Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-06 / 4. szám
3 Szerda, 1960. január 6. 3 Fejlesztik a technológiát, I A bőség kosarát növelik a termelékenységet magunknak kell megtöltenünk Két üzem készülődése a feladatok végrehajtására Már szinte közmondás^- Nem érdektelen megemlí- jaiban kimagasló eredmészámba ment, hogy év elején teni, hogy meglehetősen ko- nyeket értek el a Vasöntöde visszaesik a gyárak terme- rán elkészült az üzem mü- dolgozói, különösen ha a selése, a sok ünnepnap nyo- szaki és technológiai fejlesz- lejt csökkenésének mértékét mán lankad a munka len- tési, takarékossági, segéd- vesszük figyelembe. A komgdülete, akadozik a termelés, ar.yag- és szerszámfelhaszná- resszusi munkaverseny keTavaly még így volt jó né- lási terve, valamint az újí- retében létrejött eredméhány szegedi üzemben, s az tási feladatterv. Általában nyek meghaladták az üzem első negyedév statisztikája az 1959 harmadik negyedévi tízéves múltja alatt elért siszomorú adatokkal bizonyi- tényszámok csökkentését irá- kereket. A verseny lendülctotta valo6agát. De az idén nyozzák elő ezek a tervek, te nem csappant le a pártnem így lesz! Eljön majd ismét a negyedév vége, s ak- A VASÖNTÖDE kor a számok is igazolják, FEJLŐDÉSÉRE ami jelenleg még csak az JELLEMZŐ, elhatározottságban, az akaratban rejtezik. A LADAÜZEM KEZDEMÉNYEZETT A FALEMEZGYARBAN, kongresszus után sem. Az év első napjaiban pedig újabb törekvések jutottak felszínre a munkások köréből: megindult a folyamat a szocialista munkabrigád címért küzdő brigádok alakuhogy az üzem produktív, termelő része ezekben a napokban tíz új dolgozóval oő- iására. vüL Eddig összesen 41-en ^ dolgoztak a formázóban, most az az üzemrész, mely az el- 51 'esz a létszám. Nemcsak Merészség lenne megkocmúlt esztendőben talán a a létszám emelésével indul káztatni egy olyan kijelenlegkevesebb eredményessé- neki a vállalat az új terv- tést, hogy a szegedi üzemek, get mutathatta fel. Ügy lát- feladatok megoldásának, leg- vagy akárcsak e két gyár, a szik végképp meg szeret- alább ilyen, ha nem nagyobb Vasöntöde és a Falemezgyár nék' változtatni a munkájuk- fontossággal bír, hogy egy- maradéktalanul teljesíteni ról kialakult véleményt, és uttal 17 szazalekos termele- fogja első negyedéves terépp ezért felszabadulásunk kenységemelkedéssel lehet vét. Azt viszont bátran álévfordulójának tiszteletére csak elvégezni a tonnaterv líthatjuk, hogy nyoma sincs szóló versenyfelajánlásuk- 26 százalékos megemelését, az ünnep utáni hangulatnak, ban nem annyira a terviül- Töl>b mint 600 tonnával nö- Derekas hétköznapi munka teljesítés vállalása, hanem vekedik ugyanis 1960-ban a folyik, készülnek a tervek és inkább a technológiai fegye- termelt öntvények súlya, de a versenyfelajánlások kidolmegmarad az üzem eddigi gozása, töretlen a versenygyártmányösszetétele. szellem — április 4 méltó A múlt év utolsó hónap- köszöntésére. lem megtartása, a fegyelem megszilárdítása, a hiányzások csökkentése és a minőségi munka szerepel. összeült a gyár gazdasági vezetősége, pártszervezete és az üzemi bizottság a tegnapi napon, hogy megtárgyalja a lemezcsarnok, illetve az egész üzem esélyeit a szocialista munkaverseny folytatására. Azt a helyes elvet tartották szem előtt, hogy azokon a területeken van a legnagyobb szükség erőteljes versenyre, ahol a legnehezebb kiemelkedő eredményeket elérni. A versenyfeladatok tervezését megkezdték, és bizonyosra vehetjük, hogy a falemezgyári dolgozók lendületes versenye megtorpanás nélkül fog haladni április 4 tiszteletére. Tovább korszerűsítik az öthalmi állami gazdaságot Uj ötéves tervünk nagy ság területére, oly módon, mezőgazdasági programja- hogy a csatornát a Sándornak megfelelően a közel- falvi műút menti földekmúltban kidolgozták az öt- ről a budapesti müútig meghalmi állami kísérleti gaz- hosszabbítják. Ugyanúgy, daság vezetői üzemük váz- mint a baktói Felszabadulás latos fejlesztési tervét. En- Tsz nagyfeketei földjein, az nek megfelelően bizonyos öthalmi állami kísérleti gazidő elteltével daságban is esőztető rendmintegy 400 kataszteri szerű öntözőműveket építeholdon cek majd. folytatnak majd öntözéses takarmány- és iparinövény-termesztést. A Szegedi Vízügyi Igazgatóság elfogadta a gazdaság öntözési igénybejelentését. Hasonló megértést tanúsítanak ezzel kapcsolatban a minisztériumi szervek is. Az öthalmi állami kísérleti gazdaság az utóbbi években a korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazásával olyan termesztési sikereket ért el, melyek további külterjes termesztési viszonyok között már aligha fokozhatok. Az öthalmiak tavalyi 18,20 mázsás holdanként! bánkúti búzatermés átlaggal és a 20,80 mázsás májusi morzsolt kukorica terméseredménnyel Csongrád megye állami gazdaságai között a legelső helyre kerültek. Ugyancsak az első hélyet vívta ki magának az olajlen, a lucernámig, a tavaszi zab és a fűszerpaprika termesztésében is. Ezeket a sikereket már csak öntözéssel lehet tovább emelni. Van arra lehetőség — különösen a vitamin- és fehérjedús takarmánynövények esetében —, hogy az eddigi hozamokat mintegy kétszeresére emeljék. A fűszerpaprika holdanként! terméseredményeit átlagosan 70—80 mázsára fokozzák a Tisza vizének segítségével. A Tisza vizét a baktói Felszabadulás Tsz számára jelenleg is épülő főcsatornán juttatják majd el a gazdaHasznos kezdeményezés az Újszegedi Haladás Isz-ben Az újszegedi Haladás Tsz ezelőtt. Készítettek eddig vezetői korábban sokat gon- 55 mázsa savanyított vörösdolkodtak azon, hogy mi- cékla-salátát, vásároltak ként lehetne biztosítani a megfelelő edényeket, s ezektagok állandó, üzemszerű be pedig mintegy 60 mázsa foglalkoztatását a téli hóna- fűszeres, hordóskáposztát pok idején is. Hiszen az raktároztak el. Ezeknek a őszi termésbetakarítás után készítményeknek már soka virág- és a zöldséghajtató felé jó hire van a városházakban sem kerül min- ban. A vásárlók állítják: denkinek elegendő munka- Szegeden a Haladás Termeja. Ezért egy kisebb méretű lőszövetkezetben készítik a tartósító kísérleti üzemet legzamatosabb hordóskáposzlétesitettek pár hónappal tát. Hasonló vélemények vannak az itt készült ecetes paprikáról is. Jelentős mennyiségű savanyitott készáruja van most is a szövetkezetnek, pedig az eladott portékákért már több mint 20 ezer forintot kapott a közösség. Felbuzdulva a váratlan sikereken, a vezetőség most elhatározta: az esztendő végére nagymértékben kibővítik a tartósító üzemüket. Káposzta-, vöröscékla- és paprikafélék mellett csinálnak nagy mennyiségű zöldparadicsom-, dinnye- és egyéb savanyított készítményeket is. , A mesék világa a gyermekeké. Mitagadás, annak idején nekünk is jó volt elábrándozni a kívánságteljesítő tündérekről, a varázsigére nyíló kincsesbarlangokról, a rézhegvek közé temetett csodaerszényről — azonban ennek vége. Belenőttünk a mi társadalmunkba, küzdői lettünk a zökkenős, valószínű életnek, amelyben a szép kilátások ellenére sincsenek legendák és csodák, mert fel akarunk emelkedni a szocialista jólét magaslatára, izmainkat meg kell feszítenünk. Magától értetődő dolgok ezek, mégis többen hangoztatják Szegeden is: "Majd a kommunisták megcsinálják-*. Az ilyen egyének — bár napról napra fogy a számuk — csak bírálgatnak, elégedetlenkednek, a rendszert hibáztatják például azért, mert vastak a citrom héja, de a kisujjukat sem mozdítanák meg a közjó gyarapításáért. H a tárgyilagosak akarunk maradni, végeredményben még az is "pozitívumnak* könyvelhető el. hogy a letűnt éra hívei közül nagyon sokan kizökkentek már szinte apátiaszerű közönyükből és kezdik — ha jelentéktelen dolgok miatt is — kritizálni a munkáshatalmat. Most már ők is kezdik belátni, hogy a szocializmus az ő ábrándjaiktól, akaratuktól függetlenül is szilárdan megvetette a lábát, legyőzni, szétrobbantani lehetetlen, s esetleg csak szidni lehet kisebb fogyatékosságai miatt. S bármilyen anakronizmusként hat is, a népi demokrácia még ebből is hasznot húzhat olyan értelemben, hogy a rosszindulatú, de olykor jogos kifogásokat figyelembe véve kijavítja a hibákat. Biztosak vagyunk benne, hogy — a javíthatatlanokat kivéve — lassan a volt polgárság is átformálódik és részt vesz valamilyen hasznos tevékenységben. Nemrég egy Szegeden lakó, volt földbirtokos amiatt panaszkodott, hogy kénytelen irodában "savanyodni*, pedig nagyon szeretne valamelyik termelőszövetkezetben dolgozni mint gyümölcstermesztési szakember. Ez az ember megmutatta valóban értékes tanulmányát is, amely alkalmas arra, hogy a nagyüzemi gyümölcstermesztés elméleti alapját képezze. Ilmi nem kerül a hivatalos ívekre Beszélgetés egy népszámláló pedagógussal A kopogtatás után fiatal, csinos nő lép be a szobába, s udvariasan bemutatkozik: — Hortobágyi Éva. A népszámlálási ívekkel jöttem. Mint kedves vendéget, úgy fogadjuk. Nem komolykodó hivatalnok, mosolygó, szép lány, pedagógus. — A Pedagógiai Főiskola gyakorló általánosának zenei osztályaiban tanítok hasonló korú emberkéket — említi, amikor a mi gyerekeink adatainak felvételére kerül sor, akik a rókusi iskolában tanulnak. — Nagyszerű dolog a zenei általános — jegyzem meg és ő valóban lelkesen beszél hivatásáról. — Végtelenül szeretem tehetséges, kis tanulóimat — mondja. — Az elsősöket, a másodikosokat, akik már három szólamban tudnak énekelni. A szülök is örülnek annak a remek lehetőségnek, amit a néhány esztendős zenei oktatás nyújt. És — teszi le a golyós-tollat — most igazán tapasztalhattam a népszámlálás néhány napján is, mennyi mindennek örülhetnek az emberek. Járok házról házra, lakásról lakásra, és bizonyos mértékig családok belső "titkait* is megismerem. Legtöbb helyen még áll a díszes karácsonyfa, tövében az ajándékhalmaz. A terített asztalok — reggelizés, ebédelés közben is találom az otthonlévőket — jólétről tanúskodnak. Sütnek még hétköznap is. A lakások szépen berendezettek, sok az új bútor, rádió, magnetofon, televízió, cserépkályha. Szőnyegek borítják a padlót, még autók is állnak a házak előtt. Mondják: nincs még garázsuk. Persze ezeket az adatokat nem kell összeírnom — teszi hozzá mosolyogva —, pedig nagyon érdekes, tanulságos lenne. Még néhány bejegyzést tesz a hivatalos ívre és menne már, de most én kérdezem: — Milyen érdekességekkel találkozik munkája során? — Sok mindennel — válaszol készségesen. — Megelőzőleg éppen egy magános férfinél voltam. Az adatszolgáltatás szerint meg kellett kérdezzem, van-e gyereke? Ó nagyon elcsodálkozott és kissé felháborodva mondta, hogy nincs. Pedig ilyen előfordul — teszi hozzá nevetve. — Van olyan hely, ahol 11 gyerek szaladgál a szobában és az asszony a nyolcadik férjével él. A legTermészetesen nemcsak a régi urak szeretik általában mintegy páholyból szemlélni a párt és a tömegek erőfeszítéseit az előrehaladásért. Ha csupán ők ringatnák magukat abban az illúzióban, hogy a népgazdaságfejlesztési tervek megvalósításához nem kell különösebb erőfeszítés, szót sem vesztegetnénk erre a kérdésre Tapasztaljuk azonban, hogy a parasztságnak egy vékonyabb rétege még mindig tétovázik, húzódozik a termelőszövetkezetbe való belépéstől, jóllehet milliók bizonyítják már, hogy az igazi boldogulás útja egyes-egyedül az összefogás. Nagyüzemi termelés nélkül nincs szocializmus, sőt, a második ötéves tervet is csak nagy erőfeszítések árán lehetne teljesíteni, ha megmaradnánk a szétszórt parcellagazdálkodas alapján. A mezőgazdasági termelés 30—32 százalékos növekedését írja elő 1965-ig a terv, s erre csak — mint az élet igazolja — a termelőszövetkezetek képesek. Bár a jelenlegi életszínvonallal elégedett általában a falusi lakosság is, az egyéni földművelés talaján ennél magasabb fokra nem lehet feljutni. Pedig még igen sok a tennivaló. A villanyfényeken és mozikon kívül szükség van több művelődési otthonra, modern háztartási gépekre, televízióra, könyvtárakra stb. Lehetetlen állapot, hogy még ma is , nem egy parasztcsaládnál csupán a kalendárium az egyetlen olvasmány. A költő jósolta szellem napvilága még na.gyonis gyéren jut el sok-sok elszórt kis tanya és falusi ház ablakáig — ezt a helyzetet csak a szövetkezeti mozgalom győzelmével lehet megváltoztatni. R égen a hivatalos propaganda előszeretettel nevezte tejjel-mézzel folyó Kánaánnak ezt az országot. Az uralkodó osztály szemszögéből nézve nem is volt ez hazugság. Csak éppen a "nemzetfenntartó elem«-ek, a dolgos tömegek akartak mindig éhenhalni a mesésnek kikiáltott, gazdag magyar földön. Csináltak pompás divatlapokat, festettek bőségszarus, mosolygós angyalokat, terveztek minden kényelemmel ellátott palotákat, de a nép legfeljebb csak a szegénység legmélyéről csodálhatta mindezeket. Készültek tetszetős statisztikai kimutatások, az újságok megírták, hogy a főispánné milyen drága ruhát kreáltatott magának bálanyasága alkalmából, de a nemzeti nyomor meztelen valónagyobb gondban voltam a beírásnál, mert csak négy férjnek van rubrika. És egyre kevesebb a rossz lakás. Persze ilyen is van, s a népszámlálási adatokba bekerül. Említették azonban néhány családnál, hogy tíz évvel ezelőtt, amikor ugyancsak folyt hasonló összeírás, összehasonlíthatatlanul roszszabb körülményt tanúsító adatokat diktáltak be. — Nehéz feladat a népszámlálás? — kérdezem beszélgetésünk végén. — Igen — feleli kereken. — Gyakran nem találjuk otthon a lakókat, előfordul, hogy háromszor is vissza kell mennünk, aztán helyrajzi adatokat is fel kell vennünk. Lépcsőzünk, idegeskedünk, de csak belülről. Egyébként türelmes, pontos munkát akarunk végezni. Kapunk érte külön javadalmazást, de azért a téli szünet hiányzik, mert igénybevesz a sokrétű adatgyűjtés. * A dicséretes népszámlálási munka közepette egy kellemes, figyelmes adatgyűjtő pedagógustól számos olyan dolgot is megtudtunk, — ami nem kerül a hivatalos ívekre. Markovits Tibor ságán ez mit sem változtatott. Móra az éhező kisgyermekek, Móricz pedig az életörömüket vesztett, rongyos munkásemberek sírós panaszait jegyezgette noteszébe. M ost a kubikosnak sem gond a megélhetés, nem kell rettegve gondolnia a holnapra. A néptanító sem jár ócska, feslett kabátban, a munkás álmát nem nyugtalanítja a munkanélküliség. Az életpályák és lehetőségek nyitottak, egyenesek. Aki dolgozni akar, az államhatalom védelme alatt rendezheti be otthonát. Csak a dologkerülőket és a bűnözőket közösíti ki magából a társadalom. Itt tartósan nem boldogulhat más, csak aki valamilyen hasznos dolgot cselekszik, s leteszi a maga obulusát a népgazdaság asztalára. A nemzeti jövedelem 50 százalékos növekedéséhez minden egyes állampolgárnak ereje és tudása legjavával kell hozzájárulnia az új ötéves terv időszaka alatt, s ez az általunk felállított "terülj asztalkám* lesz az, amelyről ki-ki érdeme szerint vehet. Nem elég, ha csak a kommunisták és közvetlen követőik, segítőtársaik törik magukat — a népjólét megteremtéséért kötelessége küzdeni minden embernek. Ma a hatalom a munkásosztály kezében van, rendszerünk alapja a munka. A bőség kosarát nekünk, magunknak kell szorgalmas munkával megtölteni, mert nincs más, aki megtöltse helyettünk. Munkánk győzelmét, a kezünk és eszünk produkálta hasznot azonban senki nem zsebelheti be előlünk, mint a felszabadulás előtt. Ami nincs benne a fizetéskor kapott borítékban, az meglelhető Szegeden is az új lakóházakban, a klinikák bővítésében, üzemek létesítésében és bővítésében, a közvilágítás korszerűsítésében és így tovább. Csak a mának élő, magának való kicsinyes egoisták nem akarják ezt megérteni — a dolgozók többsége helyesli, támogatja a jelenlegi gazdálkodást. A boldogság nemcsak azt jelenti, hogy valaki tökéletesen felszereli otthonát technikai és kulturális eszközökkel, hanem azt is, hogy a város, az ország is ugyanígy meggazdagodjék és a tömegek is mindig bőségesebben hozzájuthassanak az előállított javakhoz. Ez a társadalomért folytatott küzdelem ad értelmet az életnek, s teszi büszkévé, boldoggá a ma emberét. Nagy István Stúdiók épülnek A magyar rádió is állandóan fejlődik. Néav új stúdiót kap, melyek kiváló szakemberek közreműködésével épülnek. Képünkön a zenekari stúdiót mutatjuk be. Ennek hullámosan kiképzett mennyezetébe rezonátorokat építettek, melyek elnyelik a nem kívánatos hangokat.