Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-01 / 1. szám
Péntek, 19«0. január L fl nagyarányú városépítés megmdufásá! várom — Mint építész — mondot1 Beszédes Koméi építészíérnök — ismerve annak a Nagyarányú városépítési munkának a terveit, amely léreteiben csak az árvíz utáni városépítéssel hasonlítható össze, elsősorban ennek a munkának a megindulását várom. Az egymásután fölépülő emeletes, modem házakat, s azoknak az embereknek a véleményét, bírálatát, akik számára építünk. Hogy elmondják nekünk, tervezőknek, milyen hibák vannak ezeken a házakon, hadd változtassunk rajtuk. A nagyközönség és a városépítőit közötti bensőségesebb és alkotó kapcsolat kialakulását is ettől az esztendőtől remélem. — S a magánember? — Én nem választanám így külön a kettőt. Mint magánember is azt kívánom, hogy ezek a vágyaim teljesüljenek. S mint festő olyan képeket akarok festeni, amelyek tetszenek az egyszerű embereknek. Azt szeretnénk itt többen a fiatalabbak közül, ha Szegeden. az irodalmi sélethez hasonlóan a képzőművészetben, a festők között is megmozdulna már egy kicsit az élet. Sokat segít majd nekünk az új alkotóház is. De nem kevesebbet segítene egy aktív, érdeklődő közönség kialakítása. Sokat, nagyon sokat akarok dolgozni. Van tennivalónk éppen elég az új esztendőben is. a A z új év küszöbén különösen jó kíváncsiskodni. Mi p * is ezt tettük. Különféle foglalkozású szegedi dol-i pgozókat kerestünk fel: mit várnak 1960-tól? Ahány em-| gber, annyi válasz, annyi vágy és kívánság, hogy a lehető | ^legboldogabb legyen az új esztendő elejétől végéig, jövő| pilyenkorig, s aztán, a következő évtől ismét csak kívánni.l p Örök emberi tulajdonság azt kívánni és mindent meg-f Htenni érte, hogy az élet egyre szebb, tartalmasabb legyen. Ezti §| tükrözik az alábbi kívánságok, vágyak, boldogulások is,! pmielőtt ajtót nyitnánk az új esztendőre. Szakmunkás lehessek Az új szegedi üzem munkása vagyok — mondja Kro- . esek Péter, aki néhány iS<M napja még a Textilművek , ^ ^jtBm^ f s VJ köszörűse volt, mint beta- jf' "Vm^T M '',v®?i uit munkás. — Nappal fyyé. (s, Sá öművesek mellett dolgo- JjMÉIjfc ifiWmM zom, munka után hegesztő- a^jfil' '"íM pfpMB tanfolyamra járok. Szeret- WrsM Mg tem régi munkahelyemet, fl'^í | J&i de azért mégis ide vágytam, Í||3j. piSÍL A a Kábelgyárba, hogy nekem » ' tetsző szakmát tanuljak. Itt fiSgí^t^ -19*' |§|if«8 most erre lehetőség nyílik, €^5Amit korábban nem tud- % ¥ *|§|pr '? tarn megszerezni, ha tanú- WSt t» Mf lok, itt megkaphatom. Ezért MM'i^l^^tiliilIWWraí könnyű kitalálni, mit várok 1960-tól: Mielőbb felépüljön hegesztőapparát kezelésével, a Kábelgyár dobkészítő üzé- szakmunkás képzést nyerjek tne, hogy a szakma elsajátí- és az épülő Szegedi Kábeltása után a kubikostalicska gyárban sok, s jó munkát szarvát felcserélhessem a végezzek. Még csiirosabbaft, ápoltatlak legyenek a dolgozó nők — Hogy a dolgozó nők még ápoltabbak, szebbek és csinosabbak legyenek, hiszen a kozmetikai cikkek választéka jövőre méginkább bővülni fog. Ezenkívül: a dolgozó asszonyok otthoni munkájának megkönnyítésére legyenek még korszerűbb háztartási gépek, például olyan mosógép, amelybe nem kell külön belemerni a meieg vizet. Ezt a mosógépet magamnak is szeretném, mint ahogy egy televíziós készülék megvásárlását is, mivel elkészült már a szentesi reléállomás. S még annyit: szeretnék Honti József né, az . Állami 1960-ban sokat utazni; a taFodrász Vállalat kozmetiku- vaszra tervezett szovjetuniósa először a vendégekre gon- beli társasutazásom után dol, amikor arról kérdezzük: más országba is ellátogatni, mit vár, mit szeretne leg- mielőtt jövő ilyenkorra meinkább 1960-tól. gint elszalad egy esztendő... Versenyképesen a világpiacon munkánkkal méltóan akarjuk ünnepelni Vállalatunk fennállásának tizedik évfordulóját. Nyugodt családi élethez békét — Hogy mit várok az á960-as évtől? Lehet, hogy •sematikusan hangzik, de elsősorban és mindenek fellett: békét. Ha valaki ismeri, Imi a háború, én igen — mondta Vértesi Gyuláné háziasszony. — Tizennégy hónapos volt a fiam, amikor apját elvitték katonának. S mikor visszajött, már nagy fiút talált otthonunkban. Apa nélkül neveltem gyermekem. Nem akarom, hogy a legfiatalabb generáció is megtudja, mit jelent ez. — Kis családomnak is megvannak a jövő évre szóló tervei. Ugy terveztük, hogy férjem és én Csehszlovákiába utazunk. A nagy fiam pedig tengert szeretne látni. Remélem, az idén sikerül valamennyiönknek eljutnunk ezekre a külföldi utakra. Béres Sándor, a Délrost igazgatója új esztendő előtti gondolatait jórészben a szakmai, üzemi problémák foglalják el. A feltett kérdésre így válaszolt: — Három fontos célkitű- 1 zés sikeres megoldását várom az új évben. Ha ezeket megvalósítjuk, tovább lépünk előre. Százharminc vagon rostféleséget szeretnénk olyan minőségben és önköltségben előállítani, hogy versenyképes legyen a világpiacon. 1959-ben kezdtük meg a kender számottevő exportálását. S úgy látjuk, hogy a világpiaci árak tekintetében drágák vagyunk. Most az a célunk, hogy az önköltség csökkentésével olcsóbbá tegyük áruinkat. — Az első kérdéshez kap- j csolódik a második, a to-i vábbi gépesítés. 1960-ra vár-j juk az eperjesi és vaj háti] üzemünk teljes rekonstruk-j ciójának befejezését, amely] szintén szoros kapcsolatban < áll az önköltség csökkentésé-3 vei. Az új évben feltétlenül j megoldjuk az Eperjesen lé-j tesített alagút áztató berendezés teljes üzemeltetését, j amely alapját képezi a rost-] ipar távlati fejlesztésének. | Ezzel lényegesen könnyítjük: a nehéz fizikai munkát. • — A pozdorja bútorlemez $ gyártásban a jövő évben" akarjuk megoldani a munkaigényes technológiai feladatok gépesítését és új gyártmányok kikísérletezését, az importból származó vakfurnér megszüntetését. Eddigi kísérleteink eredményeket hoztak. Az előkészíCsupán egy szót kélünk lom, ez nem esik nehezére senkinek sem, s külön pénzükbe sem kerül az utasoknak. Hogy melyik ez a szó? "Kérek". A legtöbb utas ugyanis kurtán, olykor gorombán veti oda a szót: "Vonalat", "Szakaszt", "Átszállót". Mennyível szebb lenne, ha így mondanák: "Kérek egy szakaszt«. E rövidke szóbán éreznénk a megbecsülést is. Tehát csak egy szót, 1960-ban. — És személy szerint mit várok? Soksok utast, mert ez anyagilag engem és a többi kalauztársamat is érinti. ALLANDOS1T 4 NI , AZ NB I-BEN MARADAST rná^ mmt ^^^^^^^^^^^^ nyos tényt, állandósítani. Kívánom, hogy csapatom gólaránya 1960-ban jobb legyen, többet rúgjunk az ellenfél kapujába és kevesebbet rúgjanak nekünk. S hogy a közönség se maradjon ki a jövő esztendei kívánalmakból: szeressen, támogasson bennünket továbbra is úgy. mint eddig. Magamnak és magamtól pedig annyit: még jobb játékot, s bekerülni az olimpiai keretbe. Mint joghallgatónak pedig sikeres vizsgákat kívánok magamnak a félévi kollokviumokon. Az új esztendőben már ismét a tsz Tíz évvel ezelőtt közöst választotta tel, Szűcs Antallal, Huszkat Jánossal, Paplógó Istvánnal» és a többiekkel, akik már o] tsz-ben dolgoznak — nem is | tudunk másról beszélgetni | mostanában, csak erről. Már j el is terveltük, hogyan is| alakul ki ismét a mi szövet-1 kezetünk. Huszta Vincét» akarjuk elnökünknek. Kitű- S nő gazdaember volt mindég, j Én hiszem, hogy még sokkal i többen is jönnek. Itt az én] kertszomszédom is készülő- J dik már nagyon, csak egy 5 kicsit sajnálja még a föld-i jét, nem is annyira a földet, j mint annak az öt holdnak j az árát, amelyet nemrég fi-] zetett ki. Ugy gondoljuk,3 mar a visszaállítanánk a zákány-1 Kaczúr széki Kossuth Tsz-t. Én csak] A gyakorlati foglalkozások meghonosítása Ujabb ruhákat és bútort — Mit várhatok az új évtől én, a Szegedi Ken" deríonógyár fonónője? — felel kérdéssel a kérdésre Fülöp Klári ifjúmunkás. — Azt; amit nővéreim. Mi ugyanis négyen vagyunk testvérek, s valamennyien itt dolgozunk az üzemben. Terveink közösek és ezek valóraváltója is egy: az édesanyánk. Ezt úgy értem, hogy keresetünket neki adjuk, még a különpénzeket is. Nemrégen például Vera nővéremmel együtt kaptam kitüntetést. Én a szakma kiváló dolgozója oklevelet és egyheti fizetést, Vera jelvényt és kétheti fizetést kapott. Ennek mind a négyen örültünk, a kitüntetés mindanynyiónké és a pénz is. Egyforma ruhát csináltattunk, s most is készül mindanynyiónknak egy-egy princessz-szabású fekete, kétrészes ruha. Mégis azt várom az új évtől, hogy újabb ruhákat csináltassak. Nö meg bútort is. Hofgesang Péter tanár ezt mondta: — A kiöregedett esztenterv első évében megkezd- '.termelőszövetkezettől. Most, minél többen és "segítsenek. • kat^Táradoztek" a poliú"hmhessük a sorozatgyártást.: 1960 küszöbén ezeket mond- Beszélgessenek sokat a ícö-jkai oktatás sikeres megszer1960-ban végzett eredményes: ja: zépparasztokkal is. Hiszen jvezéséért és ehhez óriási tá: — Én az új esztendőben mindenki úgy mondja, hogy : mogatást kaptak a kormány:már ismét a szövetkezetben jó lenne már, ha túl lennénk:tói, a tanácstól, a társadal• akarok élni Zákányszéken. A ezen a nehéz kezdésen, ami- • mi szervezetektől és az üzeBánfi La- J cimborákkal — Jáger József- nek most indulunk neki. Jmektől. A városi tanács és jos rendőr- :......... ,,,,,,,.„„,„,-,„,„„,mm.ta kerületi tanácsok 780 ezer Kevesebb munkát.•• félhalkan meg is jegyezte: sose láttam még olyat, hogy a rendőrt is felírják. Ezúttal igen. S mit kíván 1960-tól? — kérdeztük az őrmestert. — Kevesebb munkát a rendőrnek — mondta mosolyogva —, azaz fegyelmezett járókelőket az utcán, kevesebb szabálytsértőt. Általában olyanokká váljanak az emberek 1960-ban Szegeden is, hogy lelkiismeretfurdalást éhezzenek, ha netán vétenek a város tisztasága ellen, akár egy villamosjegy eldobálásával is. Szeresse mindenki a város nyugalmát, csendiét. békéjét ugyanúgy, ahogy a rendőr. Jó szerepet mai darabban Szeretnék végre egy mös szerep... Pesten játjó szerepet eljátszani egy szották Arbuzov Tényá-ját, modern, a máról, a ma em- Rozov Felnőnek a gyerekekberének életéről, problémái- jét, mai tárgyú és nagyon jó ról szóló darabban — mon- darabokat. Hátha eljut egy dotta Földi Teri színművész- ilyen dráma Szegedre is az nő. — öt éve vagyok a pá- új esztendőben,.. lyán. de mostanáig majdnem mindig csak kosztümös szere- * peket; játszottam, s a szí- . y ' 1 nesznek nincs rosszabb an- • nyosfajta szerepkörbe beska- || Tanulni akarok. Szeretnék ' elmenni a Szovjetunióba, volna Moszkvában megnézni ^ egy előadást Ohlopkov kísér- || Most Oscar Wilde darab- Ajtelgfe:a forintot fordítottak erre a célra. Ugy gondolom, sikerült megvetnünk a következő nagy előrelépés alapjait: 1960-ban a szegedi általános iskolák minden felső osztályában meg akarjak honosítani a gyakorlati foglalkozásokat. Iskolai téren ez lesz az új esztendő szegedi szenzációja. Ahogy az idei költségvetést ismerjük, újabb komoly összeget kapunk a tanácstól gyakorlati műhelyek berendezésére. Mint várakozást, ehhez a támogatáshoz az iskolaigazgatók, szülők, társadalmi szervezetek és üzemek további lelkes segítségét remélem. A tanács üzemei hozzájárulnak a pedagógusok szakmai ismeretszerzéséhez s hiszem, hogy sok társadalmi munkás rokonszenvét és segítőkészségét is kiváltja ez a törekvésünk. Gyerekeink így. a politechnikai képzésen keresztül megszeretik a munkát, megismerik a gyárakat és jobb általános tanulmányi előmenetelt érnek majd el... váram Be