség kezdeményezte, hogy a háztáji állományban lévő hizlalni való süldőket közösen adják át az AUatforgalmi Vállalatnak, s a nagyüzemi termelési felárat fordítsák a közös állattenyésztés megoldására, megint "bedobás* történt. "Vigyázzatok — híresztelték egyesek — elviszik a hízók árát is, nemcsak a felárat*. Pedig már tapasztalhatták, hogy a szövetkezet vezetősége, a felsőbb tanácsi szervek csak jót akarnak. Azt ls híresztelték egy időben, hogy nem fizetik ki a. bevitt ló árát. Aztán végül annyi pénzt adtak egy-egy lóért, hogy ma feléért sem tudják eladni azokat, akiknek még megvan a lovuk. Szóval eddig csak kevés süldő hizlalására kötöttek szerződést. Már az elsü érben többel! — Tavaly — mondja Kiss András, a tanács elnöke — mintegy 1100 sertést hizlaltak meg Tiszaszigeten. — A múlt esztendőkben rendszerint 300 holdnyi területen termeltek korai burgonyát a faluban. Most a Lenin, a Rákóczi és az Ujtérvár Tsz együttesen kevesebbet termel. Elgondolkoztató ez. Amiből Tiszaszigeten, mint egyéniek jól pénzeltek a dolgozó parasztok, most mint szövetkezetlek csak kisebb mértékben akarnak vele foglalkozni. Mit vetnek helyébe? Sűrűmagot? Ez visszalépés lenne, nem pedig előrehaladás a belterjes gazdálkodás felé. Vajon miért? Erre már nem tudnak pontos választ adni a tsz vezetői. Sőt olyan is akad a faluban, aki szólás-mondással válaszol: "Csikó nem jön patkolva a világra*. Ez a bölcs aranyigazság ez esetben azt jelenti, hogy a zsenge, fiatal tsz-től nem várhatunk túlontúl. Pedig termelőszövetkezeteinktől mér az első évben többet vár a népgazdaság mezőgazdasági termékekben, mint amit eddig adott 8 falu. — A nagyüzemi vetésforgót — mondják — csak évek múltán tudjuk kialakítani, lényeges növekedésre nem számíthatunk a termésátlagokban. Az egy tagban művelt földön kevesebb és könnyebb munkával termelhetünk ugyanannyit, mint eddig, mert az utóbbi években kevés trágyát kapott a tiszaszigeti föld. Egyesek rendszerint borra váltották át a trágyát, az üllési és a szatymazi szőlősgazdáknál. Ezt igyekszünk pótolni műtrágyával, fejlett agrotechnikával. Ez jő dolog, hozhat a közös konyhára, de ez még nem minden. Ami bejöhet a vámon, az elveszhet a réven, ha nem fordítanak gondot az állattenyésztés fejlesztésére és kisebb területen termelnek újburgonyét, amelyre oly büszke volt eddig a falu. Ez nekik is, az államnak is káros. > maguk erejéből Is A helyi vezetők, az olyanok, mint Kiss András v. b.elnök, lelkesednek, keményen dolgoznak a falu szocialista jövőjéért. Kiss András még szabadsága idejét is többnyire a tez-irodában tölti. Segít tanácsaival a jövő tervezésében. Neki sem, s a pártszervezet vezetőségének sincs könnyű munkája. Amikor a tanácsvezetok szólnak, akarva, nem akarva, de igen helyesen az állam nevében is beszélnek. Hányszor elhangzik a tervkészítés közben: gondoljátok meg jól, Kocsis elvtárs. — (Ezt a Lenin Tsz-elnökének mondják). Vigyázzatok erre, számítsatok, emezt viszont magatok igyekezzetek megoldani. — «UJ házasok* vagyunk, segítsen az állam — mondja Kocsis elvtárs, a tsz elnöke. — Kaptunk 60 tehenet, de nem adnak istállót. Kölcsönből építhetünk ezer férőhelyes tyúkólat, és adnak 50 anyakocát. Sok lakóház és Istálló falát verték Tiszaszigeten valamikor úgy 25—30 évvel ezelőtt, szalmás-polyvás földből. Nem lehetne-e most iá így építeni a közös istállókat? Erre is van válasz: — Nincs deszkánk óá a hozzá szükséges oszlop. Bizonyára ha nekifognak, akad majd olyan szegedi vállalat, amelyik egy-két hétre kölcsönöz annyi deszkát, ami a falveréshez szükséges. De hát azt mondja az elnökhelyettes: -Vagy építünk masszív istállókat, vagy nem*. — így aztán a tervben többnyire csak a kapott állatállomány és a gazdasági épület szerepel. A saját erőből való építkezésről kevés szó esik. Pedig a tlszaszigétiek életkörülményeinek javítását sem kívülről oldják meg. Maguk erejéből, saját munkájukkal kell ezt megteremteni, amihez az állam most is, s ezután is komoly segítséget nyújt. lósiandíkft, becsületes ember A tegnap még egyénileg dolgozó tsz-vezetöktől azt kívánni, hogy mindenhez értsenek, természetesen nem lehet Mint valamennyi szövetkezeti tag, úgy ők ls magukkal hozták a közösbe az egyéni gazdaságban szerzett tapasztalatokat, ami a kisparcella gyakorlata volt Ez ugyan részben hasznosítható a szövetkezetben, de kétezer holdas gazdaság Irányítása, vezetése mégiscsak bonyolultabb feladat, nehezebb szervezési munkát, nagyobb szakmai hozzáértést Igényel, mint az 5—10 holdas gazdaság. — Becsületes, jó szándékú emberek valamennyien a tsztagok — állapítják meg a község vezetői, A gyakorlat őket is megtanítja majd a nagyüzemi gazdálkodás módszereire. — De úgy hisszük, a járási és helyi vezetők, a pártszervezet, a kiküldött szakemberek nem engedhetik, hogy sokba kerüljön ez a tandíj a szövetkezetnek. Ezért jobban kell segíteniük tanácsaikkal, ha kell vitázzanak, győzzék meg őket a helyes álláspontról, módszerekről. Ez érződjön az éves terv számadataiból is — minden járási tsz-ben. Alacsonyabb szintet tervezni, mint ami eddig volt, nem helyes, csakis többet Es az elv megvalósításához kell megteremteni a feltételeket, mozgósítani a tsz-tagokat és harcolni a "bedobók* ellen is. Az okosan gazdálkodó, a megfontolt tiszaszigeti számolgatásokkal kell kialakítani a végső számokat a most készülő tervekben. Ugy, hogy a mezőgazdasági termelésben előre és ne vissza lépjenek. Ha a csikó nem is jön patkolva a világra, de attól a Lenin, a Rákóczi és az Ujtérvár Tsz már az első évben termelhet jövedelmezően, s nyújthat többet a tagoknak, mint amit a kisüzem adott. Ez a vezetőkön és a tsz tagságán múlik. Villanyszerelőt azonnal felvesz Szegedi Seprűgyír. Moszkvai krt. 4 szám. fháli REVÜ a Különleges Méteráruk Boltjában Kárász utca 10. KIÁLLÍTÁS: az 1960. év legújabb farsang fémszálas báli ruhaanyagokból, olasz és kínai import tiszta gyapjú férfi öltönyszövctekbőL S NYITVA: vasárnap de. 10—1-lg és du. 3—7-lg. Kereskedelmi Vállalat nagy gyakorlattal rendelkező gvorsÉs qénfrfit keres bizalmas munkakörbe, azonnali belépéssel. „Ügyvitelben iártas" Jeligére Károlyi u. Hirdetőbe. Harminc országban festenek szegedi ecsettel Idén tovább növekszik az Ecsetgyár exporttá Ebben az évben még nagyobb szerepet kap kivitel nek. A példa azemléltető módon bizonyítja a megnödlg növeli a munka termelékenységét. tekintetében a Szegedi Ecset- vekedett exportfeladatokat. Még a múit év közepén a gyár, mivel termelési értéké- 1960-ban körülbelül 30 or- lakkecsetek szegecselése heszágba fognak ecsetet szálli- lyett új eljárást dolgoztak ki nek 26,4 százaléka kerül exportra az 1959. évi' 14,1 százalékkal szemben. Az összes termelt áruk értéke is 12 százalékkal emelkedik 1960-ban. A nagyobb feladatok ellátása érdekében az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat exportfejlesztési alapjából tani, új megrendelőként lépett tel többek között Kuba, Costarica, Panama és nagyobb rendeléssel Kanada. A műszaki fejlesztés érdekében szükség van új gépekre is, ezért szintén az ARTEX 20 ezer devizafortntot 240 ezer forintot bocsátott az juttatott a gyárnak, amelyüzem rendelkezésére, amelyből a gyár udvarán modern, vasvázas műhely épül. Ebből egy vulkanizáló adagolóa gyár szakemberei. Elképzelésük szerint szegezés helyett, ha vulkanizálás segítségével rögzítik az ecset nyelében a sörtét — javul a minőség és egyúttal évi 10 ezer forint megtakarítást ls el lehetne érni. Az újítás ennél a cikknél 15—20 százalékos termelékenység-növekedést ls hozna. A Szabványügyi Hivatal azonban mind és beöntőgépet, valamint egy a*mai napig nem foglalt álkorongecsetgyártó gépet sze- jást az előterjesztett javasben talál majd elhelyezést reznek be. A helyiségek bő- jattal kapcsolatban. a szőrmegmunkáló üzemrész, annak eddigi helyén pedig terjeszkedni tud az összeszerelő műhely. A városi tanács segítségével még ebben az évben bővítik a faműhelyt is. Január hónapban készül el a szárítóberendezés épülete. Ha a gyár állasának bővítésére nem kerülhetne sor az év folyamán, az Ecsetgyár képtelen lenne kielégíteni megnövekedett kivitelt forgalmát. Egy nyugatnémet exportőr a tárgyalásokon kijelentette, hogy havonta 6—8 ezer tucat ecsetet hajlandó vásárolni. Ez a mennyiség körülbelül megfelel az ecsetgyár teljes negyedévi termelésévülése megszüntetheti, de Kár, hogy némelv felettes mindenképpen csökkenti a g2erv nem támogatja kellő helyiséghiány miatt mutat- módon az üzem erőfeszítékozó eddigi kapacitás-feles- seit, bár ennek ellenére bileget, főleg az automata zonvosak lehetünk abban, koplr-esztergapadnál és a hogy továbbra ls gyarapszik speciális szőrgépeknél. maid a szegedi ecsetek rlA> új gépek beállítása pe- lághírneve. Bővítik a rendjrőraök hatáskörét Több igazgatásrendészeti ügyet intézhetnek el helyileg A községek dolgozóinak dészetl feladatot adtak &T érdekében a rendőrőrsök ha- Eddig ugyanis, ha határsávtáskörébe több igazgatásren-engedélyt kért valaki, öt nappal előbb be kellett utaznla Szegedre, majd az engedélyért mégegyszer be kellett Jönni. Fáradságos utazást és jelentős ldőveszez. Január rendőrőrsök végzik el a 16. évet elérők személyi igazolványainak fct* adását, személyi igazolványok kicserélését, személyi igazolványok végleges bevonását, a személyi igazolványokba utólagos rendőri bejegyzéseket, állandó és ideighatárövezeti engedévábbítják a rendőrkapitányai™:"' Sághoz, megbeszélik a kérelmezővel. mikor érkezik viszsza az irat. Így megkönnyítik, s meggyorsítják az ügyMlndez azonban előbb Véget ért wr • • WJ> f • * uiazaat es jeieu a Vasipari Kss részlegvezetőiének teséget jelentett • i 15'tó1 kezdve a „arany élete" Okirathamisftást, sikkasztást fedeti fel a rendőrség a ksz vasszerkezet részlegében Hajnal József, a szegedi tattá is a gépkocsit Ha vaVasipari Ksz vasszerkezet- lahova elindult, a munkárészlege vezetőjének "furcsa sokkal tolatta ki az autót, szokása* volt Irodája ajta- Utasítást adott, hogy amikor lenes Jára kémlelőnyílást szerelte- a gépkocsi a műhelyen átha- lyek kiadását. tett, s mielőtt oda bárki is lad, a gépeket állítsák le, . rmdfirőrxök felveszik u beléphetett volna, az illetőt mert ellenkező esetben po- s^séges adTtokaVHzt t^ alaposan szemügyre vette. S ros lesz a kocsi, ha úgy tetszett, nem engedte a munkásokkal be. Félt, hogy valaki meg- gorombán bánt a volt részfigyeli, mit művel. Ugyanis legvezető. Saját ízlésének a zárt ajtók mögött szám- megfelelő házirendet készílákat hamisított. tett, s ebben ilyenek szereRendőrségi nyomozás derí- peltek: mielőtt az irodájába tette ki, hogy Hajnal József léptek volna, az illetőknek Ke7-eléBta részleg részére elvállalt a cigarettát el kellett oltani, nem zárja ki azt, ha valaki különböző munkákat a sző- s engedélyt kellett kérni a Szegeden jár, a kapitánysávetkezet központjának tudta belépésre. Ha valamelyik „„_ io „„ nélkül. A munkák elvégzése munkás szólni mert a rész- ff » elintézheti után a megrendelőnek egy legvezetőnek s bármilyen 'elsorolt ügyeket, példányú számlát adott a apró nézeteltérése volt, lefelvett összegről. szállíttatta a dolgozó tnunA számla másodpéldányát kabérét. Meghatározott muna felvett összegnél lényege- kát soha nem végzett, az sen kisebb tételben állította üzemből gyakran távozott ki, a megmaradó különböze- el gépkocsijával nők társatet pedig zsebre tette. így ságában. Amikor visszaért például Czégély István víz- a tűméről vezetéltazerelő részére kiálll- munkaUpJAra írta a tott 8 számlájánál 6368 fo- doIgoaók áUa, „iTégz«tt rintot sikkasztott el. Ezenkí- műnkét, vül számtalan számlahamistfást végzett. A legtöbb A rendőrségi nyomozás beszámlára csak a megrendelő fejeztével Hajnal József elnevét írta fel, a lakcímet len magánokirathamisítás és nem, így pontosan nem is társadalmi tulajdon sérellehetett megállapítani, meny- mére elkövetett sikkasztás nylt sikkasztott. Az eddigi bűntette miatt megindult az megállapított kár összege 15 eljárás, ezer forint. Ennyivel károsított.. meg a társadalmi tulajdont. Hajnal József ezenkívül a szövetkezet tulajdonét képező fűrészporos kályhát, fénycső-armatúrát, 45 kilogramm ólmot és több apróbb felszerelést saját lakására vitt. A szövetkezetet saját üzemének tekintette, s fényképező laboratóriumának felszereléseit Itt készítette eL Saját gépkocsijához is innen szerezte be a festéket, az autót egyébként *z üzemben javítatta meg, sőt az itt doleozókkal tisztiYí?ve7Ptékszerelő, épületbádogos és kőműves szakmunkásokat állandó munkára felveszünk. Szegedi ingatlankezelő vállalat, Jósika u. 11. Szegeden lakó, 18. életévet betöltött, 150 cm-nél magasabb dolgozókat felveszünk vi I la nioskalauxnak Jelentkezés Január 11—12-én (hétfő, kedd) 8—12 óráig munkakönyvvel az SZKV telephelyén, Külső-Pulcz u. 2. sz. alatt. TECHNIKA minden hónap elején 12 nagy oldal terjedelemben jelenik meg. s a külföldi műszaki fejlődés legfrissebb - eredményeit ismerteti. Igen sok új, ötletes technológia leírását, érdekes hfrt. műszaki furcsaságot, népszerűen megirt cikket találhat benne az olvasó. Haszonnal forgathatja a lEtltNlKA lapjait min Jenki, akit érdekel korunk műszaki forradalma, aki inaga is állandóan fejleszteni kívánja a teehn kát, aki állandóan törekszik a legmodernebb eljártsok és berendezések megismerésére. A lap megrendelhető: TECHNIKA kiadóhivatala, Budapest VIII., Blaha l ujza (ér 3., valamennyi pos (aliivalaln.il. postai és hírlapkézbesítőnél.