Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-31 / 26. szám

Vasárnap, 1960. január 31. Nagy átalakulás Algyön Három új termelőszövetkezet alakú1 a községben Al.fiYON. a Lehel utca Barkán találkoztak a népnevelők Molnár Károly gazdával. — Alig vártuk, ho© jöjjenek — mondta a gazda és aztán kedvesen Invitálta házába a vendégeket. — Már itthon megtanácskoztuk a jövőnket — említette. — Ű© gondoljuk, ho© a szövetkezetben jobb lesz. tornyosultak a szövetkezet előkészítői elé. Hallgassuk meg Lakatos Józsi bácsit, az elnököt, aki -tegnapi* még e©énilcg termelő volt: — Mái többször tanácskoztunk, ho©an csináljuk — mondotta. — Ü© tervezzük, a Barát-tanyába bevezetjük a villanyt, ho© ott gépeket tudjunk működtetni. Majd kiválasztjuk, hogy a belépők állatai közül melyiket tudjuk átvenni, mennyire megfelelőek továbbtartásra. Elhelyezésük is gond e©előre, de megoldjuk. Pál Mihály, Perecz József, Boldizsár István és mások is felajánlották, ho© náluk elég na©ok az istállóik és 10—12 tehén elfér bennük. Minálunk is be lehet kötni va© húszat. Itt van rajtunk a talyen szabályai vannak. Közijén az ú©nevetett Irmamajori részen is kisütött a -Napsugár* — ott az előkészítő bizottság ezt a nevet adta az alakuló szövetkezetnek. Elnöknek Gémes Józsefet választották — most neki adjuk át a szót. — Na©jából felmértük az irmai területet — számolt be eddigi tevékenységükről szövetkezeti kiskönyvvel a kezében. — Ennek alapján ú© látjuk, hogy a jószágok szómára például a lucerna biztosítva van. Ha a hó elolvad. kimegyünk a földekre, kiszám'tjuk, mennyi az őszi vetés, meg a szántóterület, aztán beosztjuk, ho© mit termelünk. Felhasználjuk majd az állami gazdaság kisvasútját, amely éppen átKét és fél millió forint gazdát keres Kérnek-e belőle megyénk paprikatermelő szövetkezetei? Na© távlatok, tervek útját nyitották meg 1960 első napjai a szegedi és Szeged környéki dolgozó parasztok előtt. Százak és ezrek elképzeléseit, gondolatait szövik most közös tervekbe. Sokan vannak, akiknek újat jelent a szövetkezeti tervezés. Ez nem csoda, hiszen most ismerkednek először az írásos tervezéssel, a na© számokkal. Valaho© ú© érzik magukat tervezés közben, mint az az ember, aki félhomályos szobából hirtelen na© fényességbe lép. Az első pillanatban hunyorog, s csak aztán szokja meg a fényességet. A sok és na© számok köCsangrád me©ei paprika termelő szövetkezetek?! Könnyen és jól kereshetnek Eddig általában arra hivatkoztak, ho© nincs elég munkaerő. Pedig eddig is csak szervezés kérdése volt a paprikafúzés. U©anis az idős tsz-tagok és fiatalok egyaránt könnyen és jól kereshetnek ezzel a munkával. Gondoljunk csak arra, ho© szövetkezeteink általában 35— 40 forintot fizetnek e© munkaegységre. E© mázsa papLakatos József, a .,Petőfi' elnöke Igaz, új herét vetettem a múlt évben, de azt ú©is megtéríti a tsz. A népnevelök eredményes látogatásuk utón távozni készültek, amikor a szomszéd. Patai Józscfné állt elébük: — Ne menjenek még el — tartotta vissza őket —, én is belépek. Férjem rokkant, majd én dolgozom. 1© kezdődött néhány nappal ezelőtt a közös gazdálkodás megteremtése Algyőn. Az első mozzanatokhoz tartozik a 18 fíőldas középparaszt, Lakatos József elhatározása is. aki ugyancsak aláírta a tsz-be szóló belépési nyilatkozatot. Csák István korábban kijelentette: ő bizony nem írja alá ... Most már azonban szívesen logadta a népnevelőket, ő maga diktálta az adatokat: 24 hold, eke. ló tehén... És Korom Mihály, Belovai Mihályné ls — aki külön leszögezte. ho© nem pártoló, hanem dolgozó tág akar lenni — az elsők között volt. Idősebb Sötét Antal pedig tréfásan megje©ezte: — Nekem nem kell menni a tsz-be — a szövetkezet jön énhozzám. U©anis az ő tanyáján alakítják ki a Petőfi Termelőszövetkezet központját. Már a felvilágosító munka harmadik napján közel 300-an pecsételték meg aláírásukkal a közös útra térésüket és szövetkezetet előkészítő bizottság alakult a falu déli részén. Elnöknek a már említett Lakatos Józsefet választották, aki egyben megyei tanácstag is. A bizottság Petőfi nevének felvételét indítványozta e©ik első ténykedéseként. Szinte órák alatt sokrétű elképzelések vaszí munka. A tagosítást igen, de a táblásítást e©elöre nem tudjuk megvalósítani, hiszen az öszi vetések már kikeltek. Ezért még most bizony lófogatok felhasználásával végezzük el a Gémes József, a „Napsugár" elnöke tavaszi vetést, a mezőgazdasági munkát. Adódtak még kétségek is: jó lesz-e a közös munka, va© egyelőre e©énileg művelje ki-ki saját földjét... MÉG OTT VIBRAl.T a régi megszokás a kollektív gazdálkodás akarata mellett, s aho© teltek a napok, .úgy kristályosodott ki a tiszta út. A falu vezetői, meg a népnevelők megma©arázták azt is. hogy a tsz-ben a teljesített munkaegység után kapják a jövedelmüket a tagok, s ho© a szövetkezetnek miEzeli alakuló szövetkezetünk birtokát: azon me©ünk majd ki dolgozni. E©ébként nálam is jelentkeztek az emberek: Makra Mihály, Hegedús József és mások bejelentették, ho© a Napsugárba akarnak jönni... Még nem fejeztük be a beszélgetést, mikor a kis házba két asszony toppant be. — Ide jönnénk mi is hozzátok — mondták Gémesnek —, ú© gondoltuk. NÉPSZERŰ EMBF.R az elnök Al©őn, Fekete Istvánné férje a Vízü©i Igazgatóság dolgozója és ezért az asszony lép be né© holddal. Varga Sándorné aktiig i& rnaga kínlódott ugyancsak né© hold földön — most már szövetkezeti asszony lesz. Számosan a régi és e©re jobban gazdálkodó Űj Életbe kérték felvételüket és megmozdultak a Rákóczi, csergői tanyavilágban is. Itt is előkészítő bizottság alakult, élén Ma©ari Mihállyal, a 12 holdas középparaszttal. Érthető, ho© Rákóczi néven (akarnak szövetkezetet alakítani. Csak órák kérdése és Algyő is termelőszövetkezeti község lesz. Már több mint ezer, eddig e©énileg dolgozó paraszt választotta a faluban a na© üzemi mezőgazdálkodás kialakítását! Markovits Tibor ben sem. És amit el tudnak végezni a szolnoki Damjanich Tsz-ben, a na©kamarási Rákóczi-ban, azt megvalósíthatják a Csongrád me©ei paprikatermelő szövetkezetekben is. Üvegházak mint paprikaszárítók Érdekes tervek, elgondolások születtek az elmúlt napokban az újszegedi Haladás Termelőszövetkezetben. Negyven holdon termelnek az idén paprikát, s ennek termését, mint félkész árut akarják átadni a feldolgozó telepnek. A terv lényege a következő. A meglévő üvegházakat, amelyeket meleg vízzel fűtenek, felhasználják utóérlelésre, ezzel a kései szedésú paprikából e© osztállyal jobb minőségű árut állíthatnak elő. Az utóérlelés után pedig szárítóként akarják használni az üvegházakat. Az elgondolás helyes. Minden erőt meg kell mozgatni, ho© a tervek valóra váljanak. A szövetkezeti mozgalom előrehaladásával lényegében zött a még tegnap kispar- rikát pedig e© nap alatt megoldódik a tsz-ek munkacellás gazdaságot irányító könnyedén felfűzhet bárki, erőhelyzete is. A fűzéshez, tsz-vezetők nehezen tájéko- s ezbrt a munkáért a szö- szárításhoz pedig használják zódnak. Ezért szükségük van vetkezetben e<rv munkaegy- fel 3 korábbi lehetőségeket a in tnná-cra enmtenffre VetKezeTOen egy mUHKaegy j„_A„„i,v,— 1A„; a háztáji gazdaságokban lévő Kedves vendégek a népnevelők Szabó János és Gál János, az öthalmi állami kísérleti gazdaság dolgozói, mint minden falusi családnál. Korom István baksi egyéni gazda házánál is szívesen látott vendégek. A népnevelők sok mindent elmondanak gyönyörű, országosan is ismert gazdaságuk életéből. S hozzáfűzik, hogy a baksi embereknek is ilyen korszerű nagygazdaságot kell létesíteniük a keskeny nadrágszíj-parcellák helyén. A fiatal házigazda országjáró ember, érzi, s nem titkolja faluja elmaradott ságát. A baráti beszélgetés a belépési nyilatkozat aláírásával végződik, éppen az előrehaladásért. a jó tanácsra, segítségre, mert néha kínálják nekik a ség jár és ezért 85 forint szárítóberendezéseket. Vagy nagyobb összeget, a maga- többletpénzt kap a közös- létesítsenek a téli hórapoksabb keresetet, de tétováz- ^ ban ideiglenes száritóhelyenak, nem nyúlnak érte. Ma- ... . - ket. Ezzel télen is foglalkozódnak a kisebb mellett. 1© A tiszaszigeti Lenin Tsz- tatni tudják tagjaikat és ,ió vannak valaho© a paprika- ben is elkészültek a tervek, p^j. üti markukat. Álljon termeléssel is. A Paprika- jócskán termelnek paprikát előttük mindig az a megíeldolgozó Vállalat az elmúlt, fűzésre most állapítás, amit Kovács Imre esztendőbon a felvásárolt 37 ldoT1< de 3 ! élelmezésügyi miniszter monpaprika több mint egyne©e- sem gondolnak. A kubekhazi dott gzegedi ]átogatása alkaldét fÚ7etlenül vette át. Ezt Sarló-Kalapács Tsz-ben is mával: A fúzetlen paprika mrnd a termelőszövetkezetek ömlesztett átadást terveztek. ]esz az élelmiszeripar szállították be es ez a ko- _ • • zös gazdaságok paprikater- ^ azo1a ™r Po^zamadast nyersanyaga. . melésének több mint 90 szá- végeztek. 0© gondolják, er- A Szegedi Paprikafeldolzaléka volt. demes a fűzéssel törődni. g0zó Vállalat kínálja a két A többi tiszta nén~" Ezzel mcgoldhatják az idő- és fél millió forintot. Ne " P " Sebbek foglalkoztatását is. cg^ kérjenek, de követelA szegedi Felszabadulás Helyesen cselekednek, hl- jenek ebből minél többet Tsz például 962 mázsa pap- ami jó volt, mint egyé- maguknak a tőzs©ökeres eref ^ld°foriröotEZkap^tt ni gazdálkodóknak, azt nem Csongrád me©ei paprikaterKaphatott volna többet is! ha©hatják el a szövetkezet- melö szövetkezetek. ha például felfűzik a paprikát. t© mázsánként további 85 forint járt volna nekik. Ez pedig több mint 80 ezer forintot jelent. Ennek felét kellett volna zsinegre, rúdra és munkae©ségre fordítani. A többi, aho© mondani szokták, -tiszta pénz*. Az alsóvárosi Üj Élet Tsá, beleszámítva a Szabad Tisza Tsz paprikatermését is. öszszesen 1238 mázsa paprikát adott át. Kilencvenötezer forinttól estek el a tsz-tagok, mert nem fűzték fel a termést, í© sorolhatnánk tovább a szegedi Táncsics Termelőszövetkezetet. a dorozsmai, a sándorfalvi, a domaszéki tsz-eket. A paprikatermelés még ennél is jövedelmezőbb lehet c© kis további munkaráfordítással. Ha például félkészáruként ad iák át a termést a feldolgozó vállalatnak. Nézzük csak a számokat, vajon mit mondanak? Míg a fúzetlen paprika, tehát az ömlesztve átadott termés mázsájáért 246 forintot fizet a vállalat, a fúzöttért 331 forintot.. A félkész termékért e© mázsa nyerspaprikát véve alapul — 431 forintot kaphat a tsz. Ez pedig lényeges különbség. Mindezek ellenére mégis húzódoznak a +sz-ek a fűzéstől, a szárítástól. A tagok még egyénileg dolgoztak, évről évre csak fűzött állapotban adták át paprikatermésüket. A családtagok apraja-na©ja foglalkozott ezzel ősszel. Sőt. még ilyenkor a téli napokban is amikor a házi szárítókban dobkálvha és fűrészpor melege mellett szárítgatták a termést, majd- összezúzva a hüvelyeket, a magot kirostálva szállították be a feldolgozó telepre. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállala* évente általában két és fél millió forintot tervez csak fűzésre. Vajon kérnek-e ebből a két és fél millióból a Jó eredménnyel zárták a múlt e^tendíit a szegedi járás tsz-ei A szegedi járási tanács rintot helyezlek többek mezőgazdasági osztályán között a mostani zárszámezekben a napokban ha©- adás alkalmával szocláják jóvá a termelőszövet- lls alapra ls. kezetek múlt évi mérlegeit. Ebből a pénzből kisebbzárszámadásait. Eddig 20 nagyobb összegekel folyójárásbeli tsz pénzü©i és sítanak majd szükség esegazdasági mérlegét vizsgál- tón idős. beteg tagok réták felül. szére. rendes járandóságaiJuhász Gyula elvtárs, kon felül, főkönyvelő elmondotta, ál- A tápéi Ady Endre Tsz falában tapasztalat most, tagsága szintén szép sikeho© a régebben ©engén rekről adhatott számot most működő tsz-ek a falunak. Amellett, ho© ..... .. . igen sokat fejlődött gazdapol.tika.lag gazdasagilag ságuk 3„ forint g3 f|nért megerősödtek. osztanak most munkae©séA közepes gazdaságok pe- génként. Ez az összeg azondig a jók szintjére léptek ban ©akorlatilag 50 foelő. Azokban a tsz-ekben, rintnál is több, mivel a kimelyekben már korábban osztott és a kiosztásra keis szép sikereket értek el rülő terményeket nem a a termelésben, most kiváló r,apj forgalmi áron. hanem termelési sikerek születtek. a lénvegesen alacsonyabb Lényegesen növekedett a állami irányárakon számoltagok átlagos jövedelme is. ják el. A gyálaréti Komszomol A kübekházi Sarló Kalatagjai pénteken délután tar- pács Tsz tagsága azon túl, tották meg zárszámadó ün- ho© nepi köz©úlésüket. A tagság örömmel vette tudomásul, ho© a háztáji jövedelmen felül minden ledolgozott kifizette elmaradt és esedékes tartozásait. 354 ezer 428 forintot fordított saját eröböl a közös vagyon gyarapítására. munkaegységre 53 forint E nagv erőfeszítés ellenére jut, melyből 38 forint is 32 forint 70 fülért oszta-jut, melyből készpénz. 15 forint pedig nak ~ most hatósági áron felszámított ként munkae©ségenJóváha©ták már a deszterményféleség. zömmel szemes gabona. kj Kossuth Tsz vezetöségéA szorgalmas, közös mun- nek zárszámadását is. Ebka eredményeként sokat ben a közös gazdaságban ©arapodott itt a közös va- 20 forint 20 fillér készpénzt ©on is. Évközi bevételek- és 20 forint 8 fillér értékű bői 92 ezer 812 forintot terményt, összesen tehát 40 fordítottak új munkaeszkö- forint 38 fillért osztanak ki zök, berendezések vásárié- most minden ledolgozott sára, építésére. Ezze] e©ütt munkaegységre, annak ela tavalyihoz képest közel lenére, hogy évi jövedelmé179 ezer forinttal nőtt a bői a szövetkezet tagsága közös, fel nem osztható több mint 317 ezer forintot szövetkezeti va©on értéke, fordított a gazdaság fejHuszonkettőezer 813 fo- lesztésére. I