Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

3 Péntefc. IW>. János* L 11"" Április 4 tiszte leiére Újabb szegedi munkáskollektívák kapcsolódnak be a szocialista brigád címért folyó munkaversenybe A textilipari üzemeltben az elmúlt hónapok során sok szép eredményt hozott a kongresszusi munkaverseny. A Textiles Szakszervezet területi bizottságához tartozó vállalatoknál 77 kongresszusi brigád alakult, köztük igen sok a szocialista brigád cim elnyerését tűzte ki célul. Ebben a nemes vetélkedésben a Textilművekből 8, a Szegedi Kender-fonóban 13 brigád vett részt Közülük eddig csak kettő, a Bzegedi Kenderfonó Varró- és Palotásbrigádja nyerte el a szocialista brigád címet A verseny időszakában a textilüzemekben 238-an nyerték el a szakma kiváló dolgozója címet és oklevelet, 95-en pedig a. második fokozatot, a jelvényt, s az ezzel járó egy és kétheti fizetésnek megfelelő összeget, 33-an pedig a könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést kapták. A Szegedi Kenderfonógyárban az elmúlt év során 60 férfi és 76 nő kapta meg a kiváló dolgozó címet. Az I. fokozatért 37 ezer, a II. fokozatért 28 ezer forintot fizettek ki. Csak ebben az egy üzemben egy év alatt 16-an kapták meg a Könnyűipar kiváló dolgozója címet Felajánlásaik teljesítése után ismét tanácskoztak a brigádok, műhelyek dolgozói. Számba vették feladataikat, hogy újabb vállalásokat tegyenek április 4, hazánk felszabadulása évfordulójának tiszteletére. A Textilművekben a szakszervezet az üzemi KISZ-szervezettel közösen vizsgálták felül a szocialista brigád címe elnyeréséért kitűzött eddigi feltételeket és meghatározták a január 3-án újabb versenyt kezdeményező brigádoknak a feladatait e cím elnyeréséért A Szegedi Kenderfonógyárban külön versenytervet készítettek, ehhe% kérik a dolgozok javaslatait. A műszaki vezetők, a KISZ és a szakszervezeti vezetők megbeszélést folytattak a munkabrigádok vezetőivel és tagjaival. A megbeszélés eredményeként január elsó munkanapján, április 4-e tiszteletére 5 brigád kezd majd vetélkedni a szocialista brigád címért. Az Ujszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál 49 brigád versenyez e célért. Ezek közül 11 november 1 előtt alakult, 38 pedig a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére. A címek odaítélésére elsőízben az április 4-i munkaverseny után, május 1-et megelőző napokban kerül sor. Ezt követően pedig majd november 7-e előtt értékelik a brigádok eredményeit, munkáját A Textilművekben röpgyűléseket tartottak és tartanak az év első napjaiban. Itt ismertetik a műhelybizottságok közreműködésével a feladatokat, hogy zökkenőmentesen folytatódhasson a munkások eddigi lelkes versenye. Milyen lesz Szeged 30 év múlva? r (folytatás az 1. oldalról.) tekét erdőcskéket létesítenek, hogy pihenésre, felüdülésre is legyen módja az utánunk jövő nemzedéknek. Jelenleg Franciahegy néven ismert részen nagy kulturális park alakulhat ki. A Hernyós-dűlő környékén ugyancsak; A létesítendő zöld területen helyet tartanak fenn a vidámpark, állatkert, úttörőtábor részére is. A tervek között szerepel egy két és fél kilométeres úttörővasút is. A körtöltésen párhuzamosan kialakuló zöldterület — mivel a sugárutakon a magasrendű beépítés laza lesz — a házak közötti parkocskákkal küllőszerűen benyúlik majd a városközpontba. Az újszegedi liget természetesen megmarad. Szeged fürdőnegyede egyébként az újszegedi uszoda és a partfürdő környékén, a Maros torkolatánál alakul majd ki. A közlekedési útvonalak jelentik a város testének csontvázát Szeged fő közlekedési útvonalának az 5-ös számú Budapest— Szeged út bevezető szakaszát megváltoztatják. Az útvonal a fehértói halgazdaságnál fordul majd a város felé. A Bécsi körutat meghosszabbítják a Tiszáig. Kirajzolódott már a harmadik, jelenleg még csak Északi körút néven emlegetett körút helye is. Egy-két évtized múlva már kevés lesz a jelenlegi közúti híd Szegednek a számítások szerint. Ezért kijelölték az újabb közúti híd helyét a Római körút és a Temesvári körút között, körülbelül a Bertalanemlékmű magasságában. A mostani közúti hídon is változtatni kell a várható nagy forgalom miatt. A híd kisebb átépítése után a mostani gyalogjárdákat a híd két külső oldalára helyezik. Valószínűleg sor kerül a villamos kitelepítésére is a hídról. A villamos helyett majd autóbusz köti össze a két partot. A közlekedési problémákat feldolgozó részletterv szerint ugyancsak belátható időn belül ki kell szorítani a villamost a szorosan vett városközpontból, a Lenin körúton belüli részről. A villamosokat itt is autóbuszokkal váltják fel, mert a villamosvonalak itt akadályozzák majd a forgalmat Vasúti híd felépítésére azonban nincs kilátás 30—40 éven belül, mert az Alföld déli része és a Tiszántúl közötti jelenlegi és várható forgalom nem teszi szükségessé óriási beruházással járó vasúti híd megépítését. Az általános rendezési terv azonban mégis meghatározta a vasúti híd helyét, mégpedig a Boszorkánysziget táján. Ugyanott építik meg a tiszai állandó kikötőt, a kikötő mellett nagy kereskedelmi tárházak, raktárak helyezhetők el. A terv egyébként Szeged központi pályaudvarát a jelenlegi Rókusipályaudvaron képzeli el. Egy évtizede építőmunkánk nagy programjával. az első ötéves tervvel kezdtük lerakni hazánkban nagy művünk, a szocializmus építésének alapjait. Nagy esemény volt ez népünk történelmében, mint amilyen nagy esemény az új ház építése egy család életében. Ezért jóleső érzés számunkra az a tudat, hogy az elmúlt évtized során emelt falakat végül is tető alá hozzuk. A második ötéves terv irányelveiben foglalt feladataink megvalósításával belatható idón belül betetőzzük majd a szocializmus nagyszerű epületét. Most. amikor eredményekben gazdag év utan a szép. biztató távlatok ismeretében, szárnyas reményekkel szívünkben köszöntjük az üj esztendőt. emlékezünk az első ötéves tervre, am.lt ma tíz éve kezdtünk el- Emlékezünk, & büszkén gondolunk vissza a tervidő alatt elért eredményeinkre. Amit alkottunk e terv szülötteiként, Kazincbarcika, Komló. Szlálinváros, a Keleti főcsatorna és a többiek, mind a mi javunkat szolgálták és szolgálják. Az akkor épített és készített új lakóházak, gyárak, gépek munkásosztályunk győzelmi szimfóniáját zúgták cs zúgják, ha e mű néhány taktusát itt-ott nem is a legjobban komponálták. A múlt és a jelen fonódik össze a jövővel, amikor egy sorba állítjuk első ötéves tervünket a hároméves. s az egy év múlva ezt követó második ötéves tervet. Egyik is, másik Is része a nagy egésznek, amely megvalósításával egyre közelebb jutunk ahhoz a naphoz, amikor falun és városon Is végérvényesen győz az. új világ: a szocializmus. Ilyen hatalmas városban, mint amilyen Szeged lesz harminc év múlva, gondoskodni kell közintézmények, közigazgatási épületek, kórházak, iskolák, óvodák, üzletek, vendéglátóipari egységek hálózatának jó kialakításáról is. Érdekes, hogy a kerületek jelenlegi határainak megváltoztatását is előre látja a tervezet. A letelepülést és a várható lakosságsűrűséget vizsgálva, négy kerületet javasolnak a jelenlegi bárom helyett. Újszeged szakadna el a mostani I. kerülettől és önállósulna. Mind a négy kerületnek egy-egy közintézményekkel jól ellátott magja, azaz városi alközpontja alakul ki. A Belváros már kialakult, Újszegeden a Rózsa Ferenc sugárút elején, a II. kerületben a Csongrádi sugárút és az Északi körút kereszteződésénél, a III. kerületben pedig a Vértanúk tere körül alakul ki ez a városi alközpont. (Megjegyzendő: a terv előirányozza azt is, hogy ha az élet már odáig fejlődik, Tápé, Dorozsma, Gyálarét és Szőreg közigazgatásilag Szegedhez tartozik majd. A tervezők el sem készíthették Szeged általános rendezési tervét e környező községek vizsgálata nélkül, azok anynyira hozzákapcsolódnak már sok vonatkozásban Szegedhez.) E valóban nagyszabású terv részletmegoldásai az egyes területeken, például mezőgazdasági vonatkozásban, az energia: villany-, gázellátásnál, csatornázásnál, az ár- és belvíz elleni védekezésnél ugyancsak jelentősek és érdekesek. Helyhiányban sajnos, most nem térhetünk ki ezekre, valamint a közintézményekkel, az egyetemi negyeddel, a sporpályák elhelyezésével stb. kapcsolatos elgondolásokra sem, amelyeket pedig mind-mind kidolgoztak a távlati tervben. Számos budapesti és szegedi szakember, tervező, mérnök egészítette ki a városépítési tervdzó vállalat által készített nagy rendezési tervet, amely talán most e cikket olvasva sokak számára ábrándképnek, a tervező szakemberek álmának tartanak majd. Nálunk a szocializmust építő rendszerben azonban a tervezők nem biába szövögetnek színes álmokat. Építésünk eddigi menete, különösen az utóbbi évek tempója igazolja, hogy ezek az álmok előbb-utóbb realizálódnak. Hogy hazánk nagyobb fényre derüljön D

olgozó népünk reménykedve, vidáman köszönti az új esztendőt, az 1960-as évet. Falvakban és városokban az emberek terített asztaloknál búcsúztak az eseményekben gazdag 1959-es évtől. Az elmúlt esztendőről méltán elmondhatjuk, hogy a munkások, parasztok és értelmiségiek alkotó tehetsége, szorgalmas munkája megérlelte a maga gyümölcseit. Kiemelkedő esemény volt a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa. Párttagok és pártonklvüliek sokoldalúan elemezték azóta a kongresszus szerepét, hatását. Az új esztendő első napján a pártkongresszus igen jellemző vonását kívánom e cikk keretében kiemelni. Budapesten a párt legfelsőbb fóruma ülésezett, a kommunisták tanácskoztak, de érezhetően itt dobogott az egész nemzet szive. Szó volt itt arról, hogyan erösitsük tovább a pártot, szóvolt a párt belső életéről, a kommunisták tennivalóiról, pártügyekről tanácskoztak a küldöttek. De a szónokok szavaiból kicsendült, hogy a kongresszuson a nemzet sorsáról, múltjáról, jelenéről, jövőjéről beszéltek, igen nagy felelősséggel, a nép iránti alázatos szeretettel.- A kongresszuson ismét kitűnt, hogy a pártügyek igazi nemzeti ügyet jelentenek. M

ost, amikor köszöntjük az új esztendőt, a VII. kongresszus fényénél elérik tárul jövőnk útja. A párt a kongresszuson felmérte lehetőségeinket, megjelölte a további irányt. A kongresszuson eLhangzott minden beszédet, Kádár János, Fock Jenő, Marosán György elvtársaknak a Központi Bizottság nevében elmondott referátumait, a Politikai Bizottság tagjainak, a küldötteknek hozzászólásait egy fő gondolat hatotta át: tegyük erősebbé, gazdagabbá szocialista hazánkat, szépítsük meg a dolgozók életét, tegyük még boldogabbá a nép jövőjét. A kommunisták ezen a kongresszusukon is bebizonyították, hogy hűek a dolgozó néphez, és a szocialista hazaszeretet irányítja tetteiket. A VII. kongresszus határozata joggal állapíthatta meg: "Negyven év alatt sokan meghaltak a pártért, a kommunizmus ügyéért, de ma még többen élnek, dolgoznak. harcolnak érte-. Mi volt az az -ügy-, amiért a Horthy-rendszer idején bátran halálba mentek a kommunisták? Mint igaz hazafiak, nem tűrhették az igazságtalanságot, amelv a nép millióit érte. Az uralkodó osztályt szüntelenül leleplezték, mert nem engedte meg a népnek, hogy az beleszólhasson saját sorsának intézésébe. A

kommunisták nem nézhették a nép politikai jogtalanságát. Fájt nekik a nép nyomora, sok szenvedése. Azért vállalták az üldözést, a börtönt, a bitót, mert szent cél hatotta át őket: felszámolni a kizsákmányolást, megszüntetni a nép mérhetetlen nyomorát, elmaradottságát. Szeged város népének, munkásosztályának is szomorú tapasztalatai vannak a Horthy-időkről, amikor a jog asztalánál a kizsákmányolók úri kisebbsége pöffeszkedett. Ebben az időben a munkások tömegeinek csak az éhség, az ingyenkonyha, a tongyoskodás, betegség és kivándorlás volt az osztályrésze. 1928-ban Szegeden rendszeresen több száz nincstelen sínylődött a népkonyha szegényes kosztján. Csongrád megyeszerte még sanyarúbb volt a nép sorsa. Ezerszámra indultak útnak a megyéből a vándorló sutamások. Egész napi baromi munka után örülhettek, ha tányérjukba üres krumplileves. zsírtalan tészta jutott. Távol szeretett családjuktól Irta: Ssebelkó Imre ezrek hánykolódtak idegen csűrökben, istállókban. Egy summás napi keresete 1933ban mindössze egy pengő harminchat fillér volt. A -szöged i kiskirályok* sem dicsekedhettek azzal, hogy a szegedi Belváros nyolcvanezer főnyi lakosságának 16 százaléka, 39 ezer kültelki lakosnak harmincnégy százaléka analfabéta volt. Közben az urak a budai Váriján. de Szegeden is szüntelenül hazai iságról papoltak. Kenetteljesen szónokoltak a -felsőbbrendúbb* magyar nemzetről, ök tobzódtak a pompában, dúskáltak a földi jókban, míg a nép nyomorgott. A nemzet igazi képviselői, a tényleges hazafiak ebben az időben is a haladás oldalán állók, az üldözött és hajszolt kommunisták és szövetségeseik voltak. Az igazi hazafiakat nem a népet elnyomó urak adták, hanem maga a nép, amely ilyen nehéz körülmények között is szeretetet érzett hazája iránt. Ebben a nehéz időkben is a kommunisták mutatták meg, hogy merre vezet a felemelkedés útja. Ez ekkor hő6i tett volt, a dolgozó nemzet érdekeit szolgálta. F

orradalmi tettekben bizonyították hazaszeretetüket a felszabadulás után a kommunisták. A munkások számára a hatalom megszerzése. 5,6 millió katasztrális hold föld felosztása. a bankok, a bányák, a nagyüzemek, a gyárak államosítása történelmet formáló forradalmi tett volt. Amit tizenöt év alatt a párt vezetésével dolgozó népünk épített, az a múltbéli nagy hazafiak álmainak megvalósítását jelenti. Kölcsey Ferenc hajdani nagy költőnk írta: -Hass, alkoss, gyarapíts: a haza fényre derül!A népi demokrácia rendszerében a párt összefogja a nép alkotó tehetségét és megvalósítja a költői álmot: a dolgozó nép alkotó munkájával gyarapítja a hazát, fény derül a haza minden falujára és városára. Köztudott tény, hogy a Horthy-rendszerben évente két-háromszázezer ember volt évi átlagban munkanélküli. A válság idején nyolcszázezerre is felszökött ez a szám. Az is köztudott, hogy a népi demokrácia rendszerében összehasonlíthatatlanul jobban élnek a dolgozók, mint az ellenforradalmi Horthy-rendszer idején. Az urak a kommunistákat hazafiatlan bitangoknak gyalázták a múltban. Egyszer s mindenkorra eldőlt a vita, hogy ki az igazi hazafi. Az-e. aki milliónyi embernek csupán kukoricakenyeret, cukorrépát, takarmány-krumplit biztosított, és karácsony táján nagy kegyesen, farizeus módjára -mindenki karácsonyfáját* állított, vagy azok. akik minden ténykedésükkel a nép életszínvonalát kívánják emelni. Egy ember átlagos évi cukorfogyasztása Magyarországon 1938-ban tíz és fél kiló volt, 1958-ben közel huszonöt kilóra emelkedett. Jelenleg a kalóriafogyasztásban Magyarország egész Európában élenjár. Míg Angliában az egy főre eső napi kalóriafogyasztás 3210, addig nálunk ez 324á-re emelkedett. A múltban a magyar szegény nép úgy- élt, hogy Törökország és Spanyolország nyomorgóival egy szinten volt Sorolhatnánk hosszú oldalakon keresztül — Kádár elvtárs szavaival élve — -vívmányainkat-. Ahogyan ma a gyermekek élnek hazánkban. ahogyan a magyar nők öltöznek, s az. hogy egyetemeinken munkás- és parasztfiatalok tízezrei tanulhatnak. a kommunisták vezette nénhatalomnak természetes következményei. Arthur Kahn amerikai író egy írásában így elemezte a magyar viszonyokat: -Altalános tapasztalatom, hogy Magyarországon napról napra jobb az élet. Nyugodt a légkör, a nép bízik vezetőiben. Az emberek jól élnek, jól öltönködnek, jól táplálkoznakA

Magyar Szocialista Munkáspárt, a kommunisták tettekkel bizonyították be népszeretetüket, hazafiságukat Az 1956-os ellenforradalom veszett dühvel tört népi államunkra, a kommunistákra és minden Igaz hazafira. A honfi álarcában jelentkező herceg Eszterházy, Mmdszenty « a többi hasonszőrűnek első szava kiváltságos jogaik nagybirtokaik visszakövetelése volt. A kísérőzene ehhez: ágyúdörgés a Köztársaság térftt}, géppuskatűz a népi demokráciát -redő munkásokra, R^2^^ Ezek a vérengző nesyizetgyukosok meggyalázták s, varos zászló mellett nemzeti, lobogónkat is, amikor- pz igaz hazafiaknak, iránt A™lyen Asztalos János w volt, a szívébe kést döftek. A kommunisták Kadar János elvtárs köré tömörült csoportja, bátor magyar hazafiaknak, a Szovjetunió segítségével állították meg a vérengzést, szocialista hazánk további pusztítását. Ami azóta történt, bizto® mondhatjuk, bekerül nemzeti történelmünk fenyes lapjaira. A párt ismét összefogta a nemzet erejét, és rohamléptekkel vitte előre hazánkat a haladás, a felemelkedés, a szocializmus győzelmes építésének utján. A VII. kongresszus fényei bevilágítják jővóqk tájait. A kongresszus rríefwabta azokat a feladatokat, .melyeket, ha sikerrel végrehajtunk, felépítjük hazánkban a szocializmust A szocializmus építésében reszt venni a legszebb hazafias tett, nemzedékünk történelmi hivatása. A cél világos! H

atározattá emelte a kongresszus második ötéves tervünk! irányelveit. Eszerint az ipari termelést az elkövetkezendő években 65—78 százalékkal emeljük. A szén, a kőolaj, a villamosenergiatermelést lehetőségeinkhez mérten fejlesztjük. Mindez jobb gépeket jelent a munkásnak. több szerszámot, gépet a parasztnak, melegebb otthont a magyar családoknak. Különösen nagy gondot fordítunk vegyiparunk fejlesztésére. 1958-hoz viszonyítva ezt az iparágat öt év alatt kétszeresére növeljük. Ez több műtrágyát jelent, s ennek következtében több terményt, több kenyeret, húst és zsírt a dolgozóknak. A műanyagtermelést szintén igen jelentősen fejlesztjük, ez is több háztartási eszközt, sok szép műanyagruhát jelent. Megkezdjük 15 éves lakásépítési tervünk végrehajtását is. Három ötéves terv alatt egymillió modern lakást kívánunk létesíteni a dolgozók számára. A nehéz, és könnyűipar arányos fejlesztésének lehetőségei szintén adottak. Mindez gazdagabbá teszi hazánkat. Ezek mellett soronlevő legnagyobb feladatunk a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a mezőgazdaság termelékenységének fokozása. Ez össztársadalmi ügy, további fejlődésünk kulcskérdése. A kultúra, a tudomány színvonalának növelése, a kulturális forradalom sikeres végrehajtása szintén nagyszer,! feladatot jelent A

kongresszus által kitűzött célok végrehajtása össznépi érdek, igazi hazafias cselekedet. Ha végrehajtiuk a Maevar Szocialista Munkásoárt VII. kongresszusának határozatait. akkor gazdagabb fetlettebb. erősebb lesz hazánk, jobban fog élni és műveltehb lesz dolgozó népünk. Minden hazáiét igazán szerető embert lelkesítenek a párt által kitűzött célok. Azért munkálkodunk, hogy a haza még inkább gyarapodjon és még nagyobb fényben éljen dolgozó népünk.