Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

Vasárnap, 1960. január 31. 2 Az országgyűlés elfogadta az ez év! költségvetést (Folytatás az 1. oldalról.) exportálni. Ezzel segíteni tudjuk a többi szocialista országot is, ahonnan cseré­be más fontos, nélkülözhe­tetlen alapanyagot tudunk vásárolni. Mindez indokolja, hogy ebben az évben mintegy 080 millió forintot fordí­tunk a Dunai Vasmű to­vábbfejlesztésére. A vasmű már ebben az év­ben több mint 20 000 tonna lemezt, 350 000 tonna acélt és mintegy 420 000 tonna kokszot biztosít népgazda­gunknak. Egyidejűleg gon­dot fordítunk Sztálinváros további fejlesztésére la. Apró Antal elvtárs ez­után rámutatott arra, hogy változatlanul nagy problé­mát Jelent a beruházások koncentrálása. A tapasztala­tok alapján a kormány úgy dötött, hogy az értékhatáron felüli új beruházás megkez­désére 1960-ban csak 1.3 milliárd forintot lehet fel­használni, a többi anyagi eröt a már megkezdett be­ruházások befejezésére, Illet­ve gyorsabb ütemű kivitele­zésére kell fordítanunk. Oda összpontosítsuk anya­gi erőinket, ahol a beruhá­zás a lehető leghamarabb megtérül, segíti népgazdaságunk fej­lesztését, korszerűsítését, a műszaki színvonal emelését. A mezőgazdasági beruhá­zás az idén 27 százalékkal több a tavalyinál. A mező­gazdasági beruházások több mint felét a mezőgazdaság további gépesítésére hasz­náljuk fel. Sok egyéb gép mellett » több mint 10 000 traktort, több mint 4000 gabona­vetőgépet, 1400 gabonakombájnt, 2400 fűkaszát, csaknem 3500 mű­trágyaszórót kap az Idén a mezőgazdaság. Az univerzá­lis traktorok aránya ez év­ben országosan meghaladja az 50 százalékot A termelőszövetkezetek megerősítésére, illetve fej­lesztésére 2825 millió fo­rintot irányoz elő a terv, ebből az állami hitel csak­nem 2400 millió. A terme­lőszövetkezetek építési bé­ri.házásait több mint másfél milliárd forinttal segítjük. AJK építőipar előtt nagy feladatok állnak Az Idei beruházási prog­ram nagy feladatok elé ál­lítja építőiparunkat és épí­tőanyagiparunkat is. Az épí­tőenyagipar szűk termelési kapacitásának megszünteté­sére ez évben több mint 800 millió forintot költünk épí­tőanyagipari beruházásokra. Különösen fontos a meglevc* cementgyárak kapacitásának bővítése, új cementgyárak építése. Vác közelében építjük fel a Dunai Cement- és Mész­művet, amely a hároméves terv leg­nagyobb építkezése. Ennek « gyárnak gyorsabb építése, Illetve üzembehelyezése számottevően enyhíti majd a cementhiányt, s az ország cementipari termelését 1963­tól 1965-ig fokoztatosan egy­millió tonna cementtel, azaz a jelenlegi országos terme­lési kapacitás mintegy 70 százalékával növeli. Az építőipar dolgozói tö­rekedjenek arra, hogy a leg­jobban előkészítsék a beru­házásokat, az építkezéseket, a leghatékonyabban haszno­sítsák az építési kapacitáso­kat, munkaerőt, gépet, anya­got Válasszák ki a leggazdasá­gosabb megoldást, minden igyekezetükkel azon legyenek, hogy a beruházá­sokat a lehető legrövidebb idő alatt elkészitsék. Történelmi jelentőségű átalakulás a falun A tervező irodák blztosit­' sák a mezőgazdasági — kü­lönösen a termelőszövetke­zeti — építkezésekhez a kü­lönböző változatú, a helyi anyagok felhasználását is figyelembevéve a típuster­veket, a megfelelő kapaci­tást és az anyagot. Pártunk és kormányunk bizalmat élvező politikájá­nak eredményeként napja­inkban a falun történelmi jelentőségű társadalmi-gaz­dasági átalakulás megy vég­be. A hároméves terv Idő­szakának elején hazánk szántóterületének kereken egynegyede tartozott még csak a szocialista szektor­hoz, a most érkezett leg­újabb összesítő jelentés sze­rint ma már kétharmada, egészen pontosan 66.2 szá­zaléka. Ezen belül az ösz­szes szántóterület 51.9 szá­zalékán termelőszövetkeze­tek gazdálkodnak. 1959. no­vember elseje óta 293 ezer­rel nőtt a termelőszövetke­zeti tagok száma. Ma a községek 65,3 száza­léka — számszerint: 2138 — termelőszövetkezeti köz­ség. Termelőszövetkezeti város lett a többi között Szeged, Békéscsaba, Gyula, Nagykő­rös és más városok egész sora. Ezeknek az adatoknak alapján bátran megállapít­hatjuk, hogy a dolgozó pa­rasztságunk napjainkban tö­megesen lép a közös gazdál­kodás útjára. Innen, az or­szággyűlés fórumáról ls üd­vözöljük a termelőszövetke­zetekbe lépett dolgozó pa­rasztok százezreit. U} és egy­re gazdagabbá, kulturáltab­bá fejlődő életük küszöbét átlépve, kívánjuk nekik, hogy helyi vezetőiket Jól meg­választva, a közös munká­ban, a közös célok eléré­séért egységcsen felsora­kozva maguk és hazájuk javára jó egészségben, jó munkával nagy sikereket érjenek el. A tns-mofalom támogatása elsőrendű fontosságú fe adat A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága felszólította a párt- és az ál­lami szerveket: fokozzák a termelőszövetkezetek meg­szilárdítására Irányuló mun­kájukat. segítsék a szövet­kezetekbe tömörült dolgozó parasztságot, hogy az új ter­melőszövetkezetekben mi­előbb megkezdődjék a közös munka. Kormányunk a múlt évi­hez hasonlóan az idén is elsőrendű fontosságú fel­adatának tekinti a terme­lőszövetkezeti mozgalom támogatását minden lehet­séges módon. Annak idején a hároméves terv egész időszakára nem egészen kétmilliárd forint közép- és hosszúlet ára tó hi­telt Irányoztunk elő a ter­melőszövetkezetek támogatá­sára. Ezzel szemben egyedül a múlt évben több mint há­rommilliárd forintra emel­kedett a termelőszövetke­zetek állami hitellel való támogatása. A szocialista mezőgazdasá­gi naevüzemek létretóttével megnyílik a mezőgazdáság­ban ls a termelőerők folyto­nos fellesrtősének ns-rvezerű perspektíváin. A termelő­szövetkezeti mozgalom lel­kesítő fejlődése még bizto­sabbá teszi, hogy ebben az évben egész mezőgazdasá­gunk továbbfejlődik, telje­sítjük és túlteliesftlük a me­zőgazdasági termelés idei feladatalt. A múlt évben emelkedett a mezőgazdasági termelés, fejlődött az állat­tenyésztés is. Hasznosnak bizonyultak a nagyüzemi ba­romfitenyésztés fejlesztését szolgáló állami beruházások. A termelőszövetkezetekben egy év alatt megháromszo­rozódott a baromfihús ter­melése, a baromfitelepeken meg­négyszereződött a tojáster­melés. Az idén a tavalyinál na­gyobb feladatokat kell meg­oldani az állattenyésztésben is. Ebben az évben például legalább 530 000 mázsával több vágóállatot, 80 millió literrel több tejet, 60 millió darabbal több tojást és 1400 mázsával több gyapjút kell adnia a mezőgazdaságnak, mint tavaly. Az állattenyész­tés fejlesztésének fontos elő­feltétele a bőséges tokar­mányellátás. Kiemelkedő je­lentőségű tehát a kukorica­termesztés, amelyben van­nak bíztató, szép eredmé­nyeink. A legértékesebb ta­karmánynövény vetésterüle­te Jelentékenyen nőtt, s ami különösen fontos- az eddigi legmagasabb termésátlaggal fizetett. Száraz szemtermés­re számítva a tervezett 12.9 mázsa he­lyett kntasztrál's holdan­ként átlagosan 14 0 mázsa kukoricánk termett. A silókukorica vetésterülete egy év alatt több mint két­szeresére nőtt. Ezeknek az eredmények­nek az elérése köszönhető annak, hogy a szemes- és silókukorica termesztése a mezőgazdasági termelők, va­lamint az Irányító szervex­ben dolgozó vezetők figyel­mének középpontjába ke­rült. Most célul tűzhetjük kl. hogy ebben az évben or­szágosan a vetésterület mint­egy 60 százalékát vessék be hibridmaggal Szerény szá ­mítás szerint is ilyen módon csaknem há­rommillió métermázsával növelhető ez évben a ku­koricatermés, ez pedig — átszámítva — mintegy 5000—6000 vagon­nal több sertéshúst jelent. — Szüntelen figyelmet kell fordítani a mezőgazda­sági árutermelés és ezzel együtt az állami felvásár­lás tervének teljesítésére is. Igaz, a jövőben jobban tá­maszkodhatunk állami gaz­daságainkra és termelőszö­vetkezeteinkre, de nem nél­külözhetjük az egyénileg gazdálkodó termelók, sőt a háztáji gazdaságok áruter­melését sem, különösen az állati termékek tekinteté­ben. Ugy gondolom, hogy teljesen jogos az államnak • mezőgazdasági, áruter­melési Is felvásárlási terv teljesítése iránti igénye akkor, amikor — mint az elmondottakból is kitűnik — nagy erőfeszítéseket te­szünk, hogy a mezőgazda­ság több gépet, építőanya­got, műtrágyát, növényvé­dószert és más szükséges eszközöket kapjon. 1960-ban a múlt évihez ké­pest 8,9 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termékek felvásárlását. Kormányunk bízik abban, hogy dolgozó parasztságunk az idén újabb sikereket ér el a termelés fejlesztésében és az árutermelés növelésé­ben. Szilárd egyensúlya, nemzetkőzi fizetési mérleg Külkereskedelmünknek is nagyobb feladatokat kell megoldania, mint tavaly. Külkereskedelmi lehetősé­gek felhasználásával is to­vább akarjuk javítani a la­kosság ellátását, ezért a tavalyihoz képest mint­egy 20 százalékkal növel­jük a fogyasztási cikkek behozatalat. Elsőrendű követelmény, hogy a nemzetközi fizetési mér­legnek az elóző évek szívós munkájával megteremtett egyensúlyát megtartsuk, to­vább szilárdítsuk. — Nemcsak a külkereske­delemben, hanem egész nép­gazdaságunkban elért ered­ményeink egyik alapvető tényezője, egyszersmind jö­vőbeni sikereink biztosítéka az, hogy egyre bóvül gazda­sági együttműködésünk a szocialista országokkal. Ez az együttműködés — első­.sorban a KGST keretében — a múlt évben minden te­rületen lényegesen tovább fejlődött. A szocialista or­szágoxkal kialakult keres­kedelmi kapcsolataink nagy jelentőségének jellemzésére meg kell említenem, hogy már elkészítettük a KGST­ben részvevő valamennyi országgal az 1961—65-ös évekre szóló — tehát má­sodik Ötéves tervünk egész időszakára érvényes — bosszú lejáratú külkereske­delmi megállapodásokat is, amelyek aláírására már a közeli hónapokban sor ke­rül. — Kormányunk a békés egymás mellett élés politi­kájának jegyében a továb­biakban is arra törekszik, hogy a tőkés országokkal ls erősítsük gazdasági kapcso­latainkat, az egyenjogúság és a kölcsönös elönyök elve alapján. Ezen az alapon kí­vánjuk növelni áruforgal­munkat az említett orszá­gokkal. — Ez évi tervünk ebben a vonatkozásban is fejlő­dést mutat. Pozitívan érté­keljük, hogy az utóbbi hónapokban meg­állapodásokat írtunk alá, vagy hosszabbítottunk meg több mint 26 tőkés ország­gal. Szélesítjük a külkereskedel­mi forgalmat többek között Ausztriával, Angliával, Gö­rögországgal és más kapi­talista országokkal is. — örvendetes, hogy fej­lődik gazdasági kapcsolata­ink a függetlenségüket nem­rég elnyert ázsiai és afrikai országokkal is. — A legteljesebb bizako­dással nézünk építő mun­kánk idei feladatainak sike­res megvalósítása elé — folytatta. Meggyőződésünk, hogy minden alapunk meg­van erre a derűlátásra. Munkásosztályunk, paraszt­ságunk, értelmiségünk az utóbbi két évben minden tervfeladatot túlteljesített. Bízunk abban, hogy dol­gozó népünk az eddig el­ért termelési sikereket eb­ben az esztendőben újabb, és még nagyobb győzel­mekkel tetézi. A kongresszusi munkaver­seny hatalmas sikerei azon­ban nem felejtethetik el ve­lünk, hogy a múlt esztendő végén nem kívánatos Jelen­ségek ls mutatkoztak: nem egy helyen jelentkezett a már sokszor elítélt -meny­nylségl szemlélet*, a lét­szám felesleges duzzasztása, az anyagkészletek felesleges fogyasztása, Itt-ott a minő­ség romlása, a műszaki fej­lesztés háttérbe szorulása. A szocialista munkaver­seny célkitűzései nem szo­rítkozhatnak ezért egyol­dalúan és általában min­denütt mennyiségi, több­termelési eredmények el­érésére. Az 1960. évi munkaverseny sikerének kivívásában, az eredmények elérésében szá­mítunk a szocialista munka­versenyben élenjáró szocia­lista brigádok munkájára, aktív közreműködésére, ame­lyek példamutató kezdemé­nyezésükkel nemcsak terme­lési célok elérését, termelő munkájuk fejlesztését vál­lalták, hanem egyszersmind a szocialista magatartás és erkölcs, a közösségi szellem elmélyítését is. Tanulnak, to­vább művelődnek. A válla­latok, üzemek vezetői tá­mogassák, segítsék ezeket a nagyszerű kezdeményezése­ket. Felszólalásának befejező részében a gazdasági veze­tés néhány kérdéséről, a gazdasági vezetók feladatai­ról beszélt Apró Antal elv­társ. Uj feladatok a kultúra területén Apró Antal elvtárs beszé­de után Kerkay Andorné, Fejér megyei képviselőnő szólalt fel, majd Darvas Jó­zsef szólt hozzá a művelő­désügyi tárca költségvetésé­hez. — Szinte fel sem tudjuk még mérni azt, hogy a kul­túra minden teriilétén mi­lyen új feladatokat jelent az az óriási jellegű, forradalmi változás, ami most a falun végbemegy. A szocialista mezőgazdaság a dolgozó pa­rasztok számára új igénye­ket, új kívánságokat, új tar­talmat jelent. Fel kell készülnünk arra, hogy ezeket az egyre nö­vekvő igényeket kielégít­sük és úgy töltsük meg tarta­lommal az emberek kultu­rális igényeit, hogy valóban szocialista emberekké vál­janak. Az elmúlt esztendők­ben találkozott az ember né­ha olyasfajta pénzügyi szem­lélettel, hogy a kultúra csak viszi a pénzt, vissza nem­igen ad. A kultúra igenis -hoz* pénzt, mert a műveltebb ember, a műveltebb em­berfő, a nemesebb lelkltar­talom — mindez sok­szorosan visszafizetődik a termelésben Is. A költségvetés az elmúlt évekkel szemben nagyobb ütemben emeli a kultúrára fordított összegeket. Az ej­múlt évhez képest több mint félmilliárd forinttal emelkedik a kulturális tár­ca költségvetése. A Művelődésügyi Minisz­térium helvesen osztja el a rendelkezésre álló összege­ket. Legtöbbet az alsótokú ok­tatóra adott, amit helye­selni kell. mert nz 1956 előtti kulturá­lis politikánk egyik hibája éppen az volt, hogy ezt a területet elhanyagolta, s most pótolni kell a mulasz­tásokat. Az óvodák férőhe­lyeit 7500-zal tudják emelni, és közel ezerrel nő ebben az évben az. .általános iskolai tantermeK száma. Az új tí­pusú tanítóképzőknek is elég jelentékény összeget biztosítanak. A levelező-oktatásban rész­vevő dolgozók száma meg­kétszereződik, s ehhez is biztosítják a meg­felelő anyagi alapot. Rend­kívül fontos dolog, hogy a politechnikai oktatáshoz, az iskolareformot kikísérletező iskoláknak az eddigi 10 mil­lióval szemben 25 millió fo­rintot irányoztak elö. Felszólalása további részé­ben számos olyan kérdést vetett fel, amelyeket a kö­vetkező években, az ötéves tervben figyelembe kell majd venni. Ilyen például az óvoda­probléma megoldása a fa­lun, a napközi otthonok be­fogadóképességének továb­bi bővítése, vagy a középiskolai tante­rem-problémák. Rendkívül nagy jelentősé­gű dologgal foglalkozik a Művelődésügyi Minisztéri­um, am'kor előkészíti az iskolareformot — folytatta Darvas József. — Az élet. a valós ig és az is­kolai oktatás közelebb ho­zása, a munka és a tanu­lás szerves egvségének megteremtése új tartn'mat, úi szemléletet ad a neve­lésnek, ugyanakkor feivórft a sva­kori nti életre. A kísérleti is­kolákban nagyon jelentős mu"ka folvik. A tapasztalat az. ho-re az üzemekben és a gazdaságokban is nagvon azfve«en és iól foglatke-tóok az odakerülő gyermekekkel. Jó iránxú megszilárdulom as irodalomban, a műtészetken Foglalkozott a felsőokta­tás és a népművelés néhány kérdésével is. végül a mű­vészet és az irodalom prob­lémáiról szólt. — Véleményem szerint az iroda'omhan, a művé-zotben egy jó irányú megszilárdu­lásnak voltunk tanúi az el­múlt időkben. Ez elsősor­ban arra vezethető vissza, hogy a párt eredményekben mu­tatkozó jó politikája hatott az írókra és a művészekre. Elrendezik a dolgokat szí­vükben, agyukban, s mindez az alkotásokban is megmu­tatkozik. Akár az irodalmat, akár a színházat, vagy a fil­met nézzük, tudunk olyan eredményeket felmutatni a pártos a'kotások terén is, amelyekre azt mondja az ember: ez már va'ami! A nárt helves politikája, jé kultúrpolitikáin révén olyan alap teremtődött meg, ame­lyet szerintem még nem használunk ki eléggé. E té­ren is meggyorsíthatnánk a fejlődést, ha néhány kérdést alaposabban fognánk meg. Fontos például, hogy egész szellemi életünket, irodal­mi. művészeti életűnket a viták pezsgő, eleven, szen­vedélyes atmoszférája jel­lemezze. Figyelembe kell venni azt — folytatta —, hogy az elmúlt években kulturális életünkre elég széles fronton betölt egy kispolgári szellemű szemlé­let. S amíg nagyon helyesen és szükségszerűen harcoltunk a revlzionlzmus és a népies harmadik út ellen, ezek a langyosabbnak látszó, de egyáltalán nem veszélytelen polgári tendenciák vadvíz módjára szivárogtak be kul­túránk egész területére. Ez ellen nagyon komoly harcot kellene indítanunk most már. — Valami irtózirt az — folytatta —, ami az úgyne­vezett könnyű műfaj terén van, pedig ez széles töme­geket érint, és nemcsak a kisszinpadot és a vidám szín­padot jelenti, meg a rádió­nak és a televíziónak ilyen­fajta műsorait, hiszen ezek adnak példát és műsoranya­got a kultúrotthonokban fo­lyó Ilyen irányú munkához is. Még veszélyesebb dolog az, ha az ilyenfajta szóra­koztató ipar úgy próbálja álcázni magát, hogy kor­szerű mondanivalót igyek­szik adni. A mai problémákat járat­ják le azzal, hogy azokat a kispolgáriság ronda me­zébe öltöztetik. — Amikor semmitmondó, mondanivaló nélküli, vagy legalábbis látszólag mondani­való nélkül, de rejtetten na­gyon is helytelen mondani­valót hordozó művek szá­mára nálunk így nyitott az út, a problémázó, a lénye­get kereső irodalom számára véleményem szerint sem kri­tikánk, sem az irányító té­nyezők nem adják meg a szükséges bátorítást és se­gítséget. Félreértés ne essék: nem igénytelenséget, nem mentséget, nem kevesebb kritikát kérek ezekkel a művekkel és írói próbálko­zásokkal szemben, hanem több szeretetet és több tö­rődést. — A szocialista élet külsó formái elrendeződnek. - A fa­lun sem az a fő probléma már. hogy a paraszt belép, vagy nem lép be. Belép, de igaza van Z. Nagy Ferenci­nek, amikor azt mondja: az a jövő idők próbája, hogyan lesz szocialista emberré. Ehhez a szocialista ember­réváláshoz a művészet ren­geteg segítséget tud adni. Ha keres, kutat, felvillantja az új összefüggéseket. Mi a morális problémákkal való foglalkozást eddig eladtuk, ma is eladjuk a polgári iro­dalomnak. Nekünk ezekre a morális problémákra szocialista vá­laszt kell adnunk, s abban az irányban kell se­gítenünk művészeinket, hogy ezt a választ meg tudják fo­galmazni. Darvas József végül a költségvetést elfogadta. Több képviselő szólalt fel ezután, majd Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Hangsú­lyozta: a vitában felmerült vala­mennyi észrevételt az Il­letékesek megvizsgál iák és a lehetőségekhez képest igyekeznek megvalósítani a hasznos, .16 javaslatokat. Képviselőtársaim — mon­dotta befejezésül — vala­mennyien egyetértettek ab­ban, hogy költségvetésünk fő irányain ne változtas­sunk; a költségvetés előirány­zatai reálisak, teljesíthe­tők. Ezért arra kérem az ország­gyűlést, hogv azokat válto­zás nélkül fogadja cl. Rónai Sándor elnök ez­után szavazásra tette fel az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot általá­nosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett ös-zegeVkcl, egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés szomba­ton délelőtt tíz órakor fo'y­tatja tanácskozását. Az ülés napirendjén szerepei a Szovjetunió Legfelső Taná­csának a világ parlament­jeihez ós kormányaihoz in­tézett felhívásának tárgya­lása; a legfelsőbb bíróság elnökének beszámolója, to­vábbá az országgyűlés kül­döttségének a Csehszlovák Köztársaságban tett látoga­tásáról szóló beszámoló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom